Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTOBER 9.. PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor ismét megteltek a Parlament ülésterménék széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bon- dor József képviselő, nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az ország- gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: O A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról. O Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója az emberi környezet védelméről szóló, 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasá- gi és élelmezésügyi miniszter tett eleget az alkotmányban rögzített kötelességének, s tartotta meg beszámolóját. Váncsa Jenő felszólalása A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról szóló beszámolójának bevezetőjében Váncsa Jenő emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utoljára 1972 őszén — csaknem egy évtizede — számolt be az országgyűlésnek. Az agrárágazatokban olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely egyaránt bővelkedik eredményekben és tanulságokban — mondotta. Ez idő alatt folytatódott mezőgazdaságunkban, élelmiszeriparunkban az a lendületes fejlődés, amely két évtizeddel ezelőtt, a szocialista átszervezés után kezdődött. 1980-ban több mint másfélszer annyit termeltek ágazataink, mint 1970-ben. .Az egy lakosra ju. tó gabonatermelés 1980-ban meghaladta az 1300 kilogrammot, a hústermelés pedig a 140 kilogrammot, s nagymértékben bővült a sokrétű, valós társadalmi igényt kielégítő ipari termék előállító és szolgáltató tevékenység is. Fontos a termőföld védelme A mezőgazdaságtól elválaszthatatlan a termőföld védelme és hasznosítása. E munka jelentőségét mutatja, hogy a termőföld becsült értéke a nemzeti vagyonnak mintegy 20 százalékát képviseli. Agrárpolitikánk alapvető feladata a földtulajdoni és földhasználati viszonyok szocialista jellegének erősítése. Ezért alkotta az országgyűlés az 1961. évi VI. és az 1967. évi IV. törvényt, amelyek a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmét, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését szolgálják. Ezért hozott az Elnöki Tanács több törvényerejű rendeletet, tovább erősítve a törvények egyes elemeit, igazítva azokat a megváltozott viszonyokhoz. A földtulajdon és -használat szocialista jellege tovább erősödött. A szövetkezeti földtulajdon aránya ma már meghaladja az 50 százalékot. Rendeztük az állami, a szövetkezeti és személyi földtulajdon kapcsolatát. Ezek, valamint más intézkedéseink hozzájárultak ahhoz, hogy a termőföldnek nagyobb becsülete legyen. Minden szék. torban erősödött a tulajdon, és földhasználati biztonság, ami jó hatással van a termelésre. Agrárpolitikánk útmutatásait követve szilárdultak meg szervezetileg, gazdaságilag a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink. Ezek alkalmasak arra, hogy befogadják korunknak, a tudományos technikai forradalom korának az agrártevékenységhez nyújtott vívmányait. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink olyan termelési módszereknek, eljárásoknak adtak otthont, amelyek révén sikerült átformálniuk nemcsak a határ, hanem a falu, a mező- gazdasági tevékenység egészének arculatát is. Miként az közismert: a háztájival, a kistermeléssel kapcsolatos politikánk hosz. szú távú politika. Tehát a nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett — ez egyben feltétele a kistermelésben rejlő lehetőségek jobb hasznosításának is — folyamatosan törődünk azzal, hogy a háztáji, a mezőgazdasági kistermelésben érdekelt százezrek szívesen vállalják ezt a munkát. Az utóbbi két ötéves tervidőszakban kereken 300 milliárd forintot fordíthattunk az élelmitzer-gazdasági ágazatok fejlesztésére. Gépvásárlásra 110 milliárd forintot költöttek a mezőgazdasági üzemek. A gépi vonóerő — miközben teljes minőségi váltás következett be — megkétszereződött. Erre jellemző, hogy ma az 1970. évinél 20 százalékkal kevesebb