Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-06 / 261. szám
1981. november 6., péntek Hoí egyenek a NEM napközisek? Jegyzőkönyvek, tudományos gyakorlati és elvi vizsgálatok tapasztalatait rögzítő iratok, szóbeli vélemények: pro és kontra egy olyan ügyben, amelyről elítélően mégsem lehet szólni. De hát mi is ez? Azokról az általános iskolás gyerekekről van szó, akik helyhiány miatt nem kapnak napközi otthonos ellátást, szüleik azonban dolgoznak ... Hol egyenek a nem napközisek? — erre a kérdésre kerestük a választ. A gyerekek véleményén kívül szülőket és tanárokat, tanácsi illetékeseket hallgattunk meg, no és a „másik oldalról” Bezzegh Lászlót, a megyei vendéglátóipari vállalat igazgatóhelyettesét, Kalmár Gyulát, a MÉSZÖV kereskedelmi osztályának élelmiszeripari és vendéglátóipari csoportvezetőjét, Hajdú Antalnét, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályának előadóját, dr. Muzsányi Laurát, a megyei KÖJÁL élelmezés-egészségügyi osztály- vezetőjét és Bélteki Csabá- nét, -a KÖJÁL gyermek- és ifjúsághigiénes • osztályának csoportvezetőjét. % Kezdjük a szaraz tényekkel, az adatokkal. Megyénk országosan az elsők között van a napközis ellátás tekintetében: az általános iskolás korúak közel 57 százaléka veheti igénybe a szülők' dolgát is megkönnyítő szolgáltatást.'* Természetesen az arány a városokban magasabb, a községekben alacsonyabb; mindez az életmód- váltás következménye. A fenti számarány a gyakorlatban azt jelenti — és ebben a KÖJÁL szakemberei is megerősítettek —, hogy a napközis ellátást mindazon gyerekek megkapják az ötödik osztállyal bezárólag, akik azt kérik! A gond a hatodik, hetedik, nyolcadik osztályba járók ellátásával van. S még egy tény: hazánkban a diákétkeztetés döntő hányadában az állami és a szövetkezeti vendéglátóipar feladata. Békés megyében a gyerekeket „etető” konyhák a helyi tanácsok kezelésében, tulajdonában vannak. A szülők és a főztöt evő gyerekek szerint így a jó: úgymond háziasabb a koszt, jobban illeszkedik a családokban szokásoshoz. ar az is tény, hogy ez nem a legjobb. A „háziasság” nemegyszer azt is jelenti, hogy túlságosan „gyerekpárti”, tehát nem mindenben követi az egészséges táplálkozás közismerten hasznos tanácsait, feltételeit. De más gond is van ezekkel a kiskonyhákkal. elsősorban a kisebb településeken. A konyha vezetője csak kiskereskedelmi áron tudja beszerezni az alapanyagokat, jószerével karján a kosárral jár a piacra, a henteshez,' a .fűszereshez ... Mert nincs raktározási lehetőség, a kis kapacitás más, és egyéb megoldhatatlan problémákat is teremt. Persze, amíg az ideális megvalósul, mégis ez a „piacozó” módszer lehetne a példa, hiszen a legfontosabb mégiscsak a gyerekek ellátása ... Nos, a megyei vendéglátóipari vállalat ma közel kétezer általános iskolásnak ad enni naponként. Ebből szervezetten háromszázötven kisdiák az egységekben eszi meg előfizetett ebédjét, egyénileg (tehát tanári kíséret, az iskola beavatkozása nélkül) nyolcszázötvennél valamivel többen, közel hétszáz adagot pedig az egységekből naponként az iskolák menzáinak szállítanak. A vállalat ugyanennyi adagos többletkapacitással rendelkezik; az igényeket ki tudja elégíteni. Hasonlóan nyilatkoztak a MÉSZÖV képviselői, akik köztudottan megyénk tizenhat ÁFÉSZ-ének felügyeletét látják el. Véleményük szerint a felsőtagozatosok napköziből való „kiszorulásának” egyik oka az, hogy az ellátó tanácsi konyháknak szűk a kapacitásuk. Tagadhatatlan, hogy a szövetkezeti és az állami vendéglátóknak többletük is van, sőt: munkapszichológiai okok miatt jó is lenne, ha a gyermekélelmezés az ő kezelésűkbe kerülne. Az- oktatásért — így a gyermekek szociális ellátásáért — is felelős szervek egyelőre még nem érzik ennek a bizonyos nagyszabású átadásnak az aktualitását. Aggodalmukat szülői szempontból meg lehet érteni. Egyrészt a hatályos jogszabályok értelmezése sem annyira egyértelmű, mint ahogyan egy ilyen kényes kérdésnél elvárható lenne. Másrészt a közegészségügyiek is aggodalommal figyelik az átállást: minden esetben még a lehetőségének gyanúját is el kell hárítani egy esetleges étel- mérgezésnek, az ezt kiváltó legkisebb higiéniás lazaságnak ... Ha példázattal kell