Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
4» lQSljnovemberZ&jVasárna^ o Pillangószelepek atomerőművekhez Aktív egyesületi élet a gyulai mozgáskorlátozottaknál Ifjúsági parlamentekről jelentjük Az Orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet nemrég befejeződött beruházása nyomán jelentősen fejlődött a kazán- gyártás. Az új, modern gépek természetesen más célra is alkalmasak. Ezt használták ki, amikor szerződést kötöttek egy osztrák céggel atomerőművekhez szükséges pillangószelepek gyártására. A nyolcszáz és ezer milliméter átmérőjű csővezetékekbe kerülő szelepek gyakorlatilag egyedi gyártmányok, ilyet — az orosháziakon kívül — senki sem készít az országban, és Ausztriában sem lehet beszerezni hasonlót. A munkát rendkívül rövid határidőre vállalták a KAZÉP-nél: októberben kötötték meg a szerződést és november 27-én már megkezdték az első darabok átvételét. December elejéig a KAZÉP leszállítja mind a 46 pillangószelepet, melyek értéke több mint egymillió 200 ezer schilling. Lónyai László Tegnap, szombaton délelőtt Gyulán, a kertészeti vállalat kultúrtermében tartott közgyűlést a mozgáskorlátozottak gyulai egyesülete. Ezen. részt vett dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke. A szép számmal megjelent tagságot elsőként Mekis Pál, az egyesület elnöke tájékoztatta az egyesület tevékenységéről. Elmondotta: 1981 januárjában alakult a mozgás- korlátozottak egyesülete, s ■ már az eltelt rövid időszakban is igen eredményes munkát végzett. Egyebek között farsangi összejövetelt rendeztek tagjaiknak, majd kirándulást szerveztek a tavasszal Szarvasra, augusztusban Eger—Lillafüredre. Ezen a kiránduláson alkalom _nyílt arra is, hogy felvegyék a személyes kapcsolatot a Heves megyei mozgássérült-egyesülettel. Az egyesület megalakulásakor még mindössze 64 tagjuk volt, és azóta ez a szám 200- zal nőtt. A taglétszám a megye különböző helyiségéből tevődik össze. Mivel megye- szerte nagy az érdeklődés a gyulai egyesület munkája iránt, és egyre több az igény a helyi klubok szervezésére, ehhez a munkához is segítséget adnak a gyulaiak. így alakult meg a dévaványai, majd a battonyai klub is a gyulaiak szervezésében. Az egyesület tagjai igen aktívan bekapcsolódtak a különböző rendezvényekbe. Részt vettek egy öttagú csapattal az Egerben megrendezett II. országos úszóversenyen, ahol három első, két második és egy harmadik helyezést értek el, amellyel kiérdemelték a vidék legjobb csapata címet. Ott voltak a gyulaiak a szombathelyi mozgássérültek részére rendezett nemzetközi autóversenyen is. Sokat tesznek annak érdekében, hogy a mozgássérültek és gyermekeik kirándulásokon vehessenek részt, amelyhez több helyről kapnak támogatást, vállalatoktól, szocialista brigádoktól. A beszámoló után az egyesület kibővítette vezetőségét, majd elfogadták a költség- vetés módosítását, bejelentésekkel és hozzászólásokkal ért véget a közgyűlés. B. O. Az elmúlt evekben szépen fejlődött Gádoros. Üj családi házak épültek magánerőből. Ez évtől az OTP beruházásában is készülnek lakások. A település központjában a községi tanács költségvetési üzemének dolgozói építik az impozáns lakóépületeket. Az első lakásokat az év végéig átadják Fotó: Szekeres András A hét végén megyénk több munkáltatójánál megrendezték az ifjúsági parlamenteket. így többek között Gyulán, a KÖVIZIG-nél, Békéscsabán a kertészeti és köztisztasági vállalatnál, illetve a tégla- és cserépipari vállalatnál. Az ott lezajlott eseményekről szólnak következő írásaink. Békéscsaba A kertészeti és köztisztasági vállalat fiataljai november 27-én, pénteken tartották ifjúsági parlamentjüket. Az esemény vendége volt Csaba Márton, a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályának vezetője és Valentinyi Mártonná, a HVDSZ megyei bizottságának titkára. A parlament résztvevőit a szlovák iskola tanulói énekkel és szavalatokkal köszöntötték. A rövid műsor után Kendra János KISZ-titkár mondott megnyitó beszédet, majd átadta a szót Gaál Jánosnak, a vállalat igazgatójának, és felkérte a beszámoló megtartására. Gaál János ismertette a parlamentre váró legfontosabb feladatokat. Beszédében kiemelten foglalkozott a fiatalok munkakörülményeinek javítását szolgáló intézkedésekkel, a politikai-szakmai képzések szervezésével és vállalati támogatásával, a lakásépítések támogatásával és a KISZ-szervezettel való együttműködéssel. A fiatalok munkájáról