Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-28 / 279. szám
1981. november 28., szombat Stefan Zweig A Sakknovella írójának emlékére Száz évvel ezelőtt 1881. november 28-án született Stefan Zweig osztrák író. A mi Kosztolányink és Babitsunk kortársa volt, és élete első majdnem négy évtizedében annak a birodalomnak polgára, amelynek ők: az Oszt- rák^Magyar Monarchiáé. Bécsben született és nőtt fel, s a század végi metropolisban kapta azt az indíttatást, amely egész életét, írói tevékenységét alapvetően meghatározta. Ekkor, egy hosszú, békésnek tűnő, de belső feszültségtől vibráló, az idők végezetét sugalló korszak közepén, úgy tűnt, a legtöbbet akkor tudja az emberiség számára tenni, ha mindazt a szépséget és műveltséget magáévá teszi, közvetíti és kisugározza, amelyet Európa a reneszánsz óta felhalmozott, és őrzött. Ennek a műveltségnek, ennek a szellemnek volt a megszállottja; belső, majdnem- hogy szükségszerű kölcsönös kapcsolatot érzett közöttük. Azon kevés európai író közé tartozott, akik kezdettől fogva harcoltak az első világháború ellen. Az utolsó pillanatig nem hitte, hogy a 20. század Európájában zsidósága miatt emigrálnia kelljen. A második világháború olyan súllyal nehezedett rá, olyannyira mindannak a végső pusztulását jelentette számára, amiért élt, hogy legfenyegetőbb szakaszában a harcterektől távoli és számára teljes biztonságot nyújtó Brazíliában 1942 februárjában önkezével vetett véget életének. Kora ifjúságától kezdve, szinte csodagyerekként, igyekezett szolgálni a szellem és a szépség ügyét. Első, a forma áhítatában született versei után főleg fordított — Verhaerentől, Baudelaire-től, Verlaine-től, Romain Rol- landtól, Barbusse-től — és szépirodalmi értékű esszéket írt Stendhalról, Nietzschéről, Balzacról. Dickensről, Dosztojevszkijről, Tolsztojról, a „világ építőmesterei”-ről — ahogy ő mondta. Mindenfelé nyitott szellem volt, Gorkijjal levelezett, Siegmund Freudot tanulmányozta, 1928- ban a Szovjetunióban is járt. Az irodalomban talán az ő novelláin lehet a legvilágosabban kimutatni a pszichoanalízis tanításainak hatását, de a 20-as, 30-as években bestsellernek számító életrajzi regényei (például a_Marie Antoinette-ről, vagy a Stuart Máriáról írottak) sem születhettek volna meg Freud felismerései nélkül. Gondos vizsgálódás és lélektani érzékenység egyesül bonyolult lelkivilágé íróknak és történelmi személyiségeknek szentelt mesteri esszéiben. Hadd említsük példaként a Heinrich von Kleistről szólót: mindmáig ez az írás nyitja ki a legszélesebb ajtót e tragikus sorsú költő lelkivilágához. A maga fegyvereivel próbált harcolni a barbárság új erői ellen. Mint az európai szellem megtestesítőit rajzolta meg könyvnyi esszéiben az ismeretlen bűvöletében élő, nyughatatlan szellemű és felfedező Magellant, a műveltségből életet desztilláló Rotterdami Erasmust, vagy a reformáció hőseit, és mindmáig legmaradandóbb novellája, egyik utolsó műve, a Sakknovella is a szellem erejét próbálja szembeállítani a brutális embertelenséggel. önéletírása, a Tegnap világa, már csak halála után jelent meg. Címével is jelezte, úgy érzi, vereséget szenvedett. Kétségtelen, hogy az ő világa örökre eltűnt, barátai és társai, az akkori nemesebb értelemben vett Európa szellemiségei meghaltak. De azok az eszmék, amelyeket egész életében és egész életével oly odaadóan szolgált, sohasem válhatnak „tegnapi”-vá. Salyámosy Miklós Népdalsorozat a televízióban Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtéséből és feldolgozásaiból válogatott népdalokat, bemutató programot készítenek ezekben a hetekben a televízió munkatársai. A 13 részes sorozat 13 nép- daliul ismerteti meg a nézőket. A forgatócsoport — Sík Ferenc rendező irányításával — a. felvételek idején ellátogat Túrára, Iregszemcséré. Film szalagra rögzítik a sarkadi, a sándorfalvai és a szlovákiai felsőcsitári énekesek előadásait is. Boltkultúra, kocsmakultúra Ahogyan ütemesen növekszik a lakosság életszínvonala, úgy egyre többet és jobbat várnak el a kereskedelemtől és a vendéglátóipartól is. Mi pedig nem tudunk ilyen gyorsan lépést tartani, úgymond napra készen kielégíteni a megnövekedett igényeket — összegezte a mindennapok egyik jelenség- csoportját a megyei kereskedelem és vendéglátás egyik vezetője. Naponta megyünk vásárolni, járjuk lakóhelyünk utcáit; látjuk azt, ami van, s érezzük azt, aminek lennie kellene még. Mégis maradjunk most e gondolat elejénél. Nézzük azt, ami van. Azzal hogyan tudunk gazdálkodni, azt hogyan tudjuk — minél kisebb ráfordítással szebbé, jobbá, vonzóbbá tenni. Van, aki ellenérvek tömegét tudja fölsorolni: hogy az üzletek jelentős része elavult épületben van, hogy a lakótelepeken már a nyitáskor szűknek bizonyultak az új üzletek. Mégsem mindegy, hogy hol vásárolunk, hová mehetünk ebédelni, vagy vacsorázni a családdal, a vendéggel, hová ülhetünk be beszélgetni, szórakozni. S mindenki úgy van ezzel: a kulturált környezet sokat számít. Kezdjük a boltokkal, az élelmiszerüzletekkel. Talán itt érezhető a legjobban, hogy az utóbbi években történt hálózatbővítés kicsit háttérbe szorította a meglevők szinten tartását. Mintha egy olyan szemlélet uralkodna el, amit úgy fogalmazhatnók meg: nekünk úgy is mindegy, velünk nem törődik senki. Pedig egy régi épületben sem szükségszerű, hogy araszos jégréteg legyen a hűtőpultban, hogy sok napja ne tisztítsák meg a morzsától a kenyértárolót, hogy a vásárlókosarakat a nyitva tartás alatt folyamatosan tisztán tartsák, hogy a padozatra hullt papír- és blokkdarabokat eltakarítsák. Vagy kívülről nézve. Az amúgy is hámlani kész vakolatnak nem használ, ha nekitámasztjuk a kerékpárt. Mert nincs más. Néhol a kirakatüvegen nem lehet átlátni, s ami mögötte van: a legutóbbi rendezésre már csak az idősebbek emlékezhetnek! A napszítta cégért is át lehet festeni. A sarat is eltakarítani a bolt előtti járdáról. Hogy az már nem a kiskereskedelmi vállalat, nem a működtető ÁFÉSZ tulajdona, bérleménye? Nem, de a kulturáltsághoz, a „képhez” szervesen hozzátartozik. A vendéglátásban sem ró- zsásabb a helyzet. Nos, itt a kiindulási alapot az osztályba sorolás határozza meg. De legyen egy étterem, bisztró IV. osztályú, mégsem szükségszerű, hogy késő délután még a déli, elhasznált teríték legyen a pecsétes. szakadozott terítőjű, vagy éppen felhasadozott műanyag burkolatú asztalon. Mosni (mosatni) nemcsak az abroszokat, szalvétákat kell, hanem a felszolgáló (élelmiszerüzletben az eladó!) fehér kabátját, munkaköpenyét is. A vendéglátóiparban dolgozók között van egy olyan hamis elgondolás, miszerint, ahogy nő az osztályba sorolási sorszám, úgy lehetnek hanyagabbak, ' figyelmetlenebbek a felszolgálók. „Ezeknek a vendégeknek ez is jó!” — állapította meg az egyik pincér. Csak hát, ha beletörődünk a vendégkör „n^velhetetlenségébe”, az ördögi körből soha nem jutunk ki. Két példa, jó példa is van erre, például Békéscsabán. A Szarvas bisztró közismert „késdobáló” •— volt! Ma pedig már arra „vetemedett” az üzlet vezetője, hogy állandóan tisztán tartsa, hogy kimossa a hamuzó- kat, hogy könyveket (!) is árusítson ... Sőt, még a mosdó állapota is elfogadható! Vagy a lakótelepi Fehér Galamb vendéglő. Korábban azokhoz a másodosztályú helyekhez tartozott, ahová nem sok kedvvel lépett be az ember. S bár még ma sem mondhatjuk, hogy minden tökéletes, már kielégítő gyorsasággal, udvariasan, készségesen szolgálnak föl az ápolt, gondozott megjelenésű pincérek... Apropó mosdó! Erre mondják azt, hogy kínos téma, de ha elhallgatjuk, attól még ugyanolyan marad. Szinte megdöbbentő, hogy például az eleki étterem személyzete hogyan tudja rendben tartani (III. osztály), s hogy a másodosztályú békéscsabai Csaba étteremé miért olyan koszos, elhányagolt, amilyen. Pedig körülbelül egy időben, nem is olyan régen újították föl mindkettőt. De itt is van „hivatkozási alap”: sok helyütt nyilvános illemhelyként is funkcionál a vendéglátói. Érdekes módon, nem mindenütt. Mindezeknek a hiányosságoknak — amelyek egyrészt megkeserítik a vendég szájában a falat és a korty ízét, másrészt el is riasztják a vendégeket — azonban van egy másik, nem kevésbé fontos kiváltója is, oka is. Mi, a vendégek. Mert bizony, hiába követelünk kulturáltabb kereskedelmi és vendéglátóipari ellátást — amúgy jogosan! —, ha nem tudunk vele kulturáltan élni. A két dolog persze összefügg, kiegészíti egymást. Egy ízléses tiszta, áp>olt környezetű, ha úgy tetszik: kulturált külsejű és belsejű boltban, étteremben, ABC-ben, bisztróban kevesebbeknek jut eszébe „illetlenkedni”, szemetelni, kárt okozni. A kulturáltság önmagában is . fegyelmez, tiszteletet ébreszt, kulturáltságot követel. S mindez döntő mértékben nem pénz, nem beruházás kérdése. Hanem a jóérzésé, meg azé a bizonyos vendéget és vevőt megbecsülő kereskedői szellemé. Mert ha mindez megvan, az már pénzzé válik. Például úgy, hogy az ilyen boltba, vendéglátó egségbe térünk be szívesebben. MOZI Kopaszkutya A magyar filmgyártásról és filmforgalmazásról folytatott, hol fellobbanó, hol kihunyó, és gyakran ellaposodó vitákban és polémiákban unos-untalan felbukkan egy téma: kelbe a rétegfilm, s van-e egyáltalán? Nos, a mozikba most eljutott Kopasz- kutya című színes magyar zenés film vitathatatlanul ilyen: rétegfilm a javából. Látszólag legalábbis. Amikor október közepén úgyneveztt premier előtti vetítésen bemutatták a csabai ifjúsági házban, akkora volt az érdeklődés, hogy késő este újra be kellett fűzni a kópiát a vetítőgépekbe. Ilyen tömeg talán még sohasem ostromolta meg ezt a közművelődési intézményt... De ezekben a napokban, hetekben sem megy kongó üres- ségű mozitermek vásznán a film ... Mert most igazándiból a közönség érdekes. Akik megnézik ezt a majd kétórás filmet, a még ma is viszonylag népszerű Hobo Blues Band, azaz a HBB nevű zenekar főszereplésével. Aki hallott már egyet, s mást erről az együttesről, közönségéről, azoknak nem kell bemutatni — a mostani közönséget sem. Hogy úgy mondjuk, a „szakadtak” zenekara, ők töltik be a mozik vetítőtermeit is. A fiatalok rétegének egyik rétegét képviselik ők? Nem lehet ezt így kijelenteni. Rétegfilm tehát a Szomjas György rendezte Kopaszkutya? Nem! Inkább csak egy villanás, egy apró, és felejthető jelentőségű film ... Mert ahogyan ennek a ..szakadtságnak” nincsen társadalmi alapja, belső és meghatározó lényege, úgy alaptalan és gyökértelen ez a film is. Szappanbuborékként pattan szét. Noha önmagában jól