Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

1981. november 14., szombat Csak a szándék... A Kurázsi mama „olvasópróbáján” Talán harmincán ha lehet­tünk, akik a megyeszékhely amúgy sem nagy választékú kikapcsolódási lehetőségéből hétfőn este a békéscsabai TIT Értelmiségi Klub prog­ramja mellett döntöttünk. Néhányan ott voltak a jó egy hónappal ezelőtti hasonló es­ten is, amikor egy francia darab „előadását” tartották... Most, a másodikra — hiszen sorozatról van szó, amelynek kicsit fura címe van: „Elvé­geztetett? (Aggódás a világ sorsáért)” — a közönség dön­tő hányadát a kíváncsiság hozta el. Hogyan lehet Ber­told Brecht legismertebb színpadi művét, a Kurázsi mama című, általában három felvonásban előadott drámát négy szereplővel, még pódiu­mon is, átnyújtani. Keveseknek adatik meg, hogy a színházi kulisszák mögé bekukkanthassanak, hogy akár egy pillanatot is vethessenek a műhelymun­kára, a „félkészre”. Épp ezért kevesen lehetnek azok, akik például egy olvasópró­ba szemlélői lehettek akár a Békés megyei Jókai Színház­ban is. Nos, akik ezen a hét­fő estén eljöttek a TIT-klub- ba, akik ezt az előadás-pódi- umjátékot majd látni fogják bárhol a megyében, részt ve- . hetnek egy olvasópróbán. Előre kell bocsátani: kicsit hamis, kozmetikázott, talán még csalódást is okozó lesz az élmény. Igen ám, csakhogy akkor azt várná a sok mindenre kapható néző, hogy kiforrott, kész produkciót kap. Nem kapja, nem kaphatja meg. Aki ilyenre vállalkozik, mint előadó, lehetetlenségre vál­lalkozik. Marad tehát a köz­bülső megoldás, ami vég­eredményben a hely (TIT- klub) okán magától értető­dő: az ismeretterjesztés. Meg­ismerni egy szerző egy mű­vét, e kettő társadalmi-mű- vészeti-esztétikai foglalatát. Igazi, ám mégis kifejező és a szó nemes értelmében isme­reteket terjesztő illusztráció­nak használni magát a mű­vet, bekezdéseit és szerkeze­ti vonulatait, monológjait és képeit, felvonásait és a szer­ző által a megvalósító szín­ház rendezőjéhez, színészei­hez szóló utasításait. Sajnos, nem tudtunk hinni a két órásra elhúzott produkció­nak. Ezt a kívánalmat sem teljesítette. A Kurázsi mama -r- s ezzel aligha lehet vitatkozni — Ladislav Fialka vezetésé­vel hazánkban vendégsze­repei a „Színház a korláton” prágai pantomimtársulat. Az együttes Budapésten és Deb­recenben lép fel. A fővárosi a jelen század színműirodal­mának legzseniálisabb, leg­összetettebb, előadni nagyon nehéz, olvasnivaló, s mégis annak is nehéz műve. A tu­catnyi képre bontott szerke­zet bár sokszálú, mégis egy irányba ható. S mert iskolai tananyag, ezzel is úgy va­gyunk: ismertnek, közismert­nek véljük. Aztán ezen az estén is kiderült, hogy vajmi keveset tudunk a Kurázsi mamáról, szembefésült hajú, szemüveges és szivarozó al­kotójáról. De ettől az elő­adástól sem bővültek igazán ismereteink, hiszen a lexiká­lis, agypnismételgetett adat­halmaz'csak egy pillanatra járja át az agyat, s nem ma­radhat tudásként, tisztán ben­ne. Az összefüggésekkel adós maradt. Ahogyan Brechtnek unos-untalan adósai vagyunk, hiszen oly keveset játsszuk színházainkban. Akik egyko­ron látták a szerző csodála­tosan alakító feleségének, Helena Weigelnek címszerep­lésével egy Berliner En- semble-i előadásának filmjét, akik Kiss Manyival és Psota Irénnel is végignézhették a Kurázsi mamát, azoknak ... De hát ez már a túlsó véglet. Csak emlékként, a befogadás színvonalát meghatározó em­lékként villantak fel agyunk­ban. Vitathatatlan, hogy a hét­fői előadás (pódium játék?) közreműködői, a Jókai Szín­ház tehetséges tagjai minden tőlük telhetőt megtettek, hogy valami többletet nyújtsanak a közönség tudatában élő brechti képhez. Felolvasásu­kon múlott legkevésbé a si­kertelenség. És ugyanakkor felvillant bennünk, nézőkben és hallgatókban egy rakon­cátlan