Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

1981. november 6., péntek Hoí egyenek a NEM napközisek? Jegyzőkönyvek, tudomá­nyos gyakorlati és elvi vizs­gálatok tapasztalatait rögzí­tő iratok, szóbeli vélemé­nyek: pro és kontra egy olyan ügyben, amelyről el­ítélően mégsem lehet szólni. De hát mi is ez? Azokról az általános iskolás gyerekekről van szó, akik helyhiány mi­att nem kapnak napközi ott­honos ellátást, szüleik azon­ban dolgoznak ... Hol egye­nek a nem napközisek? — erre a kérdésre kerestük a választ. A gyerekek véleményén kí­vül szülőket és tanárokat, ta­nácsi illetékeseket hallgat­tunk meg, no és a „másik oldalról” Bezzegh Lászlót, a megyei vendéglátóipari vál­lalat igazgatóhelyettesét, Kalmár Gyulát, a MÉSZÖV kereskedelmi osztályának élelmiszeripari és vendéglá­tóipari csoportvezetőjét, Haj­dú Antalnét, a MÉSZÖV szö­vetkezetpolitikai osztályának előadóját, dr. Muzsányi Lau­rát, a megyei KÖJÁL élel­mezés-egészségügyi osztály- vezetőjét és Bélteki Csabá- nét, -a KÖJÁL gyermek- és ifjúsághigiénes • osztályának csoportvezetőjét. % Kezdjük a szaraz tények­kel, az adatokkal. Megyénk országosan az elsők között van a napközis ellátás te­kintetében: az általános is­kolás korúak közel 57 száza­léka veheti igénybe a szülők' dolgát is megkönnyítő szol­gáltatást.'* Természetesen az arány a városokban maga­sabb, a községekben alacso­nyabb; mindez az életmód- váltás következménye. A fenti számarány a gyakor­latban azt jelenti — és eb­ben a KÖJÁL szakemberei is megerősítettek —, hogy a napközis ellátást mindazon gyerekek megkapják az ötö­dik osztállyal bezárólag, akik azt kérik! A gond a hato­dik, hetedik, nyolcadik osz­tályba járók ellátásával van. S még egy tény: hazánk­ban a diákétkeztetés döntő hányadában az állami és a szövetkezeti vendéglátóipar feladata. Békés megyében a gyerekeket „etető” konyhák a helyi tanácsok kezelésé­ben, tulajdonában vannak. A szülők és a főztöt evő gye­rekek szerint így a jó: úgy­mond háziasabb a koszt, job­ban illeszkedik a családok­ban szokásoshoz. ar az is tény, hogy ez nem a leg­jobb. A „háziasság” nem­egyszer azt is jelenti, hogy túlságosan „gyerekpárti”, te­hát nem mindenben követi az egészséges táplálkozás közismerten hasznos taná­csait, feltételeit. De más gond is van ezekkel a kis­konyhákkal. elsősorban a ki­sebb településeken. A kony­ha vezetője csak kiskereske­delmi áron tudja beszerezni az alapanyagokat, jószerével karján a kosárral jár a pi­acra, a henteshez,' a .fűsze­reshez ... Mert nincs raktá­rozási lehetőség, a kis kapa­citás más, és egyéb megold­hatatlan problémákat is te­remt. Persze, amíg az ideá­lis megvalósul, mégis ez a „piacozó” módszer lehetne a példa, hiszen a legfontosabb mégiscsak a gyerekek ellá­tása ... Nos, a megyei vendéglátó­ipari vállalat ma közel két­ezer általános iskolásnak ad enni naponként. Ebből szer­vezetten háromszázötven kis­diák az egységekben eszi meg előfizetett ebédjét, egyénileg (tehát tanári kíséret, az is­kola beavatkozása nélkül) nyolcszázötvennél valamivel többen, közel hétszáz adagot pedig az egységekből napon­ként az iskolák menzáinak szállítanak. A vállalat ugyan­ennyi adagos többletkapaci­tással rendelkezik; az igé­nyeket ki tudja elégíteni. Hasonlóan nyilatkoztak a MÉSZÖV képviselői, akik köztudottan megyénk tizen­hat ÁFÉSZ-ének felügyeletét látják el. Véleményük sze­rint a felsőtagozatosok nap­köziből való „kiszorulásának” egyik