Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
Mai témák, izgalmas cselekmények A velencei filmfesztivál mérlege Kora reggeltől a hajnali órákig peregtek a filmek tíz napon keresztül, egyszerre öt vetítőteremben, az idei velencei nemzetközi filmfesztiválon. Erre elsősorban azért volt szükség, hogy a világ minden részéből összesereg- lett közel kétezer kritikus, filmszakember és filmüzletember láthassa a bemutatott produkciókat. Egy-egy alkotást — az érdeklődés figyelembevételével — három-öt alkalommal is műsorra tűztek, ám a nézők egy részének még így is csak a földön, meg a lépcsőkön jutott egy talpalatnyi hely. A mezőny, a választék gazdagabb volt a tavalyinál, és — hadd tegyük nyomban hozzá — a színvonal is magasabbnak, rangosabbnak bizonyult. Egyikük — az újságírónő — Általánosságban három jellemző vonást figyelhettünk meg. Az első: a bemutatott művek túlnyomó többsége mai témájú volt. A második: a rendezők „közönségcentri- kusságra” törekedtek, magyarán mondva fordulatos cselekménybonyolításra, feszültségteremtésre, jó értelemben vett izgalomkeltésre. Végül, de nem utoljára: jobbnál jobb színészi alakítások fémjelezték' a produkciókat, ám népszerű sztárok helyett jobbára még kezdőnek számító, kevéssé ismert művészek kaptak lehetőséget a „kiugrásra”. Hazánkat az idén Jancsó Miklós A zsarnok szíve című új alkotása képviselte, megosztva a közönség állás- foglalását. Ez Jancsónál úgyszólván természetes: jellegzetes stílusának, eszköztárának, képi világának éppúgy vannak lelkes, elragadtatott hívei, mint bosszús elutasítói. A zsarnok szíve bőséges érveket ad mindkét tábor számára. A hazai bemutató előtt korai lenne néhány szavas bírálatot írnunk a látottakról, de annyit előre- bocsáthatunk: a XV. században játszódó történet egyfajta szembesítés a hatalommal és az elnyomás legkörmönfontabb módozataival. Indokolatlannak tűnő gyilkosságok, s rejtélyes feltámadások okoznak fejtörést a nézőnek. Tömegmészárlással ér véget a film, s — mint azt az egyik epés tollú olasz kritikus megjegyezte: csak' az operatőr marad életben ... A nagydíjat, az Arany Oroszlánt NSZK film nyerte: Margarethe von Trotta Ólomidők című alkotása. Joggal! S azt sem vitatta senki, hogy a film két főszereplője: Jutta Lampe és Barbara Sukowa is kiérdemelte a legjobb női alakítás megosztott díját. A cselekmény az 1960-as évek második felében játszódik az NSZK-beli véres diák-mozgalmak idején. Két lánytestvér tragédiáját beszéli el. Az idősebbik a női egyenjogúság élharcosa, a fiatalabbik pedig terrorista lesz. érvekkel, tollával harcol igazáért, másikuk meg fegyverrel, bombával. Melyiküknek van igaza? Ezt boncolgatja objektiven, ám annál árnyaltabban, izgalmasabban a film. A zsűri különdíját sem érdemtelen alkotás kapta: a Nem viselünk szmokingot című brazil film, melyet Leon Hirszman rendezett. A 141 perc A befejezetlen mondatból című Déry-filmre emlékeztető történet egy munkás- család tragédiáját mutatja be. harcukat a kizsákmányolás ellen. Végső kicsengése: a forradalmi harcot megalkuvás, köntörfalazás nélkül lehet csak' győzelemre vinni. Európai néző számára megdöbbentő világot tár elénk a Kaleidoszkóp című indiai film. Egy fiatal újságíróról szól, aki azért fog tollat, hogy az indiai családok hozzájuthassanak álmaik álmához:, a propán-butángázzal működő házi tűzhelyhez. Jelenleg ugyanis az ország lakosainak több mint 90 százaléka kénytelen egyszerű módon: fával, szénnel főzni, fűteni... Mindez így leírva meglehetősen érdektelennek tűnik', ám a film döbbenetes képsorai csakhamar magukkal ragadják a nézőt. Feledhetetlen a zárójelenet! Asszonyok százai sorakoznak fel a rendőrszuronyok előtt, kezükben füstöt okádó szénkályhács- kákkal. sötétbe borítva Calcutta luxusnegyedében palo- tasorait... Torokszorítóan drámai film Az állatkerti megálló gyermekei című NSZK produkció is. Azokról a nyugat-berlini tizenévesekről szól, akik' a kábítószerek rabjaivá váltak és — jobb híján, lopással, rablással, sőt prostitúcióval próbálják megszerezni a pénzt mindennapi, -egyre növekvő mennyiségű kábítószeradagjukhoz. A film egy hivatalos felmérés adatait dolgozza fel, megtörtént mágikus eseteket mutat be, dokumentumhitelességgel, . jobbára amatőr szereplőkkel. Szovjet film is szerepelt a filmfesztiválon: Igoí Talan- kin A csillagok bukása című alkotása. Története a II. világháború napjaiban játszódik, egy sebesült katona meg egy fiatal ápolónő lí- raian szép, ám beteljesületlen szerelmét beszéli el, költői emelkedettséggel. Ügy emel szót a háború borzalmai ellen, hogy egyetlen csatajelenet se- látható a filmben. A kamera jóformán ki sem lép egyetlen díszletből:a félig romos katonakórház- szobából. folyosóiról... A fesztivál közönsége örvendve tapasztalta, hogy az j idén a vidámság, a humor sem volt hiánycikk. Elsősor- J ban az olaszok hoztak -több , szellemes, ötletes, mulatsá- ’ gos filmhistóriát. Az Arany- \ álmok — melyet Nanni Mo- ' retti rendezett — olyan je- j lenséget tűz gombás tűhegy re, amely nálunk, Magyarországon is játszódhatna. Ifjú filmrendezőtitánok a kacagtató történet hősei, akik nem a közönségnek, hanem egymásnak készítenek filmet. Megkapja a magáét az olasz televízió is. Kár, hogy amit epésen kigúnyol — mármint az olasz tv kvízjátékait —, a magyar nézők nem ismerhetik eredetiben, de így is roppant mulatságos, amint a két filmbeli filmrendezőt pingvinnek öltöztetik, és az győz, aki gyorsabban tud ugrálni az izzasztó jelmezben ... Prózai színészként mutatkozott be Velencében a nálunk is népszerű John Travolta. A Blow Out című amerikai filmben — amely Antonioni híres Nagyítás című alkotására emlékeztet — egy rádióriportért alakít, aki véletlenül szemtanúja lesz egy vágtató gépkocsi katasztrófájának. Megszerzi a helyszínen készült fotókat, és addig nagyítgatja a felvételeket, amíg rájön: mindez nem a véletlen, hanem merénylet műve volt. Ám amikor felfedezését nyilvánosságra akarja hozni, maga is üldözött vaddá válik ... Szerepeltek persze a fesztiválon közepes, sőt gyönge filmek is, de a bemutatott több mint hatvanból legalább tíz olyan akad, amelyet érdemes volna, nálunk is műsorra tűzni. Remél jük: előbb- utóbb sor kerül rá. Garai Tamás Barbara Sukowa és Jutta Lampe az Úlomévek című NSZK filmdrámában, amely elnyerte a fesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt, a két főszereplőnő pedig — megosztva — a legjobb női alakítás számára kitűzött díjat Therese-Ann Savoy és Madaras József A zsarnok szíve című új Jancsó Miklós-film egyik jelenetében Tudomány — technika Nemzetközi kilogramm-etalon Sévres-ben A nemzetközi kg prototípusát látjuk hármas üvegbúra alatt. A kg fémtartalma: 90 százalék platina és 10 százalék iridium (KS) Röviden Energiatermelő baktérium Annak ellenére, hogy az ember olyan ötletes gyártaná, nyokat fejlesztett ki, mint például a napelemek, nap- kollektorok és -reflektorok, a napenergiát máig sem sikerült olyan hatásfokkal átalakítani, mint ahogy az a növényvilágban történik. A zöld növények a beeső napfény mintegy 30 százalékát alakítják át kémiai energiává fotoszintézis útján, a klorofill, mint katalizátor segítségével. A klorofill nagyon bomlé- kony volta miatt azonban eddig sikertelen volt minden arra irányuló kísérlet, hogy a zöld pigmentet közvetlenül emberi célú energiatermelésre használják fel. Egy új biológiai felfedezés alapján azonban lehetségesnek látszik, hogy egy másik energiakonverter segítségével a napfényből közvetlenül energiát nyerjünk. A kutatók a Vörös-tenger és más, nagy sótartalmú vizek mélypiros baktériumaiban egy bíbor színű pigmentet fedeztek fel, amely szintén képes a napfényt kémiai energiává alakítani. Bár az átalakítás hatásfoka csak kb. 10 százalék, az újonnan felfedezett spirál formájú baktériumpigment sokkal stabilabbnak bizonyult a klorofillnél. Repülőgépek zivatarban A zivatari zónákon való átrepülés a pilóták mindennapi feladatai közé tartozik, hiszen naponta kb. 45 ezer zivatargóc alakul ki a földön. Sokan azt hiszik, hogy a repülőgépet veszélyeztetik a villámcsapások, pedig erről szó sincs. A repülőgép Fara- day-kalitka módjára viselkedik, védelmet nyújtva az utasnak. A Lufthansa légi- társaság járatain közlekedő gépeket 3 év alatt. 