Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

NÉPÚJSÁG 1981. november 28., szombat A KISZ a hatékonyságért Az ifjúság tudása, alkotó munkája gazdasági építő­munkánk nélkülözhetetlen lendítőereje ... legnagyobb erőforrásunk az emberek, köztük a fiatalok tenniaka- rása, tehetsége és szorgalma — szögezték le a KISZ X. kongresszusának határozatá­ban. Milyen elképzelések, feladatok fogalmazódtak meg a kongresszusi határozat va­lóra váltása érdekében? — erre kért választ Fekete Ti. bortól, a KISZ KB osztály- vezetőjétől az MTI munka­társa. — Az ifjúsági mozgalom eszközeivel, munkaformáival is biztosítani kell, hogy a fiatal szakemberek munka­körüktől, besorolásuktól füg­getlenül, szervezetten részt vehessenek a tudományos­kutatási, műszaki-fejlesztési, termelési és értékesítési fel­adatok hatékonyabb— végre­hajtásában — mondotta. — Alapvető gond például, hogy a KISZ által szervezett ter­melési akciók, munkaformák fiatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsai, az Alkotó If­júság, a KISZ-radar stb. so­rán készült alkotások nem kerülnek bele intézménye­sen az innovációs folyamat­ba. Ugyanis ezeknek a mun. kaformáknak az irányítása, szervezése, értékelése nem az újításért, találmányért, a műszaki-gazdasági fejlesz­tésért felelős szervezeti egy­ségek feladata. így nincs in­tézményesen garantálva a KISZ-akcióiban készült — népgazdaságilag hasznos — alkotások újításként, talál­mányként történő értékelé­se, jogvédelme, hasznosítása. — A KISZ-szervezetek széles körben ismertették, magyarázták a gazdasági építőmunka főbb összefüggé­seit, a KISZ ezzel kapcsola­tos tennivalóit. Ily módon is segíthetjük a gazdaságpoliti­kai célok elfogadtatását, a fiatalok mozgósítását. Ki­emelt feladat az újítómunka megismertetése, a munkasi­kerek elismertetése. Jelentős tartalékokkal rendelkezünk az álló- és a forgóeszközök jobb kihasználásában. Cél­szerű lenne megbízni mind több munkahelyen fiatal szakembereket, hogy készít­senek helyzetelemzést erről. A helyzetelemzések megala­pozhatják a kihasználás ja­vítására — az adott munka­helyen — kidolgozandó ja­vaslatokat. A KlSZ-szerve- zetek kezdeményezhetik — indokolt — ágazati, esetleg központi munkacsoportok szervezését is a javaslatok széles körű hasznosítására. — Javasoltuk azt is, hogy a KISZ-szervezetek, az FMKT-k, és a fiatal agrár­szakember-tanácsok bízza­nak meg ifjú szakembereket azzal, hogy tárják fel a tu­dományos eredmények mi­előbbi bevezetéséhez a gya­korlati alkalmazás helyi fel­tételeit. Mérjék fel a vállalati szervező munka helyzetét, a vállalatközi kooperáció és a munkamegosztás javításának lehetőségeit. Kezdeményezzék a techni­kai fejlődés, az új technoló­giák, korszerű gépek alkal­mazásához szükséges általá­nos és szakmai ismeretek megszerzését. Erre például jó lehetőséget adnak a Ki minek mestere, szakértője, szakmai-politikai versenyek, vetélkedők, klubfoglalkozá­sok; s célszerű lenne rend­szeressé tenni a vállalati, időszakonként pedig az ága­zati, alágazati Alkotó Ifjú­ság-kiállításokat, ankétokat. Kardiológusok új szekciója Megalakult a Magyar Kar­diológusok Társaságának új, kísérletes szekciója. Tagjai elméleti szakemberek — kórélettani, kórbonctani és gyógyszerkutatók —, akik a szív- és érbetegségeket vizs­gálják, lehetőséget kapnak arra, hogy e munkacsoport­ban jobban megismerjék egymás szakmai tevékenysé­gét, és a szívgyógyászatok klinikai tapasztalatát. Ugyan­akkor a klinikusok közvet­lenül tájékozódhatnak e szakemberek kutatásainak eredményeiről, és együtt' is működhetnek a jövőben. Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémián kezdő­dött kétnapos alakuló ülést dr. Kerkovits Gyula, a Ma­gyar Kardiológusok Társasá­gának elnöke nyitotta meg, megbízta dr. Szekeres László egyetemi tanárt és Pogátsa Gábor tudományos osztály- vezetőt a szekció vezetésével. A kutatók 27 előadásban beszámolnak a szív és ke­ringési betegségek megelő­zésére, kialakulására és ke­zelésére vonatkozó elméleti vizsgálataik legújabb ered­ményeiről. A jóléti és kulturális alapokról NEB-ülés Békéscsabán A jóléti és a kulturális alapok képzéséről és felhasz­nálásáról tárgyalt péntek dél­utáni ülésén a békéscsabai’ városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A jelentést Gyaraki Mihály, a vizsgálat vezetője terjesztette a testület elé. Az ellenőrzés kiterjedt a RU- TEX Textilruházati Ipari Szövetkezetre, a Generál Ipari Szolgáltató Szövetke­zetre, a Békéscsaba és Vidé­ke ÁFÉSZ-re, a Lenin és a Május 1. Termelőszövetke­zetre. A bizottság megállapította: a szövetkezetek, a lehetősé­gektől függően, megfelelő összegeket képeznek dolgo­zóik szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. Gondoskodnak az üzemi ét­keztetésről, amelyhez anya­gilag is hozzájárulnak. Egy­re nagyobb erőfeszítést tesz­nek azért, hogy minél töb­ben bekapcsolódhassanak a szervezett üdültetésbe. A segélyeket körültekintően, demokratikusan, gyorsan osztják el. A szociális jutta­tások a legjelentősebbek a jóléti alap felhasználásában, amely alapvetően befolyásol­ja a munkahelyi közérzetet. Jobban oda kellett volna fi­gyelni viszont a különböző kulturális és sportrendezvé­nyekre, ugyanis erre a cél­ra alig fordítottak pénzt. Az elkövetkezendő években a szabad idő meghosszabbodá­sával még inkább többet szükséges törődni a közmű­velődési és sportrendezvé­nyek kiszélesítésével. Fénysorompók (Tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgató­sága ez évben tovább foly­tatta a közút—vasút keresz­teződésekben való biztonsá­gos áthaladást szolgáló fény­sorompók felszerelését. Bé­kés megye területén 6 fény­sorompót helyeztek üzembe, A vizsgálatot a szövetke­zetek alapvetően kedvezően fogadták. A Május 1. Tsz- ben azonban nehezítette a népi ellenőrök munkáját a hiányos számviteli rend, a jogszabályok helytelen értel­mezése. Ami a felhasználási tervek megalapozottságát, színvonalát illeti, a kép meg­lehetősen tarka. Az igénye­ket sem egyformán mérik fel. Az ipari szövetkezetek­ben a szövetkezeti bizottság tagjai elbeszélgettek a dol­gozókkal, míg a fogyasztási szövetkezetben ilyesmire nem került sor. A mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekben a szociális, kulturá­lis teendőket a demokratikus fórumokon megvitatják. Az V. ötéves -tervidőszakban a szövetkezetek — a két me­zőgazdasági tsz kivételével — szociálpolitikai tervet készí­tettek. Az elképzelések ál­talában megvalósultak, csu­pán a Május 1. Tsz-ben ma­radtak el az előirányzattól. A jóléti és a kulturális alapok felhasználása körül is voltak hiányosságok. Például a RUTEX Szövetkezetben a szociális és a sportalap ter­hére számoltak el étel- és italfogyasztást, a Generál Szövetkezetben pedig néhány évvel ezelőtt 59 ezer forint értékű külföldi út költségét fizették ki a jóléti és a kul­turális' alap számlájáról. Az ülés a határozatok el­fogadásával, Mészáros Gá- borné elnöki zárszavával ért véget. S. S. ennek felét a 47. számú Debrecen—Szeged másodren­dű főközlekedési út átkelési szakaszának kereszteződései­ben. Ezzel a nagy forgalmú főút megyei közút—vasúti átjáróit, a körösladányi ki­vételével már mindenütt kor­szerű fénysorompó védi. A vasútigazgatóság idén össze­sen 25 fénysorompót adott át. G. J. Én elmentem a vásárba... 