Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
1981. október 10., szombat Emlékezés Kittenberger Kálmánra Haszonnal forgatható könyvek Klubkönyvtár az országút mellett Száz évvel ezelőtt született Kittenberger Kálmán vadász-biológus, az Afrika állatvilágát bennszülött módján ismerő kutató, hazánk múzeumait és a Budapesti Állatkertet gazdagító gyűjtő, a vadászélményeit számos könyvében közkinccsé tevő író. Gyűjteményének becses darabjait a Természettudományi Múzeum állandó kiállításán mindenki megcsodálhatja. Könyvtárak polcain sorakozó, a felszabadulás óta több kiadásban is megjelent vadászélményeit részletező könyvei rendkívül olvasmányosak és tanulságosak. Már diákkorában kitűnt jó megfigyelőképességével, a hazai környezet, és ebben különösen az állatvilág tanulmányozásának szereteté- vel. Legkedvesebb szórakozása volt ellesni és megismerni a madarak, rovarok életmódját, viselkedését. Mint szegény sorsú gyerek, a helybeli tanítóképző osztályait végigjárva tanítói oklevelet szerzett. Ezután a mindig újat megismerni akarók szenvedélyével Budapesten folytatta tanulmányait, mert természetrajzos polgári iskolai tanári oklevelet akart szerezni. Nyári vakációit feláldozva a Nemzeti Múzeum laboratóriumában kisegítő preparátorként bővítette ismereteit. 1902 őszén — részben anyagi okokból, részben tettre vágyástól fűtve — abbahagyta főiskolai tanulmányait, tanítói állást vállalt Tatragon, a hétfalusi csángó községek egyikében, s közben a Kárpátok állatvilágát kezdte tanulmányozni. Alig lendült bele e kettős hivatás teendőibe, amikor — eddigi törekvéseinek elismeréséül — a Nemzeti Múzeumtól megbízást kapott egy afrikai gyűjtőútra. Hat ízben járt Afrikában, s onnan rendszeresen küldte gyűjtött anyagát a múzeumba, élő állatait pedig a Budapesti Állatkertnek. Eközben lázasan készítette útijegyzeteit, és gyűjtötte szakmai tapasztalatait. 1902—1906 között főleg a Kilimandzsáró vidékének madárvilágát tanulmányozta. Csaknem négyévi kemény munka után megbetegedett, ezért hazakényszerült. Szívós szervezete és erős akarata hamar túlsegítette ezen az akadályon, és már ugyanebben az évben ismét útnak indult. Második felfedező útja során a Vörös-tenger délnyugati partvidékére utazott; ezt az útját azonban rövidesen meg kellett szakítania, mert katonai szolgálatának letöltése miatt 1907-ben hazarendelték. Harmadik, most már hosszabb időtartamúnak ígérkező útját 1908 decemberében a Viktória-tó partvidékén ín mai Konvn és Az idős Kittenberger (MTI-fotó — KS) Tanganyika területén) kezdte meg. Innen gazdag élőállat- és múzeumi gyűjteményanyaggal 1912-ben tért haza. Alig rendezte itthon dolgait, a következő év tavaszán újból nekiindult, s az Ugandához tartozó Kongó-őserdő rejtett állatvilágát akarta tanulmányozni, de itt is közbeszólt a sors: az I. világháború miatt az angol fennhatóságú területen internálták, mindenét elkobozták, s mint hadifoglyot Indiába szállították. Ez személyes szabadságából és tenpiakaró életéből öt évet rabolt el. Hadifogságából csak 1919 Szilveszter napján jutott haza. Ettől kezdve a Nimród című vadászlap szerkesztését vállalva újságíróként élt. afrikai utazásához további állami támogatást nem kapott. Magánjellegű segítséggel azonban még két ízben eljutott Afrikába, s a régebben megismert körzetekbe visszatérve lehetősége nyílt az évtizedes változások felmérésére és a további gyűjtőmunkára. Majd visszatérve, élményeit és tapasztalatait könyveiben is rögzítette. Az életműnek is tekinthető