Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

FMKT — friss szellemi tőke Interjú Fekete Tiborral, az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának titkárával 1981. november 27., péntek .Köszönöm, jól vagyok’ óra a miniszterhelyettessel A KISZ szex-vező és moz­gósító ereje, céltudatos ré- tegpolitikája lemérhető a Fiatal Műszakiak és Közgaz­dászok Tanácsának munká­jában is. Az immár több mint két évtizede működő FMKT munkájáról, lehető­ségeiről és korlátáiról be­szélgettünk Fekete Tiborral, a KISZ KB osztályvezetőjé­vel, az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának titkárával. — Mivel tudja bizonyítani az FMKT létjogosultságát? — Elég, ha két példát em­lítek: az V. ötéves tervidő­szak első éveiben olyan pá­lyázatot hirdettünk a fiatal műszakiak és közgazdászok számára, amelynek konkrét célja a különböző termékek minőségének javítása volt. Ebben az akcióban több mint 200 vállalat és intézmény csaknem 2500 fiatal szakem­bere dolgozott ki gyorsan megvalósítható, hasznos újí­tási és ésszerűsítési javasla­tokat. E pályamunkák, ja­vaslatok összes vállalati, népgazdasági eredménye mintegy egymilliárd forintot tett ki. Második példám: az FMKT-k szervezésében lét­rehozott ifjúsági társadalmi tervező irodák tevékenysé­ge. Ezek abban az időszak­ban működtek, amikor ugyancsak kevés yolt a ter­vezői kapacitás. A rugalmasan, gyors ha­táridőkkel dolgozó ITTI-k jelentős gazdasági eredmé­nyek létrehozását segítették elő azzal, hogy a kisebb re­konstrukciókhoz, felújítások­hoz, intenzifikáláshoz saját erőből készítették el a kivi­teli terveket. Ám a gazdasági eredmé­nyeken túl a 60-as évek vé­gén és a 70-es évek elején az FMKT-k jelentős szerepet töltöttek be a fiatal műsza­kiak' és közgazdászok érdek- képviseletében is. Továbbá nem vonható kétségbe az FMKT-k által szervezett műszaki klubok, a kiváló if­jú mérnök-, közgazdász-, technikusmozgalmak, szak­mai vetélkedők stb. hasz­nossága a szakmai tovább­képzésben, az új módszerek megismertetésében, elter­jesztésében sem. — Az elmondottakból adódik a kérdés: kinek van szüksége az FMKT-ra? A fiataloknak? A népgazdaságnak? Esetleg a KISZ-nek? — Is-is. Tehát több oldal­ról fűződik hozzá érdek. A fiatalok igénylik, elvárják az ifjúsági szövetségtől azt, hogy teremtsünk számukra megfelelő fórumot a bizo­nyításra. Hogy ezt a keretet megfelelőnek tartják, azt magyar újságírás gondjai­nak taglalásába, jön is dr. Lisszaridesz, az 1977-ben el­hunyt Makariosz érsek-elnök volt háziorvosa, a 35 tagú parlament legkisebb pártjá­nak (mindössze három kép­viselőjük van) vezetője. Meghökkentő nyilatkozatai, heves és lehengerlő vitastí­lusa miatt mindig a közélet fényszórói előtt áll, mint ép­pen most is. Mondanom sem kell, szin­te sejti, hogy a Larnakában elhangzott tegnapi beszédét fogom idézni, abból is azt a részt, amelyben — enyhén szólva — kereken visszauta­sítja Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár minapi „Ciprus-gon­dolatait”. .. — A világért sem akarom kétségbe vonni az ENSZ-fő- titkár jó szándékát —mond­ja, miközben a kitűnő törö- kös kávét kavargatjuk —, de bocsásson meg, miféle cipru­si kezdeményezés az, amely egyetlen szóval sem bélyeg­zi meg Törökország agresz- szióját, a hét évvel ezelőtti katonai elözönlést, az egyko­ri „zöld vonal” országhatár­rá merevítését, az emberi jo­gok lábbal tiprását? Ha már rendezni akarunk valamit, induljunk ki a tényekből, mert különben az egész nem más, mint... — ... Képmutatás. Ha jól sejtem, ez larnakai beszédé­igazolják, az adatok, melyek arról