oka az, hogy az ellátó tanácsi konyháknak szűk a kapacitásuk. Tagadhatatlan, hogy a szövetkezeti és az ál­lami vendéglátóknak több­letük is van, sőt: munka­pszichológiai okok miatt jó is lenne, ha a gyermekélel­mezés az ő kezelésűkbe ke­rülne. Az- oktatásért — így a gyermekek szociális ellátásá­ért — is felelős szervek egye­lőre még nem érzik ennek a bizonyos nagyszabású át­adásnak az aktualitását. Ag­godalmukat szülői szempont­ból meg lehet érteni. Egy­részt a hatályos jogszabályok értelmezése sem annyira egy­értelmű, mint ahogyan egy ilyen kényes kérdésnél el­várható lenne. Másrészt a közegészségügyiek is aggoda­lommal figyelik az átállást: minden esetben még a lehe­tőségének gyanúját is el kell hárítani egy esetleges étel- mérgezésnek, az ezt kiváltó legkisebb higiéniás lazaság­nak ... Ha példázattal kell élni, akkor a találó kifejezés csak az lehet: pengeélen inog a gyermekélelmezés ügye. Egy­felől az adott, jelenlegi lehe­tőségeinkhez képest jónak ítélhető az ellátás, s akik most kimaradtak a napközi­ből, azok is viszonylag ol­csón, mondhatni megyei át­lagban kielégítő ebédet kap­nak az éttermekben. A má­sik oldalon pedig a gyerme­keket féltő aggodalom áll. Érthetően, bár csak kritiku­san vizsgálva. Hiszen az len­ne az igazi, ha akár tanácsi fenntartású, akár vendéglá­tóipari konyhából, de min­den rászoruló és igénylő gye­reknek nemcsak napköziben felszolgált ebédet, de más, az­az pedagógiai ellátást is nyújtanának. Ügy tűnik, hogy e kettősből az utóbbi megoldása a közelebbi: a ko­ra délutánonként amúgy is üres, „munkanélküli” köz- művelődési intézmények bi­zonnyal vállalnák a gyere­kek foglalkoztatását, felügye­letét. S az ebéd? Annyira nem aggasztó az, ha a tizen­éves srácnak vendéglőben kell étkeznie! Feltéve, ha az egységekben az ő lehetősé­geikhez képest mindent meg­tesznek a nyugodt és zavar­talan étkeztetés biztosításá­ért. Az ideális helyzet megva­lósulása azonban még nem jött el érinthető közelségbe, pedig apró dolgokon múlik. Hogy legyen szalvéta, hogy vitaminokban, fehérjékben gazdag legyen az ebéd, hogy ne csellengjenek iskola után a gyerekek. És értük min­dent vállalni kellene ... Nemesi László Szülőknek a „Közgében” A hét elején tartották meg Békéscsabán, a Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola osztályszülői munkaközösség elnökeinek értekezletét. A résztvevőknek Pillér Sándor igazgató számolt be az iskola személyi és tárgyi feltételei­ről, a tanulmányi eredmény­ről, a mozgalmi munkáról. Elmondta, hogy a korszerű oktatáshoz szükséges feltéte­lek az iskola rendelkezésére állnak. Igen Jónak ítélte a tanulmányi szorgalmat, hi­szen a tanulóknak csak 1 százaléka bukott meg. Fog­lalkoznak a fiatalok sporto­lási lehetőségeivel 'is. Külön kondicionálótermet rendeztek be; ezzel is biztosítva az egészséges testi fejlődést. Egyébként az iskola tanulói­nak 25 százaléka aktív spor­toló. A művelődés terén is sok a jó program. Mozi- és színházbérletük van, s neves írókat, költőket is meghív­nak. A Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemről minden év­ben jönnek előadást tartani, ami segítséget nyújt a pá­lyaválasztásnál. A mozgalmi élet is megfelelő, amit bizo­nyít, hogy már három alka­lommal elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A beszámoló után dr. Ja- kubecz János szülész-nőgyó­gyász főorvos tartott — dia­vetítéssel egybekötött — elő-; adást a családi életre neve­lésről, amely sok segítséget adott a szülőknek, pedagógu­soknak. Cs. £. Kameraközeiben / Mit mondott a Teknyőkaparó? Minden valószínűség sze­rint decemberben kerül kép­ernyőre a szegedi körzeti stúdió Teknyőkaparó című riportfilmje. A forgatókönyv alapján Polner Zoltán költő hasonló című tanulmánya. A szerző amatőr néprajzku­tatóként húsz -esztendeje gyűjti Csongrád megye ba­bonáit, szokásait, hiedelmeit. Bekopogott szociális ottho­nokba, tanyákba, családi há­zakba, hogy magnószalagon, majd később verseiben meg­örökítse a jelennel, a múlt­tal egyaránt perlekedő öre­gek vallomásait. Rímbe szedte már többek között a halálűzést, a bab- és a sze­mölcsvetést, a férj rontást, a gonoszjárást. A Teknyőkaparó 1980-ban jelent meg, a Csongrád me­gyei könyvtári füzetek 13. számaként. Lektora az az­óta elhunyt néprajztudós, Bálint Sándor bevezető sorai szerint: „A kézirat kivételes érdekességű anyaggal gaz­dagítja a szegedi táj folklór­ját”. A tanulmány keletkezésé­ről mondja Polner Zoltán: — A kiegyensúlyozott, ősi paraszti életforma érzékeny minden változásra. Az új jelenségek mögött sejtett tra­gédiát, katasztrófát önmagá­nak sem meri megfogalmaz­ni. Keresi tehát a „helyette beszélőt”. Ezt a személyt a Szentes környékiek az öreg Teknyősben, a makóiak .a Teknyőkaparóban találták meg. Jóllehet száz—százöt­ven évvel ezelőtt élhetett, a népi emlékezet megőrizte jóslatait. jövendöléseit. Az ő tanításaiban a hagyomá­nyos paraszti erkölcs viasko­dott az új társadalom etiká­jával. Hirdette a technika fejlődését, beszélt a moto­rokról, , a gépekről, az új építkezési formákról. Leg­gyakrabban a világvégét em­legette. Még az utolsó nagy csata színhelyét is meghatá­rozta. A tápéiak azt mond­ják, Szegeden lesz a legna­gyobb háború, a kiszombori, az apátfalvi és a makói öre­gek szerint „tiszta verös lössz a Maros víz” — a mindszentieket úgy tájékoz­tatta: „a Kurca partján ma­rad mög a legtöbb nép”. Polner Zoltán úgy tudja, hogy a Teknyőkaparóról előtte — írásban — ketten emlékeztek meg. Kis Mária Hortenzia apáca 1940-ben a Kiszombor történetéről szó­ló helytörténeti kiadványá­ban és Szabolcsi Gábor há­rom évvel később egy újság­cikkben. Igaz, elképzelhető más nyomtatott emlék is, hiszen Csongrád megye egyes tájain szólássá vált:’ mögmondta a (béres. ré­szesarató, vagy kőműves ké­pében megjelenő) Teknyőka­paró. Tény, a néprajzkutató költő véletlenül találkozott a témával. Gyűjtés közben beszélgetőpartnerei annyit idézték a táltos jóst, hogy akarva-akaratlanul ráfi­gyelt. Ezek után szántszán­dékkal kereste a róla szóló történeteket. Közel kétszá­zan állították, hogy ők, vagy ismerőseik találkoztak az öreggel. Megnyilatkozásai alapján a Teknyőkaparó so­kat látott ember lehetett. Ám a világvége csupán az ő szájából tűnt újdonságnak: a Dunántúl táltosai épp úgy emlegették az Apokalipszist, mint a görög jósok, vagy a bibliai Jelenések könyve. A Csongrád megyei öregek a mai bajok forrásának (a tanulmány szerint) az er­kölcsi „fertőt” tartják. Né­hány példa: miért romlott a világ? 