Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

NÉPÚJSÁG 1981. november 20,, péntek Szakmunkásképzés gondokkal Társastánchírek Nagy sikerű verseny volt Gyomán és Orosházán Tallózó Az etnikum, a nemzet és az érdekek z MSZMP KB 1972. júniusi hatórozatá- ' ban az általános is­kola mellett a szakmunkás- képzés fejlesztését jelölte meg legfontosabb feladat­ként. Az MSZMP XII. kong­resszusán megfogalmazták, hogy „A középfokú oktatás eredményesebben feleljen meg a korszerű szakmunkás- • és szakemberképzés igé­nyeinek. Az általános mű­veltségen túl adjon olyan szakmai , alapismereteket, amelyek más, rokon terüle­teken is viszonylag könnyen hasznosíthatók. A fenti határozatok alap­ján sok minden történt a szakmunkásképzés ügyében. Megtörtént az egységes szak­mai képzés bevezetése. A vállalatok nagy része* saját­jának tekinti a szakmunkás- képzést, biztosítják a tanu­lók alap-, szakmai és spe­ciális képzését. A szakmun­kásképzés 1970-ben meg­kezdte korszerűsödési ' folya­matát. A múlthoz képest több gondot fordított isko­lánk, a Békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkásképző In­tézet is a szakmai képzés fejlesztése mellett a tanulók műveltségének emelésére. Az elmúlt években életbe lépett a reform második szakasza: a személyiségformálás ke­rült a tanári munka közép­pontjába. Megnövelték a komplex tantárgyak ará­nyát, hiszen korszerű szak­tudást nem lehet elsajátíta­ni megalapozott szakmai és általános műveltség nélkül. Integrálták az oktatást az­által, hogy a 36 alapszakmá­ban 190 szakmai helyett csak 128-at kell tanítani. A tapasztalat az, hogy a jobb tananyagót jobban meg tud­ják tanulni a fiatalok. Mivel közelebb áll az élethez, az oktatás jobban követi az ipar korszerűsítési folyama­tait. Amint látjuk, államunk nagy erőfeszítéseket tesz a korszerű szakmunkásképzés feltételeinek megteremté­séért és fejlesztéséért. Az eredmények vitathatatlanok,• de még korántsem lehetünk elégedettek. A szakmunkás- képzés még mindig nem üti meg a kívánt színvonalat. Nem lehetünk megelégedve a közepes, az elégséges ta­nulókkal, bár az is igaz, hogy ‘ezekből a tanulókból leg­több esetben megfelelő szak­munkásokat lehet nevelni. A gyenge tudással érkezőket korrepetálással, pótfoglalko­zásokkal kell felzárkóztatni. A színvonalat a szakmun­kásképzés területén is csak úgy tudjuk fejleszteni, ha megteremtjük minden gye­reknek a lehetőséget, hogy a kívánt színvonalra kerül­jön. Ezt szolgálják a szakkö- -rök, a TIT- és a kollégiumi foglalkozások. A pedagógusok a tanév el­ső napjaiban felmérik a ta­nulók felkészültségét, és meg­szervezik a felzárkóztatást. A' körülmények ismeretében tervezik meg a nevelést és az oktatást. Mindenkiben, akjben csak egy kis hajlan­dóság található erre, fel kell ébreszteni az önművelés iránti igényt, az igényes élet iránti vágyat. Pedagógusaink sok gondot fordítanak a sok­oldalúan fejlett személyiség formálására. A probléma ott van, amikor még a jónak hitt tanulók is fegyelmezet­lenek, pontatlanok, a házi feladatokat nem oldják meg, ellógnak az iskolai munkák­ról. Van aki ittasan, enge­dély nélkül ül a motorra, vagy szülei már napok óta nem látták. Pedagógusaink ezek láttán sem keserednek el, nem mondanak le a ta­nulókról, hanem a körülmé­nyek fokozatos átalakításá­ban látják a személyiségépí­tés feltételeinek megterem­tését, a körülményeket te­szik elfogadhatóvá. Tanulóinkra nagy hatással van az iskola, a vállalati tanműhely, a család. A gyen­ge munkafegyelem, a ciga- rettázás, az alkoholfogyasz­tás, a; trágár beszéd gyengí­ti a nevelőmunkát. Közös feladatunk, hogy segítsük az ■eddigieknél jobban az is­kolai, a vállalati és a csalá­di nevelést. A legutóbbi év­tizedek alatt az iparban je­lentős műszaki korszerűsíté­sek, technológiai változások tették magasabb színvonalú­vá a munkánkat, segítve ez­zel a szakma jobb megbecsü­lését. Ennek ellenére nincs meg a szükséges utánpótlás. Iskolánk évente 500—600 szakmunkástanulót ad át a termelésnek. Az a tapaszta­lat, hogy aki nálunk vizsgá­zott, a munkában megállja a helyét. z 1982/83-as tanévre 925 tanulót szeret­nénk beiskolázni. Miben választhatnak a hoz­zánk jelentkezők? Indítunk képzést esztergályos, köszö­rűs, karosszérialakatos, szer­számkészítő, autószerelő, központifűtés-szerelő, víz­vezeték-szerelő, géplakatos, textil- és ruhaipari gépsze­relő, Diesel-mozdonyszerelő, vasúti járműszerelő, villa- mosgép-szerelő, erősáramú berendezés-szerelő, épület­villanyszerelő, villamosháló­zat-szerelő, elektronikai mű­szerész, elektroműszerész, kö­tő, szövő, kötőipari konfek- ciós és nőiruha-készítő szak­mákban. Reméljük, hogy a képzési idő elteltével isko­lánk szakmájukat jól értő munkásokat ad majd a tár­sadalomnak. László István igazgató Telt ház és nagy érdeklő­dés mellett zajlottak le az elmúlt hét végén, Gyomán és Orosházán, az „E”, „D/1I”, ,,D I” és „A” osztályokban megrendezett társastáncver­senyek. Szombaton Gyomán az út­törő „E” osztály megyei versenyén 16 pár vett részt. A vetélkedésben a gyomai házigazdák párosai voltak a legeredményesebbek. A do­bogó mindhárom fokára a Katona József Művelődési Ház táncszakkörének páro­sai állhatták föl. Vastapssal jutalmazta a lelkes közön­ség a Nyíri Lajos áltál ko- reografált és betanított bé- csikerignő- és polkaformá­ciót, amelyet a szakkör nyolc párja mutatott be. Sok tapsot és elismerést vívtak ki a bemutató párok is, az „A” osztályos Megyeri László— Megyeriné Csapó Ildikó és a „B” osztályos Nyíri Zoltán— Szendrei Éva is. Orosházán, a Petőfi Mű­velődési Központban vasár­nap délelőtt szintén telt ház előtt — csaknem negyven pár részvételével — négy kategóriában tartották meg a versenyt. A „D/II” osztály­ban a békéscsabai Megyei Művelődési Központ párosa, Baukó Attila—Ledzényi Éva végzett az első helyen. A „Dl” osztályban, ahol a versenyzők már nyolc tánc­ban mérik össze tudásukat, ismét békéscsabai siker szü­letett: az első helyet Csiaki András—Hermann Ildikó szerezte meg. Az „A” osztályos területi standardversenyben öt pár indult, és itt az orosháziak voltak a sikeresek. A dobo­gó legfelső fokára Horváth Ferenc és Horváthné Kriczky Zita állhatott fel. Ebben az osztályban a latin-amerikai táncok versenyére négy pá­ros nevezett. A vetélkedést egyöntetű sikert arató telje­sítménnyel a fővárosi HVDSZ párosa, Földházi Péter és Tóthné Kornyik Ilona nyerte meg. A kissé hosszúra nyúlt versenysorozatot a közönség nagy érdeklődéssel, tetszés­sel és tapssal kísérte végig. Megyénk táncosai már a következő erőpróbákra, ver­senyekre készülnek. No­vember 29-én Szarvason ke­rül sor a tiszántúli területi formációs bemutatóra, amely­nek tétje a február 12. és 14. között Miskolcon megrende­zésre kerülő IX. országos formációs táncbemutatóra való bejutás joga lesz. A te­rületről eddig már tíz cso­port, több tánckategóriában nevezett. Nagy részvételre számíta­nak a Szeghalmon január 24-én, első ízben megrende­zésre kerülő megyei úttörő társastánc színvonalverse­nyen is. Megyénk nyolc táncklubjából, illetve tánc­szakköréből több mint fél­száz pár részvételére lehet számítani. Külön kategóriá­ban indulnak az 5—6. és kü­lön a 7—8. osztályos úttö­rők. Ezen a versenyen a kisdiákok a nyújtott telje­sítmény alapján arany, ezüst és bronz minősítést érhet­nek el. A nemzeti, az etnikai tu­dat problematikája — igaz rendkívül sokféle módon és ürüggyel — világszerte elő­térbe került. Itt Középkelet- Európában is átrendeződőben találjuk a társadalmi tudat­nak ezt a tartományát. Az idevonatkozó értékek mélyen történeti meghatározottsága a térség országaiban a szocia­lista társadalmi berendezke­dés feltételrendszerén keresz­tül jut érvényre. Ebből a szempontból tehát a szocia­lista keretek és tartalmak, mint a nemzeti értékek, tu­dat és érdekek megjelenésé­nek, alakulásának és érvé­nyesülésének a feltételrend­szere funkcionálnak. Kérdés, hogy miképpen. Ilyen és ehhez kapcsolódó kérdések merültek fel pél- dáül a Társadalmi Szemle 10. számában közzétett kerek- asztal-beszélgetés során (Az ifjúság történelmi tudatáról, ismereteiről, szemléletéről). A részvevők egybehangzóan rá­mutattak a szemlélet fehér foltjaira, az ismereteknek né­ha döbbenetes hiányára. Az eszmecsere folyamán azon­ban a téma nem maradhatott meg — az ifjúságra érvényes megállapításokat, a „hiány­listát” konstatáló — afféle „egycsatornás” közelítésben. Kiderült, hogy a mi általunk nevelt és tanított ifjúságról van szó, melynek tudatálla­pota valahogyan visszfénye a felnőtt társadaloménak. A felnőttek szemérmes és gyak­ran álszemérmes hallgatásai, elhallgatásai, tabuként kezelt témái a fiataloknál először meghökkentő rákérdezéseket provokálnak. Felmerültek okok, amelyek kiemelést ér­demelnek: az értelmiség tár­sadalomtudományos művelt­ségének és szemléletének kor­szerűtlen vonásai, az iskolai történelemoktatásban háttér­be szorult tényanyag, az iro­dalom és történelemoktatás egyeztetésének hiánya, a tör­ténelmi félmúlt „rázós” vagy annak vélt kérdéseinek a ke­rülgetése stb. A zárszóban a vitapartnerek hangsúlyozták a kutatóműhelyekre, a kom­munikációs szakemberekre, a művészekre, s a propagan­distákra háruló feladatokat. E feladatok megoldásához nyújt " támpontot Gombár Csabának az Üj Forrás 5. számában megjelent elméleti igényű írása (Mi fán terem a nemzeti érdek? Kísérlet egy fogalom megvilágításá­ra). A szerző a nemzeti, az II i S. ■! i i ■ i i. országos, az államérdek fo­galomkör szövevényében oly módon igyekszik eligazítani bennünket, hogy közben e kategóriák politikatörténeti kialakulásának folyamatát, világ-, illetve regionális po­litikai folyamatokba való be­ágyazottságát magától érte­tődőnek tartja, s elemzését eképpen végzi. Nem feledke­zik meg természetesen a nem­zetközi érdekközösségekről, mint a nemzeti érdek érvé­nyesülésének, illetve érvé­nyesítésének közegéről sem. Álláspontja világos: amíg léteznek nemzetállamok, s egyáltalán nemzetek, addig a nemzeti érdek is létezni fog, s a mindenkori politikusok tiszte és kötelessége ezen ér­dek megfogalmazása és kép­viselete a nemzetközi poron­don a külpolitikában és a vi­lággazdaságban egyaránt. S hogy mennyire szüksé­günk van a fentihez hasonló megvilágosító, tisztázó foga­lomelemzésekre, azok kimun­kálására, mi sem bizonyítja jobban, mint a Mozgó Világ 9. számának vitája a magyar olvasók előtt sem ismeretlen Vladimir Minac-csal. Ez utóbbinak — a szlovák iro­dalom jeles képviselőjének — a közelmúltban magyar nyel­ven megjelentetett történel­mi és irodalmi esszékötetét kommentálják fiatal hazai irodalmáraink, történészeink (Kiss Gy. Csaba: Egy párbe­széd kezdetén; Szegedy-Ma- szék Mihály: A megértés re­ményében; Gergely A.: Nem­zeteink és történelmeink). Számos ponton vitázva Mi­nac-csal a három fiatal tu­dós — rácáfolva a megszo­kott képzeteinkre — nagy és példamutató higgadtsággal érvelnek, vitáznak, s ha kell, bizonyítanak Minac itt-ott realitásokat elhanyagoló, elő­ítéletes nézeteivel, s szinte a sebész gondosságával kísér­lik meg lefejteni, elválaszta­ni a közös, s olykor sokszor megszenvedett magyar—szlo­vák múlt eseményeire rára­kódott, kölcsönösen kialakult vádakat, előítéleteket, rossz beidegződéseket. Igényes pe­dantériával törekednek a vi­tapartner véleményének mél­tánylására úgy, hogy az igaz­ságkeresés végül is a közös tevékenység eredménye le­gyen. Csak kívánni lehet, hogy munkájuk nálunk csak­úgy, mint más égtájakon folytatódjék és jellemző le­hessen ! P. L. N. L. , A békési alkotóközösség vezetője, Csuta György grafikus mu­tatta be legújabb akvarelljeit és rajzait Gyomán, a gimná­zium és szakközépiskola első emeleti folyosóján. A tárlatot a „Művészet az iskolában” sorozat keretében nyitották. Ké­pünkön a kiállító a gyomai gimnazisták körében Fotó: Szabó László MAI MŰSOR KOSSUTH KADIÓ 8.27: Gáz-házasítás? 8.37: Kadosa, Pál műveiből. 9.01: Szervánszky Endre feldol­gozásaiból. 9.33: Száll az ének . . . 10.05: Visszapillantó. 10.35: Zelk Zoltán versei. 10.40: Az Edda együttes felvéte­leiből. 11.00: Rátkai Mártonra emléke­zünk. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Olvasókör. * 14.24: A Svájci Olasz Rádió ének­kara Croce-madrigálokat énekel. 14.44: Magyarán szólva ... 15.10: Jandó Jenő Grieg Lírikus darabjaiból zongorázik. 15.28: Barangoló — Dominó 16.05: Fűtől — fáig. 16.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkarának opera­felvételeiből. 17.13: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.37: A Körmendi együttes Rán- ki György filmzenéiből ját­szik. 17.50: ..Repülő szemek” az öböl felett. 19.15: Találkozásaim. Nemes Nagy Agnes. 20.10: Lehoczky Éva operaáriá­kat énekel. 20.30: A magyar népdal hete. 21.10: Szegedi dzsesszfelvételek- ből. 21.44: Madárijesztők az Óbudai Galériában-. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószínház. A dada. 23.40 : Mihály András: III. vo­nósnégyes. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8.05: Indulók, táncok. 8.20: Tíz perc külpolitika. íism.) 8.33: Mit — hol — mikor — ho­gyan? 8.48: A náázéjszaka. 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.25: Külpolitikai arcképcsarnok. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Disputa — arról, hogy mi­kor és mitől válunk felnőt­té. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Fali operettieiből. 19.25: Újdonságainkból — ma­gvar táncdalok. 20.00: Régi nóta,' hires nóta. 20.33: ..Tanít a táj." 21.30: A magvar népdal hete. 22.25: A tegnap slágereiből. 23)20: Szimfonikus könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Machbet. 10.30: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara Liszt-műveket éne­kel. 11.05: Világhírű előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 13.12: A Chicagói szimfonikus ze­nekar felvételeiből. 15.10: Laczkó Miklós: Szerep és mű. 15.20: A magyar népdal hete. 16.14: Világújság. 16.34: Tip-top parádé. 17.04: Névtelen hősök. 17.46: Holnap közvetítjük . . . 18.06: Hangfelvételek felsőfokon. 19.05: Disputa — még mindig ar­ról, hogy mitől és mikor válunk felnőtté. 19.35: A ludwigsburgi fesztivál zenekarának Schubert­hang versenye. Közben: kb. 20.15: Modern írók portréi. Kb. 20.35: A Schubert-hangverseny folytatása. Kb. 21.30: Operaáriák. 21.45: Stúdiónk vendége az új miskolci vonósnégyes. 22.32: Csajkovszkij: Manfréd. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Cozy Powell és Alan Price énekel. 17.15: Életképes falvak . Braun Ágoston írása. 17.30: Családi csillagvizsgáló. Ri­__ porter: Zentai Zoltán. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A nótakedvelőknek Nagy Imre énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk — vendéglőben, (f.-f.) 8.45: Fizikai kísérletek. (Közép- isk. I. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar irodalom. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 10.05: Rajz. 10.30: Környezetismeret. (Ált. isk. 2. oszt.) 14.35: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 14.55: Környezetismeret, (ism.) 15.10: Magyar irodalom, (ism.) 15.35: Aki mer, az nyer? (ism.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Ingyenélők. (ism.) 17.35: Reklám, (f.-f.) 17.40: öt perc meteorológia. 17.45: Kertünk — udvarunk. (f.-f.) 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.10: Szülők iskolája. 18.40 : ,,Az élet szép, tenéked magyarázzam?” (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A fele sem igaz! (f.-f. 20.55: Panoráma. 21.45: A kép elsötétül. Angol té­véfilm. 23.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.20: Még egyszer — gyerekek­nek! (ism.) 17.55: Tatabányai Bányász—SC Leipzig férfi kézilabda- mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 19.15: Reklám, (f.-f.) 19.20: öt perc meteorológia. (isih.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Álarcban. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Falusi esték, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál — autóveze­tőknek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Vásárlóinknak ajánljuk . . . 19.45: Történelmi dokumentumok. 20.10: Kis feleségem és én. Fran­cia—olasz játékfilm. 21.40: Költészet. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Ifjúsági műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató zene. 21.00: Alcatraz. 22.40: Tv-napló. 22.55: Csillagok, amelyek nem hunynak ki. II. MŰSOR 18.15: Tudományos témák. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : ö — dokumentumműsor. 20.45: Zágrábi körkép. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A szív kultúrája. SZÍNHÁZ 1981. november 20-án, pénteken este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Bajor G.-bérlet 1981. november 21-én, szombaton este 19 órakor Békéscsabán: Boldog születésnapot „C” bérlet (Klubszínház) MOZI Békési Bástya: 4 és 7- órakor: Mephisto I., II. rész. Békéscsa­bai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Kaland a szigeten, 7 órakor: Árnyak Dubrovnik fe­lett. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Ordasok kö­zött, 6 és 8 órakor: A bíró és a hóhér. Békéscsabai Terv: A nyolcadik utas a halál. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Emberek és farkasok, fél 8 órakor: Hambur­gi betegség. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Én és a nagyapám, 5 és 7 órakor: Rendőrök háborúja. Orosházi Béke: 5 órakor: Har­madik típusú találkozások I., II. rész. Orosházi Partizán: És me­gint dühbe jövünk. Szarvasi Tán­csics: Üvegtörők.

Next

/
Thumbnails
Contents