élni, akkor a találó kifejezés csak az lehet: pengeélen inog a gyermekélelmezés ügye. Egyfelől az adott, jelenlegi lehetőségeinkhez képest jónak ítélhető az ellátás, s akik most kimaradtak a napköziből, azok is viszonylag olcsón, mondhatni megyei átlagban kielégítő ebédet kapnak az éttermekben. A másik oldalon pedig a gyermekeket féltő aggodalom áll. Érthetően, bár csak kritikusan vizsgálva. Hiszen az lenne az igazi, ha akár tanácsi fenntartású, akár vendéglátóipari konyhából, de minden rászoruló és igénylő gyereknek nemcsak napköziben felszolgált ebédet, de más, azaz pedagógiai ellátást is nyújtanának. Ügy tűnik, hogy e kettősből az utóbbi megoldása a közelebbi: a kora délutánonként amúgy is üres, „munkanélküli” köz- művelődési intézmények bizonnyal vállalnák a gyerekek foglalkoztatását, felügyeletét. S az ebéd? Annyira nem aggasztó az, ha a tizenéves srácnak vendéglőben kell étkeznie! Feltéve, ha az egységekben az ő lehetőségeikhez képest mindent megtesznek a nyugodt és zavartalan étkeztetés biztosításáért. Az ideális helyzet megvalósulása azonban még nem jött el érinthető közelségbe, pedig apró dolgokon múlik. Hogy legyen szalvéta, hogy vitaminokban, fehérjékben gazdag legyen az ebéd, hogy ne csellengjenek iskola után a gyerekek. És értük mindent vállalni kellene ... Nemesi László Szülőknek a „Közgében” A hét elején tartották meg Békéscsabán, a Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola osztályszülői munkaközösség elnökeinek értekezletét. A résztvevőknek Pillér Sándor igazgató számolt be az iskola személyi és tárgyi feltételeiről, a tanulmányi eredményről, a mozgalmi munkáról. Elmondta, hogy a korszerű oktatáshoz szükséges feltételek az iskola rendelkezésére állnak. Igen Jónak ítélte a tanulmányi szorgalmat, hiszen a tanulóknak csak 1 százaléka bukott meg. Foglalkoznak a fiatalok sportolási lehetőségeivel 'is. Külön kondicionálótermet rendeztek be; ezzel is biztosítva az egészséges testi fejlődést. Egyébként az iskola tanulóinak 25 százaléka aktív sportoló. A művelődés terén is sok a jó program. Mozi- és színházbérletük van, s neves írókat, költőket is meghívnak. A Közgazdaságtudományi Egyetemről minden évben jönnek előadást tartani, ami segítséget nyújt a pályaválasztásnál. A mozgalmi élet is megfelelő, amit bizonyít, hogy már három alkalommal elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A beszámoló után dr. Ja- kubecz János szülész-nőgyógyász főorvos tartott — diavetítéssel egybekötött — elő-; adást a családi életre nevelésről, amely sok segítséget adott a szülőknek, pedagógusoknak. Cs. £. Kameraközeiben / Mit mondott a Teknyőkaparó? Minden valószínűség szerint decemberben kerül képernyőre a szegedi körzeti stúdió Teknyőkaparó című riportfilmje. A forgatókönyv alapján Polner Zoltán költő hasonló című tanulmánya. A szerző amatőr néprajzkutatóként húsz -esztendeje gyűjti Csongrád megye babonáit, szokásait, hiedelmeit. Bekopogott szociális otthonokba, tanyákba, családi házakba, hogy magnószalagon, majd később verseiben megörökítse a jelennel, a múlttal egyaránt perlekedő öregek vallomásait. Rímbe szedte már többek között a halálűzést, a bab- és a szemölcsvetést, a férj rontást, a gonoszjárást. A Teknyőkaparó 1980-ban jelent meg, a Csongrád megyei könyvtári füzetek 13. számaként. Lektora az azóta elhunyt néprajztudós, Bálint Sándor bevezető sorai szerint: „A kézirat kivételes érdekességű anyaggal gazdagítja a szegedi táj folklórját”. A tanulmány keletkezéséről mondja Polner Zoltán: — A kiegyensúlyozott, ősi paraszti életforma érzékeny minden változásra. Az új jelenségek mögött sejtett tragédiát, katasztrófát önmagának sem meri megfogalmazni. Keresi tehát a „helyette beszélőt”. Ezt a személyt a Szentes környékiek az öreg Teknyősben, a makóiak .a Teknyőkaparóban találták meg. Jóllehet száz—százötven évvel ezelőtt élhetett, a népi emlékezet megőrizte jóslatait. jövendöléseit. Az ő tanításaiban a hagyományos paraszti erkölcs viaskodott az új társadalom etikájával. Hirdette a technika fejlődését, beszélt a motorokról, , a gépekről, az új építkezési formákról. Leggyakrabban a világvégét emlegette. Még az utolsó nagy csata színhelyét is meghatározta. A tápéiak azt mondják, Szegeden