1981. november 30., hétfő. Országos állat- és kirakóvásár. Füzesabony (Heves), Sárvár (Vas). December 1., kedd. Országos állat- és kirakóvásár. Beled (Győr), Kisterenye (Nóg- rád), Nagyecsed (Szabolcs), Nagykanizsa (Zala), Sajókaza (Borsod). December 2., szerda. Országos állat- és kirakóvásár. Alsónémedi (Pest), Hajdúhad- háza (Hajdú), Lenti (Zala), Mis­kolc, Sárospatak (Borsod), Tö­mörkény (Csongrád), Túra (Pest). Országos állatvásár. Vésztő (Békés), Zalakomár (Zala). December 4., péntek. Eger (Heves), Gyöngyös (He­ves), Gyula (Békés), Hódmező­vásárhely (Csongrád). December 5., szombat. Országos állat- és kirakóvásár. Békés (Békés), Nyíregyháza (Szabolcs), Özd (Borsod). December 6., vasárnap. Autóvásár. Debrecen, Gyöngyös (Heves), Győr, Gyula (Békés), Jászbe­rény, Kiskunhalas (Bács), Lenti (Zala), Miskolc, Nyíregyháza (Szabolcs), Oroszlány (Komá­rom), Pécs, Szeged, Szentes (Csongrád), Székesfehérvár (Fe­jér), Tiszakécske (Bács), Török- szentmiklós (Szolnok). Tanácsülésekről jelentjük OKÁNY (Tudósítónktól) A községi tanács legutóbbi, csütörtöki ülésén elsősorban a lakosságot érintő témakö­röket tárgyalta meg. Az egyik napirendi pontban a vésztői Körösmenti ÁFÉSZ áruellátási és szolgáltató te­vékenységét vitatták meg, melynek során a következő­ket tudhatjuk meg: a község áruellátása a napi alapvető cikkekből az elmúlt időszak­ban jó. Néhány áruféleség­ből választéknövekedés is tapasztalható. Kiemelkedően jó a kínálat kenyér- és pék­süteményekből, tej- és tej­termékekből, zöldségből, gyümölcsből, vas- és műsza­ki cikkekből. A tüzelőanyag­ellátás területén némi prob­léma jelentkezik. Gondok mutatkoznak né­hány ruházati cikk biztosítá­sában is. Hiány van például divat- és felsőkonfekció- áruból, melynek oka főként a készletgazdálkodásra ve­zethető vissza. Az ÁFÉSZ képviselői a hozzászólókkal egyetértve elmondták, hogy a jövőben is igyekeznek az áruellátás színvonalát javí­tani, illetve a meglevő prob­lémákat a lehetőségekhez mérten megszüntetni. Komlósi Sándor VÉSZTŐ A tanács határozatainak végrehajtásáról és a két ülés között hozott vb-határoza- tokról szóló jelentéssel kez­dődött a vésztői Nagyközsé­gi Tanács tegnapi, pénteki ülése. Első napirendi pontként a község közrendjéről, és köz- biztonságáról számolt be. Öt­vös Mihály rendőr zászlós. A bűncselekmények számát tekintve az előző esztendők­höz képest nem történt lé­nyeges változás, mégis ked­vezőbb a helyzet, mivel az elkövetett bűntények a la­kosság nyugalmát kevésbé zavarták, azok társadalmi veszélyessége kisebb. Nem megnyugtató most sem — akárcsak régebben — a la­kosság magatartása a meg­előzés terén. Mind a társa­dalmi, mind a személyi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények nagy mér­tékben csökkenhetnének, ha az állampolgárok nagyobb gondot fordítanának ingósá­gaik, értékeik biztonságosabb elhelyezésére. Gyakorivá váltak az utóbbi időben a szabálysértések, amelyek nagyrésze közlekedési. A közbiztonságról szóló be­számolót követően az alsó­fokú közoktatás helyzetéről, színvonaláról beszélt Szege­di Elek, iskolaigazgató, majd Komáromi Gábor tanács­elnök, a tanács 1982. első negyedévi munkatervét ter­jesztette elő. Az ülés beje­lentésekkel zárult.