Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-06 / 261. szám
IgUillJfcMd--------------------------V eteránokat köszöntöttek 1981. november 6., péntek Felhívás nyelvtanuló fiataloknak Bensőséges hangulatú ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a békéscsabai városi pártbizottság. Az 50, illetve 40 esztendeje, folyamatos párttagsággal rendelkező veteránokat köszöntötte dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára. Több évtizedes aktív építőmunkájukat méltatva emlékplaketteket, emléklapokat nyújtott át az idős pártmunkásoknak, akik valamennyien a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei. (Tudósítónktól) A Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megyei vezetősége rendezett az országban elsőként MHSZ női aktívaértekezletet. A nagyszerűen sikerült rendezvényen kiderült: az asszonyok és lányok ■ magukénak érzik a hazafias honvédelmi nevelés feladatait. Hasonló értekezletre azóta több megyében is sor került. A napokban az MHSZ orosházi járási-városi vezetősége rendezett hasonlót Orosházán, az MHSZ-bázis honvédelmi kabinetjében. Móricz József, járási-városi MHSZ-titkár beszámolójában emlékeztetett rá: a nőpolitikái határozat, a szövet(Tudósítónktól) A napokban Szegeden, a Szeged táncegyüttes székházában tartotta ülését a délalföldi néptánctanács, melynek tagjai Bács, Csongrád és Békés megye néptáncos szakemberei. Többek között ott volt Bora Miklós, a néptánc- tanács^. elnöke, a Balassi táncegyüttes művészeti vezetője, valamint a három megye választott küldöttei. A néptánctanács egy éve működik. Fő feladata a területi néptáncmozgalom fejlesztése, támogatása, az irányító-szervező tevékenység segítése. A tagság először Nagy Albert titkári beszámolóját hallhatta meg az idei év terveinek megvalósításáról, az elért eredményekről és a hiányosságokról. A beszámoló megvitatása után a jövő évi tervek előterjesztésére került sor. Az elképzelésekben szerepel többek között megyénként havi egy alkalommal az aprók táncházának megszervezése és népigazi közönségsikere volt az idei főszezonban a Bala- toni üdülőtelepek több száz kulturális és szórakoztató rendezvényének. Mint a Balatoni Intéző Bizottság kul- turális bizottságának csütörtökön Boglárlellén megtartott szezónzáró tanácskozásán elmondták, a színvonalat tekintve az elmúlt Hamarosan előjöttek a régi emlékek is, majd elmélyült vita alakult ki az elmúlt események felelevenítése kapcsán. Volt miről beszélni, hiszen a megélt 6-7 évtized meglehetősen sok élménnyel szolgált. Az idős emberek elismeréssel szóltak a város fejlődéséről, szépüléséről is, amiért valamikor ők is sokat tettek, és még ma is — amennyire egészségük engedi — szívesen munkálkodnak. ségnek is megszabja a nőkkel kapcsolatos tennivalóit. A nők nem hiányoznak a honvédelmi munkából sem. Történelmi példákkal bizonyította, hogy a lányok és asszonyok mindig bátran szálltak harcba a nép. a haza védelméért. Végezetül arról beszélt, hogy a nők szervezettségére és az MHSZ-munka színvonalának javítására adottak a lehetőségek, mert az orosházi járásban 18 honvédelmi klub és 3 szakklub működik. Ezt követően a résztvevők megtekintették -az MHSZ-ről készült filmet, majd hozzászólások következtek. Kiss Horváth Sándorné rajzi előadások tartása, valamint egy táncjelíró tanfolyam indítása, gyermekjátszó tanfolyam szervezése. Szó volt a szakmai továbbképzések fejlesztéséről, a már hagyományossá vált tapasztalatcserékről, melyeken az együttesek vezetői, oktatói bepillantást kapnak kollégáik műhelytitkába, megismerhetik más oktatók pedagógiai módszereit. Szó esett az egymás szakmai segítésének szervezetté tételéről. A tervben szerepelt továbbá a rendszeres táncházak szervezése, a nyári úttörő tánctáborok létrehozása. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyűjtőmunka hatékonyabbá tételének, koordinálásának. A Dél-Alföldön jelentős nemzetiség él: románok, délszlávok, szlovákok, németek, melyeknek még ma is élő hagyományaik, dalaik, táncaik szerves része kultúránknak, amit meg kell menteni az utókornak, hangsúlyozták évhez képest sikerült előbbre lépni. Ma már Európa- szerte jegyzik a keszthelyi, a tihanyi, a köröshegyi és a boglárlellei orgonahangversenyeket, komoly zenei koncerteket. Különösen gazdag volt a kiállítási és a folklórprogram: szinte állandóan 30—40 kiállítás tartott nyitva. A KISZ Békés megyei bizottsága és a TIT Békés megyei szervezete felhívást tett közzé a Békés megyében működő KISZ-szervezetek,! ifjúsági közösségek tagjai számára. A fiatalok nyelvi képzésének és továbbképzésének elősegítése érdekében vetélkedőt szervez a KISZ megyei bizottsága a TIT ifjúságpolitikai munkabizottságával közösen orosz, német és angol nyelvből. A vetélkedőn minden fiatal részt vehet, kivéve az, aki az adott nyelvből jelenleg középiskolai oktatáson vesz részt A vetélkedőt 1982. április 17, és november 15. között rendezik meg. Az első forduló áprilisban lesz. A beneveVárosi vasutak ás metrók Tegnap szakmai bemutatóval fejezte be munkáját Budapesten az a tudományos konferencia, amely a városi vasutak és metrók pályafejlesztésével foglalkozott. Tizenöt európai ország j és hazánk csaknem 250 szakembere a Hűvösvölgyben működés közben ismerkedett a Budapesti Közlekedési Vállalat villamos- pálya-építő és -fenntartó gépsoraival és technológiájával. A Magyar Tudományos Akadémia közlekedés- tudományi bizottsága és a Közlekedéstudományi Egyesület által szervezett háromnapos tanácskozáson neves szakemberek tartottak előadásokat, egyebek között a városi és földalatti vasutak pályafeilesztésével kapcsolatos tudományos kutatómunkáról: a különböző szerkezetű vágányok építéséről, új megoldásairól: az építési és fenntartási munkák gépesítéséről : a vágányok felújításának tapasztalatairól. Szovjetunióbeli népviseletek a Néprajzi Múzeumban Szovjetunióbeli népviseletek kiállítása nyílt csütörtökön a Néprajzi Múzeumban. Mintegy háromszáz XIX. és XX. századi tárgy és öltözék ad ízelítőt a sok nemzetiségű ország lakóinak viseletéiből, a forradalom előtti Oroszország díszítő- művészetéből, megismerteti a balti népek népművészetének jellegzetes formáit, a Volga menti és uráli népek többségében bőrből, prémből készült ruháit. A Szovjetunió népei állami néprajzi múzeumának gyűjteményéből összeállított tárlat anyaga — a le- ningrádi modellház kollekciójának segítségével — azt is bemutatja: a mai népművészek és a viseletek készítői sikerrel folytatják a múlt hagyományait. A kiállítás az év végéig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban. zettek írásbeli teszteket oldanak majd meg, s a legjobbak bekerülnek a második fordulóba, melyet szeptemberben rendeznek meg járási-városi szinten. Ezen szóbeli vetélkedő lesz, s a győztesek vesznek részt a harmadik fordulóban lezajló megyei döntőn. Az első helyezett külföldi jutalomutazáson vehet részt, a második, harmadik helyezettek pedig értékes jutalmakat kapnak. A vetélkedőre a KlSZ-alap- szervezetek titkárainál jelentkezhetnek a fiatalok 1982. február 1-ig. A versenyzőknek jó felkészülési lehetőséget nyújthatnak a TIT nyelv- tanfolyamai. „Hajdúság — Hortobágy” Hajdúság — Hortobágy címmel a hajdúsági nemzetközi művésztelep résztvevőinek alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtökön a Képcsarnok Csontváry termében. A tárlaton huszonhat hazai és kilenc szocialista országbeli — az NDK-ból, Lengyelországból és Jugoszláviából érkezett — művész ötven alkotása örökíti meg az alföldi tájegység természeti szépségeit. A Csontváry terem tárlatát november 19-ig tekinthetik meg a képzőművészei kedvelői. V árossá lenni rangot jelent ggy lakóközösség életében. Az urbanizáció világjelenséggé nőtt. Városaink arculata pedig oly mértékben változott az utóbbi évtizedekben, hogy aki régen járt például Salgótarjánban vagy Zalaegerszegen, könnyen eltévedhet. A ■ városiasodás folyamata korántsem mentes az ellentmondásoktól. Az önvizsgálatra, értékelésre különös alkalmat kínál, hogy november nyolcadika — immár hagyományosan — 1949 óta a városrendezés napja. Idén tíz éve, hogy kialakították Magyarország első, átfogó településhálózat-fejlesztési koncepcióját. Akkor ezt a programot sok helyütt a világon követendő példaként emlegették. A magunk mögött hagyott évtized során azonban nem várt módon változtak a gazdasági körülmények: csökkentek a települések emberléptékűvé formálásához szükséges anyagi erőforrások. Ugyanakkor megváltoztak a társadalom igényei is. Előtérbe került, hogy ne csupán lakhatóak legyenek épületeink, hanem egész környezetünk szebbé, kényelmesebbé, célszerűbbé váljon a korábbinál. A városi cím elérése — a történelmi hagyomártyoknak megfelelően — továbbra is olyan célként lebegett a fejlődő települések előtt, amiért semmilyen áldozat nem drága. Ráadásul az 1971-es koncepció pontosan meghatározta a várossá válás feltételeit. Ez kétségkívül felgyorsította a települések fejlődését, ám egyúttal aránytalanságokhoz vezetett. Sok helyütt bizony a falvak ro- isára szaporodtak a fölfelé törekvők, ami oda vezetett, hogy ma már deklaráljuk: minden eszközt meg kell ragadni, hogy a kis településekből ne vándoroljanak el az emberek. A hetvenes évek közepén, elsősorban a megyék kezdeményezésére az állami vezetés felismerte: a koncepción, azon belül a városiasodás feltételein módosítani kell. Most készül az új, korunk igényeihez jobban igazodó program. Alapvető céljai változatlanok, ám a korábbinál kevésbé kategorizálj^ majd a településeket, a döntésekben nagyobb mozgásteret enged a megyei vezetésnek, az előkészítésbe pedig a lakosságot is bevonja. A z urbanizációval foglalkozó szakemberekre jogos társadalmi nyomás nehezedik. Hiszen ma már nem lehet a tapasztalatok hiányára, vagy az építési technológia kezdetlegességére hivatkozni, mikor szürke, vége-hossza sincs házsorok nőnek ki a földből, vagy akkor, ha egy új lakótelepen hónapokig nincs elegendő üzlet, esetleg évekig nincs mozi vagy könyvtár. Vannak biztató jelek, melyek arra utalnak, hogy jó irányú szemléletváltás tapasztalható. Házgyári elemekből családi házak is épülnek, több célú oktatásikulturális központokat adnak át, lehetne sorolni még a példákat. Ami a lényeg: a városkép alakítása nemcsak a tervezőasztalon dől el. Abban a társadalomtudóstól kezdve a kertészig, avagy a leendő lakókig mindenkinek részt kell vennie. Ehhez pedig alapvető feltétel, hogy értsük egymás szavát. —gazsó— Benedek Jenő kiállítása Békéscsabán Tegnap délután Békéscsabán, a Munkácsy Mihály teremben nyílt meg id. Benedek Jenő, Kossuth- és Munkácsy-dijas festőművész kiállítása. Ez alkalommal is jó néhány alkotást tártak az érdeklődők elé, bepillantást adva a művész munkájába. Benedek Jenő 1906. január 16-án született Kecskeméten, a kecskeméti művésztelepen, Révész Imre festőművész irányításával kezdett rajzolni és festeni. Két év után a képzőművészeti főiskola növendéke lett, s már ekkor kitüntető oklevelet nyert a Szinyei-társaság fiataljainak kiállításán. Azóta számos tárlaton mutatták be alkotásait. Mostani kiállítása november 19-ig várja a látogatókat MHSZ női aktívaértekezlet Orosházán Ülésezett a dél-alföldi néptánctanács a hozzászólok. Pintér Tibor Balatoni kulturális mérleg G. K. Jogtanácsadó a lakossági adókról Szülök, pedagógusok találkozója Jól termett a cukorrépa (Tudósítónktól) A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola pedagógusai a közelmúltban rendkívüli szülői munkaközösségi megbeszélésen találkoztak a szülőkkel. Elsősorban az ötnapos tanítási hét tapasztalatait beszélték meg, hisz a sarkadi egyike az ország ama 80 középiskolájának, amely kísérletképpen áttért az ötnapos tanítási hétre. A szülők elmondták maguk és gyermekeik véleményét az új időbeosztásról, s az ötnapos hetet egyértelműen jónak értékelték. A találkozón szó esett egyéb, az iskolával, a tanulással kapcsolatos gondokról is. A szülők véleményére, felvetéseire Csausz Vilmos, az iskola igazgatója válaszolt. Elmondotta, hogy a pedagógusok és a szülők együttműködése, őszinte véleménycseréje milyen fontos. Megköszönte a munkaközösség eddigi hasznos tevékenységét, majd megemlítette, hogy a következő találkozón a kollégiumi életről, és a szabad idő hasznos megszervezéséről esik majd szó. Derecskéi Sándorné Az adófizetés a világon sehol sem tartozik a legnépszerűbb állampolgári kötelességek közé. A különböző országok adórendszere eltérő, van, ahol olyan bonyolult, hogy már-már külön tudomány az éves adóbevallás elkészítése. A magyar adórendszer nem tartozik a legbonyolultabbak közé, de ennek ellenére néha mégis igen nagyfokú a tájékozatlanság ezen a területen. Mindenképpen hasznos volna, ha szélesebb körben is ismertté válna, mikor, milyen adóügyben hová kell fordulni, milyen lehetőségek vannak a vélt. vagy tényleges sérelmek jogorvoslására. A kiadvány nem öleli fel a lakossági adórendszer valamennyi elemét, hiszen néhány témakörrel (például a kisiparosok és magánkereskedők általános jövedelemadójával) a közelmúltban külön foglalkozott a Házi Jogtanácsadó. ,,A lakossági adókról” című szám igen átfogó, ezt a fejezetcímek is érzékeltetik. A jövedelemadó című fejezet foglalkozik az ingatlan bérbe adása után fizetendő általános jövedelemadóval, az ingatlanértékesítés utáni jövedelemadóval, a háztáji és kisegítő gazdaságok, az átlagosnál nagyobb jövedelmet elérő mezőgazdasági termelők, az egyéb címen fizetendő általános és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójával. További témák: szerződéses üzemelésű üzlet vezetőjének adókötelezettsége, a házadó, a gépjárműadó, a telekadó, az ebadó, a lakosság községfejlesztési hozzájárulása, a honvédelmi hozzájárulás, a lakosság borforgalmi adója. Az októberi szám közli a tv Jogi esetek című műsora augusztusi számának tartalmát is. A „Budapestieknek” című rovat a magántervezésre vonatkozó szabályokat foglalja össze. A mezőgazdasági nagyüzemek és a feldolgozó gyárak túlteljesítik az 1981-re előirányzott cukortermelési tervüket — közölték a MÉM és a cukoripar illetékes szakemberei csütörtökön Kábán, a Hajdúsági Cukorgyárban megrendezett KITE szakbizottsági ülésen, amelyen az ország minden részéből több mint 200-an vettek részt a rendszerhez tartozó gazdaságok részéről. Elmondták, hogy ebben az évben annyi cukorrépát takarítanak be, ami 10 százalékkal felülmúlja az eddigi legmagasabb termést. A termőterület növekedését előmozdította, hogy a gazdaságok jobb vetőmagot, több betakarító gépet vásárolhattak. Jövőre az ideihez hasonló területen, mintegy 120 ezer hektáron terveznek cukorrépavetést. Tovább javul a gazdaságok vetőmag- és nö- vényvédőszer-ellátása, s újabb hazai gyártmányú betakarító gépeket is vásárolhatnak. II városi rang — kötelez
