Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
1981. november 18., szerda A fák is fekve halnak meg Néhány pillanat, és az útra zuhan a hatalmas nyárfa Piros tárcsa lendül magasba a csanádapácai út szélén. A gépkocsik lefékeznek és az útpadkára húzódnak. A hatalmas nyárfára kötél csavarodik, felvijjog a motoros fűrész, az emberek a kötélnek feszülnek, és a fa egy reccsenés után az úttestre zuhan keresztbe. Kovács László, az Erdőgazdálkodási Közös Vállalkozás főmérnöke az óráját nézi. Az emberek szakavatott mozdulattal gallyazzák le a hatalmas fát. 180-an másodperc kellett ahhoz, hogy a rönkök szétdarabolva az út mellé kerüljenek. Zöld tárcsa lendül, a gépkocsik folytathatják útjukat. változás. Az iskola lehetősé* gei kevésnek bizonyulnak. * * * A bisztró előtt cigánycsalád. Egy 10 éves lány cigarettázik, üveget dobál. Ma elfelejtett iskolába menni. A tanácselnök láttán többen is kijönek a helyiségből, ötvös István nemrég „szerelt le”. — Elnök úr, segítsen! Nem akarnak felvenni a Szellőző Művekhez — panaszolja. — Dolgozott már ott? — Kétszer, háromszor... — A munkakönyvében hány bejegyzés van? — Alig néhány. — Az első munkakönyvé? — Nem, a második. — Na látja, ezért nem állnak magával szóba! — De a 'feleségem most várja a harmadik gyereket! — fogja a fiatalember ri- mánkodóra. — És mi a biztosíték, ha felveszik valahová, ott is marad dolgozni? — Most biztos, hogy úgy lesz, csak segítsen! S azután jönnek, sorban a többiek. Kérnek és kéreget- nek. * * * A nagyközségi pártbizottság titkára, Kesztyűs Lajos, szomorúan legyint. — Már magam sem tudom, mit tehetnénk. Egy időben a vállalatok nem akarták a rendszeres munkahelyváltoztatókat felvenni. Akkor töb- bedmagammal azt magyaráztam: miért kell őket mégis alkalmazni. A végén már én magam irányítottam a jelentkezőket. Voltak mindennapos vendégeim. Az eredmény lehangoló. Nekik csak munkakönyvi bejegyzésre, a vállalatoknak viszont állandó dolgozókra, nem mun— Sok vád ért már bennünket — mondja a főmérnök —, hogy kivágjuk az élő fákat az út mentén. Sokan már a környezetvédelem ellenségének kiáltottak ki. Pedig így nem igaz. Az a helyzet, hogy ezek a fák útban vannak az útkorszerűsítés miatt, arról nem is szólva, hogy balesetveszélyesek. Tehát mindenképpen ki kell őket vágni. A dolog másik oldala pedig, hogy csak rövid ideig maradnak kopárak az utak, hiszen a korszerűsítés után azonnal beültetjük új csemetékkel. A vállalat 10 évvel ezelőtt kakerülőkre van szükségük. Tavaly a Szellőző Művek az általános iskolát el nem végzetteknek kívánt egy osztályt szervezni, hogy a gyerekek néhány év alatt szakmunkás-bizonyítványhoz jussanak. A,szülők egyet sem engedtek el, pedig kollégiumot is biztosíthattunk volna. A községben 45 cigánycsalád kap rendszeresen segélyt. A munkaképes korúak 30 százaléka rendelkezik állandó jövedelemforrással, munkahellyel. Hogy a nem dolgozóknak honnan van mégis pénzük? Csak sejteni lehet. Az viszont tény: a kocsmákat estéről estére látogatók többségének nincs munkahelye. Ráadásul a szórakozóhelyeken mindennaposak a verekedések ... I * * * — A félelem légkörében élünk. És lényegében tehetetlenek vagyunk. — fogad Gellény Gábor, a Pelikán étterem vezetője. — Ez itt, ahol dolgozunk, a község lakóinak szemében „Chicagö”, veszélyes hely. Erről tanúskodnak azok a fiatal pincérek is, akik tanúként rendszeresen vendégei a tárgyaló- termeknek, részesei a nyílt- és burkolt fenyegetéseknek. — A részegeket is kénytelenek vagyunk kiszolgálni. Ha nem tesszük, belénk kötnek. Nincs, aki megvédjen bennünket. — mondja félszegen az egyik felszolgáló. A sarkadiak tucatjával ismernek történeteket hivatalos személyek elleni erőszakról, olyan fenyegetésekről, amelyeket követően a feljelentő jobbnak látja feljelentését visszavonni, következmények nélkül maradt lopásokról stb. Bizonyára túlzások is vannak ezekben a véo alakult, főleg azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezetek fásítási igényeit kielégítse. Persze nemcsak ez az egyetlen feladatuk. A telepítés, erdőfelújítás mellett foglalkoznak csemetetermeléssel és fakitermeléssel is. Az idén kezdtek hozzá 89 hektárnyi új erdőtelepítéshez. Körös- tárcsán 32, Újkígyóson 16, Füzesgyarmaton 16, Ecsegfal- ván 7 hektáron telepítenek új erdőt a termelőszövetkezeteknek. Ebből 48 hektáron a vállalat saját kivitelezésében készíti el, a többit a termelőszövetkezetek végzik. Sarkadon a Lenin Termelő- szövetkezetben mintegy 21 hektáron erdőfelújítást folytat, Gyulaváriban 8, a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben pedig 7 hektáron, jövőre összesen 40 hektár erdőt újítanak ^él. A Gyulavári közelében levő csemetekertjükben újfajta nemes nyárt szeretnének nevelni. Ez az OP—229-es fajta, amely a többi nyárfával ellentétben sokkal ellen- állóbb a növényi kártevőkkel szemben. Ebből mintegy 30 ezret szeretnének jövőre ültetni. Tavasszal 30 ezer nemes nyárt, 5 ezer tölgyet, 250 gömbakácot, most az őszi hónapokban pedig 150 ezer akáccsemetét, 50 ezer kőrist és 2 ezer gömbakácot adott a csemetekert. Persze nemcsak kitermelik, ültetnek is helyükbe. Jövőre 100 ezer kőrist, 150 ezer akácot, és 100 ezer tölgyet ültetnek a kertbe. Az idei tervükben 2 ezer köbméter fa kitermelése szerepel. Ezt várhatóan túlteljesítik éppúgy, mint az árbevételüket, amely az idei évre 5 millió 200 ezer forint volt. Nyereségük várhatóan megközelíti a félmillió forintot. Amint arról már szó volt, a KPM-nek teljesítenek nagyobb mennyiségű munkákat, az utak fásítását és azok karbantartását. A jövő évben a megye északi részében, Zsadány, Okány, Vésztő térségében mintegy 10 km-nyi út menti fásítást valósítanak meg. B. O. leményekben, de a lényege, sajnos, igaz. * * * Idézet a sarkadi Nagyközségi Tanács 1980. decemberi ülésére készült beszámolóból: „Sarkadon vannak olyan lakosok, akik nap mint nap megsértik a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályait. Hatósági személyeket sértegetnek, tettlegesen bántalmaznak. Zsebelések, besurranó lopások, tyúklopások, kiskorúak felbiztatása a lopásra, garázdaság, verekedés, leütés, nemi erőszak, súlyos testi sértésből bekövetkező halál, dögevés- és feldolgozás terheli számlájukat, részben büntetlenül. Az Általi zártkertet már tönkretették. Most a Vasút utcai zártkert van soron ... A köz- biztonság alacsony szintje vonzza a büntetett előéletű állampolgárokat.” A nyugtalanító jelenségekhez fűzi magyarázatul a tanácselnök. — Állandó lakásbejelentővel mintegy 800 cigány él Sarkadon, de ennél már jóval többen telepedtek le itt. Az ország különböző részéről idevándoroltak java részének még ideiglenes bejelentője sincs. * * * A sarkadi helyzet nem általános, de előítéletektől mentes rendezése nem várathat magára sokáig. A helyzet veszélyes. Egyik oldalon a nekikeseredés, másik oldalon az „úgyse történhet bajom” szemlélet súlyos konfliktusokhoz vezethet. Van bizonyíték — szerencsére —, hogy a dolgok alakulásának nem ez a törvényszerű rendje. Kepenyes János (Folytatjuk) Aki Mezőkovácsházán az Egyesült Villamosgépgyár helyi üzemrésze előtt megy el, egy hirdetőtáblára lesz figyelmes, melyen nagy betűkkel ez áll: Munkásfelvétel!... S aztán a felsorolás, milyen munkakörökbe keresnek dolgozókat. A munkaerőhiány okairól, a megoldás lehetőségeiről beszélgettünk Kovács József üzemvezetővel. * * * — A munkaerőhiány idén áprilisban kezdődött. Ekkor kezdődött a termelés az új üzemrészünkben, s felhívásunk ellenére nagyon kevesen érdeklődtek a munkalehetőségek iránt. Hogy miért? Az itteni fiatalok körében elterjedt az a szemlélet, hogy akinek érettségije van, az már íróasztalt is követel magának, nem hajlandó beállni a gép mögé. Pedig az íróasztal mögül jóval kevesebb pénzt visznek haza, mint amennyit itt kereshetnének. Üzemünkben kicseréltük a régi, elavult gépeket, most már korszerű, új gépeink vannak, csak az a baj, hogy nincs aki dolgozzon rajtuk. Sokan inkább a termelőszövetkezetbe mennek, mert ott jobban fizetnek. Pedig mi is igyekszünk anyagilag egyre jobban ösztönözni az embereket. Akik már hosszabb ideje dolgoznak itt, az órabérük gyakran a húsz forintot is meghaladja, ami ma még nem mondható túl gyakorinak. Május óta alig jöttek egy- néhányan ide dolgozni. Szükségünk lenne marós, esztergályos és még jó néhány munkakörben dolgozókra. Bízunk benne, hogy a következő év elejére megoldódik ez a gondunk. A továbbiakban az itt folyó munkáról, a következő időszak terveiről tájékoztatott az üzem vezetője: — Fő profilunk a 4 és 6 amperes erősáramú relék alkatrészeinek gyártása. Ezeket a reléket svájci licenc alapján készítjük. 1982 második felétől nemcsak egyes alkatrészeket szeretnénk gyártani, hanem teljes mértékben üzemen belül kívánjuk előállítani a reléket. Tervek szerint évente 600 ezer darabot készítünk majd. A reléken kívül jelentős a kapcsolóelemek gyártása, ezekből jövőre több mint háromszázezret szeretnénk előállítani. A kapcsolóelemeket a, Szovjetunióba szállított daruk kezelőülésébe építik be. Az üzem termelési értéke évente százmillió forint körül mozog. A jelenlegi ötA Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet autószervizének Március 15. Szocialista Brigádja 1976-ban szocialista szerződést kötött a szarvasi óvónőképző intézettel. A szerződésben vállalta a brigád, hogy az óvónőképző udvarán létesítendő KRESZ- parkhoz a műtárgyakat, forgalomirányító lámpákat elkészíti, valamint a közlekedő járművek karbantartását folyamatosan elvégzi — társadalmi munkában. Az előbbiek adták az ötletet, hogy a brigád nagyérdemű vállalásai között a szakmájukba illő, a közlekedés biztonságát szolgáló elképzeléseit, valóra váltsa, s' évente két alkalommal megrendezze munkaidőn kívül, ingyenesen a közlekedésbiztonsági napokat. * Az autószerviz vonzási körzetéhez tartozó járművek jelentős részét, az őszi esőzések, a járhatatlan földutak miatt üzembentartói télre leállítják. Ezért a tavaszi induláshoz ad segítséget az, hogy járműveik közlekedéséves terv célkitűzései között szerepel az is, hogy szeretnénk üzemünket gyárrá alakítani. Ehhez azonban szükségünk ^enne néhány magasabb képzettségű szakemberre. Sajos, az ő toborzásuk legalább olyan nehéz, mint a segédmunkásoké. m * * * Az üzemvezető állítását igazolja az is, hogy már két hete olvashatjuk a Népújságban a következő hirdetést: „Gépipari nagyvállalat Békés megyei üzemébe műszaki és számvitel főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező dolgozót vesz fel.” A hirdetésre eddig csupán egy szakember jelentkezett... Az üzemvezető tájékoztatása után arra kerestük a választ, miben látják a munkaerőhiány okait a másik oldalról, hogyan vélekednek a munkakörülményekről a dolgozókTrajer Gizella 4 éve dolgozik az üzemben. Korábban két munkahelye volt mór. Itt azonban — úgy érzi — megtalálta a számítását, elégedett a munkakörülményekkel. Havi fizetése 2000—2500 forint között mozog, 12 forintos órabére van. — Én szerintem azért nem nagyon jönnek ide dolgozni az emberek, mert kevés a pénz. Máshol ennél többet is megadnak — mondta. Az üzemben elég nagy a fiatalok, különösen a fiúk aránya. Közülük való Gyüre Tibor esztergályos is, aki még alig 18 éves. — Hogy miért jöttem ide dolgozni ? Mezőhegyesen végeztem a szakmunkásképző iskolát, s korábban már voltam itt az üzemben gyakorlaton. Nem idegen tehát biztonsági berendezéseit átvizsgálják, és azokat beállítják. Először 1979 tavaszán tartottak közlekedésbiztonsági napokat. Két nap alatt 180 járművet vizsgáltak át, és tapasztalataik szerint a vizsgált járművek 2/3-ának fényszóróit és több mint felén más természetű állításokat végeztek el 72 ezer forint értékben. Az esetlege? hibák kijavítására felhívták a tulajdonosok figyelmét. Tavaly már 220 járművet vizsgáltak át, és kiterjesztették a vizsgálatot a környezetvédelmi, valamint az energiagazdálkodás szempontjából oly fdntos füstgázmérésre, ahol a vizsgált járművek több mint 90 százaléka korrigálásra szorult. A végzett munka értéke elérte a 88 ezer forintot. Az idén bevezette a brigád a vizsgálatot a motorkerékpárokra is: 32 motorkerékpárt és 255 személygépkocsit vizsgáltak át és állítottak be. Tapasztalat, hogy a helyes a hely, megszerettem az embereket, s a munkát is. Meg aztán helyben van, hiszen én is kovácsházi vagyok. Most esztergályosként dolgozom; mondták a főnökeim, hogy menjek gimnáziumba, de nekem nincs se kedvem, s azt hiszem képességem se hozzá. Talán majd később, van még rá időm. — A mai fiatalok már mindannyian tanulni szeret-, nének. Főiskola, égyetem — ez tetszik nekik — kezdi Kovács Ferencné betanított munkás. — Az én fiam is a főiskolán tanul Mezőtúron. Mások itt az emberek is, mint nagyobb városban. Mindenkinek ott van a kert, a jószág, s az asszonyok is inkább otthon maradnak hízót nevelni, kertet kapálni, nem szeretik a kötött munkaidőt. Nekünk is van otthon nyolc malacunk, meg egy nagy kertünk, sok munka van vele. * * * Mi lehet tehát a munkaerőhiány oka? Kevés a fizetés? Nemrégiben» emelték az órabéreket, a dolgozók átlagfizetése háromezer forint. Nem jók a munkakörülmények? Üj gépeken, a munkások véleménye szerint is jó körülmények között dolgoznak ... Bízunk benne, hogy a jövő nemcsak választ ad a kérdésre, hanem enyhíti is az üzem munkaerőgondjait. értékekre való beállítás az előző évekhez képest is szükséges, s az évenkéti ellenőrzés indokolt volt. Ez évben a végzett társadalmi munka értéke eddig elérte a 106 950 forintot. A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége is elismerően fogadta a brigád és a szerviz dolgozóinak a közlekedés biztonságáért kifejtett munkáját, azt oklevéllel, illetve pénzjutalommal honorálta. A szerviz dolgozóinak szándéka, hogy a továbbiakban is folytatják ezt a munkát. Az idén a mozgássérültek világévében, de a továbbiakban is, ha a mozgássérültek igénybe veszik fizető szolgáltatásaikat, soron kívüliséget biztosítanak, részükre megrendelés nélkül, ingyen ellenőrzik, beállítják a járműveik közlekedésbiztonsági berendezéseit. Ezzel is fokozni kívánják az erre rászorultak biztonságosabb közúti közlekedését. Sz. A. Lipták Judit Korszerű gépek segítik a munkát Fotó: Veress Erzsi Eredményes kezdeményezés Szarvason Brigád a közlekedés biztonságáért