tanúskodnak, hogy a 683 FMKT munkájában kö­zel 15 ezer KISZ-tag, több mint 20 ezer fiatal vesz részt. A legjobbak pedig az irá­nyító (munkahelyi) KISZ- szervezet munkabizottságai­ban, műszaki-gazdasági ta­nácsadó szervezeteiben tevé­kenykednek. Az FMKT-ban a fiatal mű­szakiak és közgazdászok munkakörüktől, besorolá­suktól függetlenül szerve­zetten vesznek részt, a tudo­mányos kutatási, műszaki fejlesztési és termelési fel­adatok megoldásában, egy­ben bizonyítva felkészültsé­güket, vezetői adottságaikat. — Szóval minden a legna­gyobb rendben van a fiatal mű­szakiak és a közgazdászok kö­rül? — Társadalmi, gazdasági fejlődésünk érdekében szük­séges a meglevő szellemi tartalékok feltárása és ki­használása. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban egyre élesebben vetődött fel e friss tartalékok nem meg­felelő kihasználása. Az okok igazolására példaként leg­többször a fiatal műszakiak, közgazdászok és agrár szak­emberek helyzetére, élet- és munkakörülményeire, tehet­ségük és felkészültségük nem megfelelő felhasználására hi­vatkoznak. — Sokszor hivatkoznak az egyetemi, főiskolai képzés és a munkahelyi gyakorlat eltérő kö­vetelményeire, ellentmondásai­ra ... — Valóban. A felsőoktatás nem minden területen fek­tet megfelelő súlyt az elmé­leti tudás gyakorlati alkal­mazásával összefüggő isme­retek elsajátítására. A fel­készítésben elmosódik a gyakorlat által megkövetelt differenciálás. Alapvetően minden szinten a tervezésre készítenek fel. Az operatív funkciók gyakorlására, azaz a műszaki-gazdasági és ter­melésirányítási, gyártáselő­készítési, ellenőrzési, beruhá­zási, karbantartási, értékesí­tési feladatok elvégzéséhez minimális az ismeretük. Közgazdászképzésünk alap­vető gondja az, hogy több­nyire makrogazdasági kérdé­sek megoldására készit fel. A népgazdaság pedig jóval nagyobb számú, a kisebb-na- gyobb gazdasági egységek közgazdasági, gazdálkodási feladatait megoldani képes közgazdászt kíván. — Mindebből következik, hogy sokan bírálják — különösen a műszakiak körében — az okta­tás tartalmát, szemléletét. — A hallgatók keveset nek egyik, bocsásson meg, csípős kifejezése... — Jól sejti, bár a Cyprus Mail mai számában első ol­dalon megjelent tudósítás szerzője ezt a kifejezést nem pontosan fordította ... * * * APHRODITÉ SZIGETÉN immár évezredek óta tart a „vendégjárás”. Ezek közül a legutóbbi, az 1974 júliusában —augusztusában lezajlott tö­rök megszállás valóban sú­lyos veszélyeket rejt magá­ban, hiszen az ország lakos­ságának 18 százalékát adó török kisebbség most az összterület 40 százalékán gyakorlatilag külön államban él. Ezen a 40 százaléknyi ré­szen van Ciprus gazdasági kapacitásának több mint két­harmada, itt üzemelnek a legnagyobb ipartelepek, a legnagyobb kikötők (Kyre- nia, Famaguszta), az elűzött görögök itt hagytak egyebek közt kereken 20 ezer szarvas- marhát, 80 ezer sertést, fél­millió juhot és kecskét... Mielőtt búcsúznék dr. Lisz- szaridesztől, megkérdezem, bízik-e abban, hogy a leg­közelebbi választáson a mos- toni három mandátum mel­lé esetleg egy negyediket is szereznek. — — Ügy dolgozunk, hogy bizakodásunknak alapja le­gyen — mondja. A szigetország legerősebb hallanak az emberekkel va­ló bánásmódról, nem isme­rik eléggé az üzemi, munka­helyi viszonyokat. A képzés ritkán tér ki a vállalatoknál jelentkező aktuális műszaki­gazdasági problémák megol­dásához szükséges üzemszer­vezési, -vezetési ismeretekre. A felkészítés időszakában ke­vés vállalati szakembert vonnak be az egyetemi ok­tató-nevelő és kutató mun­kába. Az egyetemen oktatók