Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
1981. november 19., csütörtök A 'i*7ÍvVI “O HNF-OTP fórum Nagyszénáson A már hagyományosnak mondható — 1976 óta harmadízben rendezett — Hazafias Népfront—OTP közös szervezésű fórum vendégei voltak mintegy 200-an az elmúlt hét végén Nagyszénáson, az idei takarékossági világnap rendezvénysorozata keretében. A fórumon az érdeklődő hallgatóság részéről csaknem 20 kérdéscsoportra kellett választ adni a meghívottaknak. A kérdések széles skálát öleltek fel. Jó néhány kérdező érdeklődött a nagyközség fejlesztésével kapcsolatos elképzelések felől, valamint egy-egy épülőfélben levő létesítmény költségkihatása iránt. De több kérdés érintette az OTP üzletági tevékenységét és a lakossági pénzügyi szolgáltatások körét. így többek között nagy érdeklődés nyilvánult meg a helyi, építés alatt álló 8 tantermes általános iskola költségeivel kapcsolatban, illetve az Október 6. Tsz VI. ötéves tervében szereplő új beruházások tekintetében, beleértve a község fejlesztésében vállalt esetleges feladatokat is. Az OTP működését néhány jellemző kérdés köré csoportosították a fórum résztvevői. A kommunális kötvények kibocsátásának lehetőségével. feltételeivel, a takaréklevél kamatának felvételi lehetőségével, az OTP-csekk forgalmazásának feltételeivel, s természetesen az OTP klasszikus üzletágaival, a betéttel és hitellel kapcsolatban is több kérdés foglalkozott. A fórum résztvevői nagy tetszéssel és megelégedéssel nyugtázták a szakemberek igen értékes, körültekintő, részletes válaszait. A jól sikerült fórum után a résztvevőket a rendező szervek tombolasorsolással egybekötött vendéglátásban részesítették, ahol a kötetlen beszélgetés a fórumon elhangzottak köré csoportosult, melynek alapgondolatát jól fémjelezte a rendezvény jelszava: „Takarékosság = gondtalanabb élet”. Szabó Árpád megbecsülték, az egyébként többségében belvizes lakást — ilyenek vásárlására volt csak pénzünk —, annak lehetőséget biztosítottunk egyéves munkaviszonnyal, minimális tőke esetén, új építésére. * * * Tévedés lenne azt hinni, mindez könnyen, zökkenőktől mentesen történt. Hogy menynyi új, cigányleleményességet is zátonyra futtató intézkedésre volt szükség, arra álljon itt rövid felsorolás: Kezdetben a kiköltözés után a putrikat nem döntötték le. Az eredmény, hogy honnan, honnan nem, de újabb családok érkeztek, és most már ők is lakást követeltek. Ezután határozták el a putrik azonnali lerombolását. Az építkezésre adott pénzt, kölcsönt a cigányok egy része elköltötte. Ezért később' az OTP a kivitelezővel kötött szerződést. A segélyek folyósításánál is igyekeztek utolérni a visszaéléseket. így egyre többször fordult elő, hogy a tanács nem pénzt, hanem bútort, ruhát, tankönyvet, sőt néhány esetben a tejet és a kenyeret is kifizette az élelmiszerboltban. Így a pénz nem a kocsmába vándorolt, hanem alapvető szükségleteket elégített ki. A munkakerülőket, a munkaviszonnyal nem rendelkezőket ellenőrizték. Nem véletlen, hogy a munkaképes korú férfiak nagy többsége Vésztőn ma már rendszeresen dolgozik. A bölcsődébe, óvodába, napközibe jelentkezőket nem egyszer a tanács költségére, soron kívül felvették, és ma is ez a gyakorlat. Esőben, ködben, csúszós utakon Vigasztalanul permetez az eső. Csontig hatol a nedveshűvösség. Az úttest, nyálkás, csúszós. Észokok késztet(né)nek arra, hogy háromszoros figyelemmel közlekedjünk. Hangsúlyozom : jobban kellene odafigyelni, hiszen a hidegfrontra, esőre érzékenyeket idegileg, biológiailag megviseli ez a hirtelen időjárásegészségesek. Pólyák János főtörzsőrmesterrel és Frankó György őrmesterrel a gyulai járás útjait járjuk, figyelve a közlekedést, ellenőrizye a közutat használókat. Az FN 19-31-es rendszámú, IKV tulajdonában levő gépkocsi vezetője szemüveghordásra kötelezett. Nem viseli. Azzal védekezik; a legutóbbi vizsgálaton rossz üveget írtak fel neki. A helyszíni bírság 100 forint. Elképesztő, hogy mennyire gazdagok vagyunk, hogy mi mindent megengedünk magunknak. A Sarkadi Cukorgyár egyik Weimar-típucigány felértékelődött... * * * Másutt szerzett tapasztalatok után magam is meglepődtem az illedelmesen előre köszönő cigánygyerekeken, a mértéktartó felnőtteken. A környezet, az iskola hatása? Szegedi Elek, a Vésztői Általános Iskola igazgatója: — Az 1025 tanulóból 98 cigány, közülük negyvenhét valamilyen oknál fogva veszélyeztetett, de iskolai magatartásuk nem rosszabb a többiekénél. Az utóbbi években csökkent a felmentettek száma. Igaz, ilyen esetekben rendkívül szigorúak vagyunk. Tudjuk, az iskola csak kis mértékben képes az otthoni környezet kedvezőtlen hatásait ellensúlyozni. Ezért arra törekszünk, hogy minél többen járjanak közülük óvodába, napközibe. Azt hiszem, megéri ez a befektetés. A felnőttek közül az elmúlt években több mint harmincán végezték el az általános iskola 5., 6., illetve 8. osztályát. — A cigányok egészség- ügyi helyzete, kulturáltsága sem a régi. Néhány éve még nem hozták el gyerekeiket a kötelező védőoltásokra se. Ma más a helyzet. Igaz, mi sú munkagépével 30 kiló almát szállít lakására (oda- vissza kb. 20 kilométer) a munkagép vezetője. Drága fuvar lett belőle. 300 forintot „osztott” ki az intéző főtörzsőrmester. A ZO 75-24-es Lada gépkocsin nincs sárvédő kiegészítő, csak úgy csapja elénk a sarat. A gépkocsi tulajdonosa szó nélkül kifizeti a 100 forintos helyszínbírságot. „Robog-robog”, a KPM tulajdonában levő úthenger, alig észrevehető az erős szürkületben. A világítást ugyanis csak a rendőri felszólításra kapcsolja be. Ki érti ezt? Miért esik nehezükre a gépkocsivezetőknek egy mozdulattal bekapcsolni a járművilágítást? Figyelmeztetéssel most megússza. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz XR 36-98 írsz. MTZ-je dugig tömve kukoricaszárral. Az MTZ-nek csak parklámpája működik. Bár a vezető szerint kiinduláskor még minden rendben volt a világitással, most mégis meg kell fizetnie a „tandíjat”. A helyszínbírság összege 200 forint. Mintha ikrek lennének, úgy jön néhány méter zik, az asszony meg egyébként is nagyon szereti gyerekeit. A legnagyobb öröm számunkra, hogy a cigányok lakásviszonyai megváltoztak, s a születések száma is jelentősen csökkent. Vésztőn a cigánycsaládok többségében ma már nincs több háromnégy gyereknél. A környezeti változások hatására sok, korábban gyakori betegség szűnt meg — tájékoztat Csüllög Bálintné védőnő. * * * — A hét évvel ezelőtt hozott határozatok, intézkedő-" sek helyesnek bizonyultak. Alaptételünk akkor az volt, hogy sehol se hozzunk létre még egyszer olyan viszonyokat, ahol a régi életforma, gondolkodás, erkölcs, viselkedés újraburjánzására nyílik lehetőség. Ezért sem erőltettük a cigányklub létrehozását. Azt valljuk, a cigányoknak a társadalomban mindenütt egyenlő esélyt kell biztosítanunk. Csak ez és a sok törődés lehet társadalmi beilleszkedésük útja — állapítja meg végezetül Komáromi Gábor, a vésztői Nagyközségi Tanács elnöke. (Vége) Kepenyes János távolságra az előzőhöz egy másik MTZ. Ez a vésztői DEFÁG tulajdona. A két pótkocsival közlekedő járművön —, amíg vezetője meg nem „pofozta” a lámpákat, világítás nem volt. Mintegy 40 mázsa fát szállított, ki tudja hova, és kinek? Állítólag engedélyt kapott a szállításra, ez azonban a menetlevélből nem tűnt ki ... A helyszínbírság itt sem maradt el. Mezőgyánban kigyulladtak a közvilágítást szolgáló lámpák ... Ilyenkor őszutón korán esteledik. Rémképként bukkan elő egy kivilágítat- lan lovas kocsi egy ittas vezetővel. A tsz fogatosa — aki alig tudott megállni a lábén. Nem fújta, szívta a szondát, ami azért így is jócskán el- színeződött. Arra hivatkozott, hogy nem vesz a tsz a kocsihoz lámpát, amivel világíthatna. Gyenge védekezés. Az ittas, szabálytalanul közlekedő fogatos ellen feljelentést tesznek a rend őrei. Sehol annyi ki világi tatlan kerékpáros, mint ezen a napon Mezőgyánban. Vannak, akik leszállnak, és becsülettel tovább tolják, amikor az udvarias figyelmeztetést megkapják, de bizony előfordul, hogy alig kapcsol a rendőrautó kettesbe, már, mint, aki jól végezte dolgát, ismét „nyeregbe pattan”, a kerékpáros és pedálozik tovább, világítás nélkül... Hátunk mögött, Doboz belterületén egy autó gyanúsan lelassít, sőt leáll. Nem volt véletlen a gépkocsivezető óvatossága. Az IT 93-29- es Lada gépkocsi csomagtartójában egy kerékpár kereke jó fél méterre kandikál ki az útközép felé ... Hiányzik az egyik sárvédő is, a rendszámtábla pedig nem világít. A gépkocsi tulajdonosát erősen körülöleli a szilvapálinka „illat”. Kiderül, hogy csak főzni volt a tulaj — kóstolni, nagyon helyesen —, nem kóstolt. A szonda megtartotta eredeti színét. A kerékpárt a tetőcsomagtartóra „parancsolja” az intézkedő rendőr. A helyszínbírság ez esetben is 100 forint. Hazafelé tartva Békéscsabán, a kórház előtt járunk. Egy imbolygó, kivilá- gítatlan kerékpáros, majd hogy el nem üti az álló rendőrautót. A kockás kabátos, barna “bajuszos fiatalember névnapról jön. Tán csak megteheti, hogy egy évben egyszer a pohár fenekére néz ... ~ méltatlankodik ... Persze, hogy meg, akár többször is — mondja a főtörzsőrmester, csak akkor ne üljön fel a kerékpárra, különösen ne lámpa nélkül. A figyelmeztetés után, néhány perccel, amikor visszafordulunk még egyszer a kórház felé — a fiatalember még ott áll azon a helyen, ahol hagytuk. Azon elmélkedik vajon, mit csinálna helyesen? Ha arra vár, amíg kijózanodik, vagy arra, amíg a rendőrautó végképp eltűnik? Vagy ő tűnik el, maga előtt tolva a kerékpárt? Nem tudjuk, hogy döntött ... Kép, szöveg: Béla Vali Szentendrén a régi Zala Zala megye népi építészeti emlékeiből egy egész sort átszállítanak- a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeumba. A nyugat- magyarországi tájegységek népi építészetét, a népéletet bemutató kiállításon elsőül azt a 200 éves haranglábat állítják fel, amely a harminchét lelkes kis zalai településről, Felsőszenterzsébet- ről kerül Szentendrére. A szabadtéri múzeum területén egy XIX. század végi falut rekonstruálnak, ennek közepén állítják fel a felsőszenterzsébeti haranglábat. Lendvadedesről Krisztuskeresztet, Szentgyörgyvötevről, Vöcköndről lakóházat, Iklódbör- döcéről torkos pajtát, Magyarföldről párolóházat, Padárról szénáspajtát, míg Letenyéről, Bocföldéről, Rigyácról hegyi pincéket telepítenek át. változás, akármennyire Mindez persze óriási többletmunkával jár. De eredménye, hogy a cigányok túlnyomó többsége itt már elfogadja a társadalom értékrendjét. A túlnyomó többség... A kisebbség törvénytelen cselekedetei azonban nem általánosíthatók. Ezt a község lakóinak véleményei is tükrözik. A fehérek, ahogy ők nevezik a magyart, elégedettek szomszédaikkal. Szemükben a csak a legritkább esetben idézgettünk őket, ha lehet, mindig személyesen kerestük fel a családokat. Ez egyben jó alkalom a segítésre, a tanácsadásra, és arra, hogy tájékozódjunk egy-egy | család helyzetéről. Itt vannak például Rostás Gábo- rék. Korábban az ifjúsági bizottság javaslatára küld- I ték el gyerekeiket állami gondozásba. Most hazajöttek. Mert a férj állandó jövedelemforrással rendelke0 kitüntetett: Nagy Mihály Csendes, szerény ember Nagy Mihály, alig akar szólni valamit a magas kitüntetés előzményeiről: — Nincsen nekem se büszkélkedni-, se takargatniva- lóm, mindig igyekeztem tőlem telhetőleg legjobban tenni a dolgomat, ennyi az egész — hárítja el az érdeklődést. Azért lassan-lassan, szavai nyomán kibontakozik egy munkás életút. Ezelőtt ötvenhét évvel született Dobozon, a nagy gazdasági válság időszakában volt gyerek. Nem volt köny- nyű abban az időben senkinek sem, ő is rhár gyerekfejjel, tanulás mellett dolgozott, mikor mi akadt. Cselédként, napszámosként talált néha munkát a Wenck- heim-uradalomban. Az elemi iskola után a nyomor elől Budapestre ment boldogulást keresni. Vasbetonszerelést tanult, dolgozott építkezéseken, de kitört a háború, és őt elvitték a hírhedt Árpád-vonal építésére. Ott, a Kárpátokban került hadifogságba, és a hadifogságban ismerkedett meg először részletesebben a kommunista eszmékkel. Hazatérése után — 1948- ban azonnal belépett a kommunista pártba. Dobozon lett párttitkár és közellátási felelős. A törvénytelenségek őt sem kerülték el, kizárták a pártból, egy évig munka nélkül volt, majd régi ismerősei hozzásegítették, hogy három évig legalább zsákot hordhasson a terményforgalmi vállalatnál. Az ellenforradalom leverése után újra a szakmájában dolgozott, építette az orszá8 V got, a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál. Hű maradt önmagához, most már idősebb fejjel ugyanolyan aktív, lelkes volt, mint régebben. Már 1974-ben kitüntették a Munka Érdemrend bronz fokozatával, tevékenységét többször ismerték el a Kiváló Dolgozó kitüntetéssel. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál 16 éve dolgozik, és már hosszabb ideje a békéscsabai gyár párttitkára. Nem függetlenített, ugyanolyan kétkezi munkás a hőkezelő üzemben, mint társai. Emellett teljesíti sokrétű párt- és társadalmi munkáját. Munkáséletének, egész eddigi tevékenységének elismeréséül kapta meg november 7-e alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát. Búcsúzóul az ajtóban még utánam szól: — Azt azért feltétlenül írja meg, hogy a feleségemnek nagyon sokat köszönhetek. Ha az élet sok viharában nem áll mellettem egy ilyen asszony, ki tudja, eljutottam volna-e idáig? Lónyai László Zárás után: ifjúsági parlament (Tudósítónktól) Orosháza. A Kossuth utca csendes, az üzletek zárva, csak az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében gyülekeznek a munkahelyi ifjúsági parlamentre készülődök. Fontos esemény ez, hiszen 65 fiatal dolgozik az Univerzál orosházi üzleteiben, közöttük 58 szakképzett. Rajtuk is múlik, milyen a kereskedelem, a lakosság jó közérzete a városban. Ismerős arcok mindenütt, ki a vas-edényből, ki az „államiból”. A tanácskozás soraiban KISZ-tagok, nem KISZ-tagok, gyesen levő kismamák, sőt még a vállalatnál gyakorlati képzésben részesülő III. éves szakmunkástanulók is. A 26 oldalas írásos tájékoztatót már ismerik a jelenlevők. Az ifjúsági törvény és a vállalati ifjúsági intézkedési terv végrehajtásáról, valamint a következő időszakra szóló intézkedési tervről szól. Megtudható belőle többek között, hogy az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat négy városban, Békéscsabán, Gyulán, Szarvason és Orosházán tart munkahelyi parlamentet. A vállalat dolgozóinak 45 százaléka 30 .éven aluli fiatal, ez 536 dolgozót jelent. A szakmunkástanulók 131-en vannak, s 67 fiatal tanul középiskolában. Szakmai tanfolyamokon összesen 83-an vesznek részt, ebből Orosházáról 14-en. Az ifjúsági alap évek óta 30 ezer forint, ezt tervezik jövőre is. Hosszú lenne részletezni a beszámolót, hiszen foglalkozik az az értékesítés, áruellátás helyzetétől a korszerű munka- szervezésen át, a fogyasztói érdekvédelemtől a munkaversenyig, az üzemi demokrácia megvalósulásáig. Oktatás, művelődés, szociális helyzet, a fiatalok munkába állása, beilleszkedése az egy1- más után következő témák. Néhány adat az ötödik ötéves tervidőszakról: öt év alatt 289 millió forint nyereséget realizáltak, 7 ezer 663 négyzetméterrel nőtt a hálózati alapterület, beruházásokra 127 milliót, a boltok fenntartására majdnem 8 milliót fordítottak. A dolgozók bérszínvonala 27 százalékkal nőtt az öt év alatt. Munkavédelmi célokra 19 milliót költöttek, a jóléti és kulturális alap több mint 7 és fél millió volt. Kassay Béla igazgató szóbeli kiegészítésében a vállalat VI. ötéves tervének feladatairól is beszélt. A tervidőszakban mintegy 82 millió forintot fordítanak vállalati beruházásokra, hálózatbővítésre, a korszerűtlen egységek kiküszöbölésére. A dolgozók személyi jövedelme is nő, a bérszínvonal 21,4 százalékkal lesz magasabb a mainál 1985-re. Tovább javítják a munkakörülményeket, csak gépek beszerzésére öt év alatt közel 14 milliót szánnak. A dolgozók lakásépítésének támogatására 2 és fél millió forintot terveztek. Öröm volt látni az orosházi fiatalok érdeklődését, hallani hozzászólásaikat. Kitűnt, tisztában vannak azzal, hogy a vállalati eredményekhez az ő munkájuk is hozzájárult, s mi mindenben részesültek jó munkájuk nyomán a vállalat közös kasszájából, de nemcsak anyagiakban, hanem egyéb gondoskodásból is. összesen 14 felszólaló volt. Közülük jiév szerint is említsünk néhányat: Tóth Etelka, a 10. számú áruház dolgozója a 30 éven aluli nők és fiatal anyák helyzetét, gondjait mondta el, Gulyás Edit a -harmadéves szakmunkástanulók nevében szólalt fel, Kárpáti Miklós pedig az ifjúság kulturális tevékenységével és az üdültetéssel foglalkozott. A további hozzászólásokban az Univerzál orosházi fejlesztésével, a tanulási-továbbtanulási lehetőségekkel, a fiatalok lakás- helyzetével foglalkoztak a fiatalok. Pribék Sándor