kis ötlet. Hiszen ez a fajta ismeretterjesztő munka végeredményben az amatőr­színjátszók, a nem egyszer „munkanélküli” irodalmi színpadok feladata lenne ... Ha például erre megrende­lést, a hivatásosoktól támo­gatást kapnának. Elvégre ön­magában ez a fajta ismeret- terjesztés eleddig hiányzott, igény van rá. De nem mind­egy, hogy ki és hol, milyen összetételben és milyen cél­ból nyújtja át nekünk, a kö­zönségnek. A helyzet pikan­tériáját — talán öntudatlan igazolásként is — az adta meg, hogy a felolvasó szín­művészek a Diákkönyvtár kö­tetét tartották a kezükben ... N. L. nézők a Radnóti Miklós Színpadon tekinthetik meg az Európa-hírű együttes két produkcióját: november 17- én és 18-án Az orr, 19-én pedig a Játékok című ösz- szeállítás szerepel műsorán. Schmidt Egon: Madárdal erdőn-mezőn A mai ember akarva-aka- ratlanul is eltávolodik a ter­mészettől, hiszen a városi lét többnyire kizárja a fák, virágok, madarak oly von­zó. tervezetlen, természetes üdeségét. A városi ember­ben ennek ellenére él, sőt talán épp ezért erősödik az érintetlen őstermészet iránti vágy. Nem véletlen, hogy egyre nő a természetjárók, amatőr természetbúvárok száma. Schmidt Egon korántsem amatőr madarász, mégis azon ritka szakemberek kö­zé tartozik, akik óriási is­meret birtokában is meg tudták őrzni őszinte, gyer­meki csodálatukat a termé­szet véghetetlen csodái iránt. Az Erdőn-mezőn nyi­tott szemmel című könyv folytatásaként megjelent Madárdal erdőn-mezőn nem­csak erről a szerény tisztelet­ről tanúskodik, de az író felfedezésekből fakadó őszinte örömét sikerül „át­ragasztania” az olvasóra is. Így ez utóbbi nemcsak él­vezője, de részese is lehet e felfedezésnek. Az „uhus bá­nya” kövirigója, égerláp kék békái vagy a lisztkukacok­nak ellenállni nem tudó, s így meggyűrűzött kékbegy ugyanolyan novellahőssé vá­lik Schmidt Egon tolla nyo­mán, mint bármelyik ember. Ugyanakkor elbeszélései annyival többek más „em­berközpontú” írásoknál, hogy a sorok szinte árasztják ma­gukból a természet üde le­helletét. Azzal, hogy nem ember- központúak, korántsem hol­mi elvont, antihumánus tör­téneteket találunk a .kötet­ben. Hiszen végül is a ter­mészet és az ember meg­bomlott viszonyát, felborult harmóniáját kísérli meg visszaállítani az író, ha csak 150 oldal erejéig is. G. K. Gyarapodott a soproni éremgyűjtemény » Száznál több művészi kivitelű éremmel gyarapodott a soproni Liszt Ferenc Múzeum érem­gyűjteménye. A főként írókat, zeneszerzőket és tudósokat áb­rázoló bronz plasztikákat — ame­lyek az utóbbi évtized hazai ér- mészetének új irányzatairól is tanúskodnak — a Képzőművé­szeti Alap adta át a soproni köz­gyűjteménynek. Sopron az elmúlt években so­kat tett a kortárs éremművészet felkarolásáért. Három országos érembiennálét rendezett — az utolsót az idén nyáron —, s ezek az események valósággal új len­dületet adtak ennek a kisplaszti­kái műfajnak. A Liszt Ferenc Múzeum a bi- ennálék alkalmával megvásárol­ta a legjobb munkákat. A gyűj­temény egészült ki a mostani szerzeménnyel, amelyet rövide­sen kiállításon mutatnak be az érdek lötlöknek. A „Színház a korláton” vendégszereplése Kondoroson A kondorosi Egyesült Tsz dolgozói, valamint a helytörténeti­honismereti mozgalom lelkes hívei, segítői nagy szorgalom­mal gyűjtik a paraszti élettel és gazdálkodással kapcsolatos tárgyi emlékeket Néprajzi értékmegőrzés Ugyancsak a volt Geiszt-kastély egyik helyiségében láthatók a régi korokat idéző használati eszközök, fotográfiák és egyéb dokumentumok Fotó: Bukovinszky István MOZI Fehérlófia Ki ne ismerné a sokak ál­tal feldolgozott, ízig-vérig klasszikusnak nevezhető ma­gyar népmesét, amelyik Fa- nyűvő, Vasgyúró és Hegy­hengergető (itt: Kőmorzsoló) izgalmasan érdekes történe­tét mondja el a gyerekek­nek. Az ősi mese egy olyan feldolgozását, változatát halászták most elő a forga­tókönyvírók, Jankovics Mar­cell és György László, amely — ki tudja, hogy, hogy nem, de — távolabbi és közelebbi rokonságot mutat az igazán­diból még teljes egészében ma sem felderített magyar monda- és hitvilággal. Ki­csit úgy, ahogyan negyven évvel ezelőtt képzelték el, illetve szerették volna el­képzelni ... Ezért lett Jankovics Mar­cell valamivel több, mint másfél órás új rajzfilmjének a címe: Fehérlófia. A törté­net is ezzel a misztikus és mitikus, igencsak kibogozha­tatlan szövevényű mondái háttérrel kezdődik. Jó alapo­san elnyújtva, a dolgokat még tovább bonyolítva. De aztán csak elkezdődik az igazi, az ismert mese . .. Oldalakon át lehetne ele­mezni ezt a keskenyvásznas, pazar színekkel dolgozó, ör­vénylő és sziporkázni akaró játékfilmet. Akik azonban látták Jankovics Marcell em­lékezetes János vitézét, azok­nak némiképpen csalódást okoz ez az új alkotás. Az ok minden bizonnyal az, hogy a filmkészítők ebbe a mesébe szerették volna be­letuszkolni mindazt, ami el­képzelésük szerint modern és szép, az animációban újdon­ság és meghökkentő, techni­kában lélegzetelállító és megismételhetetlen színek­ből, pillanatnyi szünetet sem engedve összeállítható. De nemcsak ez zavarja a nézőt. Az is, hogy a szem­nek és a látóidegeknek fe­lesleges megerőltetést okoz a dramaturgiailag sem indo­kolt képvibrálás. Az is, hogy felesleges aktualizálásokkal találkozunk (a sárkány fegy­verarzenálként jelenik meg). De legfőképpen az, hogy a „húszperces” meséből más­fél órás, ezért természetsze­rűleg ellaposított és nem­egyszer unalmas film lett. Becsapós dolog a Fehérló­fia műfaji meghatározása is. Főleg a szülőknek. Igaz, hogy rajzfilm, de nemhogy nem ajánlható, hanem egyenesen káros az óvodás és a kisis­kolás korú gyermekeknek. Sőt: kimondottan korhatárt kellene szabni, hogy kik is tekinthetik meg! S a felnőt­tek közül is: ez a film az animáció irányzatainak szür- realisztikus ágához tartozik. A nagyon nehezen érthetők közé. (Nemesi) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: A Melódia fúvószenekar játszik. 9.11: A felvilágosodás kora. 10.10: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 11.08: Rádiószínház. Nyárközép csodái. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva. 12.45: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara Kodály-mű­veket énekel. 13.00: A barátom az ördög ügy­védje? 14.05: Szigorítás vagy alkalmaz­kodás. 14.30: Közvetítés a SZÖVOSZ kongresszusáról. 15.05: Üj Zenei Üjság. 16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.50: Világszínház. Peer Gynt. 21.18: Művészlemezek. 22.15: Szimfonikus zene. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.38: örökzöld dallamok. 9.42: Mit — hol — mikor — hogyan? 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Gyulai Gaál Ferenc szer­zeményeiből. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő ifjúság. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: A Hannoveri Rádiózenekar Huszka Jenő Bob herceg című operettjéből játszik. 14.56: Színes népi muzsika. 15.39: Nyugdíjban. 15.54: Százszorszép Színház. Álom a vár alatt. 16.35: Pophullám. 17.30: Lelátó. 19.00: Gabora József népi zene­kara játszik. Szabó Szilvia nótákat énekel. Botos Ti­bor gitározik. 19.39: Nosztalgiahullám. 20.38: Sanzonestek a Magyar Rádióban. 21.48: Egy éj az Aranvbogárban. 22.00 : Szombat esti diszkó. 23.15: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: Á miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Fiataloknak — kortárs ze­néről. 8.41: Zenekari operarészletek. 9.15: Üj kamarazene-felvétele­inkből. 10.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 11.05: Hangfelvételek felsőfokon. 12.34: SzoDránáriák. 13.07: Murray Perahia zongorá­zik. 14.07: A kódextől a hangverse­nyig. 14.55: 2000 felé. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Bruckner: VI. szimfónia. 16.56: Kaffka Margit versei. 17.01: Rossini operáiból. 17.40: Slágerlista. 18.15: A zeneirodalom remekmű­veiből. 19.05: Bach: h-moll mise. 21.26: Babits Mihály verse, (ism.) 21.29: Napjaink zenéje. Virgil Thomson: Mindannyiunk anyja. SZOLNOKI STÜDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30: Rádióvíkend. A tartalom- . ból: Hírek — Lapszemle — Piaci körkép — Filmlevél. 8.00: Hegyen-völgyön át. A szolnoki és a miskolci stúdió közös műsora. Szer­kesztő: Vágási Kálmán és Paulovits Ágoston. 10.00: Szerkesztik a hallgatók. 10.27—10.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Világnézet. (f.-f.) 8.45: Szülők iskolája, (ism.) 9.15: Autó-motorsport., (ism.) 9.35: Pályán maradni! (f.-f.) 10.15: Magyar népmesék, (ism.) 10.25: Reklám, (f.-f.) 10.35: Az Onedin család, (ism.) 11.25: Ellenforradalom, 1956. (ism.) 13.45: Keresztkérdés, (ism.) 14.15: Keresd a párját! (f.-f.) 14.25: Pöttöm Panna, (ism.) 14.55: Reklám, (f.-f.) 15.00: Hírek, (f.-f.) 15.05: Cesar Birotteau nagysága és bukása. 16.00: Nótaszó. 16.20: Reklám, (f.-f.) 16.30: Ménesek díja ügetőver­seny. 17.30: Kamaszkor körül, (f.-f.) 17.50: Ház-tartás. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: A tigris. 21.50: Savaria ’81. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Stephen Poliakoff: A ter­mészet lágy ölén. II. MŰSOR 15.25: Üzenet a jövőből, (ism.) 15.50: Balázs Béla: Karcsi ka­landjai. (ism.) 17.00: ízlések és pofonok, (ism.) 17.50: Panoráma, (ism.) 18.40: Reklám, (f.-f.) 18.45: Magyar tudósok, (ism., f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Csehov: Sirály. Közben: 21.10: Tv-híradó 2. 22.25: Világszínpad — tallózás a nemzetközi színházi élet eseményeiben. BUKAREST 8.25: Nőkről nőknek. 9.10: Iskolatévé. 9.50: Egy birodalom romjai. Filmismétlés. 11.40: Román nyelvművelés. 12.00: Brassó — a zene városa. 13.00: A hét végén. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Harcban a békéért. 19.55: Tv-enciklopédia. 20.30: Üt az oázisban. Román já­tékfilm. 21.30: Jó estét! Varietéműsor. 22.10: Tv-híradó. 22.25: Esti zene. BELGRAD, I. MŰSOR 13.25: Labdarúgás: Buducnost— Dinamo. 15.15: Műsorkiegészítés. 16.00: Tv-napló. 16.15: Kosárlabda: Zadar—Cibo- ra. 17.45: Jugoszláv bábszínház^bien- nále — Bugojno: Bóbita- show. 18.45: Amikor katona voltam. 19.10: Rajzfilm. 19.15: Rajzfilm. 19.20: Villanófény. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Indiszkréten. 21.35: Tv-napló. 22.00 : Sakk-kommentár. 22.15: Szombat este: Forradalmi és hazafias dalok fesztivál­ja. II. MŰSOR 16.45: Hét tv-nap.-J7.15: Kis történetek. 17.45: Zenei album. 18.00: Komoly zene. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: A világ hegységei: az Al­pok. 21.00: Huszonnégy óra. 21.10: Tv-tárca. 21.40: Sportszombat. SZÍNHÁZ 1981. november 14-én, szombaton este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Katona-bérlet 1981. november 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Békéscsabán: A brémai muzsikusok Családi bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Az aranyember, 6 és 8 órakor: Rendőrök háborúja. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: csak 5 órakor: Harmadik típusú talál­kozások I., II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Fehérlófia. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Civil a pályán, fél 8 órakor: Menedékhely. Gyulai Erkel: Piedone Egyiptomban. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Az éneklő kutya, 5 és 7 órakor: Vérvonal. Orosházi Béke: A nagy zsákmány. Orosházi Parti­zán: fél 4 és fél 6 órakor: Mup- pet show, fél 8 órakor: Kék gal­lér.

Next

/
Thumbnails
Contents