78 éves klárafalvi asszony: „Azt is mondta, hogy a nők nadrágba járnak. Nem is­merjük mög, hogy melyik a nő, melyik a férfi. Hát úgy is van most. Nem akkora haja van a nőnek is? Nem nadrágba van? Hát má füg­gő sincs a fülibe”. A Teknyőkaparó általá­ban a világvége emlegeté­sével fejezte be jövendölé­sét. Ez nem véletlen.» Csong­rád megyében az öreg tanya­siakat régóta foglalkoztatja e téma. Sokuk szerint (Bá­lint Sándor gyűjtése alap­ján) : csak annyi ember ma­rad életben, amennyi egy szárazmalom alatt elfér. A szegedi tanyák népe azt is vallja, hogy a világvégén három napig sötétség lesz: csak a hétszer szentelt gyer­tya világít. így aztán Pol­ner Zoltán is jegyzetelhette a pesszimista véleménye­ket. 71 éves ember Dócról: „Annyit mondott, kérőm szé­pen, hogy majd mögérjük azt, hogy valamikó vót víz­özön, de most már többé so­ha nem lössz. A szivárvány annak a jele, hogy vízözön által nem vesz el a világ, hanem tűz által.- Hát ké­rőm, mi a tűz? A fegyver. Így fog elveszni a világ.” A jövendőmondót idézők többnyire idős, gyermekte­len, vagy családjuktól elsza­kadt emberek. Társadalmi, közösségi kötődésük csekély. Polner Zoltán 92 nő és 95 férfi hiedelmét rögzítette magnetofonszalagra. Az adatközlőkből tízen 1897-ben, heten 1898-ban, tizenegyen 1899-ben, kilencen 1900-ban, nyolcán 1901-ben születtek. Közülük sokan nem végez­ték el még a négy elemit sem. A világvége nékik csak az ismerősök, és nem a sze­retettek elvesztését jelente­né. Véleményüket a mi vilá­gunkról még sem lesz érdek­telen meghallgatni. Bár amit mondanak, nem kell komo­lyan venni. Horváth Kálmán Nagy József létavértesi tsz-nyugdijas — aki maga is népze­nész, a helyi pávakör tagja — hat éve készít citerákat. Ez idő alatt négyféle változatban ötvennél több hangszert épí­tett. Nagyságtól és formától függően tizenöt—húsz eleipből építi hangszereit (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Vizsgál dr. Psziehocomb. 8.37: Nicaner Zabaleta hárfázik. 8.55: Nemzetiségeink zenéjéből. 9.34: Száll az ének . . . 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Dzsesszfelvételekből. 11.00: Világszínházi magazin. 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.54: Élő világirodalom. 14.13: Magyar operaénekesek — operettszerepekben. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Monteverdi: Scherzi musi­cali. 15.28: Dominó. 16.05: Pauk György és Sebestyén János Bach-felvételeiből. 16.34: Mi volt akkor? 17.13: Népdalgyüjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.38: Ünnepi köszöntő. 17.53: Győzelmes énekek. 19.15: Látogatás a Tbiliszi Ope­rában. 20.15: örökzöld dallamok. 21.11: A Karamazov testvérek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Melódia lemezeinkből. Közben: 23.00: Bencze József versei. 23.06: Az Üj Melódia lemezeink­ből folytatása. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Oláh Kálmán népi zene­kara játszik. 8.2(3: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: A madarász. 9.21: Harminc perc alatt a föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Orvosi tanácsok. 13.20: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fúvósze­nekara játszik. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Lépések az egészségért. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Moszkvai slágerkoktél. 18.56: Életem. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Közvetítés a Honvéd Kupa nemzetközi ökölvívóver­senyről. 20.50: Ünnepi vacsora után. (ism.) 22.00: Népdalcsokor. 22.25: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Az Amadeus vonósnégyes játszik. 11.05: Szimfonikus zene. 13.12: Csajkovszkij: A, Pikk Dá­ma. Közben: 14.16: Móricz Virág: Tíz év. 14.26: Az operaközvetítés folyta­tása. 16.05: Lehet-e többet keresni? 16.30: Az orosz népzenekutatás. 16.56: Zenekari muzsika. 17.48: Romantikus muzsika. 19.05: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 19.35: Tip-top parádé. 20.05: A Collegium aureum ka­marazenekar játszik. 21.35: Verdi-áriák. 22.03: Prokofjev: D-dur hegedű­verseny. 22.25: Lenin és a forradalom. 23.00: Sáry László műveiből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: James Last zenekara ját­szik. 17.15: Lenin évszázada. őri Zoltánná irodalmi ösz- szeállítása. Közreműködnek a szolnoki Szigligeti Szín­ház művészei. Falvai Klá­ra, Ganga Erika, Lengyel István és Körtvélyesi Zsolt. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna. 8.25: Iskolatévé. Magyar nyelv. (ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 8.45: Fizikai kísérletek. (I. oszt.) ism., f.-f.) 9.00: Hipp-hopp. (ism.) 9.30: Magyar irodalom, (ált. isk. 1—4. oszt.) (ism.) 10.05: Rajz. (ált. isk. 1—4. oszt.) (ism.) 10.30: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 3—4. oszt.) (ism., f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.25: Raj. (ism.) 14.45: Magyar irodalom, (ism.) 15.20: Aki mer az nyer. (ism., f.-f,) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Az ember felemelkedése, (ism.) 16.50: öt perc meteorológia. 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Semper Drezdában. 17.35: A háború hosszú útjai, (f.-f.) 18.25: Északi nappalok. napfé­nyes éjszakák. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.20: Unnepköszöntő. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szeszélyes évszakok. 21.05: Szép magyar tánc. 21.10: Hangverseny a stúdióban. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Thyl Ulenspiegel. II. MŰSOR 20.01: Az ember zenéje. 20.55: öt perc meteorológia, (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Gaston Phébus. a Pireneu- sok oroszlánja. BUKAREST 15.05: Iskolatévé. 15.30: Német nyelvű adás. 17.15: A volánnál — autóvezetők­nek. 17.30: A szovjet televízió estje. 18.30: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.50: Hősi ifjúság. 20.20: Oroszország szíve. Szovjet film. 22.00: Könnyűzene. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 13.25: Jugoszláv labdarúgóbaj­nokság : Rijeka—Sloboda. 16.45: Tv-színház. 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Lépések. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Jó estét. 21.00: A hét Blake. 21.50: Tv-napló. 22.05: Szórakoztató zene. II. MŰSOR 18.30: Tudományos témák. 19.00: Társadalmi témák. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Család és társadalom. 20.45: Zágrábi körkép. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A szív kultúrája. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis rendőr nagy napjai, 6 és 8 óra­kor: Isten hozta Mr. . . . Békés­csabai Építők Kultúrotthona: Bosszúvágy. Békéscsabai Sza­badság: de. 10 órakor: A Kreml toronyórája, 4 és 7 órakor: Ka­tasztrófa földön-égen I., n. rész. Békéscsabai Terv: Nevem: Sen­ki. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Bátor emberek, fél 8 órakor: Skorpió. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Fehérlófia, 7 órakor: A keselyű három napja. Orosházi Béke: A kölcsönkért gyufa. Orosházi Partizán: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: Vérvonal. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A félhold árnyékában, I., II. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents