Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
1981. október 1., csütörtök NÉPÚJSÁG A televízió október l-i Tudósklub adásához Tudósok az öregségről Gyakran emlegetjük, hogy az orvostudomány fejlődése és a javuló életkörülmények világszerte meghosszabbították az átlagéletkort. Az idős emberek száma, legalábbis földgolyónk fejlettebb régióiban, évről évre szaporodik. Amíg a középkorban egy húszéves ifjú már meglett férfinak számított, és alig remélhette, hogy megérheti az ötvenedik életévét, napjainkban minden hetedik francia, illetve lengyel, minden nyolcadik svéd és minden kilencedik NSZK-állampol- gár hatvan évnél idősebb. Magyarországon is hasonló jelenség tapasztalható. 1980-ban 2 millió 200 ezer nyugdíjas korú élt hazánkban. A növekedés állandó. 1960-hoz képest 500 ezer fővel gyarapodott az idősek száma, és az elkövetkezendő húsz évben további 200 ezer fős növekedésre számítanak a demográfusok. Mindez azt jelenti, hogy a népesség egészén belül az 1960. évi 17 százalékról a harmadik évezred elejére 22 százalékra emelkedik a nyugdíjas korúak száma. A mai húszévesek többségének tehát minden esélye megvan arra, hogy megéri nemcsak a hetedik, de esetleg a nyolcadik X-et is. Ez az örvendetes jelenség azonban — nemcsak nálunk, de világszerte — egyre növekvő gondot okoz a társadalomnak. Olyan gondot, amelyet nem egyedül az orvostudománynak, a gerontológiának kell megoldania. Az öregkor problémáinak megoldásában tehát nemcsak az egyén — azaz az idős ember ás családja —, de a társadalom is érdekelt. Ez még inkább nyilvánvalóvá válik, ha a kérdést nem az egyén, hanem a társadalom szemszögéből vizsgáljuk. Hiszen jól tudjuk, hogy a lakosság szociális ellátottsága, élet- színvonala nem független munkaerőpiacunk helyzetétől, az aktív keresők és eltartottak számarányától. A közgazdász, a gazdasági szakember számára tehát a nyugdíjasok munkából való kiválása, illetve nyugdíjkorhatáron túli foglalkoztatása az ország munkaerőgondjai, a szakemberhiány megoldása szempontjából égetően fontos. Ez a nehézség azonban egyáltalán nem leküzdhetetlen, hiszen könnyen belátható, hogy egy hatvanadik életévéhez közeledő szemészprofesszor, mérnök vagy egy képzett televízióműszerész, egy ötvenes évei derekán is lelkesen; lelkiismeretesen dolgozó tanárnő, gépírónő, vagy bolti eladó egyik pillanatról a másikra nem válik munkaképtelenné. Talán nem túlzás azt mondani, hogy vannak olyan foglalkozások — magától értetődően inkább a szakmai tudást igénylő pályák —, ahol egyenesen az egyén és a társadalom ellen elkövetett vétek, ha a tudása teljél :n levő, s ma már szinte öregnek sem tekinthető nyugdíjas korúak egyszer és mindenkorra lemondanak az önmaguk számára sokszor az életet jelentő — ugyanakkor a társadalom számára gyakran pótolhatatlan — tevékenységükről. Annál is inkább így van ez, mert az ország gazdasági helyzete — bár a nyugdíjakat az elmúlt évek folyamán több ízben emeltük — ma még mindig nem teszi lehetővé, hogy teljes mértékben felszámolhassuk sok idős ember, az özvegyi vagy rokkantnyugdíjból élők, az alacsony jövedelmű tsz-nyugdí- jasok hátrányos helyzetét. Sokan vannak természetesen olyanok, akiknek az egészségi állapota, életkora már nem engedi meg az újbóli munkavállalást, s olyanok js, akik egyedül, magányosan, családjuktól alig vagy egyáltalán nem támo- -gatva, anyagi gondok között kénytelenek leélni öreg napjaikat. Jó néhány dokumentumfilm bizonyította megrázó erővel, milyen nehéz például a falun vagy mégtn- kább a tanyán élő, magára maradt öregek helyzete. Elhelyezésükről, intézeti ápolásukról még társadalmi összefogással, egyéni, vállalati, tanácsi segítséggel sem gondoskodhatunk maradéktalanul, hiszen aligha remélhetjük, hogy egyik napról a másikra kielégítő mértékben növekednének a szociális otthonbéli férőhelyek. Éppen ezért lenne fontos az ország szinte minden településére eljutó és a külföldi példákból már jól ismert szociális gop- dozóhálózat kifejlesztése, tökéletesítése, hiszen ez a megoldás nemcsak kevesebb anyagi ráfordítást igényelne, de nem kényszerítené az idős embereket régi lakóhelyük, megszokott környezetük elhagyására. Az említett gondolatok, amelyek természetesen csak kiragadott példák lehettek az öregkort kísérő szerteágazó problémakörből, talán jelzik, hogy mennyire komplex megoldást igényel az idősek gondja. Megoldásukon a legkülönbözőbb tudományágaknak: a pszichológiának, a gerontológiának, a társadalomstatisztikának, a szociológiának, a köz- gazdaságtannak együtt kell működnie az államigazgatási szervekkel, és igénybe kell vennie a család segítségét is. Erről a társadalmunk egyre nagyobb rétegét érintő kérdéskörről szól a televízió Tudósklubjának október elsejei esti adása, amelyben Cseh-Szombathy László és Losonczi Ágnes szociológus, Hoch Róbert közgazdász, Kiinger András demográfus és dr. Lengyel Éva gerontológus a nézők kérdéseire is megpróbál választ adni. Vikol Katalin Továbbképzés óvónőknek r Érdekes felfedezés a magyarországi délszláv családnevek keletkezéséről A magyarországi délszlávok múltjának érdekes mozzanatára — a horvát és szerb családnevek keletkezésére — derített fényt Sarosácz György mohácsi múzeumigazgató. Mint megállapította : a török hódítók elől menekülő délszláv családok többnyire hazánkban kaptak végleges családnevet. Az 13*89. és 1526., azaz a rigómezei csatavesztés és a mohácsi vész közötti, csaknem másfél évszázados időszakban sok ezer horvát és szerb talált menedéket Magyarországon. Ezeknek az embereknek akkor még csak keresztnevük volt. A magyar jobbágyoknál viszont arra az időre gyakorlatilag már lezajlott a családi névadás folyamata, mégpedig oly módon, hogy a gyerekek örökölték apjuk nevét, amit leginkább a származásuk, foglalkozásuk, külsejük alapján kaptak. A hazánkba települt horvátok és szerbek többségének ellenben földrajzi név jutott családnévül. Sarosác7 György a levéltárakban őrzött egykorú összeírások alapján kiderítette, hogy a névadást elrendelő földesurak a legegyszerűbb megoldást választották: vagy a balkáni származási helyük vagy a magyarországi befogadó helyük nevének délszláv változatával ruházták fel jobbágyaikat. Így lett a boszniai eredetű család Boszanácz, a hercegovinál Herczegovác7 és a sze- rémi Szremácz. így születtek olyan hazai földrajzi nevekre utaló délszláv családnevek is, mint például Balatinácz (balatoni), Osztrogovácz (esztergomi) vagy Budánovics (budai). Sok délszláv család ma is a 400—500 éve kapott nevét viseli, maga a kutató is: Sarosácz ugyanis nem más, mint Sáros faluból való. A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Pedagógus-továbbképzési Intézete az 1981 82-es tanévre megszervezte az óvónők továbbképzését. Ebben a tanévben indul a vezető óvónők kétéves szakmai tanfolyamának második évfolyama, amelyen 35-en vesznek részt. Az ugyancsak kétéves komplex gyakorlati szemináriumelső évfolyamára 26 óvónőt iskoláztak be. A felügyelőknek négyszer egy napos továbbképzést szerveznek, ahol tartalmi és módszertani kérdésekről esik szó, és lesz munkaközösségi tanácskozás. Bentlakásos tanfolyamot is rendeznek számukra Szarvason, az óvónőképző intézetben. Megyei előkészítőket szervez a PTI a járási-városi szakmódszertani munkaközösségeknek. Itt az ének, az anyanyelvi nevelés, az egészségre nevelés és a matematika óvodai oktatásának kérdéseiről hallhatnak az óvónők. Elkezdődik a munkaA Megyei Művelődési Központ szervezésében négy helyszínen találkozhatnak az olvasók Baranyi Ferenc József Attila-díjas költővel és Merényi Judit előadóművésszel. Október 12-én az idei évadtól újjászervezett városi irodalmi körben, a békéscsabai közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskola klubjában délután 3 órakor lesz az első találkozás. közösség-vezetők tanfolyamának első évfolyama isi A nemzetiségi oktatás továbbfejlesztésére is gondot fordítanak. Márciusban szlovák, román és német nemzetiségi tanácskozás lesz, ahol az elméleti felkészítés mellett bemutató foglalkozásokat is tartanak. Szakmai tapasztalatcseréken, tanulmányutakon is részt vehetnek az óvónők. Az alsó tagozatos és az óvodai felügyelők részére a tanév folyamán szakmai tanácskozást rendeznek ének bemutató foglalkozással egybekötve. A nemzetiségi óvónők számára tanulmányutat szerveznek Hajdú-Bihar, illetve Komárom megyébe. A továbbképzési felügyelők országos értekezletére januárban kerül sor Békéscsabán, s ugyanitt lesz májusban a Kodály Zoltán-emlék- ünnepély. Évi két alkalommal vehetnek részt továbbképzésen a gyermekgondozási segélyen levő óvónők. G. K. Este 6 órakor a békési könyvtárban, másnap kedden délelőtt 10 órakor a békéscsabai kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző tanintézetben, délután fél 2 órakor pedig a baromfifeldolgozó vállalat művelődési házában lesz íróolvasó találkozó a televízió műsorvezetőjeként is népszerű költővel. Találkozások Baranyi Ferenccel. Tompa László estje a Gyopárban Sütő András: Anyám köny- nyű álmot ígér. Ez a cím állt azon a plakáton, amely Tompa László előadói estjét hirdette. Pedig Sütő András lírai hangulatú regénye csupán a keretet adta-ahhoz az összeállításhoz, amellyel a Romániából áttelepült előadóművész szeptember 25-én este a békéscsabai Gyopár Klub . közönsége elé lépett. Hiszen mintegy másfél órás,' két részből álló műsorán Adytól Illyés Gyuláig, Fábry Zoltántól Sütőig mindazokat a magyar írókat, költőket segítségül hívta gondolatai kifejezéséhez, akik a haza, a nyelv, a nép szeretetéről, fontosságáról írtak. Tompa László mívesen formált, székely hangzású beszéde különösen az „Anyám könnyű álmot ígér” egy-egy kiragadott, hangulatos, vagy épp mély mondanivalót hordozó részletét tette hitelessé. Hogy az első perctől bensőséges hangulatot tudott teremteni, s hogy másfél órán keresztül néhány fontos gondolatot nem csak a fülünkig, hanem a szívünkig is eljuttatott, különösen értékessé tette műsorát. Kép, szöveg: Gubucz Katalin HANGSZÓRÓ Iskola-ügyek Teli vagyok kérdésekkel és keresem a választ. Pedig kérdésekkel élni, kérdéseket cipelni válasz nélkül: akárki próbálhatja, tudja, hogy nehéz. És a kérdéseknek az a természetrajza, hogy egyikből következik a másik. De a feltételeké is, ha egyre rátalál az ember, ha birtokolja, akkor segít a további magyarázatokban. Lényeg a lényeg: aki úgy él, hogy nemcsak nézi, hanem látja is a világot, óhatatlanul kérdésekkel találja magát szemközt. Mint e sorok írója is, például vasárnap, amikor meghallgatta a rádió két kitűnő programját. Egyiket 10 órakor, és az Pápára, a 450 éves kollégiumba, illetve mai jogutódjába, a Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskolába vitte, a másik kora délután „Es, ha azt hallja iskola?” címmel adta fel kérdéseit a ma iskolájáról. A Pápára gyülekezett öregdiákok közül Somogyi József szobrászművész igencsak a dolgok mélyére hatolt, amikor azt fejtegette, hogy nem jó a humán és a természet- tudományos műveltség aránya. Mégpedig az előbbi rovására. Véleménye szerint humán műveltség nélkül a természettudományos sem érthető, sajátítható el, .és semmi sem pótolhatja -a felnőttben azokat a diákemlékeket, amelyeket egy önképzőkör (ez most nincs), egy jó magyar óra keltett, vagy az a számára döbbenetes történelem óra, amikor fiatal tanáruk, 1934-ben a horogkeresztet a magyarság fejfájának nevezte... És miről beszéltek a mostani diákok? Az egyik arról, hogy szerinte „az intelligenciaszintünk alacsonyabb, mint a régieknek volt”, a régiek alaposabban foglalkozhattak a tananyaggal, mert több időt fordíthattak rá, nekünk túl sok a programunk délután, ami elveszi az időt”. Azt is döbbenten hallgattam, amikor egy ma- turandus-hangú ifjú kijelentette: „Megmondom őszintén, nekem nem hiányzik a magyaróra.” Ilyen hangulatok után következett a kora délutáni műsor, a maga még kihegyezettebb kérdéseivel. Az önállóságuktól „megfosztott” (?!) pedagógusokról, az érdektelen tanulókról, akik nem veszik már körül úgy tíz perc szünetben (van ilyen?) a tanárt, mint régen. Hát kérem, ugye nem könnyű ennyi kérdést cipel-, ni, ha az embert ráadásul még érdekli is az, amit hall, amit mondanak? Miközben lépten-nyomon keresi a választ, és azt szeretné, hogy mások is megkeressék, és ne dugják be a fülüket, ha „nehéz” az a kérdés ... Sass Ervin MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Jascha Heifetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik. 9.10: Nótamuzsika. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Kínai népi dallamok. 10.48: A New York-i filharmonikus zenekar játszik. 11.40: Tom Jones. 12.35: Rónay György: Szérű. 12.45: Zenemúzeum. 13.42: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó. 14.01: Rádiószínház. 15.10: Legszebb stúdiófelvételeinkből. 16.05: Babits ürügyén — a magyar nemzetkarakterről. 16.35: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 17.07: Szerpentin — a nosztalgiáról. 18.00: Mozart: C-dúr , fuvolanégyes. 19.15: Ferencz Éva és Csapó Károly népdalokat énekel. 19.35: Szomjúság. 19.40: Zenei világnap. Közben: kb. 20.35: Bartók Bélának — versek. Kb. 20.55: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.20: Lapok a hidegháború történetéből. Kb. 21.40: Szopránáriák. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Dinu Lipatti Chopin-műve- ket zongorázik. 23.34: Népdalok. 0.10: Tűzön-vízen. Részletek Cowl operettjéből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Ábrahám Pál operettjeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.25: Látószög. 13.30: Bárdos Lajos kórusmuzsikájából. 14.00: Kettőtől fél ötig. 14.00: Ének a folyón. 14.10 :• Sanzonok. 14.35: Nat King Cole énekel, Paul Mauriat zenekara játszik. 15.04: Múzeumi hónap. 15.34: A Rádió Dalszínháza. A bajadér. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Macskajai Gabrovóból. 21.00: Árnvak és rejtélyek. 22.00: Nóták. 22.30: Bágya András szerzeményeiből. 23.15: Keith Jarrett új lemezei. III. MŰSOR 9.00: Szereted az operát? 9.30: Pierre Fournier és Jean Fonda hangversenye. 10.42: Reneszánsz kórusmuzsika. 11.05: La Wally. Részletek Cata- lani operájából. 12.15: A Liszt Ferenc kamarazenekar Paul Arma-műveket játszik. 13.07: Händel: L’Allegro ed il Pensieroso — oratórium. 14.47: A megjutalmazott hűség. 15.34: Az 1981. évi debreceni dzsessznapok műsorából. A Pori bigband játszik. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Felejthetetlen arcok az Operaházból. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: A zeneirodalom remekműveiből. 19.05: A 7öld köves gyűrű. 20.01: Pászti Miklós népdalfeldolgozásaiból. 20.30: Zenekari operárészletek. 21.10: A könnyűzene nagy gitáros egyéniségei. Jeff Beck, (ism.) 22.00: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Egy előadó, két dal. Chubby Checker énekel. 17.10: Valamit visz a víz. Szerkesztő: Palatínus István, (ism.) ~~ 17.40: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. Zenei ajánlóműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lapés műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 11.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.45: Rajz. (Ált. isk. alsó tagozat.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.10: Élővilág, ism!, f.-f.) 14.40: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Holló a hollónak. 17.25: Perpetuum mobile. 18.00: Fűmagvak termesztése. 18.20: Tv-börze. (f.-f.) 18.30: Szövetkezetek kongresszusai előtt. 19.Ö0: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.40: Telesport. 21.25: A vizsgálóbíró asszony. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: Iskolatévé. 18.45: Mariann születésnapja, (ism.) 19.15: Nas Ekran — A mi képernyőnk. (f.-f.) 19.40: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának és énekkarának hangversenye a zene világnapján. 20.30; Tudósklub ’81. (f.-f.) 21.50: Tv-híradó 2. 22.10: Háromgarasos opera. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.40: Kulturális híradó. 17.50: Utazás a földgömbön. 18.15: Labdarúgóhírek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 20.00: A Román Rádió és Televízió zenekarának koncertje. 21.2q: Fiatalok órája. 22.05: A világ csodái. Tudományos sorozat. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: A nagymama unokája. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Párhuzamosok. 20.50: Vetélkedő. 22.00: Komoly zene. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1981. október' 1-én, csütörtökön este 20 órakor Battonyán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK! MOZI * Békési Bástya: Egy zseni, két haver, egy balek. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: A nagy zsákmány. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hotel a Halott Alpinistához, 6 és 8 órakor: Rendörök háborúja. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Sivatagi show, fél 8 órakor: Üveg- törők. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A nagymama unokája, fél 8 órakor: Bosszúvágy. Gyulai Petőfi: Nevem: Senki. Orosházi Béke: 5 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Orosházi Partizán.: Zsaru vagy csirkefogó? Szarvasi Táncsics: Autóversenyzők.