- szí ­Dánszentmiklóson, -áz albertirsai Micsurin Mgtsz kertészeté­ben a napokban bemutatót rendeztek azokból a gépekből, amelyek a gyümölcstermesztésben hasznosíthatók. A képen: gyümölcsösben használható a Pluk-Otrak holland gyártmá­nyú, univerzális gép, amely metsz és betakarít (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Rólunk is szó van létezésükről mindannyi­an tudunk, hiszen ta- I lálkozunk velük az aluljárókban, a szórakozóhe­lyek környékén és nem egy­szer a Kék fény című tv- adásban. Veszélyeztetett gye­rekek, veszélyeztetett fiata­lok, bár nem mindegyik tén­fergő tizenéves tartozik kö­zéjük; az úgynevezett csöve­sek korántsem homogén ré­tégét alkotnak. Van, aki csak öltözködésben, modor­ban hasonul, valamiféle kö­zösség reményében csapódik közéjük, és akad, akinek lét­formája a csövezés. Tegyük mindjárt hozzá, hogy _ nem minden csöves csövező es a csövezők között találunk idő­sebbeket, a csöves-jelenseg- től függetlenül a társadalom perifériájára szorult egyéne­ket. És élnek veszélyeztetett helyzetben csoportokon kívül rekedt, magányos gyerekek. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság tavaly dolgozta ki irány­elveit a VI. ötéves tervidő­szak ifjúságpolitikai imáda­tainak tervezéséhez. (Az AIB határozatát a Minisztertanács 1980. július 21-i ülésén meg­erősítette.) A fiatalok társa­dalmi beilleszkedésének za> varairól szóló fejezetben ol- vashatjuk: „A veszélyeztetett helyzetben levő fiatalok ma­gas aránya várhatóan a VI. ötéves tervidőszak egyik leg­fontosabb problémája”. Magas arány? A gyámha­tóságok és az oktatási intéz­mények mintegy 100 ezer gyermeket és fiatalt tartanak számon veszélyeztetettként, de háromszor több fiatalko­rúval kell évente foglalkoz­niuk. És még ez sem a tel­jes kör. Nem jut el ugyanis minden eset az illetékesek­hez. Hiszen a veszélyeztetes elsődleges színtere a család, és családi ügyekbe nem szí­vesen avatkozik bele a szom­szédság, a munkahely. Más­részt az első jelekből nem következtethetünk mindjárt a legrosszabbra, átmeneti álla­potnak véljük — lehet az is _> ami elmúlik, magától m egoldódik. De fogadjuk el hitelesnek a háromszázezret. Ez is nagyon sok. Mit tudunk az okairól? A reprezentatív felméré­sek tanulságai egybevágnak személyes tapasztalatainkkal. A veszélyeztetett helyzetért körülbelül ötven százalékban a környezet, a szétbomlott család a felelős. Szétbomlott család az is, amelyben a szü­lők ugyan nem váltak el, de képtelenek, nem alkalmasak feladataik ellátására, nem tudnak családként funkcio­nálni. Az okok közül máso­dik helyen az anyagiak (csak­nem huszonöt százalékkal), harmadikon a magatartásb a nehezen nevelhetőség all (húsz százalékkal). Lehet-e segíteni a fiatal­korúnak, ha éppen családja veszélyezteti? A segítés egyik lehetséges formája: kiemelé- rük a rossz környezetből. Ma­gyarán: állami gondozásba vételük, kollégiumban, mun­kásszálláson való elhelyezé­sük, aminek persze követ­kezményei is vannak: a gyermek nevelésének költsé­gei az államra hárulnak. Rá­adásul ez a kiemelés — kü­lönösen gyermekek esetében — mindenképpen újabb hát­rányt teremt; a „kiemelt” gyerekek a család hiányát sínylik meg. A másik, az iga­zán kívánatos forma: a csa­lád megváltoztatása. Rend­szeres ellenőrzéssel, a devi­áns magatartáshoz