Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

1981. november 29., vasárnap Bemutatjuk a Bajor Gizi Színészmúzeumot A Bajor Gizi Szinészmúzeum épülete „Ami a színészből megmaradt” „A múzeum létrehozásában az vezérelt bennünket, hogy pályatársainkkal, akik előttünk jártak, a maguk idejében fénylő csillagok, néha sarkcsillagok voltak a nem. zeti kultúra egén, ne menjen el nyomtalan az idő hajója” — így ír Gobbi Hilda a színészmúzeumról most megjelent útikalauz előszavában. A „szép nagy ház”, amelyről egykoron Déryné álmodozott', ma ott áll Budapes­ten a Xll. kerületben, a Stromfeld Aurél utca 12. szám alatt, egy szép nagy park­ban. Színészmúzeum hangulatos környezetben, gyönyörű helyen. Tudomány — technika A párizsi La Défense-negyed — Ez a villa valamikor a tragikus körülmények között elhunyt nagy színésznőnek, Bajor Gizinek adott otthont — mutatja be a múzeumot dr. Cenner Mihály színház- történész, aki maga is ré­szese volt az itt kialakított „színháztörténet”-i világ megszületésének — Gobbi Hilda, aki rendkívüli módon rajongott Bajor Giziért, szor­galmazta szívvel, lélekkel ennek a múzeumnak a meg­teremtését. ö mondta: „Ne engedjük elveszni azt, ami a színészből megmaradt”. A múzeum több szakasz­ban nyílt meg. Az első megnyitóra 1952- ben került sor. Az akkori múzeum még mindössze négy szobából állt. A többi rész­ben még a hajdani Beyer család — a művésznő testvé­rének rokonai — laktak. Bajor Gizi ebédlőjét és nappali szobáját rendezték be művészszobának eredeti bútorokkal és az utolsó sze­repéből származó, az Ár­mány és szerelem Lady Mill- fordjának jelmezével. Ma itt még egy jelmez látható: Cleopátráé. A földszinten levő másik két szobában, miután Bajor Gizi mindig is nagyon sze­rette a társaságot, még két nagy nevű művész, Márkus Emília és Jászai Mari relik­viái láthatók. Azóta ezt a földszinti részt tovább . bővítették újabb há­rom szobával és a loggiás folyosóval, mert a hajdani barátnő, Baráth Irén, aki ugyancsak itt élt a villában, váratlanul meghalt. A négy szoba berendezését meg­hagyták az első elképzelések alapján, az újonnan megnyi­tott múzeumi helyiségeken viszont huszonnyolc színész és színésznő osztozik ma. Olyan rangos egyéniségek, remek művészek, mint Som- lay Arthur, Tímár József, Uray Tivadar, Tőkés Anna, Gombaszögi Frida, Törzs Je­nő, Rátkay Márton, Ódry Árpád, Sugár Károly. Foly­tathatnánk a rendkívül elő­kelő nevek sorolását... Fotók, szerepek, relikviák! Huszonnyolc színészcsaládot mozgósítottak az ügy érde­kében. De nemcsak fényké­peket láthatnak a betérők. — Igyekeztünk lehetőleg minél több emléket idehoz­ni a régen lebontott Nemzeti Színház megmentett darab­jaiból: díszítőelemeket, kon­zolokat, csillárokat. Más színházak is adtak, amit tud­tak. Főleg a Madách Szín­ház és a Vígszínház — mondja dr. Cenner Mihály. Az összegyűjtött színész­emlékek között jó néhány érdekesség is található. így például Jávor Pál özvegyétől egy festményt kapott a mú­zeum. A festő a színészt Petruchió szerepében ábrá­zolja, de egyúttal egy for­radalmár szerepében is. A képet ugyanis néhány perc­cel a németek megérkezte előtt, a második világháború ideje alatt, átfestették ... De nem egészen, mert arra már nem volt idő! Így a fest­mény történelem lett! Végezetül mutassuk be a látogatóknak az emeleti részt, ahol sokáig diplomaták lak­tak, s ezért késett az egész épület birtokbavétele. Üj fejezet kezdődött a szí­nészmúzeum életében. A te­levízióban beolvasott kére­lem nyomán fantasztikus mennyiségben érkeztek a legkülönbözőbb; küldemé­nyek, ajándékok, képek, re­likviák, függönyök, képke­retek, és ki győzné felsorol­ni, mi minden. Megszületett a múzeumi emelet. A földszinten főleg személyi emlékek halmozód­tak fel szép számmal, fent műfajok szerint elrendezett szobákba nézhetnek ma be a látogatók. Az első a rende­zők, a tervezők és a szín- igazgatók szentélye: a má­sodik azoké a „kortárs mű­vészeké”, akik 1949-től nap­jainkig játszottak a színpa­don. Itt található Várkonyi Zoltán, Latinovits Zoltán', Básti Lajos, Kiss Manyi, - Dómján Edit, Darvas Lili és több más jól ismert, nemré­gen elhunyt művész képe. Az „operett-terem” a ma­gyar operett történetét kísé­ri figyelemmel Blaha Lujzá­tól Honthy Hannáig... És itt található a „félmúlt” szo­ba azon művészek számára, akik a századfordulótól kezd­ve a második világháború­ig játszottak színházainkban, mint például Prielle Korné­lia, Petőfi Sándor egykori jegyese, aki századunk ele­jén még élt... S ott van kö­zöttük néhány nagy név, mint Rákosi Szidi, Lehotay Árpád vagy a híres Góth házaspár. Aztán két kis szobába top­panunk be. Az egyikben a magyar kabaré történetének híres alakjaival találkozha­tunk', kezdve Kondor Ernő­től egészen Komlós Jáno­sig ... A másik szobácská­bán a magyar politikai szín­ház fejezetei kelnek életre: a régi Thália Társulattól egészen a „száműzöttek szín­házáig”, az OMIKE-ig. — S végezetül van még egy beépített folyosó, ugyan­csak kiállítási tárgyakkal. És egy előadóterem is — fe­jezi be tárlatvezetését dr. Cenner Mihály. A Bajor Giziről elnevezett múzeumot 1981-ben nyitot­ták meg a nagyközönség szá­mára. Sz. B. Röviden Változó tehéntej A tejben levő oldott kal­cium tavasszal ugrásszerűen csökken, amikor a teheneket először engedik ki a lege­lőkre és táplálékuk megvál­tozik. Az angliai Agricultu­ral Pesearch Council kutatói szerint a tej kalciumtartal­ma a zsírszintézissel kapcso­latos. A kutatók szerint a tejképző sejtekben egy spe­ciális enzimrendszer szállítja a kalciumot a sejthártyákba, ahol a fém kazeinhez, fehér­jéhez és citráthoz kötődve halmozódik fel. A citrát ösz- szefügg a zsírképzéssel. Mi­alatt az állat szervezetében zsír szintetizálódik és fel­halmozódik, a tejképző sej­tekben növekszik a citráttar- talom, és egyidejűleg a tej kalciumtartalma is maga­sabb. A kutatók kísérletek­kel igazolták ezt az elméle­tet. A legelőkön táplált te­henek zsírszintézise lényege­sen kisebb, mint az istállók­ban nevelteké. A probléma nem elhanyagolható, mert a magasabb kalciumtartalmú tej feldolgozási és tárolási tulajdonságai jóval kedve­zőbbek. Mesterséges hasnyálmirigy Az inzulin a hasnyálmirigy hormonja. Több hormonnal együtt a szervezet szénhid­rát-anyagcseréjét szabályoz­za. Csökkenti a szervezet vércukorszintjét és a máj glikogéntartalmát. Az inzu­linhiány okozza a cukorbe­tegséget. Évek óta kísérleteznek a „hajszálpontos” inzulinada­golás technikai megoldásain. Sokat vártak a szállítógép segítségétől, de sajnos eddig nem sikerült széles körben alkalmazható megoldást ki­dolgozni. Nemrégiben egy angol kutatócsoport „mester­séges hasnyál mirigy ”-et állí­tott elő. Az övre csatolható, kisméretű berendezés tartá­lyából egy minifecskendő se­gítségével bőr alá adagol­ható az inzulin. A gyümölcsös létesítése a gyakorlatban a terület beosz­tásával kezdődik. Meg kell- határoznunk, hogy kertünk­ben hová ültethetők a gyü­mölcsfák. illetve a szőlőtő­kék, továbbá hány méter a legmegfelelőbb sor- és tőtá­volság. Sok kellemetlenségtől, vi­tától kímélhetjük meg ma­gunkat, ha a jogszabályban rögzített (a szőlő- és gyü­mölcstermesztésről szóló 25/1970. (XI. 26.) MÉM szá­mú rendeletben közölt tá­volságra telepítjük növénye­inket a földterület határá­tól. Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köte­les megtartani az ingatlan határától számított legkisebb ültetési (telepítési) távolsá­gokat, az alábbiak szerint: Belterületen és zártkerten belül — szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és *• egyéb bokor (élősövény) esetében: 0,50 métert, három méternél magasabbra nem növő gyü­mölcs- és egyéb fa esetében: 1 métert, három méternél magasbbra növő gyümölcs­ös egyéb fa, valamint gyü­mölcs- és egyéb bokor (élő­sövény) esetében: 2 métert. Külterületen — zártkerten kívül — gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-, ribiszke- és málnabokor ese­tében: 0,80 métert, minden egyéb gyümölcsbokor (nas­polya, mogyoró stb.) eseté­ben: 2 métert, birsalanyra oltott körtefa, továbbá őszi­barackfa esetében: 2,50 mé­Párizs nyugati szférájában a Champs-Elysée meghosz- szabbított tengelyében fek­szik a La Défense negyed. Az ötvenes évek végén kezd­ték kiépíteni, és a hetvenes évtizedben alakult ki mai formája. Modern bérházak, néhány amerikai méretű fel­hőkarcoló jellemzi ezt a ne­gyedet, amely már Párizsnak „a falakon kívüli” terjeszke­désének a példája. Ezt a vá­rosnegyedet gigantomániája miatt sok kritika érte. A pa­loták, bérházak a csillagok felé törnek, de a lakások bére is a csillagokban van. Ezért van az, hogy ebben a negyedben állandóan lehet kiadó lakásokat kapni. Az új épületkolosszusokon belül található a „Centre National des Industries et Techniques, tehát az ipar tért, törpealanyra oltott al­mafa, továbbá meggy-, szil­va- és mandulafa esetében: 3,50 métert, vadalanyra ol­tott alma- és körtefa, to­vábbá kajszifa esetében: 4 métert, cseresznyefa eseté­ben: 5 métert, dió- és geszte­nyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa ese­tében: 8 métert. Külterületen — zártkerten kívül —, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, gyümölcsbo­kor és gyümölcsfa kivételé­vel — egy méternél maga­sabbra nem növő bokor (élő­sövény) esetében: 0,80 mé­tert, két méternél magasabb­ra nem növő bokor (élősö­vény) esetében: 1,20 métert, két méternél magasabbra nö­vő bokor (élősövény) eseté­ben: 2 métert, fa esetében: 8 métert. Közút és vasút mentén — ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zárt­kert — minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább egy méter, három méternél magasabbra növő fát és bokrot legalább há­rom méter távolságra sza­bad ültetni (telepíteni). A fák egymástól való tá­volságát meghatározó ténye­zők közül legfontosabbak a kultúrnövény életigényei. Ezért gyümölcsfáinkat meg­határozott ültetési rendszer­ben telepítjük. Az ültetési rendszert és azon belül az ültetési távol­ságot a gyümölcsfaj, -fajta, az alany és a talaj termőké­pességének gondos vizsgálata és a technika országos köz­pontja, és más fontos kuta­tási és üzleti centrumok. Kissé betonfalanszterre emlékeztet ez a negyed, igyekeznek tehát zöldöveze­tekkel feloldani. A gyepes, fás, bokros részek a termé- szét színeit és szépségeit va­rázsolják az itt élő emberek elé. A park egyik végéhez botanikus kertet terveztek, de van itt kis tó csatornával stb. A zöld oázis használha­tó, tehát nincsenek tiltó táb­lák kitéve. A gyerekek és a felnőttek' belegázolnak a tó­ba és hemperegnek a füvön. Mesterséges dombok, tavacs­kák próbálják pótolni — ha néha inkább szimbólumok formájában is — azt a zöld­övezetet, amelyet annyira igényei a városi kőrengeteg­ben élő ember. (KS) alapján kell megállapíta­nunk. Az ültetési rendszerek kö­zül a hármas, a négyes és a váltakozó kötés minden irányban azonos vagy meg­közelítően azonos távolságot biztosítanak a növények számára. A szélessoros telepítési rendszerben a növények tég­lalap-kötésben állnak. A szélessoros telepítési rend­szer lényege, hogy a tenyész- terület megváltoztatása nél­kül a sortávolságot növeljük, a tőtávolságot pedig csök­kentjük. Az így telepített fák fejlődésük későbbi szaka­szában szinte összefüggő fa­lat alkotnak, ezért kezelésük, gondozásuk könnyebb. Termőkaros alma létesíté­séhez E. M. IV. vagy E. M. IX. alanyú almaoltványokat vásároljunk. E. M. IV. ala­nyon 7x4, E. M. IX. alanyon pedig 6x3 méter sor- és tő­távolság alkalmazása célsze­rű. Egyéb gyümölcsféléink közül a körtét, a kajszit és a meggyet érdemes termőka­ros orsónak nevelni. Ezeket 7x4 méterre telepíthetjük, de a birsalanyon levő körté­nek 5x3 méteres tenyészterü- let is elegendő. Hungáriasö- vényt E. M. IX. alanyú al­maoltványok felhasználásá­val 4x2,5 méterre, illetve 4,5x3,5, vagy 5x4 méterre telepíthetjük. Sose feledjük azt, hogy a gyümölcsfákat évtizedekre telepítjük, ezért az előké­szítő műveleteket és az ülte­tést rendkívül gondosan vé­gezzük. Dr. Széles Csaba Kert — háztáji Milyen távolságra ültessünk?

Next

/
Thumbnails
Contents