lesz a legnagyobb háború, a kiszombori, az apátfalvi és a makói öregek szerint „tiszta verös lössz a Maros víz” — a mindszentieket úgy tájékoztatta: „a Kurca partján marad mög a legtöbb nép”. Polner Zoltán úgy tudja, hogy a Teknyőkaparóról előtte — írásban — ketten emlékeztek meg. Kis Mária Hortenzia apáca 1940-ben a Kiszombor történetéről szóló helytörténeti kiadványában és Szabolcsi Gábor három évvel később egy újságcikkben. Igaz, elképzelhető más nyomtatott emlék is, hiszen Csongrád megye egyes tájain szólássá vált:’ mögmondta a (béres. részesarató, vagy kőműves képében megjelenő) Teknyőkaparó. Tény, a néprajzkutató költő véletlenül találkozott a témával. Gyűjtés közben beszélgetőpartnerei annyit idézték a táltos jóst, hogy akarva-akaratlanul ráfigyelt. Ezek után szántszándékkal kereste a róla szóló történeteket. Közel kétszázan állították, hogy ők, vagy ismerőseik találkoztak az öreggel. Megnyilatkozásai alapján a Teknyőkaparó sokat látott ember lehetett. Ám a világvége csupán az ő szájából tűnt újdonságnak: a Dunántúl táltosai épp úgy emlegették az Apokalipszist, mint a görög jósok, vagy a bibliai Jelenések könyve. A Csongrád megyei öregek a mai bajok forrásának (a tanulmány szerint) az erkölcsi „fertőt” tartják. Néhány példa: miért romlott a világ? 78 éves klárafalvi asszony: „Azt is mondta, hogy a nők nadrágba járnak. Nem ismerjük mög, hogy melyik a nő, melyik a férfi. Hát úgy is van most. Nem akkora haja van a nőnek is? Nem nadrágba van? Hát má függő sincs a fülibe”. A Teknyőkaparó általában a világvége emlegetésével fejezte be jövendölését. Ez nem véletlen.» Csongrád megyében az öreg tanyasiakat régóta foglalkoztatja e téma. Sokuk szerint (Bálint Sándor gyűjtése alapján) : csak annyi ember marad életben, amennyi egy szárazmalom alatt elfér. A szegedi tanyák népe azt is vallja, hogy a világvégén három napig sötétség lesz: csak a hétszer szentelt gyertya világít. így aztán Polner Zoltán is jegyzetelhette a pesszimista véleményeket. 71 éves ember Dócról: „Annyit mondott, kérőm szépen, hogy majd mögérjük azt, hogy valamikó vót vízözön, de most már többé soha nem lössz. A szivárvány annak a jele, hogy vízözön által nem vesz el a világ, hanem tűz által.- Hát kérőm, mi a tűz? A fegyver. Így fog elveszni a világ.” A jövendőmondót idézők többnyire idős, gyermektelen, vagy családjuktól elszakadt emberek. Társadalmi, közösségi kötődésük csekély. Polner Zoltán 92 nő és 95 férfi hiedelmét rögzítette magnetofonszalagra. Az adatközlőkből tízen 1897-ben, heten 1898-ban, tizenegyen 1899-ben, kilencen 1900-ban, nyolcán 1901-ben születtek. Közülük sokan nem végezték el még a négy elemit sem. A világvége nékik csak az ismerősök, és nem a szeretettek elvesztését jelentené. Véleményüket a mi világunkról még sem lesz érdektelen meghallgatni. Bár amit mondanak, nem kell komolyan venni. Horváth Kálmán Nagy József létavértesi tsz-nyugdijas — aki maga is népzenész, a helyi pávakör tagja — hat éve készít citerákat. Ez idő alatt négyféle változatban ötvennél több hangszert épített. Nagyságtól és formától függően tizenöt—húsz eleipből építi hangszereit (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Vizsgál dr. Psziehocomb. 8.37: Nicaner Zabaleta hárfázik. 8.55: Nemzetiségeink zenéjéből. 9.34: Száll az ének . . . 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Dzsesszfelvételekből. 11.00: Világszínházi magazin. 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.54: Élő világirodalom. 14.13: Magyar operaénekesek — operettszerepekben. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Monteverdi: Scherzi musicali. 15.28: Dominó. 16.05: Pauk György és Sebestyén János Bach-felvételeiből. 16.34: Mi volt akkor? 17.13: Népdalgyüjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.38: Ünnepi köszöntő. 17.53: Győzelmes énekek. 19.15: Látogatás a Tbiliszi Operában. 20.15: örökzöld dallamok. 21.11: A Karamazov testvérek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Melódia lemezeinkből. Közben: 23.00: Bencze József versei. 23.06: Az Üj Melódia lemezeinkből folytatása. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Oláh Kálmán népi zenekara játszik. 