Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

Vidéki házgyárak és a Budapesti Lakásépítő Vállalat építi a mintalakótelepet a fővárosban Gyönyörű képek a minta­lakótelepről. Tetszetős, jó be­osztású házak, többnyire be­épített tetőtérrel — s mind­ez házgyári panelből. Az áruk négyzetméterenként szinte azonos a szabvány lakótele­pi épületek lakáséival, csak hát itt mésfél-kétszer akko­ra egy lakás, garázs is került mellé, így az ára eléri aa> egymilliót. (A telek és a köz­művesítés költségei nélkül, de ezeket a többi lakótelepe­ken is az állam fizeti.) A riport végén a műsorvezető azt kérdezi: miért nem ol­csóbbak a gyorsan, kevés munkával felépülő lakások a hagyományos építésmóddal készülteknél? Kíséreljük meg a' választ. Minden termék kétféle munkából áll össze. A kü­lönféle anyagok, alkatrészek egy korábbi munkafolyamat végtermékei, csak éppen most kerülnek felhasználás­ra. Ilyen a tégla, a cement, a vízvezetékcső és még számtalan dolog. Ugyancsak' e csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyek segít­ségévei elkészül a lakás,' de ezeket nem építik be, hanem fokozatosan használódnak el. Ilyen az állványzat, a beton­keverő, az emelőgép és így tovább. A gazdaságtanban ezeket így együtt holt mun­kának nevezik. A másik faj­ta munkát, amely az előbbit működteti, illetve beépíti, a termelés helyszínén találhat­juk — ennek szaknyelvi ne­ve: élőmunka. E gazdaságtani alapfogal­makat azért kellett felidézni, 'mivel a termékek költségét az határozza meg, hogy e kétféle munkából mennyit foglalnak' magukban. Ezek után nézzük meg a lakások munkaigényét. A hagyomá­nyos technológia alkalmazá­sakor kevesebb a holt mun­ka, több a helyszínen vég­zendő élőmunka, míg a ház­gyári panelek összeszerelése­kor fordított az arány. Né- hász szám: egy házgyári la­kás elkészítése átlagosan 1300 munkaórát kíván. Ennek egynegyede a panelgyártás­hoz, míg a többi az összesze­reléshez, illetve a befejező munkákhoz szükséges. Egy téglából készült lakásra meg- egyszer ennyi munkaórát kell fordítani — vagy — ami ugyanezt jelenti —, meg kell duplázni az építők létszá­mát. És a holt munka? Eh­hez nehéz ilyen egyértelmű számokat sorolni. Egy ház­gyár 100 milliókba kerül, évente elkészít 2-3 ezer la­kást és 5-8 év múlva re­konstrukcióra szorul. A pa­nelszállításhoz speciális gép­járművek, majd az építés helyén toronydaruk kellenek. Ezen túl az új építési mód beruházásokat indukál a cementiparban; a kohászat­ban (például betonacél); a vegyiparban (például hőszi­getelő és tömítőanyagok) és így tovább. Vagyis az építő­ipar holtmunka-igénye más iparágakban növeli meg az élőmunka mennyiségét — ha csak nem nő ott is a terme­lékenység. (Tévedés ne es­sék, ha a hagyományos tech­nológiát futtatják fel, az is beruházással járt volna! Igaz valamivel kevesebbel, de munkáskézzel nem bírta vol­na az ország azt az építés­módot.) Az egész folyamatra igaz kell hogy legyen az iparosí­tás alaptétele: azért kell gé­pesíteni, hogy egységnyi mun­kával egyre nagyobb értéket lehessen előállítani. Igen ám, de ahol a mennyiségi és a minőségi változások egyszer­re jelentkeznek, ott e tételt megelőzi valami: a felhal­mozás, amely a tőke születé­sekor is fájdalmakkal járt, és nem gond nélküli a később termelni kezdő beruházások létrehozásakor sem. A fájda­lom díja csak az lehet, hogy a sorozatgyártás felfutásával a géppel gyártott termék ol­csóbb lesz, és eltűnik a hi­ány is. Nos, Svédországban — ahol a 60-as évek elején rö­vid idő alatt zajlott le az építőiparban a technológiai váltás — minden várakozás ellenére nem csökkentek a lakásárak'. Igaz, nem is nőt­tek, és ki lehetett elégíteni a társadalom lakások iránti szükségletét. Ha a gazdasá­gosságot ’ szem előtt tartó tő­ke így járt, akkor feltehető­en illuzórikus számon kérni a csökkenést nálunk' is. Vi­szont a hihetetlen áremelke­désre választ kell találni (az elmúlt 15 évben csaknem há­romszorosára nőttek a_ laká­sok előállítási költségei). A válasz kulcsa a terme­lékenység — a holt munkáé ugyanúgy, mint a helyszíni élőmunkáé. És ha a terme­lékenység alacsony, a lehet­ségesnél eleve drágább a házgyár, az ablak, a vízcsap és így tovább. Ezek összege- ződnek a kivitelező vállalat­nál, ahol a szervezetlenség tovább növeli a munkará­fordítást — következéskép­pen az árat is. Néhány kira­gadott példa: az egyik ház­gyárban évek óta rossz a gyártósor automatikája. Ez plusz három embert és rosz- szabb minőséget jelent a gyárban — a vésések és szit- kozódások idejével pedig a szerelés drágul. Egy másik vállalatnak van annyi ^szak- iparosa, hogy a házai elké­szítéséhez szükséges festő-, tapétázó-, szigetelő- és bur­kolómunkákat el tudja vé­gezni, de az ütemtelen ter­melés miatt az év második felében alvállalkozókat kell foglalkoztatnia. Azután a következő év elején saját dol­gozói kijavítják az alvállal­kozók hajrában összecsapott munkáit. A példák megtold- hatók három számmal is:egy házgyári lakás elkészítésére a vállalatok 700—1200 órát fordítanak (az átlag valami­vel 900 óra fölött van). A szórás jóval nagyobb a meg­engedhetőnél. Végül foglaljuk össze a válaszokat. Lehetne kevesebb munkával építeni? Igen. Ek­kor olcsóbb lenne az építés? Feltétlenül. Csak az építő­iparnak kell rendeznie a so­rait? Nem, bár önmagában ez is nagy előnnyel járna. Németh K. Géza Ilyen családi házakat, ikerházakat és sorházakat is lehet építeni panelből! Felszabadulási ünnepség Okányban Felújítják a Sárréti vendéglőt (Tudósítónktól) Október 6-án, kedden este ünnepségen emlékeztek meg a fiatalok Okány felszabadu­lásának 37. évfordulójáról. Az ünnepséget az általános iskola úttörőcsapata és a községi KISZ-alapszervezet rendezte az általános isko­lában. Kiss István tanár ün­nepi beszédében megemléke­zett 1944. október 6-ról, ar­ról a napról, melyen a szov­jet hadsereg felszabadította a községet a német megszál­lás alól. Felidézte azoknak az emlékét, akik ezen a na­pon vesztették életüket Okányban. Az ünnepi beszé­det követően a részt vevő 250 fiatal tábortűz fénye mellett forradalmi dalokat énekelt. Komlósi Sándor Szeghalmon a vendéglátás korszerűsítése, gondja túl­nyomó részben a helyi ÁFÉSZ vállán nyugszik. A nagyközség 11 ezer lakosát, a járási székhelyet felkereső emberek napi étkezését kell megoldaniuk. A szövetkezet­nek három vendéglője, me­legkonyhás italboltja, biszt­rója, presszója és két ital­boltja