223 esetben érte villámcsapás, minden különösebb következmény, kártétel nélkül. Sokkal inkább ügyelniük kell a pilótáknak a zivatarfront okozta turbulenciákra, a jégverésre és a géprészek eljegesedésére. A nagy francia forradalom előtt ebben az országban a mértékegységek provinciánként változtak, és ez megnehezítette a kereskedelmet és a mindennapi életet. Az al- kotmányozó nemzetgyűlés 1790-ben megbízta a Francia Tudományos Akadémiát egyértelmű hosszmérték és súlyrendszer kidolgozásával. A hosszúság egységéül a métert, a föld délköre negyedének tízmilliomod részét választották, a tömeg egysége a gramm lett, ennek ezerszerese a kg. A mérések alapján etanolokat készítettek. Az 1799. decemberi törvény a párizsi Archives Na- tionalesben kiállított méter és kilogramm etanolokat legalizálta. Az 1837. július 4-i törvény kötelezővé tette a metrikus rendszer alkalmazását egész Franciaország területén. Ez a törvény 1840. január l-ével lépett kötelező hatályba. Az elmúlt század folyamán Európában igen sok állam, így Magyarország is bevezette a méterrendszert. Ez az átállás nem egyszerre történt, hanem az európai országok néhány év, vagy évtized eltolódásokkal tértek át a metrikus rendszerre. 1872-ben nemzetközi bizottságot hoztak létre az egységes méterrendszer kialakításával kapcsolatban, harminc állam részvételével. Az 1875- ben megkötött Nemzetközi Mértékegyezményben meghatározott körülmények között őrzik az etanolokat a franciaországi Sévres-ben. Lenkey levele Hz 1848-as szabadságharc történetéhez A Széchenyi Könyvtárban őriznek egy levelet, mely 1851. szeptember 22-én kelt, és a szabadságharc végnapjairól ad szomorú részleteket. A levél Erdélyből került a könyvtárba, és aláírója valamelyik Lenkey, a híres 48-as tábornok családjának egyik ismeretlen tagja. A Lenkey név szorosan hozzátartozik történelmünkhöz: Lenkey János százados, a mariampoli (galíciai) Württemberg-hu- szárok kapitánya, Kossuth hívó szavára katonáival együtt hazajött, hogy támogassa az újonnan megalakult magyar honvédséget nehéz harcaiban. (Az esetet Petőfi is feldolgozta 1848. augusztus havában írt Lenkey százada című ismert költeményében). Itthon tábornokká nevezték ki, és ott volt a szomorú világosi fegyverletételnél is. Kivégzését csak azért kerülte el, mert megőrült, és az aradi várbörtönben halt meg 1850-ben. Lenkey halála után másfél évvel írták Lenkey-aláírással ezt az említett levelet, a családnak valamelyik olyan tagja, .aki ismerte az akkori eseményeket. Leírja, hogy 1851. szeptember 22-én ott járt a hírhedt Neugebäude (Újépület) előtt, és nagy tömeget látott. Közelebb érve észrevette a tér közepén — a mai Szabadság téren — álló bitófát; amelyre krétával felírták annak a harminchat ismert magyar szabadsághősnek a nevét, akiket a császári vésztörvényszék távollétükben és jelképesen halálra ítélt. Az ítéleteket a másnap megjelent Magyar Hírlap és Pesti Napló is közölte, és ezek a következők voltak: Almásy Pál, gróf András- sy Gyula, Balogh János, gróf Batthyány Kázmér. Beöthy Ödön, Csernátoni Cseh Lajos, Gorove István, Guyon Richárd, Hajnik Pál, Házmán Ferenc, Horváth Mihály, Irányi Dániel, báró Jósika Miklós, Kmetty György, Kornis Károly, továbbá tizenhatodikként Kossuth Lajos és így tovább. A levél írójáról nem tudjuk, melyik Lenkey volt. A várbörtönben raboskodó Lenkey János tábornok elméje megháborodott, és a börtön orvosának jelentése szerint öngyilkossággal vetett véget életének. Bátyja, Károly, aki honvédezredesként szintén a halálraítéltek közé került, királyi kegyelem folytán tizenhat évi várfogsággal kerülte el a kivégzést. Mielőtt lefogták, álruhában az őröket megvesztegetve felkereste öccsét a várbörtönben. Visszaemlékezéseiben leírja, hogy a tábornok nem ismerte meg. Ágyából a szalmazsák ki volt borítva, az ablak be volt törve, bár hideg szél fújt és a tábornok tele volt ütések, sebek nyomaival. Ez a leírás azt valószínűsíti, hogy nem elmezavarában verte szét fejét a börtön rácsain — mint a hivatalos jelentés közli, hanem valószínűleg agyonverték... E levéllel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy a harminchat „jelképesen” és „távollétében” halálraítélt szabadsághős közül néhány később visszakapta hazatérési jogát, de nem éltek vele, továbbra is külföldön maradtak. Kossuth sem jött haza, kinn élte le életét Tu- rinban. és hiába kereste fel Cegléd város száztagú küldöttsége, hogy hazatérésre bírja, és hogy vállalja el a város képviselőségét. Kossuth hajthatatlan maradt: „Hagyjatok engem békével, atyámfiai, mert illik nekem az én tisztemnek minden igazságát betöltenem ...” Rudnay János
