Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

1981. október 7.. szerda Tanyaépület, tanyavilág ICOMOS-tanácskozás kezdődött Arcok a tudományos ülésszakon Békésen Kétnapos tanácskozásra gyűlt össze Békésen hazánk és a környező országok több mint másfél száz műemlék- védelemmel, a népi építésze­ti emlékek megőrzésével, hasznosításával foglalkozó kutató, építész, szakember. A tudományos tanácskozásnak kétévenként helyet adó vá­ros tanácsa, az ICOMOS ma­gyar nemzeti bizottsága, az Országos Műemléki Felügye­lőség, a megyei tanács tu­dományos-koordinációs szak- bizottsága és a megyei mú­zeumok igazgatósága október 5—7. között, a múzeumi és műemléki hónap alkalmából szervezte meg ezt a rendez­vénysorozatot. A „Tanyaépület, tanyavi­lág” című tanácskozás teg­napi első napján Békés me­gye párt. és állami vezetői­nek jelenlétében Makoviczki János, a békési tanács elnö­ke és Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Ro­mán András, az ICOMOS magyar nemzeti bizottságá­nak főtitkára, az ülésszak levezető elnöke mondott megnyitó beszédet, elemezve a mostani tanácskozás je­lentőségét, nagy horderejű célkitűzéseit. Az első előadó, dr. Ro- mány Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság első titkára volt, aki részletes áttekintést adott a magyarországi tanyák hely­zetéről. Előadásának mintegy folytatásaként dr. Juhász Antal, a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatóságának tudományos igazgatóhelyet­tese a történelmi-gazdasági szükségszerűség hatására ki­alakult tanyarendszer építé­szeti vonatkozásait világítot­ta meg diaképekkel illuszt­rált elemzésében. Ezt köve­tően dr. Zala György, a Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet szakfőmér­nöke A tanyavilág a telepü­lésfejlesztésben, Sisa Béla, az Országos Műemléki Felügye­lőség építésze A tanyák mű­emléki helyreállítása és hasznosítása címmel tartotta meg előadását. Dr. Becsei József kandidátusnak, a Bé­kés megyei Tanács elnökhe­lyettesének témája megyénk tanyáinak helyzete, sorsa volt. A délelőtt folyamán került sor az egyik külföldi vendég, a Belgiumból érkezett Susan­ne van Aerschot előadására, aki országa kültelki paraszti gazdálkodásáról beszélt. Dr. Balassa M. Iván, a szent­endrei skanzen tudományos titkára a tanyai életmód néprajzi kutatásának törté­netéről adott szemléletes át­tekintést. Ebéd után a tudományos ülésszak résztvevői a város mozijában néprajzi jellegű kisfilmeket tekintettek meg, majd újabb három előadást hallgattak meg a tanácsko­zás helyszínén, a békési Vá­rosi Tanács nagytermében. Puna Kaila finnországi kuta­tó északi nyelvrokonaink ez irányú tapasztalatait mondta el, Mészáros János Szolnok megyei főépítész a nagykun­sági tanyavilág épületeiről szólt, Tripolszky Géza jugo­szláviai vendég pedig a vaj­dasági tanyákról beszélt elő­adásában. A tanácskozás témáját kö­rültekintően elemző prog­ramsorozat első napja a dán­foki üdülőben ismerkedési esttel zárult. (N. L.) Dr. Romany Pál a magyarországi tanyák helyzetéről tartott előadást Fotó: Fazekas László A nehézségek ellenére is fejlődni akarnak Szeghalom nagyközségben az oktatásügy többféle ne­hézséggel is meg kell küzd­jön. Mégis az óvodák, álta­lános iskolák s a Péter András Gimnázium és Szak- középiskola vezetői, pedagó­gusai az új tanév küszöbén céljukat a következőkben ha­tározták meg: „Az iskola, illetve az új tanterv bevezetése előtt álló feladatokat igaz nehezítik még az elhelyezési és fel- szerelési gondok, de nem mondunk le a' határozott elő­relépésről, az oktató-nevelő­munka továbbfejlesztéséről.” A vállalás súlyát akkor érzékelhetjük igazán, ha az említett nehézségeket részle­teiben is ismerjük. Tízen hiányoznak Szeghalmon öt óvoda mű­ködik. A legújabbat néhány esztendeje adták át. De, mert az országos demográfiai rob­banás a fejlődő Szeghalmot sem kerülhette el, az óvodák túlzsúfoltak, az intézmények helykihasználása eléri a 130 százalékot. Ennek ellenére ez év őszén helyhiány miatt — a 600 felvételt nyert mel­lett — 60 gyermek jogos fel­vételi igényét kellett eluta­sítani. S az óvónők munká­ját csak tovább nehezíti az az elszomorító tény, hogy je­lenleg is 10 óvónői állás be­töltetlen. Ennék egyenes kö­vetkezménye, hogy a kettős váltást nem tudják megolda­ni. Az óvodák nevelő-oktató­tevékenysége pedig, az isko­laelőkészítés szempontjából, egyre meghatározóbbá válik. Éppen ezért illeti meg min­den elismerés a nehézsége­ket bátran vállaló óvónőket, akik ennek ellenére igyekez­nek feladataiknak maradék­talanul eleget tenni. Hátrányban az új iskola Lehet, furcsának tűnik a kijelentés, de a nemrég új iskolaépületbe költözött szeg­halmi 2. számú Sebes György Általános Iskola továbbra is hátrányosabb helyzetben van a másik, a Vigh Matild Álta­lános Iskolával szemben. Ugyanis az új nyolc tante­rem csak enyhítette, de nem oldotta a tanteremgondokat. Az iskola ma is 7 telephe­lyen működik. Főleg az alsó tagozatot érinti ez a hátrá­nyos helyzet. Az újtelepi is­kolában, ahol a könyvtár- helyiségben is tanulnak, méfe a váltótanítás sem oldható meg. Pedig az általános is­kolai diákotthon is besegít, hiszen tanulószobáiban négy alsós osztály kapott helyet. Azzal pedig már egyáltalán nem mondunk újat, hogy a szétszórt helyen található osztálytermek egyike sem épült eredendően iskolának. A tanévkezdést azonban nem csak az elhelyezési gon­dok bonyolították. Mert igencsak zavarták a nyugodt munkakezdést a késve érke­ző tankönyvek, a megren­delt, de meg nem érkező ta­nítási eszközök. Az általános képhez azon­ban hozzátartozik az is, hogy az 1. számú, Vigh Matild Is­kolában nincs tanterem- hiány, megfelelő a pedagógu­sok létszáma is, a testnevelők munkáját két tornaterem is segíti, s hogy felújított, tisz­ta tantermek várták a diá­kokat szeptemberben. Fo­lyamatban van a két iskola- épület közös központi fűté­sének szerelése, és jövőre az iskola külseje is új köntösbe öltözik. Befejeződtek az álta­lános iskolai diákotthon fel­újítási munkálatai is, aminek megoldását az árvíz okozta nagy igénybevétel tette a ko­rábbinál is indokoltabbá. Csak egy hivatkozási alap van Szeghalmon az 1981/82-es tanévben, a korábban már ismertetett körülmények kö­zött kellett tehát fogadni a rekord létszámú, 1724 általá­nos iskolás diákot. Ez a fel­adat, s az évről--évre növek­vő szakmai, pedagógiai kö­vetelmények nagy erőpróba elé állították a nagyközség pedagógusait. S ezeknek a követelményeknek megfelel­ni csak nagy akarással lehet. Azt is mondhatnák, hivat­kozva az ideálisnak nem mondható tárgyi feltételek^, hogy nem tudnak megbirkóz­ni a nehézségekkel, s mun­kájuk hatékonyságát, ered­ményét a körülmények ha­tározzák meg. S hogy nem ezt teszik, ahhoz kell az iga­zi, hivatástudat, az a biztos felismerés, hogy a gyerme­kek tudása, neveltségi szint­je mindig is a pedagógus egyéniségétől, felkészültségé­től, lelkiismeretességétől füg­gött, s hogy ez alól nincs fel­mentés. B. Sajti Emese Hangverseny Gyulán Igazgatói értekezlet Békéscsabán Október 6-án, tegnap Bé­késcsabán, a Sebes György Közgazdasági Szakközépis­kolában rendezték meg a középfokú oktatási intézetek igazgatóinak munkaértekez­letét. Az augusztus 244 tan­év-előkészítő után most az igazgatói értekezleten a ta­nulmányi munkáról esett szó. A szakmunkásképző inté­zetek igazgatóinak a tanul­mányi mozgalom tapasztala­tairól számolt be Friss Pé­ter, a KISZ KB osztályveze­tő-helyettese. A gimnáziu­mok és szakközépiskolák vezetőinek az osztályfőnöki nevelő munka és az orientá-. ció kérdéseiről beszélt dr. Nyéki Lajos szakfelügyelő. A középfokú oktatási in­tézmények igazgatói havonta gyűlnek össze tapasztalat- cserére, amely egyben to­vábbképzési lehetőség is. (Tudósítónktól) Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa 1975-ben nyil­vánította október első nap­ját zenei világnappá. Ezért Gyula város Tanácsa műve­lődésügyi osztálya és az Er­kel Ferenc Zeneiskola októ­ber 1-én megemlékezést és hangversenyt rendezett nagy­számú közönség részvételé­vel. Köszöntőt és megemlé­kezést tartott dr. Pintér Mik­lós igazgatóhelyettes-főorvos. Hitet tett a zene embereket összefogó művészi ereje mel­lett. >— A zene megszólalta­tása, újrateremtése különle­ges élmény, olyan csoda, amiért meg kell küzdeni, de megéri — mondotta. Az eleki általános iskola kórusa Törzsök Attila kar­nagy vezényletével ismét ra­gyogó műsorszámokkal lep­te meg a zeneiskola hang-- versenytermében összegyűlt hallgatóságot. Erkel—Szabó Miklós: Napköszöntő borda­lával nyitották meg a hang­versenyt. Üj volt műsoruk­ban Lassus—Sárhelyi: Felra­gyog szép májusunk, Ban- chieri—Lukin: A három tü­kör, Morley—Dr. Varga: Csalfa álomkép és Erkel— Szabó Miklós: Éljen a ha­za! A kórus pártfogójára, a 82 éves Bárdos Lajos Kos- suth-díjas zeneszerzőre em­lékeztek a „Zászlódal” és a „Szép a huszár”-ciklus jól sikerült előadásával. Liszt— Rossa: Magyar ünnepi dala fejezte be a hangverseny el­ső részét. A hangverseny másik ré­szében Hotzi Péter zeneisko­lai tanár Beethoven: Ada­giója után Debussy: Syrix nevű híres szólófuvolára írt számát adta elő. Kardos Éva hárfán Nadermann. Toccá- táját muzsikálta. Az eleki kórus fejezte be a hangver­senyt Bárdos Lajos, Ktídály Zoltán és Szokolay Sándor műveinek forró sikerű tol­mácsolásával. A közönség lelkes tapsait Kodály— Weöres: Béke dalával kö­szönték meg. A zongorakíséretet Herbály András zeneiskolai igazgató látta el. A műsort Bállá Magda konferálta. Dr. Márai György MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Mark Reizen operafelvete- leiből. 9.41: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: A szülőföld. 11.20: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Kritikusok fóruma. 13.30: Dzsésszmelódiák. 14.29: Litera-túra. 15.10: MR 10—14 — A Duna és a Spree között. 16.10: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pén. 16.40 : A Berlini Rádió énekka­ra énekel. 17.07: Vegyen inkább kölcsön? 17.32: Gergely Anna nótákat énekel. 17.50: Lajtha László: IX. szim­fónia. 19.15: Gondolat. 20.00: Világjáró zenekarok. 21.17: Barokk hangszerszólók. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Jandó Jenő zongorázik. 23.30: űperarészletek. 0.10: Illés Lajos és Bródy Já­nos táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Nemzetiségeink zenéjéből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Palcsó Sándor operettdalo­kat énekel. 17.00: Tini-tonilc. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Népzenekedvelőknek. 19.03: Barangolás régi hangleme­zek között. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Budapesti művészeti he- . tek. 21.30: Rádiószínház. Kaliforniai ballada. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. Pécsi Sebes­tyén orgonái. 9.53: Brahms: Szerelmi dalke­ringő k. 10.18: Az aranykakas. 11.05: A St. Martin-in-the-Fields-i kamarazenekar Händel-le- mezeiből. 12.16: Kamarazene. 14.04: Bajazzók. 13.04: Zenekari muzsika. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Kamaramuzsika. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkarának hang­versenye. Közben: kb. 19.40: Most visszacsókold. Kb. 19.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 20.10: Operaáriák. 20.44: A Doors együttes 1971-es „L. A. Woman” (Los An- geles-i asszony”) című le­meze. 21.34: Soproni József kamaraze­néjéből. 22.01: Irodalomtudósaink fóru­ma. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazinműsor. Szerkesztő: Gulyás «Ferenc. A tartalomból: Az ifjúsá­gi törvény végrehajtása néhány nagyvállalatnál. Kerekasztal-beszélgetés párt-, gazdasági és KISZ- vezetőkkel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből Little Richard és az Osmondo együttes énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (Középisk. II. oszt.) 9.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.55: Stop! (ism.) 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Rocambole, (ism.) 15.10: Iskolatévé. Stop! (ism.) 15.15: Magyar irodalom. (ism.. f.-f.) 15.45: Neveléslélektan, (ism., f.-f.) 16.30: Hírek. (f.-f.). 16.35: Amíg a mentő odaér. 16.45: Julie Anthony műsora. 17 9n • Pannon krónika, (f.-f.l 17.55: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ün­nepén. 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: A képviselő — otthon. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétor.na. 19.10: Esti mese. 10.30: Tv-híradó. 20.00: Budapesti művészeti he­tek. Zokogó majom. 21.00: Szemtől szembe. 21.40: Fischer Annie zongorázik. 22.15: Tv-híradó. II. MŰSOR 17.30: Nemzetközi ökölvívóver­seny. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szembenézés.' f.-f.) 20.45: önarckép szemüveggel, (ism.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Magyarország—Jugoszlá­via. Szuper Liga asztalite­nisz-mérkőzés. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.10: Premier előtt. 18.05: Az egészséges életmód. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.50: Népdalok. 20.15: Véleménycsere. 20.45: Az én lányaim — NDK film. 22.05.: Tv-híradó. BELGRAD, I MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Látogatóban. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktuális szerda. 21.15: A forradalom alakjai: Jo- van Veselinov-Zarko. 22.15: Zene kotta nélkül. II. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 20.00: BEMUS ’8i megnyitója. 21.35: Zágrábi körkép. 21.55: Szerelem falusi módra, (ism.) 22.35: Mozgóképek. MOZI Békési Bástya: Transzport. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: A naplopó, 6 és 8 órakor: Rendőrök háborúja. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Frontvonal mögött I., II. rész. Gyulai Erkel: Nevem: Senki. Gyulai Petőfi: 25 millió fontos váltságdíj. Orosházi Partizán: Hotel a Halott Alpinistához. Orosházi Béke: Piedone Egyip­tomban.

Next

/
Thumbnails
Contents