Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

1981;_november_^5;i_vasMnag_ © i: linuxei SZÜLŐFÖLDÜNK Megyénk védett természeti értékei A dévaványai természetvédelmi terület központja A közelmúltban hazánk­ban ülésezett a Nemzetközi Vízivad Kutató Iroda, vagy­is az IWRB (International Waterfowl Research Bureau), mely 1952-től önálló nem­zetközi természetvédelmi szervezet, s ennek hazánk is alapító, tagja. Az IWRB fel­adata a vízimadárfajok és vízimadár-élőhelyek nem­zetközi védelme, ezeknek a Gazsi munkáknak az összehangolá­sa, és segítése. Ennek érde­kében jelentős kutatásokat folytatnak, tanácsadóként szerepelnek az egyes orszá­gok vízimadár-védelmi prog­ramjában, évenként össze­hívott konferencián, tudo­mányos szimpozionon ösz- szegzik eredményeiket. Ilyen volt a mostani 27. tudomá­nyos szimpozion is, ami Debrecenben kezdődött. öt földrész mintegy hár- minc országából idesereg- lett szakemberek ittlétük során ellátogattak megyénk­be is, ahol kiegészítő prog­ramként megtekintették a dévaványai túzoktelepet, a szabadkígyósi kastélyt, majd a kardoskúti Fehértó kör­nyékét, vagyis megyénknek három természetvédelmi te­rületét. A 3 ezer 400 hektáros dé­vaványai tájvédelmi körzet része a túzoktelep. Hazánk­ban található az európai tú­zokállomány fele, ami csak­nem 3 ezer 400 madarat je­lent. A hazai állomány két­harmada a Tiszántúlon van, többsége a túzokrezervátum környékén — magyarázta Bartucz Emil, a Dél-alföldi Természetvédelmi Felügye­lőség' igazgatója. A vendé­gekkel együtt megtudtuk: nálunk túzokmentés folyik, kezdve a mesterséges neve­léstől, a gazdálkodáson át, a tudományos munkáig. Egy- egy madár eszmei értéke csaknem azonos egy Trabant árával. Mitagadás, élénk érdeklő­déssel szemléltek mindent az idelátogatók, akik között voltak japánok, indiaiak, gö­rögök, kanadaiak, és egy sor más országbeli filme­zett, fotózott. Természete­sen volt is mit. A túzoktele­pen Gazsi, a jól megtermett túzokkakas sztárhoz illően illegette magát, miközben a háreme szerényen elvonult. Kísérőink elmondták azt is, hogy a túzoktelep a nagykö­zönség előtt ma még zárt, A tenegerentúliaknak érdekes volt a túzoktelep növényzete is Kép, szöveg: Szekeres András de céljuk, hogy ebben a tervidőszakban megteremt­sék azokat a feltételeket, amik az idegenforgalmat fellendítik. Ennek egyik lép­csőiéként már megvalósult az a négyhektáros terület, amit már korábban bekerí­tettek. A szabadkígyósi park és kastély is igen sok érdeke­set nyújtott a tanácskozás résztvevőinek. A tájékozta­tóban elhangzott: hazánkban több mint négyszáz hasonló kastély van, ezek közül az egyik legpatinásabb épít­mény a kígyósi. A botaniká­val foglalkozók rövid gyűj- tőútra indultak, majd a tár­saság a legnagyobb izga­lommal indult a kardoskúti természetvédelmi körzetbe. Az 500 hektáros védett terület ezekben a napokban kellemes átvonuló szállása a vízimadaraknak. Ebben az időszakban a vadludak és a darvak birodalma a mocsa­ras környék. A kardoskúti terület Európa-szerte is­mert, az UNESCO értéknyil­vántartásában is szerepel. Késő délutáni érkezésünk­kor már több százas csapat­ban húztak fejünk felett a hatalmas madarak, darvak, vadludak. Vijjogásuk mesz- szire hallatszik. Távolabb az­tán, amikor leszálltak, szin­te ellepték a vidéket, de amint az ember közelített hozzájuk, hatalmas szárny­csapkodással emelkedtek a magasba. A látvány lenyű­göző. Az IWRB elnöke, Matthews professzor hossza­san gyönyörködött az elé táruló vidékben, madárhad­ban. Sötétedés után kértem rö­vid beszélgetésre. G. W. Matthews, az IWRB jelenle­gi elnöki igazgatója, a szer­vezet székhelyén, az angliai Slimbridgében, a Wilfowl Trust néven ismert vízima- dár-kutató állomáson dolgo­zik. — Először 1969-ben jár­tam Magyarországon, amióta az IWRB elnöke vagyok, vagyis 1975 óta, most másod­szor vagyok önöknél. Szá­momra a hat évvel ezelőtti látogatásom igen nagy je­lentőségű volt, ugyanis a nyugati és keleti országok felvették a kapcsolatot a vízivadkutatásban. Mostani látogatásom során a tanács­kozás résztvevőivel újabb természetvédelmi területe­ket ismerhettem meg. Egy napot a Hortobágyon töltöt­Magasles a túzokrezevátum- nál tünk, ahol képet kaptunk ar­ról, milyen is lehetett a puszta korábban. Magával ragadtak a Békés megyében látottak is. Amit láttam, igen jó benyomást tett rám, s elmondhatom, hogy Önök, magyarok, megtették azokat az intézkedéseket, amelyek­kel a természetet megvédhe­tik, óvhatják. Megkapó a magyarok vadszeretete. Persze láttam azt is, hogy az emberek jól élnek, ba­rátságosak. Hazatérve, is­merőseimnek javaslom, hogy ha tehetik, látogassanak el Magyarországra, s feltétlenül keressék fel a természetnek ezeket a gyöngyszemeit — mondotta befejezésül Matt­hews professzor. ŐSZI REGGEL A CSABAI PIACON BUKOVINSZKY ISTVÁN KÉPRIPORTJA

Next

/
Thumbnails
Contents