A Kilimandzsárótól Nagymarosig című könyve már nyomásra kész állapotban volt, amikor a II. világháború pusztítása során 1944-ben a könyvkiadó raktárában a teljes anyag megsemmisült. Szerencsére a fel- szabadulás utáni években ezt és korábbi munkáit is több kiadásban megjelentették; ezek ma is kedvelt olvasmányai az ifjúságnak és az állatbarátoknak. Utolsó éveit feleségével és neves barátaival (Csathó Kálmán, Fekete István) körülvéve Nagymaroson töltötte, s ott halt meg 1958. január 3-án. Hányatott, tartalmas életét, értékes emberi tulajdonságait Fekete István Kittenberger Kálmán élete című munkájából (1962) ismerhetjük meg. Ez is meggyőzhet bennünket arról, hogy nevének és emlékének megőrzését munkájával jócskán kiérdemelte. Dr. Székely Pál A humán műveltség rovására a mai ember mind több műszaki és gazdasági ismeretet szerez. Mentségére szolgáljon, hogy a kor kényszeríti erre. Még a technika rohamos fejlődésére fittyet hányó ember háztartásában is jelen van a fejlett technika: televízió, rádió, lemezjátszó, automata mosógép ... Ezek működtetéséhez pedig alapvető műszaki ismeretekre van szükség. Be kell látni, ezek nélkül élni, a társadalmi munkamegosztásban részt venni nem lehet. Nem túlzás azt állítani, hogy a mai átlagember legalább any- nyi, ha nem több műszaki ismerettel rendelkezik, mint mondjuk ötven évvel ezelőtt egy mérnök. Gazdaságcentrikus világunk másik fő követelménye: a köz- gazdasági tájékozottság. Nemcsak a közgazdászok érdekeltek abban, hogy „az idő pénz”, szorításában pontos és naprakész információik legyenek a sokféle piacról; a munkabérből és a kisegítő gazdaságból élő átlagembernek is tisztában kell lennie a részesedési alap, az innováció, a gazdasági munkaközösség és egyéb közgazdasági fogalmakkal. Mindennapi szóhasználatunkban is egyre több a gazdasági kifejezés: polgárjogot nyernek, s egyre nagyobb teret kapnak. Műszaki és gazdasági ismeretekre szükség van, úgyszintén a forrásokra, a haszonnál forgatható lexikonokra, ismeretterjesztő szakkönyvekre, tanulmánykötetekre. S most talán jobban, mint bármikor. Mert, ha lépést akarunk tartani a világgal, gazdasági versenyképességünket kell erősíteni. Ennek pedig három alapvető feltétele: a műszaki haladás, a világpiachoz való alkalmazkodás és a szervezés. Nagyobb figyelmet kell tehát szentelni a műszaki és közgazdasági könyvkiadó munkáinak. A jó szakkönyv Ismereteket rendszerez, s ha olvassák, gondolatokat ébreszt, cselekvésre ösztönöz. ha A szlovák klub őszi programja Az őszi hónapokban ismét gazdag programmal várja tagjait a Megyei Művelődési Központ békéscsabai szlovák klubja. Szeptember 21-én volt az évadnyitó, ahol megbeszélték, hogyan töltik majd el az összejöveteleken az időt. Október 5-én nevezetes történelmi évfordulóról emlékeztek meg: az aradi vértanúkról Gulyás Zsuzsanna tanár tartott előadást. Vasárnap, 18-án a szarvasi szlovák klub tagjait látják vendégül baráti találkozóra. A következő napon „Utazásaim” címmel Bereczky József idegenvezető számol be élményeiről. A konzervgyárba látogatnak, s az ott folyó munkával ismerkednek meg a klubtagok e hónap 26- án. Novemberi első foglalkozásukon Kormos Sándor költővel találkoznak, beszélgetnek. Klubdélutánt rendeznek 15-én, vasárnap. a következő napon pedig filmvetítés lesz. G. K. Kardoson régi igény hívta életre az iskolából átalakított klubkönyvtárat, amely a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére végre megfelelő feltételeket biztosít. A 47-es út melletti