Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

Pénteken délután Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ­ban a Sós-emléknapok keretében nyílt meg az a kiállítás, amely a tudós professzor születésének 75. évfordulója al­kalmából mutatja be életútját. Az emléknapok keretében ott volt néhány hajdani iskolatársa is. A kiállítást a műve­lődési központból a Táncsics Gimnáziumba, majd onnan a kórházba viszik, ahol végleges helyére kerülnek a Magyar Tudományos Akadémia hajdani tagjának tárgyi emlékei Fotó: Gyevi Nagy József Tudósítóink jelentik az ifjúsági parlamentekről MEZŐGÉP békéscsabai gyára Kedden a MEZŐGÉP bé­késcsabai gyárában is meg­tartották az ifjúsági parla­mentet, melyen az érdekelt fiatalokon kívül megjelentek a gyár gazdasági és társa­dalmi vezetői is. Először Molnár Mihály, a gyár megbízott igazgatója tartotta meg beszámolóját, melyben szólt az elért gaz­dasági eredményekről, az If­júsági törvény és a vállalati intézkedési terv végrehajtá­sáról. Néhány kiemelkedő adat: az előző parlament óta kétszer nyerték el a Kivá'ó Gyár címet. Az egy foglal­koztatottra eső termelési mu­tató 6,2 százalékkal jobb a tervezettnél. A harminc éven aluliak közül az elmúlt két év folyamán 5-en részesül­tek vállalati lakásvásárlási, illetve lakásépítési kölcsön­ben, 177 ezer forint összeg­ben. A beszámolót a KISZ- szervezet titkára, öreg Gá~ bor egészítette ki, aki több gondról is szólt. Ilyen példá­ul: uz üzem szerény kultu­rális és sportolási lehetősé­gekkel rendelkezik, de a fia­talság ezeket nem tudja, vagy talán nem is akarja ki­használni. A fiatalok nem szívesen látogatják a politi­kai vitaköröket. „A gyárnál az üzemi négyszög keretén belül biztosított az ifjúsági szervezetnek a közéletbe va­ló bekapcsolódása. Ügy ér­zem, ezzel a lehetőséggel még nem tudtunk kel'.ő kép- pen élni” — mondatta a KISZ-titkár. A beszámolók után a fia­talok hozzászólása követke­zett, melyből kiemelkedtek a következő gondolatok: a gazdasági, műszaki vezetés figyelmét felhívták az új. modern, több milliós értékű gépek kihasználtságának a fokozására, a jobb anyag­előkészítésre. Javaslat hang­zott el a rugalmas munka­kezdés bevezetésére is. Pintér Tibor Oktatási és közművelődési fiatalok tanácskozása Eleken Eleken november 16-án, az oktatási és közművelődési intézmények fiataljainak if­júsági parlamentet rendez­tek, melyen meghívott ven­dégként többek között részt vett Horváth Géza, a Peda­gógusok Szakszervezete Bé­kés megyei bizottságának politikai munkatársa. Szántó István tartott érté­kes beszámolót az előző par­lament óta eltelt időszak alatt végzett munkáról, ered­ményekről, gondokról. A be­számoló egyik legnagyobb értéke az volt, hogy nem­csak vázolta a jövő felada­tait, hanem pontosan meg is jelölte azokat a területeket, ahol a fiatalságtól még haté­konyabb munkát, több se­gítséget várnak. Ezután az oktatási-közmű­velődési intézmények igazga­tói korreferátumaikban fog­lalták össze az egyes intéz­mények fiataljainak felada­tait, különös tekintettel a helyi sajátosságokra, figye­lemmel az oktatási- és köz- művelődési törvényre. A be­számolóhoz több mint tíz hozzászólás hangzott el érté­kes javaslatokkal, észrevéte­lekkel gazdagítva azokat. Klemm Vera Fodrászkongresszus Budapesten Sasson, dauer, és melir — ezek a női divatfrizurák ké­szítésének kulcsszavai. Teg­nap a magyar fodrászok — Duna-Intercontinental Szál­lóban megtartott — III. or­szágos kongresszusukon a gyakorlatban és elméletben is megismerkedhettek a fri­zuradivat legújabb irányza­taival, készítésük módszerei­vel. A habos, göndör, a lá­gyan hullámos, vagy a „té­pett”, vizes hatású női haj­viselet technikai fogásaival ugyanúgy, mint a popper, a punk-, vagy a Presley-stí- lusú férfi divatfrizurákkal. A résztvevőknek a legneve­sebb hazai mesterek mutat­ták be az egyes munkafázi­sokat, egyéni ötleteiket, az érdekes megoldásokat, gazda­gítva ezzel a frizurakészítés hétköznapi mestereinek szak­mai tudását, tapasztalatait. A Magyar Fodrász- és Kozmetikus Egyesület a kongresszus elméleti prog­ramjával is elsősorban a fod­rászok szakmai ismereteinek gyarapításához járult hozzá. A meghívott hazai és külföl­di előadók egyebek közt a fejbőr és a haj megbetegedé­seiről, azok okairól, a meg­előzés és a kezelés módsze­reiről, a hajkozmetikumok helyes megválasztásáról, al­kalmazásáról, az arckarakter és a divatos hajviselet össz­hangjának megteremtéséről, valamint az üzletpolitika, és a vendégfogadás pszicholó­giájáról tartottak tájékozta­tót és konzultációt. A fod­rász- és kozmetikai újdonsá­gokat, a korszerű kéziszer­számokat és gépeket, üzleti berendezéseket kiállításon, a téli-tavaszi divatos frizura­kreációkat pedig a női és férfi fodrászválogatott keret frizura-showjával mutatták be a kongresszus résztvevői­nek. Eredményesen zárult szolidaritási akciósorozat Mint ismeretes, szeptember 1-én kezdődött és novem­ber 6-án fejeződött be az őszi antiimperialista szolida­ritási rendezvénysorozat megyénkben. E fontos politikai mozgalom tapasztalatait Bálint Tibor, a HNF megyei bi­zottságának munkatársa összegezte a napokban. Kis takarékszövetkezet — nagy betétek (Tudósítónktól) Muronyban a nyáron az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke kezdemé­nyezte a tanácsi vezetésnél, hogy a község lakosságának szolgáltatási igényeit a taka­rékszövetkezet is helyben biztosítsa. Gondot jelentett az irodahelyiség központban történő kijelölése. A legalkal­masabbnak a tanácsháza egyik irodája bizonyult, és a fióküzlet ez év augusztus 31- én megnyílt a lakosság előtt. A jelenlegi, ideiglenes iro- őa két-három ügyfél fogadá­sára alkalmas. Űj ez a szol­gáltatás a községben. Nagy Jánosné, fiókvezető tájékoz­tatásul elmondta: Ügy lát­szott, hogy „kölcsönaktív- nak” fog bizonyulni á lakos­ság, azonban ezt a tények megcáfolták, mivel a novem­ber 15-i adatok szerint az összes betétállományuk egy­millió 318 ezer forint. Ebből a világtakarékossági napon 641 ezer forintot helyezett el a lakosság. A kölcsönállomá- nyunk egymillió 70 ezer fo­rint. Egyéb szolgáltatásaik is vannak, ilyen a totó-lottó ér­tékesítés, valamint ezek nye­reményeinek kifizetése. A ki- rendeltségnél is szeretnének átutalási betéteseket beszer­vezni, a. lakosság ügyintézé­sét ezúton is segíteni. A település mezőgazdasági jellegű, a háztáji gazdasággal rendelkező lakosoknak a fi­óküzlet lebonyolíthatná az értékesített állatok árának kifizetését, a fiók dolgozói ezért már felkeresték a helyi Lenin Termelőszövetkezet ve­zetőit. Miklós Géza Nemzetiségi vezetők találkozója Tegnap egy Vas megyei nem­zetiségi község — Horvátzsidány — meglátogatásával befejeződött az osztrák, a jugoszláviai, az olasz és a magyar nemzetiségi vezetők Kőszegen megrendezett VI. találkozója. A kétnapos esz­mecsere zárómegbeszélésén a ta­lálkozón részt vett nemzetiségi szervezetek képviselői kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel elő­segítik a kapcsolatok bővülését. A hagyományoknak meg­felelően az akciósorozatnak az idén is az volt a célja, hogy — pártunk és kormá­nyunk politikájával össz­hangban — Békés megye la­kossága is hozzájáruljon az internacionalista szolidari­tás erősítéséhez; az imperia­lista körök agresszivitása, a gyarmati elnyomás, a neo- kolonializmus, a fajüldözés és a faszimus ellen küzdő né­pekkel való együttműködés­hez. Az elmondottakhoz, hoz­zátartozik: a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetet alapul véve, különösen nagy jelen­tőségűnek számít az hogy a közvélemény figyelmét rá- rányítsuk a fegyverkezés fo­kozását, az erőfölény meg­szerzését célzó imperialista törekvések veszélyeire. Elegendő csak arra gon­dolni, milyen világméretű felháborodást váltott ki a neutronbomba gyártásának bejelentése. Hazánkban, így Békés megyében is tiltako­zó akciók kezdődtek, ame­lyeket egyúttal lakosságunk cselekvő részvételének te­kinthetünk. Ugyanakkor to­vábbra is fontosnak tartjuk az olyan politizáló légkör ki­alakítását, amely megköny- nyíti a napi politikai ese­ményekkel összefüggő tisz­tánlátást, eligazodást és a megfelelő reagálást. Főként ebből a meggondolásból for­dult a népfront megyénk bé­keszerető lakosságához. A Magyar Szolidaritási Bizott­ság törekvéseit, népünk bé­keakaratát az idei antiim­perialista akciósorozatban kellő aktivitással és felelős­ségérzettel támogatták az ál­lampolgárok. A HNF-felhí- vást egyébként valamennyi munkabizottság, társadalmi szerv és tömegszervezet is megkapta. Ma már elmond­hatjuk, hogy a munka- és lakóhelyeken, a községekben, városokban tartott szolidari­tási estek, tiltakozó nagy­gyűlések, barátsági találko­zók, kiállítások, filmvetíté­sek stb. hűen tükrözték a politikai, erkölcsi és anyagi támogatásra való hajlandó­ságot, a szabadságukért küz­dő népek iránt tanúsított se­gítségvállalást. Igen jól szer­vezték meg például Békés­csabán, Gyomán és Szeghal­mon rendezett chilei szo­lidaritási napok programját. Ezeken a hazánkban élő chileiek képviselői vettek részt, és a Victor Jara együt­tes adott nagy sikerű mű­sort. Figyelmet érdemel a kö“' vetkező kezdeményezés. A HNF megyei * bizottsága Ecsegfalván, Kevermesen, Nagybánhegyesen, Kaszape­ren, Gerendáson is összehív­ta a szolidaritási aktívaülést, amire eddig nemigen került sor ezeken a településeken. Megyénkben összesen 9 vá­rosban, illetve községben ve­títették le a Kambodzsa megsegítéséről és újjáépítésé­ről, valamint a NATO-ról szóló filmeket. A szervezők és az előadók mindenütt kü­lönös gondot fordítottak ar­ra, hogy az aktívák megért­sék a békeharc és a szolida­ritási akciók jelentőségét, s elítéljék az egyes imperialis­ta körök háborús próbálko­zásait. A helyi párt-, állami, gazdasági és társadalmi szer­vek. továbbá a KISZ, a KI- SZÖV stb. képviselői szintén vállaltak feladatokat az ak­ciósorozat előkészítésében. Gyárakban, üzemekben, ok­tatási intézményekben, ifjú­sági klubokban gyakran ön­állóan szerveztek tiltakozó gyűléseket. Például a szep­tember 10-i rendezvényen mintegy 1500 fiatal vett részt Békéscsabán, az iskola­centrumban. A Gyopár ifjú­sági klubban szintén tartot­tak összevont szolidaritási estet a fiatalok. A HNF felhívásának ele­get téve, a Magyar Szolidari­tási Bizottság és az Országos Béketanács által indított, s Kambodzsa megsegítésére irányuló akcióhoz megyénk lakossága is csatlakozott. Nem kevés az az összeg, amelyet a kambodzsai gyer­mekváros felépítésének tá­mogatására fizettek be a kü­lönböző. településeken. A szolidaritási akció sike­réhez nem csak az Országos Béketanács megyei tagjai, hanem a napi sajtóban meg­jelent cikkek, tudósítások is hozzájárultak. A tartalmi munkában nagyfokú felelős­ségérzet nyilvánult meg, ami egyebek között a jelen­legi nemzetközi helyzet ked­vezőtlen alakulásával kap­csolatos. Ugyanakkor az em­berekben még jobban meg­szilárdult az a tudat, hogy a szocialista országoknak van olyan politikai, erkölcsi és katonai ereje, amelynek bir­tokában képesek megfékezni a reakciós körök háborús tö­rekvéseit. Fontos feladatnak számít, hogy a bérmunka és a szolidaritási tevékenység ne csupán egy-egy évfordu­lóhoz kapcsolódjék, hanem a mindennapi teendőink szerves alkotórészévé vál­jék. Ez nyilvánult meg á ter­vezés időszakában az előadá­sokon, valamint a résztve­vők kérdéseiben, hozzászó­lásaiban is. Az akciósorozat befejeztével most már az ak­tívákon a sor, hogy a ren­dezvényeken szerzett isme­reteket, tapasztalatokat át­adják munkatársaiknak, kol­légáiknak. S végül érdemes még egy eseményt megemlíteni. A szolidaritási rendezvények idején szerveztek társasuta­zást Bulgáriába, azr állam- alapítás 1300. évfordulójának tiszteletére. A tótkomlós! és békéssámsoni párt-, állami és gazdasági szervek, vala­mint a népfronttestületek jelentős mértékben hozzájá­rultak ahhoz, hogy 60 me­gyei HNF-aktíva is részt ve­hessen a testvéri ország meg­ismerését segítő kirándulá­son. Bukovinszky István Uj KlOSZ-székház Orosházán (Tudósítónktól) örvendetes esemény tör­tént Orosházán november 19-én: átadták a kisiparosok új szervezeti házát a Könd utcában. Régi gond oldódott meg, hiszen a városban és körzetében működő mintegy 1500 kisiparos jutott olyan helyiséghez, melyben érdek- védelmi és egyéb hivatalos ügyeiket intézhetik, s emel­lett mód nyílik a szervezeti életre is. Az eseményen mintegy kétszázan vettek részt, megtöltve a -nagyter­met. Megtisztelte a városi kisiparosokat sok illetékes szerv is. Az elnökségben foglalt helyet többek között Molnár József, a KIOSZ or­szágos elnöke, dr. Dankó János, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Szamos Tivadar és Krizsán János, a KIOSZ megyei el­nöke, illetve titkára. A helyi vezetőség elnöke, Jelinek László és titkára, Hajdú István beszámolt a szervezeti ház létrejöttéről. Az épület vételára 1 millió 250 ezer forint volt. Az át­alakításhoz az országos köz­ponttól 250 ezer forintot kaptak, helyi erőforrásból 125 ezer forintot biztosítot­tak, s igen számottevő, mint­egy 540 ezer forint annak a társadalmi munkának’ az ér­téke, melyet a helyi kisipa­rosok végeztek. Kívülállók is segítették az átalakítást, így a Dózsa Tsz, az Orosházi Molnár József köszöntötte a megjelent kisiparosokat Fotó: Gyevi Nagy József Üveggyár, a Békés megyei ÁÉV, a városi kommunális üzem, a 612. sz. Szakmun­kásképző Intézet, de még a Magyar Lóverseny Vállalat sportolói, is. A KIOSZ országos vezető­sége a társadalmi munka szervezéséért, az épület lét­rehozásáért köszönetét mon­dott. Polgár Sándor, tiszte­letbeli elnök Társadalmi Munkáért kitüntetésben ré­szesült, a KIOSZ megyei képviselői pedig elismerő oklevelet adtak át a KIOSZ orosházi vezetőségének. Pribék^ Sándor Egészségügyi szaküzlet Szarvason Szarvason, a kisiparosok szolgáltató háza egyik üzletének a kirakatüvegén a következő felirat olvasható: Therápiaüz- let. — Egészségügyi szaküzlet. A tulajdonos: Erdélyi János kisiparos. R'itka az ilyen szakma, mint a fehér holló. így történt, hogy amikor nemrég a FIF A-bírók Szarvason értekezletet tartottak, az üzlet előtt az egyik résztvevő megjegyezte: „Mintha Bécsben lennénk”, Előfordult az is, hogy egy hely­ben lakó idősebb hölgy szégyenkezve megkérdezte: „Le is kell vetkőzni?’’ — Maszírozásnál igen, mégpedig a szükséges mértékig. Aki pedikűröztetni, vagy manikűröztetni jön, an­nak természetesen nem. Ez a három lehetőség van tehát, és a férfiaknak Erdélyi János, a nőknek pedig a felesége áll a rendelkezésükre. Mindkettőjük tanult mestersége a három szakág, amit az érettségit követően kétévi képzéssel és egészségügyi tanfo­lyamokon való továbbtanulással sajátítottak el. Szarvasra 1980-ban került az Erdélyi család, s ma már havonta több százan fordulnak meg náluk. Sokan ízületi bántalmakban szenvednek, de vannak keveset mozgó egész­ségesek is, akik maszíroztatással igyekeznek a szervezetüket felfrissíteni. — Kik vannak többségben: férfiak vagy nők? — kérde­zem Erdélyi Jánostól. — A nők, akik fiatalodni, szépülni akarnak. — Voltak már olyan betegek, akik meggyógyultak? — Igen, a mankójukat ugyan nem dobták el, de a fáj­dalmuk csökkent. — Milyen eszközt használnak a munkájukhoz? — Van maszírozó gépünk, az idegrostok lazítására speciá­lis berendezést használunk, a pedikűrözéshez egy svéd be­rendezés áll a rendelkezésünkre. Eszköztárunkhoz tartozik a körömágycsiszoló, a vérnyomásmérő, néhány szike, véső. A maszírozásnál azonban a legfontosabb a kéz, amit csak kis részben lehet géppel helyettesíteni. — Bizonyára vannak új eljárások, gyógyászati anyagok... — Igen, a mi szakmánkban is nagy a fejlődés, ezért rendszeresen olvasom a szakkönyveket, folyóiratokat. Sok segítséget kapok dr. Kondor Gábor reumatológus szakorvos­tól. Különleges esetekben tőle kérdezem meg, hogy mitévő legyek. És azt sem hallgatom el, hogy a marxista—leninista esti egyetem első éves hallgatója vagyok. Hogy miért ta­nulok? A műveltség fejlesztésére is szükségem van, hiszen emberekkel foglalkozom. Hetenként 20 órát a városi fürdőben, szombatonként pe­dig a szociális otthonban dolgozik Erdélyi János. Szarvason az elsők között jelent meg nála egy festő kis­iparos, aki ízületi bántalmak miatt már járni is alig tudott. Azóta masszázsra havonta eljön ide, és így képes arra, hogy a szakmájában rendszeresen dolgozzon. p. ^ ,j

Next

/
Thumbnails
Contents