traktor 30 százalékkal nagyobb vonóerőt képvisel. A gabona- kombájnok száma sem nőtt, de teljesítőképességük megduplázódott. A műtrágya-felhasználás — hatóanyagban számolva — a mintegy 800 ezer tonnáról 1,4 millió tonná(Telefotó) ra növekedett. A felhasznált növényvédő szerek és gyomirtó vegyszerek mennyisége háromszorosa az 1970. évinek. Jelentősen bővült az épületállomány is: tíz év alatt kereken 1000 szakosított állattartó telep épült. Ezekről kerül ki ma az állati termékek több mint harmada. Mindezek az eredmények nem lennének az ipar hozzájárulása nélkül. A gépek és eszközök 42 százalékát a hazai ipar állítja elő; 43 százalékát a KGST-orszá- gokból, 15 százalékát tőkés piacon szerezzük be. A forgalmazott növényvédő szerekből kereken 52 százalékban részesedik a hazai ipar, a többit importáljuk. Javultak az érdekeltségi viszonyok A mezőgazdaságban dolgozók képzettsége jelentősen változott. A szocialista nagyüzemekben jelenleg 23 000 egyetemi és főiskolai képzettségű ember tevékenykedik. Számuk a termelőszövetkezetekben csaknem megháromszorozódott. A középfokú végzettségűek száma kis híján kétszerese a tíz évvel ezelőttinek, s eléri a 40 ezret. Sokat javultak az anyagi, érdekeltségi viszonyok is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak jövedelme az évtized első felében erőteljesebben, a második felében mérsékeltebben növekedett. A IV. ötéves terv során a közös gazdaságokban az átlagkereset éves növekedési üteme meghaladta a 80 százalékot, s a tervidőszak végén keresetük elérte a munkásokét. A fejlődés azóta gyakorlatilag azonos ütemű. A mezőgazdasági nagyüzemek környezetformáló hatására átrajzolódott a falu arculata, lényegesen javultak az életkörülmények. Társadalmilag elismertté, megbecsültté vált a mező- gazdasági munka. Bármilyen látványosak, elismerésre méltóak is eredményeink, nem mondható el, hogy az elmúlt évtizedben minden magunk elé tűzött célt elértünk. Mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk, az erdészet és a fafeldolgozás hiányosságai sok tekintetben összefüggésben vannak a szakmai műveltség hiányosságaival. a szervezettség gyengeségeivel, a fel- használásra kerülő termelő- eszközök fogyatékosságaival, ' a nem kellő hatékonysággal. Most azt mondjuk, hogy termeljünk az eddiginél több élelmet, de gazdaságosan, nemzetközi mércével mérve is versenyképesen. A gabonatermelés kivételével, a növénytermelés többi ágazata a kívánatosnál lassabban fejlődött. Különösen a szálastakarmány-termelés és a gyepgazdálkodás maradt el lehetőségeinktől. Az állattenyésztő ágazatok ráfordításai még mindig magasak. A termelőüzemek és tájkörzetek, a megyék közötti különbségek nem csökkentek, hanem növekedtek. A mezőgazdasági üzemeknek mintegy 40 százaléka magas színvonalon, hatékonyan termel. Ez a kör adja az ösz- szes termelésnek több mint a felét. Az üzemeknek 30 százaléka az átlagos színvonalat képviseli, arányukkal hozzávetőlegesen azonos mértékben — tehát 30 százalék körül — részesednek a termőterületből, az eszközökből és a termelésből. A gazdaságok további 30 százaléka jóval az átlagos színvonal alatt tevékenykedik. A földvédelemnek és -hasznosításnak is több gondjával küszködünk. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a termőföld területe. — zömében a szántóterületek rovására. A hetvenes esztendők első felében évente 40—50 000 hektár föld hevert parlagon. Ezt az utóbbi néhány évben sikerült 10 ezer hektár alá szorítani. A beruházások nemegyszer a legjobb termőföldeket kapcsolták ki a mezőgazdasági termelésből. A földvédelmi törvény végrehajtásáért felelős hatóságok nem minden esetben következetesek: sokszor tettek és tesznek engedményeket. Lassan, vontatottan halad a racionálisabb gazdálkodást segítő földcsere. Elérkezett az ideje annak, hogy most már ne csak hangoztassuk, hogy az élelmiszer-termelés stratégiai tényező, hanem igazodva cselekedjünk a kutató munká(Folytatás a 3. oldalon) Jókai Színház, Békéscsaba, ősbemutatóval kezdi ma az 1981— 82-es színházi évadot, Halasi Mária „Párhuzamosok a végtelenben találkoznak” című kétrészes vígjátékával Fotó: Fazekas László Napirenden: a BUGE VI. ötéves terve A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés igazgatótanácsa tegnap, október 8-án a VI. ötéves terv feladatairól tárgyalt. A megbeszélésen a huszonegy taggazdaság vezetőjén kívül részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Boruzs Gyula, MEM-főosztályvezető. Az agráripari egyesülés a taggazdaságok egyedi terveinek elkészítése után állította össze a VI. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseit. Az elkövetkező években az egyesülés mezőgazdasági és feldolgozó üzemei az átlagosnál gyorsabban növelik termelésüket. így összességében a termelési érték évente várhatóan 10,5, a nyereség pedig 6,3 százalékkal haladja meg 1985-ben az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági üzemek a tervidőszakban évente mintegy 400 millió forintos beruházást valósítanak meg. A konzervgyár 220 millió fö- rintos állami támogatással kezd a rekonstrukcióhoz, a hűtőházban csaknem 200 millió forintot fordítanak fejlesztésekre és a hűtőház rekonstrukciójára. A BAGE a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a szolgáltató jellegű tevékenységek fejlesztésére. Tovább bővül az agrokémiai szolgáltatás. Több segítséget nyújtanak a beruházások tervezéséhez és lebonyolításához. Megszervezik az alkatrészforgalmazást és részegységek felújítását. Jelentős helyet foglal el a tervek között a számítógép-szolgáltatás ki- szélesítése. K. J. Munkaszüneti napnk miatti munkaidő-módosulás a jövő évben Rendeletben szabályozták a jövő évi munkaszüneti napokkal összefüggő munkarendet. Ennek értelmében a munkarend a következőképpen alakul: 1982. január 2- án, szombaton szabad szombat lesz, január 3-án, vasárnap teljes — csütörtöki munkarend szerinti munkanap lesz, a heti pihenőnap 1981. december 31-re, csütörtökre esik. 1982. dec. 11-én, szombaton szintén teljes munkanap lesz: a pénteki munkarend szerint kell dolgozni. December 24-én, pénteken lesz a szabadnap, december 31-én, pénteken pedig a heti pihenőnap. 1983. január 2-án, vasárnap teljes munkanap lesz: a pénteki munkarend szerint kell dolgozni. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra, ideértve a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezeteket is, ugyanakkor nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő, illetve munkaszüneti napokon is működő vállalatokat. Annak érdekében, hogy az ünnepek alatti ellátás zavartalan legyen, a lakossági ellátást és szolgáltatást végző dolgozók munkarendjét a fentiektől eltérően határozzák meg. Vezetéstechnikai verseny Dr. Horváth Ferencnek, a 8. számú Volán Vállalat igazgatóhelyettesének üdvözlő szavai nyitották meg tegnap délelőtt Békéscsabán az V. országos vezetéstechnikai versenyt. Az ifjúsági és úttörőház nagytermében megrendezett ünnepélyes megnyitón — melyen a megyei párt- és állami szervek, valamint a Volán Tröszt vezetői is részt vettek — Vándor Pál, a vállalat igazCélba ér az első versenyző Fotó: Fazekas László gatója mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az energiatakarékosságnak milyen fontos szerepe van a közlekedésben, hiszen a folyékony energia 25 százalékát ez az ágazat „fogyasztja” el. A mostani verseny energiatakarékossági verseny. Részvevői, a szakma legjobbjai már egyszer bizonyították a vállalati versenyeken, hogv lehet gyorsan, biztonságosan és kevés üzemanyag felhasználásával közlekedni. Most ötvenötén újra rajthoz állnak, hogy gyakorlati, szakmai tudásukat összemérjék, de a vetélkedés célja nemcsak ez, hanem az energiatakarékossági mozgalom szélesítése, a szemlélet terjesztése is. A beszédet követően a versenybizottság titkára, Grósz György ismertette a programot, majd a részvevők elindultak a kétnapos verseny színhelyeire, az ATI-pályára, és a Veszély csárda melletti országútra. Sz. I.