8.2(3: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: A madarász. 9.21: Harminc perc alatt a föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Orvosi tanácsok. 13.20: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fúvószenekara játszik. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Lépések az egészségért. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Moszkvai slágerkoktél. 18.56: Életem. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Közvetítés a Honvéd Kupa nemzetközi ökölvívóversenyről. 20.50: Ünnepi vacsora után. (ism.) 22.00: Népdalcsokor. 22.25: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Az Amadeus vonósnégyes játszik. 11.05: Szimfonikus zene. 13.12: Csajkovszkij: A, Pikk Dáma. Közben: 14.16: Móricz Virág: Tíz év. 14.26: Az operaközvetítés folytatása. 16.05: Lehet-e többet keresni? 16.30: Az orosz népzenekutatás. 16.56: Zenekari muzsika. 17.48: Romantikus muzsika. 19.05: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 19.35: Tip-top parádé. 20.05: A Collegium aureum kamarazenekar játszik. 21.35: Verdi-áriák. 22.03: Prokofjev: D-dur hegedűverseny. 22.25: Lenin és a forradalom. 23.00: Sáry László műveiből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: James Last zenekara játszik. 17.15: Lenin évszázada. őri Zoltánná irodalmi ösz- szeállítása. Közreműködnek a szolnoki Szigligeti Színház művészei. Falvai Klára, Ganga Erika, Lengyel István és Körtvélyesi Zsolt. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna. 8.25: Iskolatévé. Magyar nyelv. (ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 8.45: Fizikai kísérletek. (I. oszt.) ism., f.-f.) 9.00: Hipp-hopp. (ism.) 9.30: Magyar irodalom, (ált. isk. 1—4. oszt.) (ism.) 10.05: Rajz. (ált. isk. 1—4. oszt.) (ism.) 10.30: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 3—4. oszt.) (ism., f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.25: Raj. (ism.) 14.45: Magyar irodalom, (ism.) 15.20: Aki mer az nyer. (ism., f.-f,) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Az ember felemelkedése, (ism.) 16.50: öt perc meteorológia. 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Semper Drezdában. 17.35: A háború hosszú útjai, (f.-f.) 18.25: Északi nappalok. napfényes éjszakák. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.20: Unnepköszöntő. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szeszélyes évszakok. 21.05: Szép magyar tánc. 21.10: Hangverseny a stúdióban. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Thyl Ulenspiegel. II. MŰSOR 20.01: Az ember zenéje. 20.55: öt perc meteorológia, (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Gaston Phébus. a Pireneu- sok oroszlánja. BUKAREST 15.05: Iskolatévé. 15.30: Német nyelvű adás. 17.15: A volánnál — autóvezetőknek. 17.30: A szovjet televízió estje. 18.30: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.50: Hősi ifjúság. 20.20: Oroszország szíve. Szovjet film. 22.00: Könnyűzene. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 13.25: Jugoszláv labdarúgóbajnokság : Rijeka—Sloboda. 16.45: Tv-színház. 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Lépések. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Jó estét. 21.00: A hét Blake. 21.50: Tv-napló. 22.05: Szórakoztató zene. II. MŰSOR 18.30: Tudományos témák. 19.00: Társadalmi témák. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Család és társadalom. 20.45: Zágrábi körkép. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A szív kultúrája. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis rendőr nagy napjai, 6 és 8 órakor: Isten hozta Mr. . . . Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Bosszúvágy. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A Kreml toronyórája, 4 és 7 órakor: Katasztrófa földön-égen I., n. rész. Békéscsabai Terv: Nevem: Senki. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Bátor emberek, fél 8 órakor: Skorpió. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Fehérlófia, 7 órakor: A keselyű három napja. Orosházi Béke: A kölcsönkért gyufa. Orosházi Partizán: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: Vérvonal. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A félhold árnyékában, I., II. rész.