van. Ezenkívül üzemi konyhát, büfét, valamint cukrászüzemet mondhatnak magukénak. Az elmúlt esztendőben be­zárták az 5. számú italbol­tot, ugyanakkor bővítették a Pákász-tanyát, ahol harmad- osztályú árakon kínálják az ételt és az italt. Tavaly au­gusztusban szintén megszün­Gázlánggyújtás Sarkadon (Tudósítónktól) A nagyközség felszabadu­lásának 37. évfordulóján, ok­tóber 6_án kettős ünnep volt Sarkadon. Kedden délután 3 órakor a szovjet hősök em­lékművénél koszorúzási ün­nepséget rendeztek. Ezt kö­vetően a Lenin-szoborhoz vonultak az ünnepség részt­vevői. Itt adta át Galambos István, a Dél-alföldi Gáz- szolgáltató Vállalat műsza­ki igazgatóhelyettese Jakó István tanácselnöknek a la­kossági gázvezetéket. Az ün­nepségen elhangzott: a föld­gáz ipari felhasználása a nagyközségben már 1978-ban elkezdődött. Ekkor tért át a földgázüzemre a Sarkadi Cukorgyár. Azóta megépült a nyomáscsökkentő berendezés, és mostantól a lakosság szá­mára is lehetővé válik a modern energiahordozó hasz­nálata. Elsőként a közel­múltban felépült 14 lakásos társasház leendő tulajdono­sai vehetik igénybe ezt az új szolgáltatást. Ezt követő­en jut el a gáz a központi orvosi rendelőbe, majd a Béke sétányon levő lakások­ba, valamint az új nyolctan­termes iskolába. A VI. öt­éves terv folyamán pedig a gerincvezetékhez közel levő lakásokba, ahol az utcai tár­sulás létrejön. Az eddig lét­rejött társulásban a részvé­tel 99 százalékos. Tímár Imre Lépcsőházi séták Járok itt, járok ott, ugyanúgy, ahogyan ön is, tisztelt ol­vasó. Baktatva felfelé a lépcsőházakban, unos-untalan elő­vesz a kérdés: miért, hogy itt szép rend és tisztaság honol, és miért hogy amott olyan a lépcsőház, mintha gazdája sem lenne. Hohó, kapok a szón, hát ez az! Ahol mocskos kézle­nyomatokkal, alkalmi falfestők remekműveivel, lehorzsolt­tépett oldalaikkal kiabálnak rám a falak, ott nyilván nincs gazdája a lépcsőháznak. Illetve van ugyan, a ház valamennyi lakója, de úgy látszik, az sok. „Sok bába közt elvész a gyer­mek” tartja a közmondás, és általában ezek a közmondások tapasztalatokon alapulnak, nem pedig ötlettelen kitalációk. A sok bába lehet ezúttal a „sok lakó” is, akik úgy vannak a lépcsőházzal: mit érdekel, hogy milyen, semmi közöm hozzá. Két bökkenő is van ebben az okoskodásban. Egyrészt: aki nem kíméli a lépcsőházat, azt sem érzi, mennyire lehangoló az ilyenfajta környezet, másrészt: ez is afféle dzsungelösz­tön, amit — dzsungel híján — jó lenne mielőbb megszüntetni. Végül is nem ártana példákat hozni. Akad Békéscsabán és másutt is bőven. Mi több, Csabán a főutca legújabb, szo­bordíszes épületének egyik lépcsőházában ámultam el a mo­dern vandalizmus falakat díszítő tevékenységén, és a múlt­kor Orosházán csodálkoztam egy szerény, kis háromemeletes ragyogóan tiszta lépcsőházában. Persze, egyik városra sem csak ez a jellemző, máshol is akadnak elszomorító vagy ép­pen kellemesen tiszta, szép iépcsőházak. ... És az milyen, ahová — munka után, estefelé — ha­zajárunk? (sass e.) tették a tejbisztrót, de az idén újra megnyitották, mert a lakosság igényli ezt a szol­gáltatást. Sajnos, a szállodát végleg be kellett zárni az épület rossz állaga miatt. • Az ÁFÉSZ meghatározó szerepét mutatják a forgalmi adatok is. Ezek szerint a szö­vetkezet az év első felében 19,4 millió forint értékű ételt, italt adott el, míg a Szeg­halmi Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz üzletei összesen 4 mil­lió forint bevételre tettek szert. Mindenképpen örven­detes, hogy az alkoholmentes italok forgalma 6 hónap alatt 20 százalékkal emelkedett az előző esztendőhöz képest. Megduplázták a saját készí­tésű ételek eladását, az elő­fizetéses menükből pedig 8,3 százalékkal nőtt a forgalom. A közétkeztetés lehetőségei azonban nincsenek kihasz­nálva. A konyhák még to­vábbi 250—300-zal tudnák növelni a napi ételadagot. A VI. ötéves tervi elkép­zelések megvalósítása pénz hiányában lehetetlen. Ezért a vendéglátóipari kombinát építése helyett előtérbe ke­rülnek a rekonstrukciók. Még ebben az évben befeje­zik a Sárréti vendéglő fel­újítását. Az üzlet 70 négyzet- méterrel bővül, új raktárakat és szociális helyiségeket hoz­nak létre. Nagyobb lesz a konyha, korszerűsítik a fű­tést és a berendezést. A je­lenlegi presszó és a cukrász­üzem épületét lebontják. Az előbbi üzlet a lottózó és a volt leértékelt áruk boltja helyén lesz, a cukrászüzem pedig a Bethlen úti bútor­raktár helyét foglalja el. Ter­vezik még a vasúti vendég­lő korszerűsítését is. (s. s.) Vasutas nyugdíjasokat köszöntöttek Hagyomány már Békéscsabán, a MÁV körzeti üzemfőnökségé­nél, hogy minden év őszén meg- ünneplik a nyugdíjasokat. Az idei nyugdíjasnapot október 6-án, kedden délután tartották a Vasutas Művelődési Házban. Kesjár Mihály, a nyugdíjas­csoport elnöke tartott megnyitó beszédet, majd a 10-es számú iskola diákjai adtak műsort. Énekkel, szavalatokkal szóra­koztatták a mintegy 230 nyugdí­jast és a vendégeket. Ezután va­csorával vendégelték meg az idős vasutasokat. Késő délután, ín hangulatban ért véget a ha­gyományos nyugdijasnap. O. K. Ifjúsági fórumok (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront kezde­ményezésére októberben és no­vemberben hazánk hatvan tele­pülésén ifjúsági fórumot szer­veznek. Megyénkben Orosházán és Szeghalmon kerül sor ilyen­re. A fórum célja, hogy a fiata­lok még jobban megismerjék a HNF-mozgalmat, s általában tár­sadalmi-politikai intézményrend­szerünket, aktívabbá váljanak a lakóhelyi közéletben, a mozga­lom működésében, illetve meg­vitassák az ifjúság közérdekű problémáit. A fórumot a HNF a KISZ-szel közösen rendezi a fiatalok ér­deklődési köreinek, ifjúságpoli­tikai törekvéseinknek megfelelő­en. Pap Zsigmond H férfiak is egyenjogúak (Tudósítónktól) Október elején a szarvasi Szi­rén Ruházati és Háziipari Szö­vetkezet nőbizottsága hagyo­mányalapító, vidám ünnepséget rendezett a szövetkezet férfidol­gozóinak. A vidám találkozót Tari Jó- zsefnénak, a szövetkezet elnöké­nek pohárköszöntője nyitotta meg, amelyet tréfás műsor kö­vetett. A vendéglátó nők aján­dékkal kedveskedtek: minden férfi gyertyával ellátott nyújtó­fát kapott jó tanácsok kiséreté- ben. Hangsúlyozták az asszo­nyok. hogy a szövetkezetben a férfiak egyenrangúak a nők­kel (!), s ezentúl évente egy­szer illendően őket is megün- neplik. Matuzné Tőkés Mária Mennyibe kerül egy lakás?

Next

/
Thumbnails
Contents