jelentős része közvetlenül, megfelelő üzemi, termelési gyakorlat nélkül kerül a tanszékekre. — Tudomásom szerint nem­csak az oktatás minőségével, ha­nem a mennyiségével is vannak problémák. Egyesek túlképzés­ről beszélnek, mások a hiány­szakmákat emlegetik. — Igaz, hogy a felsőfokú képzés az egyes szakmákon belüli gyors igényváltozáso­kat nem tudja követni. En­nek« eredményeként tapasz­talható egyes műszaki-gazda­sági szakterületeken bizo­nyos „túlképzés”, és ezzel párhuzamosan a „hiányszak­mák” létrejötte. Ennek hatá­sa jelentős a pályakezdők helyzetére, mert indokolat­lan előmeneteli és egziszten­ciális különbségek kialaku­lásához vezet. Például a mér­nöki képesítést igénylő mun­kakörök csak körülbelül 60 százalékban dolgoznak fel­sőfokú végzettséggel. Ez azért is érthetetlen, mert emellett nagyon jelentősszá­mú egyetemi-főiskolai dip­lomával rendelkező műszaki szakembert nem mérnöki munkakörben foglalkoztat­nak. A fiatalok jogosan ve­tik fel, hogy jelentős a szá­ma azoknak a műszaki igaz­gatói vagy vezetői főmérnö­ki beosztásban dolgozóknak', akik középfokú vagy még ennél is alacsonyabb képesí­téssel rendelkeznek. (Ez az 1970-es népszámlálási adatok alapján 36,5 százalék.) Mind­ebből véleményem szerint nem túlképzésre, hanem a nem megfelelő foglalkozta­tásra kell következtetni. — Ám ezt sem az FMKT-k, sem a KISZ egyedül megol­dani nem tudja. Mint aho­gyan együttes erővel kell arra is törekednie az egész társadalomnak, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok gondjai mielőbb megoldódja­nak, s hogy mindannyian maximális hatékonysággal, jó közérzettel dolgozzanak'. Eh­hez kíván a jövőben is hoz­zájárulni az ifjúsági szövet­ség sajátos eszközeivel, töb­bek között érdekvédelmi, ér­dekképviseleti munkájával. pártjának székháza ugyan­csak közel van az Excelsior Szállodához, ahol lakom, csak éppen az ellenkező irányban, nem az óvárosban, hanem az Akamandhisz ut­cában, az új városnegyedben. Az AKEL, a Ciprusi Dolgo­zó Nép Haladó Pártja a „nyugat?’ kommunista pár­tok között a legnagyobb sza­vazati aránnyal (32,8 száza­lékkal) büszkélkedhet. Szék­házukban a jelenlegi Ciprus­vitáról az EDEK-pártival éppen ellentétes véleményt Zöldség­szállítási szerződések Az őszi-téleleji szerződés- kötéseket néhány figyelemre, méltó új vonás jellemzi: a ZÖLDKER-vállalatok — él­ve a nagyobb önállósággal — igyekeztek meggyorsítani a szerződések előkészítő mun­káját, és ez sikerrel járt. A vállalatok központjának ér­tékelése szerint a két év óta érvényes rendelet is egyre kedvezőbben érezteti hatását: a vállalatok megyehatárokon túl is kötnek szerződéseket, ami segíti az egyenletesebb felvásárlást, és az időszakos helyi hiányok megszüntetését. Üj vonása az idei szerződé­seknek, hogy mind több he­lyen születik írásos megálla­podás a zöldség-gyümölcs- boltok, a vállalatok, illetve a kistermelők között. Ezekben a szerződésekben pontosan meghatározták a leszállítan­dó mennyiséget és az időpon­tot is. A jövő évi zöldség-gyü­mölcs- és burgonya-árukész­letnek mintegy 75 százaléká­ra már van szerződéses fede­zetük a ZÖLDKER-vállala- toknak. Az arány jobb az el­múlt évinél, és jelzi: ered­ményes a szerződés-előkészítő munka gyorsítására tett erő- feszités. Az önálló ZÖLD- KER-vállalatok már az ősz elején felmérték a várható jövő évi igényeket, és igye­keztek a reális helyzetnek megfelelően kialakítani a szerződő partnerek körét. Természetesen előnyben ré­szesítették a több éves szer­ződéssel rendelkező mezőgaz­dasági nagyüzemeket és ÁFÉSZ-eket. Üjabb jelentke­zéseket is elfogadtak. A