épületet jórészt társadalmi munkában újították fel, s tették alkalmassá különböző közművelődési célokra. Nemcsak a kardosiaknak volt ez fontos, hanem a társközségnek, ör- ménykútnak is, hiszen az ottani könyvtár ideiglenesen egy szűk iskolai folyosón működik. A tanács épületéből ez év tavaszán költözött át a kar- dosi könyvtár a felújított épületbe, amelynek három helyiségében helyezték el a könyveket. Üj polcokkal, székekkel, szőnyegekkel tették kényelmesebbé, hangulatosabbá a termeket, s biztosítottak lehetőséget a helyben olvasásra. Gyarapították a könyvállományt, s most csaknem ötezer kötet közül válogathat a több mint kétszáz beiratkozott olvasó. A legszorgalmasabb olvasók az általános iskolások. Nemcsak délután keresik fel a könyvtárat, hanem tanítási időben is, mert gyakran tartanak itt rendhagyó irodalmi órákat. A pedagógusok néha olyan feladatokat adnak tanulóiknak, amely szükségessé teszi a könyvek közti búvárkodást. Egyik legsikerültebb rendezvény a községben évek óta az országos gyermekkönyvhét alkalmából tartott irodalmi műsor, könyvkiállítás és -vásár. Az itt gazdára talált sok könyv is bizonyítja, hogy nőtt az emberek olvasás iránti igénye. Négy évvel ezelőtt vállalták az úttörők, hogy a távolabb lakó, idős, beteg embereknek olvasnivalót hordanak. Az idén pedig felajánlották, hogy gondozzák a könyvtár előtti virágoskertet. A könyvek átköltöztetésénél, elhelyezésénél is jelentős segítséget nyújtottak. Az iskolások majdnem minden évben beneveznek a járási „Barátunk a könyv” vetélkedőbe. Ezt hivatottak segíteni a könyvtárban tartandó napközis foglalkozások, melyeken gyakorolják a könyvek keresését, megismerkednek rendszerezésükkel. Az irodalmi játékok, vetélkedők is sok új ismeretet nyújtanak számukra. A klubkönyvtár kapcsolata jó a szocialista brigádokkal is. Segítséget kapnak itt a vetélkedőkre való felkészüléshez, de a tsz dolgozói sok új mezőgazdasági ismeretet is szerezhetnek a szakkönyvekből. Az idén olyan irodalmi esteket szeretnének rendezni, ahol elsősorban mezőgazdasági szakírók válaszolnának az érdeklődők kérdéseire. G. K. MOZI Spencer és Hill Teljesen mindegy, hogy mi a film címe, bár az eredetivel ellentétben a forgalmazók ügyesen utalnak Bud Spencer és Terence Hill korábbi sikerfilmjére, és ennek az újabbnak .......Es m egint dühbe jövünk” címet adták. Alighanem ez a cím a legjobb az egészben, mert bár „teltházas” vonzóerő Spencer és Hill, amit ezúttal kapunk tőlük (szerencse, hogy nem jobbegyenesben), az nem sokra jó. Esetleg arra, hogy néha, egy- egy eredetibb ötlet láttán felnevessünk, de másfél órás hahotáról szó sincs. Bizonyára tudják ezt már az olasz filmesek is, azért igyekeznek összeszedni mindent, ami tartja a lelket ebben az új „Dühbe jövünk .. .’’-ben, sajnos, inkább kevesebb, mint több .sikerrel. Mondhatná valaki, és mondja is, miközben e sorokat olvassa; ez a film csak szórakoztatni akar. Igaza van, nem is arról van szó, hogy valamiféle morális avagy etikai tartalmakat kérjünk számon, ráadásul, hogy annak a bizonyos „jónak” a győzelmét a „rossz” felett meg is kapjuk — mit akarunk még? Megmondom: valami többet annál, hogy ez a két keményöklű fickó hihetetlen ökölpárbajokat vív és nyer; valami többet an- nél. hogy megelégednek a filmcsinálók a legvérszegényebb sztorival, amely már a film közepe táján fárasztóvá teszi az egészet, és versenyezhetnek roncs tragacsok, és árulhat fagylaltot szegény dagi Spencer, valahogy nem érdekes az egész. Igen, ez az újabb