Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTÓBER 10., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken 10 órákon a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban., foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az országgyűlés elnöke meleg szavakkal köszöntötte Magyarország kedves vendégét: Jósé Eduardo dos Santost* az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét, aki párt- és kormányküldöttség élén tartózkodik hazánkban, s ellátogatott a Parlamentbe. Méltatta azt a harcot, amelyet a fiatal Angolai Népi Köztársaság dolgozói vívnak nemzeti függetlenségük, területi szuverenitásuk védelméért, a gyarmati örökség felszámolásáért, a gazdasági, társadalmi felemelkedésért. A magyar nép ismeri ezt az elszánt küzdelmet, szolidáris Angolával, és őszinte megbecsüléssel tekint a baráti ország elért eredményeire. Apró Antal a magyar törvényhozás nevében is újabb sikereket kívánt országépítő munkájához Angola népének, kiemelve : a Magyar Népköztársaság, egész dolgozó népünk — csakúgy, mint eddig — minden téren támogatja Angola igazságos harcát, forradalmi erőfeszítéseit. A képviselők —az elfogadott napirendnek megfelelően — ezután meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet-' és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi 11. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Gonda György beszéde öt évvel ezelőtt, 1976-ban alkotott törvényt az ország- gyűlés az emb.eri környezet • védelméről — mondotta elöljáróban. — Ezt megelőzően a környezetvédelem egyes részterületeivel már foglalkoztak magas szintű jogszabályok. Ilyen volt a vízügyi törvény, az egészségügyről szóló törvény, vagy például a természetvédelemről alkotott törvényerejű rendelet. Az 1970-es évek derekán nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezek a szabályok, az ezekre alapozott intézkedések nem elégségesek, a környezetvédelem ügyét átfogóan és egységesen kell rendezni. így került sor öt éve a törvényben azoknak az elveknek, céloknak és teendőknek összegezésére, amelyek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a tái és a települési környeA törvény végrehajtásának alapvető feltétele volt azt tisztázni, hogy a környezet- védelem egyes részfeladatainak megoldásában melyik minisztériumnak és főhatóságnak mi a teendője, mire terjed ki a felelőssége. Az is egyértelművé vált, hogy mindenekelőtt annak kell eljárni, intézkedni, akiknek a tevékenysége nyomán a környezet károsodik, vagy károsodhat. A tennivalókat két kategóriába kellett sorolni. Az egyik a korábban kialakult szennyező források, hatások folyamatos megszüntetése, illetve csökkentése. A másik pedig az, hogy az új beruházások, fejlesztések megvalósítása során figyelembevegyék a környezeti viszonyok esetleges változásait is. Ez utóbbiban egy igen lényeges követelmény: a megelőzés jut kifejezésre. A környezetvédelemben ma a korábbi időkből származó hiányosságok, mulasztások kiigazítása okozza a legtöbb gondot, de a jövő útja a megelőzés: olyan fejlesztési gyakorlat, amelynek természetes eleme az zet hatékonyabb védelmét szolgálják. Az intézkedések középpontjában az ember áll. Amikor a törvény megjelölte a célokat és a teendőket, figyelembe kellett venni. hogy egyrészt a környezetünket érő kedvezőtlen hatások bonyolultak, egymásra épülnek, másrészt pedig a természet öntisztuló képessége e hatások nem mindegyikével szemben képes védelmet nyújtani. A többi között példa erre, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások évente több tízmillió tonna hulladékot bocsátanak ki, a települések, a közlekedés, az ipar fejlődése sok ezer hektár termőterületet „fogyaszt”, a gépkocsiállomány — és az általa okozott szeny- nyezés is — óriási mértékben megnőtt. emberi környezet megóvása. Kétségkívül — akár az egyik, akár a másik feladatkörről legyen szó —, a megoldáshoz anyagi eszközök is szükségesek. A korábbi időkből származó gondok felszámolásában szigorú fontossági sorrendet szükséges érvényesíteni. Reális feladatnak azt lehet tekinteni, hogy legkésőbb az üzemek esedékes rekonstrukciója, felújítása során tegyék meg a szükséges intézkedéseket, alakítsák ki a környezetvédelmi feltételeket. Az új beruházások esetében elvileg a szükséges garanciák adottak, de a megvalósítás sokszor követel beavatkozást, mert a figyelem nem mindig terjed ki erre a követelményre. Még most is előfordul rosszul értelmezett „takarékoskodás” a környezetvédelmi beruházások terhére. A víz, a levegő tisztaságának védelmére, valamint a termőföld védelmét szolgáló meliorációs célokra öt év alatt együttesen mintegy 40 milliárd forintot fordítottak. Ez becsült adat, és tartalmaz olyan megoldásokat is. amelyeknél a termelési célok és a környezetvédelmi érdekek szerencsésen találkoztak. A legkevesebb a hulladékokból származó szennyezések megelőzése és megoldása területén történt, összefügg ez a másodnyersanyagként újra felhasznált hulladékok viszonylag alacsony arányával — ez Magyarországon az iparban nem éri el a 10 százalékot —, és a háztartási hulladékok elhelyezése körüli rendezetlen állapotokkal is. Ez utóbbi annak a társadalmi igénynek a hiányát is jelzi, hogy kellő körültekintéssel, fegyelmezettséggel tartsunk és tartassunk rendet magunk körül. Környezetünk tisztaságára jobban kellene ügyelnünk. Amikor a környezetvédelmi törvény megszületett, még csak kisebb, üzemi méretű feladatok adódtak a veszélyes hulladékok káros hatásával kapcsolatosan. Ma már elfogadott felismerés, hogy átgondolt és szigorú intézkedések szükségesek. Becslés szerint évente 300 ezer tonna mérgező hulladék jön létre, és ennek sorsáról kell felelősséggel dönteni, tárolásáról, részben visszanyeréséről vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Nyomatékosan figyelmeztet erre a közelmúltban nagy visszhangot kiváltott váci talaj- és vízszennyezés. Ami általában a hulladékok dolgát illeti, a környezetkímélő gazdálkodás a A továbbiakban az atomenergia hazai, békés célú fel- használásának környezetvédelmi összefüggéseiről szólt az államtitkár, emlékeztetve arra, hogy 1980-ban külön törvény született az atomenergiáról. —» A törvény végrehajtása, az ennek érdekében tett intézkedések biztosítékot jelentenek arra, Jiogy ne kelljen tartani a környezetkárosítás veszélyétől. A Paksi Atomerőmű úgy épül meg, hogy üzemeltetése somegoldás legnyilvánvalóbb útja. Ma, amikor a nyersanyagok hiánya, az árak emelkedése általában is a takarékos felhasználásra ösztönöz, ezen az úton kell keresnünk a környezet terhelésének csökkentését, a gondok megelőzését. Az anyagokkal való ésszerű, hatékony gazdálkodás és a környezetvédelem ily módon ugyanannak a dolognak a két oldalát jelenti. A környezet állapota lényegében leolvasható az ország gazdaságföldrajzi térképéről. Azokon a területeken voltak és vannak gondok, ahol az ipar nagymértékben koncentrálódott : elsősorban Budapesten és térségében, Észak- és Közép-Dunántúlon, a borsodi iparvidéken és Baranyában. Az elmúlt években az anyagi eszközök tervszerű felhasználása már hozott szerény eredményeket. 1975-höz viszonyítva 1979-ben a megfelelően kezelt ipari hasz- náltvíz-kibocsátás évi 61 millió köbméterről 113 millióra emelkedett. A levegő minőségének javítását 1976 és 1980 között mintegy 5 milliárd forint értékű beruházás szolgálta. Győrött és Pécsett érzékelhető a javulás, Kecskeméten, Ajkán, Szolnokon mérséklődött a fluórszeny- nyezettség. A legnagyobb környezetvédelmi beruházás az évi 440 ezer tonna hulladék megsemmisítésére alkalmas, befejezés előtt álló budapesti szemétégetőmű. A változásokat mutatja az is, hogy például Borsod megyében a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Vegyi Kombinát és az Özdi Kohászati Üzemek több mint 3 milliárd forintot költött környezetkímélő, környezetvédő célokra. Ugyanakkor sok még a teendő a vegyiparban, az erőművekben, a kohászatban, a cementiparban és az élelmiszeriparban. Időszerű volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács határozata a tatabányai és a Sely- pi Cementgyár leállítására. Indokolt a Komárom megyei Tanács kezdeményezése a Tatabányai ötvözetgyár megszüntetésére. Ezek végső eszközök. A teendők lényege, hogy minden gazdasági vezető, de különösen azok, akiknek területén az-emberi környezetet, az emberek egészségét veszély fenyegeti, felelősséggel és kezdeményező módon járjanak el. rán a környezetbe kerülő szennyező anyagok hatása a megengedettnél lényegesen kisebb lesz. A mérő- és ellenőrző rendszer kiépül, és időben elkezdi működését. A társadalom nagy érdeklődéssel figyel minden, a Balatonnal kapcsolatos változást, tervet, intézkedést. A kormány által jóváhagyott két program szolgálja azt a célt, hogy a jogos aggodalomra okot adó helyzet meg(Folytatás a 3. oldalon) átgondolt és szigorú intézkedések szükségesek Külön törvény született az atomenergiáról Békésen, a Décséri-kertben tavaly nyáron láttak hozzá az építők az „árvizes” lakások építéséhez, és egy új városrész kialakítását kezdték meg. A Décseri-kerti változásokról szól képes tudósításunk az 5. oldalon Fotó: Szekeres András Elutazott az angolai párt- és állami küldöttség A párt, és állami küldöttség élén hazánkban tartóz-^ kodé Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA—Munkapárt elnöke és az Angolai Népi Köztársaság elnöke tegnap rövid ideig részt vett az országgyűlés ülésén. Ezt követően az Országház delegóciós termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Jósé Eduardo dos Santos aláírta er Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést. A két ország közötti első ilyen szerződés megerősíti az államaink között Angola függetlensége óta kialakult baráti együttműködési kapcsolatokat és kiterjeszti azokat a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális területekre is. A szerződés alapján a két fél elhatározta, hogy nemzetközi kérdésekben rendszeresen konzultálnak egymással. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának- első titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a magyar és az angolai tárgyaló küldöttség tagjai. Ezzel befejeződött a hivatalos baráti látogatásra érkezett angolai párt- és állami küldöttség magyarországi orogramja. A küldöttség ve(Folytatás a 2. oldalon) Orvosi rehabilitáció, beteggondozás Tudományos tanácskozás Gyulán ‘ Az Erkel Művelődési Központban találkoztak tudományos tanácskozáson megyénk orvosai és gyógyszerészei tegnap, október 9-én délelőtt. Az orvos- és gyógyszerésznapokat első alkalommal két évvel ezelőtt Békéscsabán rendezték meg, most pedig a házigazdái tisztet a gyulai megyei kórház vállalta. A megnyitó ünnepségen dr. Sarnyai Ferenc főigazgató főorvos köszöntötte a megjelenteket, köztük Szeljek Györgyöt, az MSZMP Békés megyei bizottsága osztályvezető-helyettesét, Írházi La- josnét, az SZMT vezető titkárát és dr. Takács Lőrincet, Gyula város tanácselnökét. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, dr. Horváth Éva nyitotta meg az orvos-, gyógyszerész- napokat, s felhívta a figyelmet a tanácskozás kettős alapgondolatára. Arra, hogy az előadásokon, szekcióüléseken az orvosi rehabilitációt és a szűrés, gondozás fontos kérdéseit tárgyalják a részvevők. Ezután ismertette megyénk egészségügyi életének alakulását a felszabadulást követő években. Összehasonlította többek között az orvosellátottságot, a megbetegedések okait, a kórházi ágyak, az anya- és gyermekvédelem számadatainak alakulását a több mint 30 év alatt. Megállapította, hogy a pozitív fejlődés főként az utóbbi 10 esztendő eredménye. Bár sok a változás, a jelenlegi helyzettel sem lehetünk elégedettek. A kórházi ágyak számának alakulásában, a szakorvosi ellátottságban, az egészségügyi szakdolgozók létszáma tekintetében, az ország többi megyéjéhez képest közepes vagy még rosszabb helyen állunk. Az új ötéves terv célkitűzése a megye egészség- ügyi szakmai egységének megteremtése. Megfelelő szervezéssel, egységes irányítással a folyamatos betegápolás érdekében segíthetnek az átmeneti gondokon. A program a továbbiakban előadásokkal folytatódott, a délutáni órákban pedig szekcióülések voltak. Ma, szombaton délelőtt 9 órától szekcióüléseken tanácskoznak tovább megyénk orvosai és gyógyszerészei. B. Zs.