megállapította: „Nemcsak a termelésben állnak helyt, hanem részesei az újítómozgalomnak, a munkavédelmi őrhálózatnak, kommunista műszakokat szerveznek, aktívak a társadalmi munkában, szép eredményeket értek el a vállalati munkaversenyben, és sikerrel szerepeltek a sportversenyeken is. Idén megnyerték az országos Kertész Kupát kispályás labdarúgásban.” A beszámoló után a következő három évre szóló ifjúságpolitikai intézkedési tervet ismertette. Szünet után hozzászólások hangzottak el, majd a résztvevők elfogadták a beszámolót és az intézkedési tervet. L. S. Gyula A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság fiataljainak a munkahelyi parlamentje után az igazgatósági szintű ifjúsági parlamentre került sor Gyulán, november 28-án, szombaton. Galbács Mihály pénzügyi osztályvezető köszöntötte a résztvevőket és a meghívott vendégeket, többek között Kovács Ferencet, az OVH vízgazdálkodási ifjúsági bizottságának titkárát, György Jánost, a MEDOSZ megyebizottságának képviselőjét, Ferenczi Istvánt, a városi pártbizottság képviselőjét, Gazdáné Nagy Máriát, a városi KISZ-bizottság munkatársát és dr. Luczi Józsefet, a gyulai Városi Tanács osztályvezetőjét. A megnyitó beszéd után Takács Lajos igazgatór tett az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést. Az igazgató többek között kiemelte, hogy a fiatalokra számítani lehet, döntő többségük aktívan részt vesz a gazdasági és politikai munkában. Beszélt a nem kívánatos jelenségekről is. Elmondta, hogy egyes esetekben az őszinteség hiányát figyelhették meg. A fiatalok nem jelezték meglevő problémáikat, inkább más munkahelyre mentek dolgozni. A vezetésnek nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúság beilleszkedésére, problémáik megoldására. Ezt követően ismertette az intézkedési terv végrehajtásának felelőseit, majd felkérte a küldötteket, hogy mondják el véleményüket a beszámolóról, az intézkedési tervről és az ifjúság- politikai célokat szolgáló pénzeszközök felhasználásának tervezetéről. A határozati javaslat előterjesztése után kérdések, javaslatok hangzottak el, többek között a pályakezdő fiatalok beilleszkedéséről, a szerkezetkész lakások megvalósításáról, a gyesen levők szervezett tájékoztatásáról, az anyag- és alkatrész-gazdálkodásról és a vízügyes sportegyesületről. A parlament zárószakaszában elfogadták a beszámolót és az intézkedési tervet, majd megválasztották a küldötteket az országos ágazati parlamentre. L. S. Békéscsaba A DlVSZ-induló dallamára több mint 100 fiatal emelkedett fel az üdítővel, pogácsával megrakott asztalok mellől a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat nemrégiben felújított művelődési házában. A küldöttek parlamentjére 19 gyáregység küldte el képviselőit, ahol rajtuk kívül jelen voltak nemcsak a vállalat, de a tröszt, a városi pártbizottság és tanács, illetve az ágazati szakszervezet munkatársai is. A levezető elnök — Le- hoczki András — üdvözlő szavai után Baukó Mihály, a vállalat igazgatója egészítette ki néhány gondolattal az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról szóló írásos beszámolót. Többek között megemlítette, hogy nagyobb kezdeményezőkészséget, aktivitást vár a fiataloktól a munkahelyi élet valamennyi területén. Ezután a küldötteké volt a szó. Újra és újra felbukkanó téma — mint ahogy máshol is — a lakáskérdés. A vállalat komolyan veszi a gondokat, és erejéhez mérten igyekszik is segíteni ezen. Az elmúlt esztendőben 30 fiatal kapott, közel 1,5 millió forintos lakásvásárlási kölcsönt. Az egyik hozzászóló figyelemre méltó javaslata, hogy kedvezményes építőanyaggal és fuvarral is segítsék a magánerőből építkezőket. Sokan foglalkoztak a termeléssel összefüggő nehézségekkel, hiányosságokkal, a szakmunkáshiány problémájával. Szóba került a bevezetendő ötnapos munkahét is. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy annak előkészítése némely területen nem elég körültekintő. Jó néhány fiatalnak hajnali fél 3-kor kell kelnie az új munkakezdési időpont miatt, s bizony, nem valószínű, hogy a napi munka után a különféle rendezvényeken is részt vesznek, vállalva a késői hazautazást. A vállalat vezetői — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — valamennyi kérdésre részletes választ adtak, adnak, illetve igyekeznek megnyugtatóan rendezni a felmerült problémákat. Sz. I. Tudományos ülés a fekélybetegség sebészetéről A Magyar Sebészeti Társaság dél-magyarországi csoportja fontos és időszerű témában rendezett tudományos ülést tegnap Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. Dr. Tóth Géza, a városi tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa köszöntötte a mintegy 100 résztvevőt, majd dr. Gergely Mihály üléselnök indokolta a kérdés napirendre tűzését. A fekélybetegség sebészi kezelésében mintegy 10 éves elmaradásunk van a világ- színvonaltól, mégpedig elsősorban szemléletben. A tegnapi ülés fő célja éppen ennek a szemléletnek a megváltoztatása volt. Referátumot dr. Ihász Mihály címzetes egyetemi tanár tartott, ebben ismertette a nyombélfekély műtéti kezelésének korszerű szemléletét és lehetőségeit. A referátumához hozzászólt dr. Karácsonyi Sándor egyetemi tanár, dr. Baltás Béla egyetemi adjunktus, aki leeds-i tanulmányútjának tapasztalatairól tájékoztatta a hallgatóságot. Ma ugyanis a nyombélfekélyt legkorszerűbben az angliai Leeds- ben gyógyítják. A tudományos ülés rangját jelzi, hogy szünet után dr. Petri Gábor akadémikus, egyetemi tanár, a' Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora vállalta az üléselnöki és a vitavezetői tisztséget. A hozzászólók a fekélybetegség műtéti gyakorlatának és fiziológiájának számos fontos kérdését világították meg. Módszertani nap A gyulai járási klubtanács november 28-án, szombaton tartotta szakmai-módszertani napját a sarkadkeresztúri községi könyvtárban. A rendezvényre a járásban működő ifjúsági .klubok vezetőségét és a klubokat fenntart* intézmények vezetőit hívták meg a rendezők. Az egész napos program'első részében a klubvezetők tájékoztatták egymást a klubok tevékenységéről, személyi és tárgyi feltételeik változásairól, eredményeikről és problémáikról. Ezt követően Apró Tibor, a Pályaválasztási Intézet munkatársa tartott előadást. A játék szerepe a személyiség formálásában címmel. Ebéd után a házigazdák klubja mutatkozott be, majd a módszertani nap közös játékkal fejeződött be. Mérgező disznósajt A házi készítésű disznósajt, hurka, kolbász okozta étel- mérgezések száma 1980-ban 11 volt megyénkben. Október 30-ig már 12 esetet jelentettek be. A KÖJÁL megfigyelései szerint a megbetegedések száma emelkedni fog, ugyanis a disznóvágások általában András-nap táján kezdődnek. Annak ellenére, hogy minden évben felhívjuk a lakosság figyelmét a házi készítésű disznósajt okozta ételmérgezések megelőzésére, azt tapasztaljuk: elsősorban Szeghalom és Orosháza járás területén emelkednek a megbetegedések, de a gyulai, szarvasi és a mezőkovácsházi járásban is előfordulnak. Nagyon fontos a disznósajt készítése során a technológiai előírások pontos betartása, az, hogy a disznósajt alapanyaga megfelelő tisztaságú legyen, az edények, eszközök, berendezési tárgyak úgyszintén. Az előállító személy testfelületén gennyesedéssel járó elváltozás ne legyen, tüszős mandulagyulladásban, illetve hasmenésben ne szenvedjen. Az elkészített disznósajtot annyi óráig kell főzni, ahány kilós. Főzés közben kötőtűvel, vagy egyéb szúrószerszámmal szurkálni a disznósajtot nem szabad. A fentiek betartása esetén a jó gyártástechnológiával készített disznósajttól csak utószennyeződés (helytelen tárolás, stb.) esetén lehet megbetegedni. Az ételmérgezés tünetei: hányás, hányinger, hasmenés, hasi görcs, esetenkénti hőemelkedés, vagy magas láz, általános rosszullét. A tünet észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a disznósajtból pedig mintát kell küldeni a Békés megyei KÖJÁL laboratóriumába. Ugyanis, ha fertőző betegséget okozó kórokozó a megbetegedés oka, járvány is kialakulhat. A fertőzést okozó ételmérgezettől családtagok, illetve, akik nem is fogyasztottak a disznósajtból — nem megfelelő kézmosás esetén — fertőződhetnek. A megbetegedetteknek az egészségkárosodáson, járványveszélyen túlmenően népgazdasági kára is lehet, mert a kórházi ápolása a betegség súlyosságától függő táppénzes állománya, munkából kiesése és az anyagi kár is számottevő lehet. Békés megyei KÖJÁL A csanádapácai Széchenyi Tsz vasipari kooperációs üzemének idei tervében 27 millió forint értékű anyagmentes termelési érték előállítása szerepel. Az üzem legnagyobb partnerei a megyei MEZŐGÉP Vállalat, a MEDICOR, a Chinoin és a Röntgentechnikai Vállalat. Ezekben a napokban iraki megrendelésre 500 köbméteres víztároló tartályok elemeit rakják konténerbe, amiket azután a helyszínen szerelnek össze Fotó: Szekeres András