vezető okok — alkoholizmus, mun­kakerülő életmód stb. — fel­számolásával. Nehéz lecke. Sokak összefogását, ügybuz­galmát kívánja, s bonyolul­tabb feladat, mint az anyagi támogatás növelése. Bár a se­gélyezés nyilván jelentős ter­heket ró a népgazdaságra. Gyakran az anyagi gondok és a környezeti ártalmak együttesen hatnak, a veszé­lyeztetett helyzetű cigány- gyerekek túlnyomó többségé­nél például. A megoldást sürgeti, hogy a veszélyeztetett helyzetből „gyakran vezet út a bűnö­zés, a züllöttség, az ideg- és elmebetegségek, a káros szen­vedélyek, az öngyilkosság, vagy a súlyosabb jellemza­varok felé” (az idézet az ÁIB már említett határozatából való). Évente több mint hat­ezer fiatalkorú követ el bűn- cselekményt. Azaz veszé­lyeztetettből másokat veszé­lyeztetővé válik. A többiek „csak” lelkileg sérülnek, „csak” nehezen megszüntet­hető hátránnyal kezdik éle­tüket', „csak” az átlagosnál is bonyolultabbá teszik a peda­gógusok munkáját, s kellő iskolázottság, szakmai kép­zettség híján behatárolt a pá­lyaválasztásuk. A veszélyeztetettség meg­előzése, okainak megszünte­tése alapvetően állami fel­adat, ugyanakkor társada­lompolitikai ügy. Mi az, ami­vel kiegészíthetjük, teljeseb­bé tehetjük az állami eszkö­zöket? Mindenekelőtt figyel­meztethetünk — olykor az ismerősök, a 'szomszédok, a közvélemény elmarasztaló megítélése is elegendő —, je­lezhetünk, sürgethetjük az illetékesek beavatkozását. A gyerekek többnyire tudnak egymás dolgairól, a gyere­kektől a szülők, a pedagógu­sok kapnak információt. Az időben érkező segítség tragédiákat előzhet meg. Se­gíthetnek a munkahelyi kol­lektívák és a társadalmi szer­vezetek. És persze az érde­keltek is, hiszen túl a gye­rekkoron, bármilyenek is a körülmények, bizonyos mér­tékben mindenki felelős ala­kulásáért. A kamaszkorúak­hoz eljuthatnak például a KISZ-szervezetek, a katonai szolgálatukat töltő, korábban nehezen beilleszkedő fiata­lok nevelése, „jó útra térí­tése” a katonatársak, pa­rancsnokok feladata is. Nem nehéz belátni persze, hogy mondjuk egy jól működő KISZ-alapszervezet nem szí­vesen vállalja a „zűrös” fia­talok támogatását. Azokét, akiknek nincs közük az if­júsági mozgalomhoz, akik nem egyszer elutasítják a kö­zeledést. De hát bármennyire áldozatkészek a hivatásos és a társadalmi pártfogók, ön­magukban nem győzik idő­vel. energiával. O ólunk is szó van, a mi érdekeinkről is szó van. A veszélyeztetett helyzetűek, a lehetséges ve­szélyeztetők elől, tetteik, ma­gatartásuk következményei elől nem zárkózhatunk el. Más szóval el kell fogad­nunk, mert így igaz, hogy „a veszélyeztetett fiatalokkal társadalmi beilleszkedésük zavarainak csökkentése, a hátrányos helyzetek újrater­melődésének megakadályozá­sa érdekében kiemelten kell foglalkozni”. Kiemelten. Ki- nek-kinek adottságai, lehető­ségei, lelkiismerete szerint. M. D. Telefondoktor A jövő héten, november 30. és december 6. között a biztonságos, balesetmen­tes autózás egészségügyi ismereteiről, köztük a tartós utazás lazító-pihentető ten­nivalóiról, a gyógyszersze­désről, és még számos érde­kes tudnivalóról tart elő­adást a telefondoktor Ho­gyan vezet ön gépkocsit? címmel. A felvilágosító szol­gálat naponta délután 5 órá­tól másnap reggelig hívható a 172-111-es telefonon. Vasár­nap egész nap az, érdeklő­dők rendelkezésére áll. A lelki elsősegelyszolgálat éjjel-nappal hívható, tele­fonja: 229-600.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents