Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTOBER 9.. PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor ismét megteltek a Parlament ülésterménék szék­sorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Tör­vényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s az emeleti páholyokban a buda­pesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bon- dor József képviselő, nyugalmazott mi­niszter, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségi tagja munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az ország- gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma fel­állással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött a mostani tanácsko­zás napirendjéről: O A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgaz­daság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasznála­tot és a földvédelmet szabályozó törvé­nyek végrehajtásáról. O Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója az emberi környezet védelméről szóló, 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasá- gi és élelmezésügyi miniszter tett eleget az alkotmányban rögzített kötelességének, s tartotta meg beszámolóját. Váncsa Jenő felszólalása A mezőgazdaság és élelmi­szeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasz­nálatot és a földvédelmet szabályozó törvények végre­hajtásáról szóló beszámoló­jának bevezetőjében Váncsa Jenő emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter utoljára 1972 őszén — csaknem egy évtizede — számolt be az országgyűlésnek. Az agrár­ágazatokban olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely egyaránt bővelkedik ered­ményekben és tanulságokban — mondotta. Ez idő alatt folytatódott mezőgazdasá­gunkban, élelmiszeriparunk­ban az a lendületes fejlődés, amely két évtizeddel ezelőtt, a szocialista átszervezés után kezdődött. 1980-ban több mint másfélszer annyit ter­meltek ágazataink, mint 1970-ben. .Az egy lakosra ju. tó gabonatermelés 1980-ban meghaladta az 1300 kilogram­mot, a hústermelés pedig a 140 kilogrammot, s nagy­mértékben bővült a sokré­tű, valós társadalmi igényt kielégítő ipari termék előál­lító és szolgáltató tevékeny­ség is. Fontos a termőföld védelme A mezőgazdaságtól elvá­laszthatatlan a termőföld vé­delme és hasznosítása. E munka jelentőségét mutatja, hogy a termőföld becsült ér­téke a nemzeti vagyonnak mintegy 20 százalékát képvi­seli. Agrárpolitikánk alapve­tő feladata a földtulajdoni és földhasználati viszonyok szo­cialista jellegének erősítése. Ezért alkotta az országgyű­lés az 1961. évi VI. és az 1967. évi IV. törvényt, ame­lyek a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelmét, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesz­tését szolgálják. Ezért ho­zott az Elnöki Tanács több törvényerejű rendeletet, to­vább erősítve a törvények egyes elemeit, igazítva azo­kat a megváltozott viszo­nyokhoz. A földtulajdon és -haszná­lat szocialista jellege tovább erősödött. A szövetkezeti földtulajdon aránya ma már meghaladja az 50 százalékot. Rendeztük az állami, a szö­vetkezeti és személyi földtu­lajdon kapcsolatát. Ezek, va­lamint más intézkedéseink hozzájárultak ahhoz, hogy a termőföldnek nagyobb be­csülete legyen. Minden szék. torban erősödött a tulajdon, és földhasználati biztonság, ami jó hatással van a terme­lésre. Agrárpolitikánk útmutatá­sait követve szilárdultak meg szervezetileg, gazdaságilag a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink. Ezek alkal­masak arra, hogy befogad­ják korunknak, a tudomá­nyos technikai forradalom korának az agrártevékeny­séghez nyújtott vívmányait. Termelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságaink olyan ter­melési módszereknek, eljá­rásoknak adtak otthont, amelyek révén sikerült át­formálniuk nemcsak a ha­tár, hanem a falu, a mező- gazdasági tevékenység egé­szének arculatát is. Miként az közismert: a háztájival, a kistermeléssel kapcsolatos politikánk hosz. szú távú politika. Tehát a nagyüzemek elsődleges fej­lesztése mellett — ez egy­ben feltétele a kistermelés­ben rejlő lehetőségek jobb hasznosításának is — folya­matosan törődünk azzal, hogy a háztáji, a mezőgazdasági kistermelésben érdekelt száz­ezrek szívesen vállalják ezt a munkát. Az utóbbi két ötéves terv­időszakban kereken 300 mil­liárd forintot fordíthattunk az élelmitzer-gazdasági ága­zatok fejlesztésére. Gépvá­sárlásra 110 milliárd forintot költöttek a mezőgazdasági üzemek. A gépi vonóerő — miközben teljes minőségi vál­tás következett be — meg­kétszereződött. Erre jellemző, hogy ma az 1970. évinél 20 százalékkal kevesebb traktor 30 százalékkal nagyobb vo­nóerőt képvisel. A gabona- kombájnok száma sem nőtt, de teljesítőképességük meg­duplázódott. A műtrágya-fel­használás — hatóanyagban számolva — a mintegy 800 ezer tonnáról 1,4 millió tonná­(Telefotó) ra növekedett. A felhasznált növényvédő szerek és gyom­irtó vegyszerek mennyisége háromszorosa az 1970. évi­nek. Jelentősen bővült az épületállomány is: tíz év alatt kereken 1000 szakosí­tott állattartó telep épült. Ezekről kerül ki ma az ál­lati termékek több mint har­mada. Mindezek az eredmények nem lennének az ipar hoz­zájárulása nélkül. A gépek és eszközök 42 százalékát a hazai ipar állítja elő; 43 százalékát a KGST-orszá- gokból, 15 százalékát tőkés piacon szerezzük be. A for­galmazott növényvédő sze­rekből kereken 52 százalék­ban részesedik a hazai ipar, a többit importáljuk. Javultak az érdekeltségi viszonyok A mezőgazdaságban dolgo­zók képzettsége jelentősen változott. A szocialista nagy­üzemekben jelenleg 23 000 egyetemi és főiskolai kép­zettségű ember tevékenyke­dik. Számuk a termelőszö­vetkezetekben csaknem meg­háromszorozódott. A közép­fokú végzettségűek száma kis híján kétszerese a tíz évvel ezelőttinek, s eléri a 40 ezret. Sokat javultak az anyagi, érdekeltségi viszonyok is. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek dolgozóinak jö­vedelme az évtized első fe­lében erőteljesebben, a má­sodik felében mérsékelteb­ben növekedett. A IV. ötéves terv során a közös gazdasá­gokban az átlagkereset éves növekedési üteme meghalad­ta a 80 százalékot, s a terv­időszak végén keresetük el­érte a munkásokét. A fejlő­dés azóta gyakorlatilag azo­nos ütemű. A mezőgazdasági nagyüzemek környezetfor­máló hatására átrajzolódott a falu arculata, lényegesen javultak az életkörülmények. Társadalmilag elismertté, megbecsültté vált a mező- gazdasági munka. Bármilyen látványosak, elismerésre méltóak is ered­ményeink, nem mondható el, hogy az elmúlt évtized­ben minden magunk elé tű­zött célt elértünk. Mezőgaz­daságunk, élelmiszeriparunk, az erdészet és a fafeldolgozás hiányosságai sok tekintet­ben összefüggésben vannak a szakmai műveltség hiá­nyosságaival. a szervezett­ség gyengeségeivel, a fel- használásra kerülő termelő- eszközök fogyatékosságaival, ' a nem kellő hatékonysággal. Most azt mondjuk, hogy termeljünk az eddiginél több élelmet, de gazdaságo­san, nemzetközi mércével mérve is versenyképesen. A gabonatermelés kivételé­vel, a növénytermelés többi ágazata a kívánatosnál las­sabban fejlődött. Különösen a szálastakarmány-termelés és a gyepgazdálkodás ma­radt el lehetőségeinktől. Az állattenyésztő ágazatok rá­fordításai még mindig ma­gasak. A termelőüzemek és tájkörzetek, a megyék közöt­ti különbségek nem csök­kentek, hanem növekedtek. A mezőgazdasági üzemeknek mintegy 40 százaléka magas színvonalon, hatékonyan ter­mel. Ez a kör adja az ösz- szes termelésnek több mint a felét. Az üzemeknek 30 százaléka az átlagos színvo­nalat képviseli, arányukkal hozzávetőlegesen azonos mértékben — tehát 30 szá­zalék körül — részesednek a termőterületből, az eszkö­zökből és a termelésből. A gazdaságok további 30 szá­zaléka jóval az átlagos szín­vonal alatt tevékenykedik. A földvédelemnek és -hasznosításnak is több gond­jával küszködünk. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a termőföld területe. — zömében a szántóterületek rovására. A hetvenes eszten­dők első felében évente 40—50 000 hektár föld hevert parlagon. Ezt az utóbbi né­hány évben sikerült 10 ezer hektár alá szorítani. A be­ruházások nemegyszer a leg­jobb termőföldeket kapcsol­ták ki a mezőgazdasági ter­melésből. A földvédelmi törvény végrehajtásáért felelős ha­tóságok nem minden esetben következetesek: sokszor tet­tek és tesznek engedménye­ket. Lassan, vontatottan ha­lad a racionálisabb gazdál­kodást segítő földcsere. Elérkezett az ideje annak, hogy most már ne csak han­goztassuk, hogy az élelmi­szer-termelés stratégiai té­nyező, hanem igazodva cse­lekedjünk a kutató munká­(Folytatás a 3. oldalon) Jókai Színház, Békéscsaba, ősbemutatóval kezdi ma az 1981— 82-es színházi évadot, Halasi Mária „Párhuzamosok a végte­lenben találkoznak” című kétrészes vígjátékával Fotó: Fazekas László Napirenden: a BUGE VI. ötéves terve A Békéscsaba és Környé­ke Agráripari Egyesülés igaz­gatótanácsa tegnap, október 8-án a VI. ötéves terv fel­adatairól tárgyalt. A megbe­szélésen a huszonegy tag­gazdaság vezetőjén kívül részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, dr. Boruzs Gyula, MEM-főosztályvezető. Az agráripari egyesülés a taggazdaságok egyedi tervei­nek elkészítése után állítot­ta össze a VI. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseit. Az elkövetkező években az egyesülés mezőgazdasági és feldolgozó üzemei az átlagos­nál gyorsabban növelik ter­melésüket. így összességében a termelési érték évente vár­hatóan 10,5, a nyereség pe­dig 6,3 százalékkal haladja meg 1985-ben az öt évvel ko­rábbit. A mezőgazdasági üzemek a tervidőszakban évente mint­egy 400 millió forintos beru­házást valósítanak meg. A konzervgyár 220 millió fö- rintos állami támogatással kezd a rekonstrukcióhoz, a hűtőházban csaknem 200 mil­lió forintot fordítanak fej­lesztésekre és a hűtőház re­konstrukciójára. A BAGE a korábbinál na­gyobb hangsúlyt helyez a szolgáltató jellegű tevékeny­ségek fejlesztésére. Tovább bővül az agrokémiai szolgál­tatás. Több segítséget nyúj­tanak a beruházások terve­zéséhez és lebonyolításához. Megszervezik az alkatrész­forgalmazást és részegységek felújítását. Jelentős helyet foglal el a tervek között a számítógép-szolgáltatás ki- szélesítése. K. J. Munkaszüneti napnk miatti munkaidő-módosulás a jövő évben Rendeletben szabályozták a jövő évi munkaszüneti na­pokkal összefüggő munkaren­det. Ennek értelmében a munkarend a következőkép­pen alakul: 1982. január 2- án, szombaton szabad szom­bat lesz, január 3-án, vasár­nap teljes — csütörtöki mun­karend szerinti munkanap lesz, a heti pihenőnap 1981. december 31-re, csütörtökre esik. 1982. dec. 11-én, szom­baton szintén teljes munka­nap lesz: a pénteki munka­rend szerint kell dolgozni. December 24-én, pénteken lesz a szabadnap, december 31-én, pénteken pedig a heti pihenőnap. 1983. január 2-án, vasárnap teljes munkanap lesz: a pénteki munkarend szerint kell dolgozni. A rendelet hatálya kiter­jed minden munkáltatóra, ideértve a dolgozókat tagsá­gi viszony keretében foglal­koztató szövetkezeteket is, ugyanakkor nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő, illetve munkaszüneti napo­kon is működő vállalatokat. Annak érdekében, hogy az ünnepek alatti ellátás zavar­talan legyen, a lakossági el­látást és szolgáltatást végző dolgozók munkarendjét a fentiektől eltérően határoz­zák meg. Vezetéstechnikai verseny Dr. Horváth Ferencnek, a 8. számú Volán Vállalat igazgatóhelyettesének üdvöz­lő szavai nyitották meg teg­nap délelőtt Békéscsabán az V. országos vezetéstechnikai versenyt. Az ifjúsági és út­törőház nagytermében meg­rendezett ünnepélyes meg­nyitón — melyen a megyei párt- és állami szervek, va­lamint a Volán Tröszt veze­tői is részt vettek — Vándor Pál, a vállalat igaz­Célba ér az első versenyző Fotó: Fazekas László gatója mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az ener­giatakarékosságnak milyen fontos szerepe van a közle­kedésben, hiszen a folyékony energia 25 százalékát ez az ágazat „fogyasztja” el. A mostani verseny ener­giatakarékossági verseny. Részvevői, a szakma legjobb­jai már egyszer bizonyítot­ták a vállalati versenyeken, hogv lehet gyorsan, bizton­ságosan és kevés üzemanyag felhasználásával közlekedni. Most ötvenötén újra rajthoz állnak, hogy gyakorlati, szak­mai tudásukat összemérjék, de a vetélkedés célja nem­csak ez, hanem az energia­takarékossági mozgalom szé­lesítése, a szemlélet terjesz­tése is. A beszédet követően a ver­senybizottság titkára, Grósz György ismertette a progra­mot, majd a részvevők elin­dultak a kétnapos verseny színhelyeire, az ATI-pályára, és a Veszély csárda melletti országútra. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents