Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
1981. november 4., szerda o A magyar prémes kisállattenyésztés egyik jelentős felvevője és feldolgozója a Kalapgyár, ahol a szőrmekonfekciót nercből, nutriából, rókából és egyéb állatok prémjéből készítik. Készül itt igényes alkalmi bunda, sportos és szabadidő-szőrmekonfekció, női bunda, kalap és sapka. A gyár évente közel százezer darab szőrmeárut készít, amelynek ötven százaléka export (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Több mint egymilliárd liter tejet adtak a tsz-ek Több hazai gép — kevesebb épület Beruházásaink háromnegyed éve „Sulialma” Iskolaalma-akció kezdődött Pécsett. Célja az, hogy a diákok az óraközi szünetekben — az iskola tejhez hasonlóan — almával frissíthessék fel magukat. Az úttörő kezdeményezésnek számító akciót a városellátó Pécsi Állami Gazdaság indítványozta. Nagy kiterjedésű almáskertjeiben több mint négyezer tonna golden, star- king és jonatán termett az az idén. Megrendelés alapján hetente kétszer-háromszor szállít darabonként válogatott, első osztályú steril csomagolású almát — a kívánt fajtákból — az iskoláknak. Így mindig friss gyümölcshöz jutnak a gyerekek. Egyes helyeken az iskolabüfé bonyolítja le az almavásárt, másutt a pedagógusok vagy az úttörőrajok vállalták a feladatot. A „sulialma” — ahogyan a diákok elnevezték — egycsapásra kedveltté vált Pécsett. Egyenletesen növekszik a hazai tejtermelés, erről tanúskodnak a felvásárlási adatok; az elmúlt év azonos időszakához képest szeptember végéig 5,4 százalékkal több tejet vettek át a nagyüzemektől és a kistermelŐK- től a feldolgozó-értékesítő vállalatok, üzemek. A szarvasmarhatenyésztés korszerűsítésére, fejlesztésére hozott kormányprogram nyomán 4—5 év óta, tartalmukban hasonló jelentéseket adnak ki a tejtermelés alakulásáról. Figyelemre méltó, hogy viszonylag egyenletes 3s növekedés, láthatólag semmi sem zavarja a korszerű módszerek alkalmazását, és a genetikai újdonságok bevezetését. A legújabb jelentésnek mégis van egy új vonása: nevezetesen az, hogy amíg évekkel ezelőtt elsősorban az állami gazdaságokban javultak ugrásszerűen a hozamok, addig most a termelőszövetkezetekben is nagy lépést tettek előre. A termelőszövetkezetek tejértékesítése az elmúlt háromnegyed évben meghaladta az egymilliárd litert. A közös gazdaságok az elmúlt év azonos időszakához képest 12 százalékkal növelték az értékesítést, s ez kiemelkedő eredmény, ugyanakkor — hagyományosan — jól dolgoztak az állami gazdaságokban is; ezek a nagyüzemek 5 százalékkal több tejet kínáltak átvételre. A kistermelőknél kisebb mértékű visszaesés tapasztalható, ez azonban nem váratlan jelenség. Az V. ötéves terv időszakában is számoltak azzal, hogy a nehéz fizikai munkát és szokatlanul nagy törődést igénylő tehéntartástól a kistermelők fokozatosan visszavonulnak, előnyben részesítik a sertés, és a kisállatnevelést. Megyénk beruházási tevékenysége érthetően szoros összefüggésben áll az ország gazdasági helyzetével. Az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Területi Igazgatóságánál megvont háromnegyed éves mérleg, valamint az MNB Békés megyei igazgatóságánál összesített adatok együttesen arról tanúskodnak, gyében megvalósuló fejlesztések üteme, nagysága tovább mérséklődött. A megyében megvalósuló feljesz- tésekre a pénzintézetek közösen 16,8 százalékkal fizettek ki kevesebbet az év első kilenc hónapjában, az előző esztendő azonos időszakához képest. o A beruházások körében a korábbiakhoz hasonlóan most is a szövetkezetekben folyó fejlesztések állnak az élen, összegében csaknem fele részben határozva meg a megye ez irányú tevékenységét. A bázishoz képest is, e körben a legkisebb — mindössze egyszázalékos — a csökkenés úgy, hogy a tsz-ek növelték, az ipari szövetkezetek meg az ÁFÉSZ-ek csökkentették beruházásaik együttes összegét 1980-hoz viszonyítva. A tervezett fejlesztések megvalósítása szeptember végéig egyébként 99 százalékos. A szövetkezetekkel szemben legjobban a vállalati döntés körébe tartozó beruházásokat támogató állami pénzek kifizetése csökkent. Ebben szerepet játszik egyfelől az, hogy a kategórián belül továbbra is a saját forrásból megvalósuló fejlesztések a döntőek, másfelől pedig a támogatások visz- szaszorítása, a hitelezési feltételek szigorodása alakítja így az arányokat. Más kérdés, hogy az ez évre előirányzott összegeknek a vállalatok eddig még csak alig felét használták fel, de hozzá kell tenni, hogy az energia gazdaságos felhasználását szolgáló feljesztéseket megyénkből 34 cég pályázta meg, s ezek közül tizennyolccal kötöttek állami kölcsön, illetve állami támogatási szerződést, minek alapján a beruházások kivitelezése csak az év második felétől kezdődött meg. A vállalati beruházások közül érdemes kiemelni tételesen is, a Békéscsabai Hűtőház 1982-vel induló és a Sarkadi Cukorgyár VI. ötéves tervi rekonstrukcióját, mindkettőre éppen a beszámolási időszakban kötöttek állami kölcsön szerződést a felek az ÁFB-vel. o Az állami beruházások együttesen a teljes megyei fejlesztéseknek több mint 27 százalékát teszik ki az első háromnegyed évben, ugyanakkor elmaradnak valamelyest az egy évvel korábbi teljesítménytől. Némi lemaradás tapasztalható a tervhez képest a célcsoportos beruházásoknál. A célcsoportos beruházások körében egyébként legnagyobb a lemaradás még mindig a vízügyi ágazatban, ahol a legtöbb helyen az első negyedéves ár- és belvízvédekezés miatti hátrányokat eddig nem sikerült ledolgozni. Az úgynevezett egyéb állami beruházások teljesítésének tervszerűségét pedig a pénzügyi rendezés sajátosságai „akadályozzák”. A gyulai román iskolánál vagy a KSH békéscsabai beruházásánál is csak a negyedik negyedévben egyenlítik a nagy tételű számlákat, a munkákat viszont már befejezték. Csak az illusztrálás kedvéért soroljuk fel, hogy cél- csoportos beruházásban folyik a gázvezetékhálózat fejlesztése, a kőolaj, és földgáztermelés növelése, a gabonatároló hálózat bővítése, (Orosházán és Sarkadon), az NK—XIV öntözőfürt kiépítése, a vízrendezések, a közforgalmú vasúthálózat és a távbeszélő rendszer fejlesztése is megyénkben. Q Érdemes az elmondottakon túl néhány mondatot szentel« ni annak a kérdésnek is, hogy mire fordítják kölcsönbe kapott és saját pénzeiket a Békés megyei beruházók? Az összesítésből az derül ki, hogy jelentős mértékben csökkentek januártól—szeptemberig az építkezések, ezzel szemben az elmúlt évhez viszonyítva csaknem 11 százalékkal többet költöttek a beruházók a szocialista import gépekre, és mintegy öt százalékkal többet hazai gyártmányú termelő berendezésekre. Ez egyet jelent másfelől a tőkés importból származó gépek arányának lényeges csökkentésével, s ami még kiemelendő: az import beszerzések döntő többsége a vállalati és szövetkezeti beruházások terhére történt. Utóbbira példa az ÁFB finanszírozási körébe eső fejlesztések megvalósulása, mely szerint a felvett hitelek, támogatások 13,6 százalékát fordították építkezésre a beruházók — szemben a tavalyi 68-cal —, ugyanakkor a gépre költött 40 százaléknak 94 százalékát itthon használták fel. (Megint más kérdés, hogy a hazai gyártmányok megfelelően korszerűek-e minden esetben?) A kép teljességéért még egy rövid kis összegzésre vállalkozunk. Az olyan tárgyévben befejezett beruházások mellett, mint amilyen a MOM battonyai gyáregysége, az ÁÉV központi telepe, a tégla- és cserépipari vállalat II. téglagyárának rekonstrukciója, meg az új téglagyár, olyan új állami beruházásokat engedélyeztek, mint amilyen a Művelődési Minisztérium Békési Gyógypedagógiai Intézete, a Kettős-Körös balparti töltésének feljesztése, Nagykamarás térségének vízrendezése, valamint a gázvezetékhálózat további feljesztése. Kőváry E. Péter gyilkosságok és a pusztítások további megakadályozása csak a Szovjetunió internacionalista katonai segítsége révén lehetséges, s kérésére ezt az önzetlen segítséget szinte azonnal meg is kapta. Ugyanakkor feledhetetlen és dicső szerepük volt a harcban azoknak a párttagoknak és pártonkívüliek- nek, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, karhatalmistáknak, katonáknak és rendőröknek, akik ha kellett, az életüket áldozták a munkás-paraszt hatalomért. November első napjaiban a rendkívüli helyzetnek megfelelően az új forradalmi központ egyesítette magában a legfelső állami és pártvezetést. Kádár János vezetésével létrehozták a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságát — amely a Politikai Bizottság feladatkörét látta el —, majd november 6-án megtartotta első tanácskozását a párt Ideiglenes Központi Bizottsága is. Az Ideiglenes Központi Bizottság felhívást intézett a magyar kommunistákhoz és a Magyar Dolgozók Pártja tagjaihoz. A felhívásban hangsúlyozta a pártmunka folytonosságát és kommunista jellegét, megállapítva, hogy a kapitalista restaurációra törekvő ellenforradalmi próbálkozásokkal szemben csak minden erőt ösz- szefogva lehet eredményesen küzdeni. A felhívás hitet tett a marxizmus—leninizmus elvei mellett, egyértelműen és világosan kifejtette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista társadalom célkitűzéseinek valóra váltásáért küzd, a népi demokrácia alapjának a munkásosztály és a parasztság szövetségét tekinti, és tevékenységét áthatja a proletár internacionalizmus elve. Az Ideiglenes Központi Bizottság felhívása felszólított minden párttagot, hogy „aki kész a tömegekre támaszkodva harcba szállni a dolgozó nép hatalmáért, pártunk politikájáért, jelentkezzék haladéktalanul pártszervezetében, és lásson munkához!” Az állásfoglalás ugyanakkor kétfrontos harcot hirdetett meg a Rákosi Mátyás és Gerö Ernő nevével fémjelzett, a munkásosztálytól, a néptömegektől elszakadt dogmatikus-szektás politika és annak téves módszereivel, valamint a Nagy Imre és Losonczy Géza körül tömörült revizionistákkal szemben. Elképzelni is rossz, mi történt volna akkor, ha a szektás politika tovább is folytatódik, illetve, ha nem emelnek gátat az eleinte a hibák kijavításának jelszavával fellépő, de később az ellenforradalomnak utat engedő revizionizmus, majd pedig a már az utcákon tobzódó ellenforradalmi terror útjába. Az első hetekben a pártszervezés rendkívül nehéz, valóban forradalmi viszonyok között folyó munkáját csak a legállhatatosabb kommunisták vállalták, akik — amint azt egy korabeli jelentés megállapította — „sokszor életüket kockáztatva, félig illegális körülmények között végezték munkájukat, szervezték, erősítették a pártot.” Különösen nehéz feltételek között folyt az üzemi pártszervezetek újjászervezése, ahol az ellenforradalmi erők utóvédharcának egyik fő célja — amelyet a munkástanácsokba beférkőző ellenforradalmárok is támogattak —, a munkahelyi pártszervezetek újjáalakításának a megakadályozása volt. A kommunisták legjobbjai azonban leküzdötték a legnagyobb nehézségeket is, és ennek eredményeként december elsején a Magyar Szocialista Munkáspártnak már közel kétezer szervezete dolgozott, mintegy 50—60 ezer párttagot tömörítve soraiba. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ellenforradalom fegyveres csoportjainak a szétzúzását követően az újjászerveződő pártszervezetekre támaszkodva legfontosabb teendőjének tekintette a tanácsok hatalmának a helyreállítását, a fegyveres testületek újjáalakítását és az ipari termelés, a közlekedés folyamatosságának a megteremtését, a szocialista konszolidáció kibontakoztatását. E folyamat meggyorsítása, a termelési és a közellátási nehézségek enyhítése érdekében a forradalmi kormány november 5-én a baráti országokhoz fordult segítségért. A Szovjetunió minisztertanácsa még aznapi üzenetéI A GMV új, 30 ezer tonna terményt befogadó tárolója Orosházán, 1984-ben lép üzembe a tervek szerint Fotó: Veress Erzsi Fenyönemesitési kutatások ben bejelentette, hogy ellenszolgáltatás nélküli támogatást nyújt ipari nyersanyagokban és élelmiszerekben. És álig telt el egy hét, a magyar határon már átgördült az az első vasúti szerelvény, amely a szovjet nép segélyszállítmányát hozta. November első napjaiban emellett Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság is azonnali támogatást nyújtott. Az 1956-os novemberi napok eseményei, a szocialista konszolidáció első lépéseinek sikerei egyértelműen igazolták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány politikája, annak következetes, a marxizmus—leninizmus eszméinek alkotó módon történő végrehajtása történelmileg példátlanul rövid idő alatt kivezette az országot a káoszból, konszolidálta a szocializmus viszonyait és megteremtette a feltételeit a sza- cialista építőmunka folytatásának. Az MSZMP politikai irányvonalának 1956 végén kidolgozott alapelveit nemzeti történetünk azóta eltelt negyedszázada, szocialista építőmunkánk nemzetközileg is elismert eredményei igazolták. Ezt a politikát méltán tekintette és tekinti a szocialista építés minden híve cselekvése, helytállása vezérfonalának. ■ Botos János, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa Magyar és finn szakemberek együttműködésére alapozott fe- nyőnemesítési kutatásom kezdődtek Szombathelyen, az Erdészeti Tudományos Intézet kámoni arborétumában. Arra keresnek választ, hogy milyen az összefüggés a klíma és az erdei fenyő növekedése között. Hazánk és Finnország azonos erdészeti klímazóna két végpontján helyezkedik el, a közös kutatóprogram során vizsgálják, hogy a zónán belül hogyan bírja egy-egy fenyőfajta az éghajlati különbségeket. Finnországban évente százezer hektárt ültetnek be erdei fenyővel. Ehhez hatalmas meny- nyiségű magra van szükség, így felvetődött, hogy — mivel Magyarországon termékenyebb a talaj és több a hő —, itt kellene a fenyőmagot megtermelni.
