Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
Soha többé! (Tudósítónktól) Nie wieder Krieg! (Soha többé háborút!) Olvashatjuk a fekete-fehér nyomatú röplapon, melyet több háború- és fegyverkezésellenes propagandaanyaggal együtt az NSZK-ból hozott Tábor Antal, a békéscsabai Kner Nyomda KISZ-szervezetének titkára. Ilyen és ehhez hasonló jelmondatokat gyakran hallottak és olvashattak annak a 18 fős magyar delegációnak a tagjai, akik a KISZ KB küldötteként 1981 nyarán az NSZK-beli Esterwegemben egy antifasiszta építőtáborban vettek részt. A kétszáz fős építőtábor lakói tíz országból érkeztek. A házigazdák mellett — többek között — olaszok, hollandok, írek, a szocialista országokból lengyelek és magyarok voltak. A magyarokat az egyetemek és főiskolák által delegált, a nyelveket ismerő, jól tanuló fiatalok képviselték. Ebbe a küldöttségbe került Békéscsabáról öt fiatal, akiket a BEKÖT és a Kner Nyomda KISZ-szervezete javasolt. Az építőtábor a Bonnban 1981. október 10-ére tervezett békeoffenzíva egyik előkészítő mozzanata volt. Maga a helyszín is a tábor politikai célját volt hivatva szolgálni. Ugyanis azon a területen a negyvenes években 12 koncentrációs tábor működött, ahová kezdetben a német baloldaliakat és a zsidókat, később lengyeleket, franciákat, szovjeteket és magyarokat is hurcoltak és kivégeztek. A fiatalok sátraikat közvetlenül a barakkok és a szögesdrótkerítés mellett verték fel. Munkaprogramjukban szerepelt többek között, hogy a koncentrációs táborok helyére, temetőkbe s különböző emlékhelyekre maguk készítette információs táblákat helyeztek el, melyeken ismertették a történelmi eseményeket, a koncentrációs tábor történetét. Szervezett formában beszélgetések folytak különböző nemzetiségű fiatalok között. így például a magyarok az olaszokkal, az olasz és a magyar kommunizmusról beszélgettek, továbbá egy nyílt nap keretében Magyarországról tartottak történelmi-politikai beszámolót. A tábor légkörét két lényeges dologgal jellemezték fiataljaink: beszélgetésükben, vitáikban nyíltan képviselhették a magyar párt és állam politikáját; a tábor résztvevői körében, ha a békéről volt szó, egyből közös nevezőre jutottak, bármilyen társadalmi berendezkedésű országból is érkeztek. Zsíros Istvánné Gyüjtöverseny A szarvasi 1. sz. iskola Dobó Katica Űttörőcsapatá- ban az úttörőtanács úgy határozott, hogy hulladékgyűjtő versenyt rendeznek külön az alsó- és felsőtagozatos tanulók körében. A gyűjtések eredménye több mint 15 ezer forint, amelyért a pajtások a tervezett új iskolához téglajegyeket vásárolnak. Ami pedig a versenyt illeti, az alsótagozatosok közül a 4. b osztály raja, a felsősök közül pedig az 5. b raja lett az első, övék tehát a 300-300 forintos jutalom. Hz ifjúság mozgalmas napjai az üveggyárban (Tudósítónktól) Szeptemberben rendezte meg az Orosházi Üveggyár KISZ-bizottsága — a gazdasági és társadalmi vezetéssel közösen — az V. üveggyári ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napokat. Az ünnepélyes megnyitón görög fiatalok adtak műsort a nemzetközi szolidaritás jegyében. Nagy érdeklődést váltottak ki a KISZ-kongresszusi küldöttek beszámolói: Németh Ferenc, az Orosházi Gázipari Gépgyár KISZ-bizottságának titkára, a központi vezetőség tagja. Varga Tibor, az orosházi határőrség KISZ- titkára és Tóth Kálmán, az üveggyári KISZ-bizottság ifjúmunkás-titkára adott tájékoztatást. ötven ötletet adtak közre a fiatalok az „Üjí- tási és radar”-ötletnapon. Ezek közül az illetékesekből álló bizottság többet a helyszínen pénzjutalomban részesített, összesen 2500 forinttal. Három rétegtalálkozóra is sor került. A gyári klubban telt házat vonzott az I.—II. —III. éves szakmunkástanulók és fiatal szakmunkások találkozója. A középfokú végzettségű, pályakezdő fiatalok aránylag kevesen jelentek meg a részükre szervezett találkozón, de annál aktívabbak voltak a résztvevők. A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa volt a szervezője a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatalok találkozójának. Az üveggyári napok nemcsak komoly programokból álltak. Volt vidámságból, szórakozásból is elegendő. A Mozdulj-sportnap nagy csatározásokat hozott, s be sem fért a klubba mindenki Nagy Bandó András humorista, a Zahorán-diszkó és Dinnyés József polbeat- énekes műsorakor. Pribék Sándor Te is korlátolt felelősségű vagy? A Korlátolt Felelősségű Társaság, azaz a KFT a csabai ifiház színpadán. A kis képeken az énekesek (balról jobbra): Bódy Magdi, Dolák-Saly Róbert és Acs Enikő Fotó: Veress Erzsi Fiatalok, nők, brigádtagok— és sportolnak Mondok egy találós kérdést: váltófutás, kétszer tíz perces labdarúgás, valamint hat-hat büntetőrúgás, mi az? Némi gondolkozás után a sportban nem járatosak is kitalálják: háromtusa, de kétszer sem biztos, hogy azt is hozzáteszik, nőkről van szó. A fejtörést az is okozza, hogy kétszer is változott ez a sport, míg a futás, kötélhúzás, labdagurítás után a mostani összetétel kialakult. De nem is ez az érdekes ebben a nemrég óta ismert tömegsportban, hanem hogy a szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet Kvalitás Szocialista Brigádjának tízfős csapata háromszor nyerte el az OKISZ-kupát. S most a vándorserleg birtokában október 3-án Szarvason zajlott le az 1981-es országos verseny, amelyen a mester- hármas után a másodikok lettek. Egy pont különbséggel. Fiatalok, nők, szocialista brigádtagok. Lányok, asszonyok, a technológiai osztályon dolgoznak, ahol a gyártás-előkészítés és gyártmány- fejlesztés folyik. A kiállításokra és a vevőkhöz kerülő mintadarabokat is ők készítik a híres férfiingekből, melyeknek több mint fele nyugati exportra megy, az NSZK-ba, Ausztriába, Angliába, Svédországba. A csapat és a brigád négy tagjával beszélgetünk most a munkáról, sportról, szabad időről. — Fő profiljuk a férfiing. Mi most a divat ebben? — Jelenleg a flanell a legkedveltebb. Továbbra is a természetes anyagból készülteket keresik. Mégpedig nem egy színben, hanem más színű zsebbel, gallérral, kézelővel kombináltan — mondja Pusztainé Hipszki Zsuzsa üzemmérnök, modellkészítő. — Vagyis minden, ami praktikus, mert jól szellőzik, jó viselet, meg szép is. Tart — Helló, Kölök! — Helló! Mi van? — Ott voltál? — Ott! — És? Milyen volt? — A lisztes KFT? — Az! — Ne is mondd! — Miért? — Ilyen! Főleg a koncert első része ... — Na, mesélj! Fizetek egy kólát! — Oké! Szóval, az első része. A csabai ifjúsági ház nagyterme félig telt meg negyed kilencre. Mert eredetileg hétre hirdették meg, aztán valahogy mégis nyolc lett belőle. Sokan csellengtek. Meg hazamentek inkább. Mert ugyebár egy ötvenes azért még ma is nagy pénz ... — Na és a koncert? — Ne zavarj, mondom! Ott tartottam, hogy félig lett tele. Szakadtak, meg tüllös kisasszonyok. Ahogy ez' vidéken lenni szokott. Valóban: te még nem figyelted azt meg, hogy az emberek elfelejtenek tudni megjelenni? Főleg a fiatalabbja. Mert ugye a régi fehér ing—öltöny—nyakkendő módszer már avítt, szakadtnak meg nem szeret lenni a jobb érzésűje, aztán mi marad?... Üj módi meg csak a talajtól elszakadt divatlapokban van .. . Szóval. .. Érdekes az ifiház nagytermének a faburkolata ... Meg ugye hoztak ezek a pestiek magukkal olyan világító micsodát. Hűű, milyen sok színes reflektor! ... — Ha lennél szíves a lényegre! ... — Azt mondom! _ ? — Mert ennyi volt emlíEkkor lettek először kupagyőztesek még az ingek kényelmes le- zsersége, de kezd visszalopakodni a testhez simuló fazon. — A világ férfidivatját, így az. ingekét is, honnan irányítják? — Akár a női divaté, ennek a központja is Párizs, s hozzánk a Magyar Divatintézet közvetítésével jut el, mert itt nálunk saját tervezés nincs. A gyártáshoz szükséges műszaki dokumentációt a brigád és a csapat legfiata- labbja, „üdvöskéje”, Andó Klára technikus készíti. — Ez a dokumentáció egy- faj ta menetrend ? — Úgy is mondhatnánk — feleli —, mert benne van, hogy milyen műveletekből áll a gyártás, annak teljes leírásával, kinek mit kell csinálnia. Az eddigi csoportos szervezéshez ezt egyedül végeztem. Most ezt egy teljesen új rendszer fogja fölváltani, a svéd ETON-féle elemzéses munkamódszer automata programozással. Egyébként is a legmodernebb, mert kiküszöböl minden fölösleges mozzanatot, és jobb a dolgozók kiszolgálása. — A munka, családi élet, gyermeknevelés hogy fér össze? — kérdem Kugyela Jánosné sablonkészítőt, az első osztályos ikrek — fiú és lány — édesanyját. — Jól, ha jó az időbeosztás. De erre feltétlen szükség van, hiszen hetenként kétszer edzésre járunk, s aztán helyben meg vidéken versenyekre. Igaz, nem egész évben, mert ez szabadtéri sport, s tavasztól őszig tart. De hiányzik is a megszokott mozgás télen. A gyerekek napközisek, mi pedig egy műszakban dolgozunk, s így nincs különösebb problémám. S még az is szerencse, hogy abba az iskolába járnak, ahol a mi edzésünk folyik, s utána velem jöhetnek haza. Persze, az is jó, hogy mi sportoló család vagyunk, a férjem ugyanis kézilabdás. Megyik Mihályné brigád- vezető, mintadarab-készítő, a csapat egyik legjobb futója. — A véletlen úgy hozta, hogy a brigád és a csapat egyszerre alakult, négy éve, amikor a tömegsport erőteljesen beindult. Mindkettőben lelkes a gárda. Hogy mindig szépen szerepeltünk — hiszen ez a mostani második helyezés sem rossz —, azt az első sikernek is köszönhetjük, annak, hogy mindjárt az első évben elnyertük az OKISZ-kupát. Ez, különösen, mert nem számítottunk rá, nagy lendületet adott. Meg aztán ülőmunka után jólesik a mozgás, s ha már csináljuk, az elsők közt akarunk lenni. Élvezzük az izgalmas mérkőzéseket is, és az egész olyan családias. Jönnek velünk a férjek, gyerekek, és szurkolnak nekünk. De szellemi sporttal is foglalkozunk, három forduló után most nyerte meg a brigád a Szövetkezeti Élet kongresszusi rejtvénypályázatát, amelynek 4000 forintos első díját a héten vesszük át. Gratulálunk! Vass Márta tésre érdemes az első részben! — Az nem létezik! Gondolkozzál csak! Volt három énekes a KFT zenei kíséretével, nem? — Hááát.. . Az első, az a fehér orosz ruhába öltözött kislány ... Ács Enikő, igen, eszembe jutott! Van hangja, csak ... — És, mi a bajod? — Nem tudja tálalni, eladni magát. Most neked mondjam, hogy mennyire kevés az ma már, ha valaki csak úgy kiáll a színpadra, se mozgás, se jó tartás, se semmi... Gigli vagy Salja- pin is megbukott volna több évtizeddel ezelőtt ilyen megjelenéssel! Pedig ők teljesen más kategóriába tartoztak. Így nem lehet, na! Vagy az az ifjúember, aki állandóan bólogatott. Furcsa ötletek jutottak az eszembe, hogy miért! . .. Igen, persze, viszonylag jó szövege volt, amit ő szerzett. Azt most hagyjuk, hosy néha ismerősen hangzott, de hát kicsi ez az ország, kicsi Európa is, meg azt sem lehet felróni, hogy mind többen tanulnak meg angolul. — És Bódy Magdi? ... — Ja! Kijött a színpadra flegmán és enerváltan egy nylonzacskóba csomagolva! Slussz! Ennyi a véleményem. Apropó! Hallottad az utóbbi időben Susy Quatrót énekelni? Ugye, milyen nagyszerű az a kis termetű nő még mindig? Ha akarod, kölcsön adom a nagylemezét. Fantasztikusan klassz!... — Maradjunk a koncertnél, ha lehet! — Lehet, de minek? A második rész volt a KFT-é. Most már belisztezték az arcukat, belecsaptak a húrokba .. . Szólt az egész misku- rancia, a nagyterem falát borító alulemezek sátáni táncot jártak. Tényleg: szerinted volt egyetlen olyan a közönség közül, aki egy árva szót is értett az állítólagosán „nagy és menő” szövegből? Hogy lehet ilyen rosz- szul beerősíteni, ilyen gyengén hangot keverni? Hát ezek után lehet még véleménye az embernek? — Naaa! Emlékezz a második számukra. Előtte azt mondta a srác: „Laci, most mi lesz?’’... — ... aztán Boney M-mód- ra elmondták a hét napjait! Meg a „Lelkem odvábán megdöglött a bagoly!” — ugye? Érdekes beköpés, semmi több. Na persze, én azt nem mondom, hogy nem lehet még belőlük nagy együttes. De egyelőre túl sok idegen ízt éreztem a zenéjükben. Egy számból meg aligha lehet megélni huzamosabb ideig ... — A Bábu vagy című fesztiválszámra gondolsz? — Arra! A közönség visz- szatapsolta, ezzel is engem igazoltak. Hiszen a többi szám messze elmaradt ettől. Zeneileg, mondom, mert a szöveget érteni nem lehetett. — De azért jó koncert volt, igaz? — Na, szia! Holnap biztosan felelek matekból. Tanulni kellene. — Nekem is! Mi dogát írunk! Helló! — Helló! Lejegyezte: Nemesi László