Spencer— Hill-film: unalmas. Hogy mégis siker lesz, ez fufesa dolog. Köszönheti annak, hogy még ilyen „igény” is van, mi több, tömegesen jelentkezik; aztán annak is köszönheti, hogy az unalom ellenére mégis felvillan néha a két verekedő fanyar humora. miről nem a film, és nem is a rendező tehet: ők maguk tehetnek róla, ilyen a személyiségük. Ehhez adódik még, hogy Luigi Ku- vellier operatőr pompásan fényképez, nála valósággal szikrázik a nap, ragyog az ég, minden színes-gyönyörű. Mostanában valóságos ka- landfilmáradat önti el a magyar mozikat. Jön is a közönség szép számmal, de — ha valaki jobban odafigyel a forgalomra — észreveheti: akkor is volt már telt ház, amikor nem ilyen blődliket vetítettek. Igaz, ami igaz, Spencer és Hill kettőse túlélte önmagát. Filmjeik is, mert még a pillanat jókedvét, vidámságát is ritkán nyújtják a nézőnek. Kár. Sass Ervin MAI MŰSOR KOSSUTH KÁDIÖ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Ábécé — „iskolakezdő” szülőknek. 9.30: Játék a könyvtárban. 10.10: A KISZ Művészegyüttes egyetemi énekkara énekel. 10.17: Bronislav Huberman hegedül. 10.49: A Rádió Kabarészínházának októberi bemutatója. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Bárdos Lajos—Lukin László: Télen, nyáron. 13.00: Limlom parádé. 14.05: Egy kis figyelmet kérek! 14.15: Tarjáni Ferenc (kürt) felvételeiből. 14.30: Magazin a világ mezőgazdaságáról. 15.05: Üj Zenei Üjság. 16.00: 168 óra. 17.30j Brahms: IV. szimfónia. 18.50': OIRT-hangjátékfesztivál. Menyasszonyaim. 19.48: Régi filmslágerek. 20.08: Puccini: Manón Lescaut. 22.15: Emlékek. nyilatkozatok Bartók Béláról. 22.57: Rameau-művek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÄDI0 8.05: Cseh fúvósmuzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.38: Hétvége az óvárosban. 10.38: Mit — hol — mntor — hogyan? 10.53: Sebestyén András operettfelvételeiből. II. 40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: A gyermekeknek irta Bartók Béla. 14.00: Ritmus! 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: „Jól k«ll kérdezni...” 15.13: Andor Éva és Bende Zsolt operettfelvételeiből. 15.44: Igor és társai. 16.35: Pophullám. 17.30: A csalogány. 17.56: A New York-i filharmonikus zenekar könnyűzenei felvételeiből. 18.33: Népdalkórusok. 18.50: Feladó a Prinzip együttes (NDK). 19.30: Egy rádiós naplójából. 20.38: N^nszerű sanzonok — népszerű sanzonelőadók. 21.31: A Zsebrádiószínház bemutatója. 21.53: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 22.30: Kettősök Szirmai Albert operettjéből. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Fordulók a líra történetében. 8.41: Kocsár Miklós féld.: Un- garesca. 8.54: Szombat esti diszkó. 9.54: A Bécsi szimfonikus zenekar hangversenye. 12.10: Liszt: Vándorévek — Svájc. 13.07: Francois. 14.06: A zeneirodalom remekműveiből. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Az Erben vonósnégyes hangversenye. 17.05: Parton. 17.10: Opera-művészlemezek. 18.05: Slágerlista. 18.40: Budapesti művészeti hetek. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: Pauk György (hegedű) és Franki Péter (zongora) Bartók-hangversenye. Közben: kb. 20.25: Műemlékkönyvtár Zircen. Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.25: Dzsesszfelvételeinkből. 21.58: Mit sugalmaz a rész az egészről? 22.54: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30: Kellemes hétvégét. Szerkesztő: Zentai Zoltán. A tartalomból: Hírek — Közlemények — Piaci körkép — Hétvégi program- ajánlat — Szemle alföldi napilapokból. 8.30: Ritmusrodeó. (ism.) 9.00: Alföldi kaleidoszkóp. 9.30: ötven év táncmelódiái. 10.00: Hírek. 10.05: Az ősz virágai. Riporter: Gulyás Ferenc. 10.25—10.30: Hírösszefoglaló, hétvégi programajánlat, műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. Világnézet. 8.50: Mese születik, (ism.) 9.05: Hipp-hopp. (ism.) 9.35: Magyar népmesék, (ism.) 9.45: Az Onedin család, (ism.) 10.35: A fele sem igaz. (ism.) 11.05: A maják nyomában, (ism.) 13.45: Reklám, (f.-f.) 13.55: Románia—Svájc. Világbajnoki selejtező labdarúgómérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 15.45: Csata fekete-fehérben, (f.-f.) 16.05: Reklám, (f.-f.) 16.10: Főzőcske — de okosan, (ism.) 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: MAFILM-magazin. (f.-f.) 17.00: Slágerhírlap. 17.45: Múzeum születik, (f.-f.) 18.35: Reklám, (f.-f.) 18.45: „Induljatok el az anya- nyelv ösvényein és meglátjátok a bölcsőt.” (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Folvtassa főnővér. 21.30: Savária ’81. Nemzetközi táncverseny. 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Thvl Ulenspiegel. II. MŰSOR 15.30: Üzenet a jövőből, (ism.) 16.00: NDK—Lengyelország. Világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 17.45: A rajzfilmek kedvelőinek. 1. Apa és a szomszédok. 2. Mese a fehér jégtábláról. 18.00: Unokáink sem fogják látni. (ism.) 18.25: Magvar tudósok. (ism„ f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers mindenkinek. 20.05: A csodálatos mandarin, (ism.) 20.35: A fríz ló. (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Szamuil Aljosin: Változatok egy témára. BUKAREST 9.40: „A föld átka, a szerelem átka” című román film ismétlése. 11.30: Román nyelv és irodalom. 12.00: Zene. 13.00: Kulturális mozaik. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Román tájakon. 20.00 : Tv-enciklopédia. 20.45: A csőd. Amerikai játékfilm. 21.35: Tarka — barka. 22.15: Tv-híradó. 22.40: Esti zene. BELGRAD, I MŰSOR 14.25: Jugoszláv labdarúgó-bajnokság: Sarajevo—Sloboda. 16.15: Első osztályosok. 17.15: Jugoszláv kosárlabda-bajnokság: Bosna—Zadar. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: A szökés. 21.55: Napló. 22.10: Hétvégi műsor. II. MŰSOR 17.15: Népi muzsika. 17.45: Zenei album. 18.00: Komoly zene. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 20.45: Hírek. 20.55: Tv-tárca. 21.25: Sportszombat. 21.45: Zenei műterem. SZÍNHÁZ 1981. október 10-én, szombaton este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Somlay-bérlet 1981. október 11-én, vasárnap délután 15 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Kulich-bérlet 1981. október 11-én, vasárnap este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Csortos-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Egy kis indián, 6 órakor: Csillagok háborúja I„ II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: A nyolcadik utas: a halál. Békéscsabai Szabadság: de. lőporakor: ... És megint dühbe jövünk, 4 órakor: Filmklub, 6 és 8 órakor: ...És megint dühbe jövünk. Békéscsabai Terv: Robotokkal a Saturnus körül. Gyulai Erkel: minden előadáson: Ideiglenes paradicsom. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Hotel a Halott Alpinistához, 7 órakor: Dráma a tengerparton. Orosházi Béke: Ellopták Jupiter fenekét. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Az emír kincse, fél 6 és fél 8 órakor: Rendőrök háborúja. Több mint kétszáz a szlovák nyelvű könyv Fotó: Fazekas László