megcsinált mű ez. Még a történet is elmegy, úgy-ahogy. Néha-néha egy egy valós hátterű kritikus kijelentés is elhangzik, az építőjellegűnek értelmezhető bírálatforgácsokat is el tudjuk hinni. Az együttesvezető Földes László amatőr létére nagyszerű színészi alakítást nyújt. Halász Mihály operatőr a tőle a televízióból már megszokott, nagyszerűen komponált képeket, felvétel- sorozatokat készített. A Kopaszkutya tehát egyszeri szériájú film, amolyan magyarországi kasszasiker. Végigfut egyszer-kétszer a mozik műsorán, aztán bekerül a sötét raktárba. Hogy miért? „Le kell menni kutyába!” — hangzik el a történetet meghatározó mondat. Csak hát arra nem kapunk választ, hogy valóban ez az egyetlen lehetőség. Pedig tudjuk, hogy nem az! A kedves kis hattyúdal tehát elszáll. Nyomtalanul. (Nemesi) Nemesi László Restaurálták, és biztonságos — hő- és fényvédő — üveglapok közé helyezték el az Országos Levéltár restaurátorai a Tihanyi alapítólevelet. Kétéves munka és megfigyelés után a pannonhalmai levéltárba vitték vissza. Az érdeklődők az állandó kiállításon csak másolatát tekinthetik meg, azonban a tervek szerint a jövő év augusztus 20-i ünnepségen az eredetiben is gyönyörködhetnek a látogatók (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele —KS) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok . . . 9.30: Vár egy új világ...” 10.10: Opera-művészlémezek. 10.55: Élő történelem. 12.20: Zenei, anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva. 12.45: Régi híres énekesek műsorából. 13.00: örömök kertjében. 14.05: Hazai kép — távolból. 14.15: Farkas Ferenc kórusműveiből. 14.30: Lesz-e elegendő? 15.05: Üj zenei újság. 16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.50: Világszínház. Solness építőmester. 20.45: A zene nem ismer határokat. 21.35: Nóták. 22.15: A kámarazene kedvelőinek. 23.03: Weber-művek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Albán népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.38: Együttesek Offenbach operettjeiből. 9.12: Ritmus. 9.42: Mit — hol — mikor — hogyan ? 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Magyar szerzők fúvósműveiből. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Szerenád a vízen. 14.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 14.55: Orvosi tanácsok. 15.00: A rettenthetetlen Don Quijote de la Mancha leghíresebb kalandjai. 16.01: Pophullám. 17.00: Szimfonikus könnyűzene. 17.30: Közvetítés a Ferencváros— Nyíregyháza labdarúgó- mérkőzésről. 17.45: Az oktatási rendszer távlati fejlesztéséről. 18.10: Cigánydalok, csárdások. 18.33: Popturiszt. 19.30: Boldog születésnapot, Hyp- polit! 20.10: Üj sanzönfelvételeinkből. 20.38: Suppé: Költő és paraszt. 20.50: A Rádió Kabarészínháza novemberi bemutatójának ismétlése. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.15: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: A polgári forradalmak kora. 8.41: A Zágrábi Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 9.18: Kovács Lóránt fuvolázik, Sebestyén János csembalón játszik. 9.55: Töltsön egy órát kedvenceivel. 10.55: Szilágyi Domokos versei. 11.05: A zeneirodalom remekműveiből. 12.50: Szegfüszál a dombon. 13.07: Falvay Attila hegedül, Csánky Emília oboázik. 14.07: Magyar művészek operafelvételeiből. 14.53: Hi-Figyelő. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Kritikusok fóruma. 16.10: Szimfonikus zene. 17.30: Rolling Stones nagylemezek. 18.30: RosSini-áriák. 19.05: Ránki Dezső zongorázik. 20.26: Hangfelvételek felsőfokon. 22.07: Nem zavarok? 22.37: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30: Rádióvíkend. Szerkesztő: Kutas János. A tartalomból: Hírek — Lapszemle — Sportelőzetes — Piaci körkép. 8.00: Hírek — Zenés program- ajánlat. 8.05: Szerkesztik a hallgatók. 9.00: A nap hírei, eseményei — Zenés kívánságok — Filmlevél. 9.30: Brigád a pult mögött. Riporter: Balogh György. 10.00: ötven év melódiái. 10.26—10.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Világnézet, (ism.) (f.-f.) 8.40: Nas ekran — a mi képernyőnk. (ism.) (f.-f.) 9.00: Szülők iskolája. 9.30: Mese, mese, mátka. 1. Többet ésszel, mint erővel. (ism.) (f.-f.) 2. Merénylet Dominik ellen. 3. Üdvözlet Makinak, (ism.) 9.55: Pályán maradni, (f.-f.) 10.35: Magyar népmesék, (ism.) 10.45: A történelem lapjairól. 11.35: Reklám, (f.-f.) 11.40: Az Onedin család. (ism.) 12.30: A tv galériája, (ism.) 13.10: Keresztkérdés, (ism.) 14.25: Idesüss! (f.-f.) 14.50: Szókimondó, (f.-f.) 15.35: Hírek, (f.-f.) 15.40: Századunk lírája, (ism.) 16-05: Reklám, (f.-f.) 16.10: Pulzus, (ism.) 16.55: MAFILM-magazin. (f.-f.) 17.10: Sorstársak. 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Cesar Biretteau nagysága és bukása. 18.30: A szovjet televízió külpolitikai vitaműsora. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Folytassa Jack! 21.35: Torna-világbajnokság. 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Most és mindörökké. II. MŰSOR 15.30: Üzenet a jövőből, (ism.) 15.55: Ritmikus sportgimnasztika. 17.30: Cirkusz. 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Van Taskentben egy csatorna. 18.35: Magyar tudósok, (ism.) (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Ház a város, végén. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Szemle, (f.-f.) 22.05: Interfórum ’81. (f.-f.) BUKAREST 8.40: Nők világa. 9.10: Iskola-tv. 9.50: Nyári mosoly. Filmismétlés. 11.30: Iskola-tv. 12.00: Látogatás az iasi operában. 13.00: Hétvégén. 18.15: Daloló ifjúság. 18.30: November politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: A föld védelmében. 20.00: Tv-enciklopédia. 20.35: Legényrablás. Román játékfilm. 22.05: Tv-híradó. 22.30: Esti zene. BELGRAD, I. MŰSOR 9.30: Művelődési műsor. 11.20: Tv-naptár. 11.30: Tito Jugoszláviájának megteremtése. 12.30: Zenei műsor. 12.45: Üjbóli találkozások. 13.30: Biztonság a közlekedésben. 14.00: Szórakoztató naptár. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Bugojno: Jugoszláv báb- színház-biennálé. 18.45: Költészet. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A betyár. 21.35: Tv-napló. 21.50: Euroshow. II. MŰSOR 17.15: Kis történetek. 17.45-: Zenei album. 18.00: Komoly zene. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Hagyaték a jövőnek. 21.00: Hírek. 21.10: Tv-tárca. 21.40: Sportszombat. 22.00: Zenei műterem. SZÍNHÁZ 1981. november 28-án, szombaton este 19 órakor, Gyulán: TÉVEDÉSEK VlGJÁTÉKA MOZI Békési Bástya: ... És megint dühbe jövünk. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Goodbye és ámen. Békéscsabai Szabadság: Kopaszkutya. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Repülés az űrhajóssal, fél 8 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőtnökeit? Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Oblomov néhány napja, fél 8 órakor: örült nők ketrece. Gyulai Petőfi: Szabadlábon Velencében. Orosházi Béke: Emberek és farkasok. Orosházi Partizán: Jesse James balladája.