szer­ződések ezúttal jóval változa­tosabb feltételeket kínáltak a termelőknek, a mezőgazdasá­gi nagyüzemek 10—15-féle szerződéses ajánlatból válo­gathattak, számukra külön­böző felvásárlási árakat he­lyeztek kilátásba attól füg­gően, mekkora a szállítási tá­volság, milyen a mezőgazda- sági termék feldolgozottsági foka, csomagolása és minő­sége. Az elmúlt évinél idő­arányosan 10 százalékkal több szerződést sikerült nyélbe üt­ni, és előny, hogy a szerző­dések mintegy 90 százaléká­nak minden tekintetben reá­lis fedezete van a termelői körben. A két évvel korábbihoz ké­pest tíz százalékkal nőtt a megyehatárokon túl kötött közvetlen szerződések száma, bizonyítva: a termelők és a felvásárlók egyaránt keresik a kedvezőbb piaci lehetősé­geket. Donisz Christofinisztől, a párt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetőjétől, a PB póttagjától hallom: — Itt az ideje a higgadt, józan számvetésnek, elfo­gadva mindazt, ami Wald­heim gondolatai, javaslatai közül valóban megindíthatja a tárgyalásokat, vagy kép­letesen szólva elmozdíthatja a tárgyalások zátonyra fu­tott hajóját... Bertalan Lajos (Következik: 2. Csillag és kereszt.) Dr. Eleki János, a mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz volt elnöke egy éve a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese. Si­került-e megszokni az új be­osztást, hogy érzi magát az új környezetében? — erről beszélgettünk dolgozószobá­jában. — Nagy változás, ha egy tsz-elnökből miniszterhelyet­tes lesz — mondja dr. Eleki János. — Egy bizonyos idő kellett, hogy megszokjam az új munkakörömet. Az ele­jén természetesen feszültsé­get éreztem magamban, hogy jól tegyek eleget a vá­rakozásoknak, hiszen ez lé­nyegesen bonyolultabb mun­ka, mint egy tsz-t vezetni. Szerencsémre, nagyon jó kollégákkal találkoztam itt, a minisztériumban, akik mindenben segítettek, s így jelentősen megkönnyítették beilleszkedésemet. Ehhez kö­rülbelül fél évre volt szük­ség. Hogy milyen szakterületek irányítása tartozik hozzá, arról így beszélt a minisz­terhelyettes : — A mezőgazdaság terme­lési része, a termelés műsza­ki fejlesztése, valamint a termelés anyagi, műszaki el­látása, a biológiai alapok, eszközök biztosítása. És azok az intézmények, vállalatok, trösztök irányítása, ame­lyek mindezt szolgálják. — Vajon belefér mindez napi nyolc órába? — A hivatali időm való­ban napi nyolc óra, azonban ez kevés a teendőim ellátá­sához. Még két-három órát otthon is munkával töltök, beleértve a szombatokat, va­sárnapokat is. Kevesebb időt fordíthatok saját ügyes-bajos dolgaim intézésére, mint el­Nincsen ugyan pontos de­finíciója, de egy elég jó meg­közelítés szerint a munkaver­seny a szocialista társadalmi viszonyok egyik eleme, s mint ilyen, kifejezi a dolgo­zók szocialista viszonyát a munkához. Fő jellemzői az önkéntes elhatározásokon alapuló kezdeményezések, amelyek a munkaköri köte­lességet meghaladó teljesít­ményekre, alkotó tevékeny­ségre, a közösségi gondolko-' dásmód, magatartás erősíté­sére sarkallnak. E mozgalom megyei hely­zetét értékelte a megyei ta­nács munkaügyi osztálya 63 vállalat, szövetkezet megkér­dezése alapján. A vizsgálat során kiderült: hogy az utób­bi időben háttérbe szorult az egyéni verseny. Ezt bizonyít­ja, hogy a legtöbb munkahe­lyen az elmúlt esztendőben egyáltalán nem került sor a „Kiváló Ifjú Szakember” és a „Szakma Ifjú Mestere” ki­tüntető címek odaítélésére. A verseny iránti érdeklődés alacsony fokát mutatja, hogy sokszor ott is, ahol meghir­dették, nevezés hiányában meghiúsult. Kedvezőbb a helyzet a dol­gozó kollektívák esetében. A szocialista brigádok verseny­mozgalma kielégítő, a bri­gádtagok aránya az összlét- számhoz viszonyítva me­gyénkben 46—48 százalékos. De itt is van még tennivaló, a termelési, gazdálkodási fel­adatok magas színvonalú, tervszerű megoldása egyre jobban igényli a komplex bri­gádok alakítását. Ennek fel­A növényvédő szerek fel- használásának eredményessé­ge és biztonsága elsősorban attól függ, milyen kellékek és eszközök állnak rendelkezé­sünkre. A mérgekkel nem le­het játszani. Most van itt az nők koromban. És nagyobb a felelősségem is. Beszélgetésünkben gyak­ran visszatérünk Békés me­gyére és a kovácsházi szö­vetkezetre: — Örülök, hogy jól gazdál­kodik a tsz. Figyelemmel kí­sérem a munkájukat állan­dóan. Ügy tudom megfogal­mazni, hogy a tsz az én po­litikai, társadalmi, gazdasági múltam — és mint ilyenhez, ragaszkodom. Ezt nem sza­bad titkolni, szerintem he­lyes érzés. Amellett, jelenle­gi munkámban is hasznosí­tom a közel két évtizedes ter­melői tapasztalataimat. Békés megyébe is eljutott a híre, hogy sokáig beteg volt dr. Eleki János. — Valóban. Három hónap­pal ezelőtt megsérült a lá­bam. A betegségem ideje alatt is tartottam a kapcso­latot a minisztériummal. Ha­tározott szándékom volt. hogy így legyen. Szinte meg­engedhetetlennek tartottam, hogy kiessek a munkából, ezért betegágyamban is in­téztem az adminisztrációs ügyeket. Amennyire lehetett, figyelemmel tartottam a szakterületemet. De köszö­nöm, most már jól vagyok. A család is megtalálta azt az életformát, amelyet itt, a fővárosban kell élnie. Ter­mészetes, hogy ez felfoko- zottabb életmódot jelent, de most már megszoktuk. Elmondja még, hogy gon­dolatban néha a kovácsházi földeken jár. Nemsokára sze­mélyesen is hazalátogat, hi­szen, mint országgyűlési képviselőnek is vannak kö­telességei : rövidesen fogadó­napot tart Végegyházán, Ka­szaperen és Nagybánhegye- sen. M. Sz. Zs. ismerése még sok helyütt várat magára. Igen kedvezőtlen képet mutat az „Alkotó Ifjúság” mozgalom is. Annak ellenére, hogy évről évre emelkedik a benyújtott pályázatok szá­ma, még tavaly is mindösz- sze 195 volt, és ebből is csak 91 valósult meg, tehát a fele sem. De ennél is szomorúbb tény, hogy sem a termelő- szövetkezetekben, sem az ipa­ri szövetkezetekben nem nyújtottak be egyetlen pályá­zatot sem. Elégedettek lehe­tünk viszont az újításokkal. Az elmúlt esztendőben az el­fogadottak száma valamivel több mint ezer, a bevezetet- teké pedig 898. Elismerésre méltó az is, hogy a gazdálkodó szervek zöménél a munkaverseny kö­vette a gazdálkodásban idő­közben bekövetkezett válto­zásokat, és ennek megfelelő­en pótvállalásokra került sor. A munkaverseny egyik kulcskérdése, hogy a vállala­ti szintű felajánlást hogyan támasztják alá a brigádok vállalásai. E kettőnek szerve­sen kell kapcsolódni, össze­kötve a vállalati célokat és a munkahelyi kezdeményezése­ket. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az érdekeltségi viszonyokat a jelenleginél következetesebben kell fi­gyelembe venni. A kiemel­kedő eredményeket elérők­nek nagyobb elismerésben kell részesülniük mind a ve­zetés, mind pedig a társa­dalmi szervek részéről. ideje annak — tanácsolja a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja —, hogy áttekintsük feladatainkat, az eszközök közül, amit le­het, javítsuk ki, a továbbia­kat pedig vásároljuk meg. Mérő Miklós I.arnaka: tengerparti pillanatkép — ősszel (Fotó: A szerző felvételei — KS) Munkaverseny-mozgalom —SZÍ— Kiskerttulajdonosoknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents