Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
1981. október 31., szombat o IZUdUlTiltt Szeghalom, Sárréti Tsz Dobbantás a nyolcasról Magyar Közgazdasági Társaság Készülődés a közgyűlésre Nemsokára — november végén — tartják meg a Magyar Közgazdasági Társaság VII. országos közgyűlését, ami igen jelentős esemény a szervezet életében. Az ötévenként rendezendő közgyűlésre már hetek óta készülődnek az MKT helyi csoportjai. írásos beszámolót állított össze erre az alkalomra a Békés megyei szervezet is, ami ezen időszak munkáját, rendezvényeit, eredményeit értékeli, öt esztendő alatt a szervezet taglétszáma 275-re növekedett, ami annyit jelent, hogy megyénk közgazdáinak 41 százaléka tagja a társaságnak, de ez sajnos nem minden esetben jelenti a tevékenységbe való bekapcsolódást. Emelkedett — 15-ről 24-re — a megyei szervezetnek igen jelentős támogatást nyújtó jogi tagvállalatok száma is. A jövő feladatai között szerepel a velük való kapcsolat szorosabbá, élőbbé, hatékonyabbá tétele. Az értékelt időszak alatt összesen 43 rendezvény volt, ahol a leggyakrabban előforduló témák: a népgazdasági tervezés koncepciói, az életszínvonal-politika fontosabb feladatai, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, módosítása, a világgazdasági jelenségek irányai, hatásai. Az országos közgyűlésén — amelyen megyénket 11 küldött képviseli —, többek között szó lesz az MKT belső struktúrájáról, a társ- tudományokkal való kapcsolatról, a fiatalok beilleszkedéséről. tevékenységéről a társaságon belül. — szí — Éjjei-nappal szedik a cukorrépát A dombegyházi Petőfi Tsz- ben éjjel-nappal szedik és szállítják a cukorrépát, naponta mintegy ezer tonnát adnak át a felvásárlóknak. A hétszázötven hektárnyi terület kétharmadáról takarították be a termést. Tovább növelik a betakarítás ütemét azzal, hogy péntektől prizmába rakják a répát, s igy nem kell a szállításra várni a kiszedésen dolgozóknak. Nyolc kombájn dolgozik a tsz kukoricatábláin, a közösből 300, a háztáji, nagyüzemi módszerrel termesztett kukoricából száz hektár törése van még hátra. Kedvezően alakult az utóbbi napokban a szemek nedvességtartalma, általában 20 százalék körüli értéket mutat, így jelentősen csökkenthetők a szárítási költségek. Nincs sok már a törésre való hibridkukoricából sem, várhatóan a jövő héten befejezik a betakarítását. Eddig 1400 hektárra vetették el a búzát, a még tervezett 300 hektáros területre három nap elég volna, azonban viszonylag nagy hányadban kerül a kukorica után a búza, s ez hátráltatja a vetést. A szövetkezet vezetői igy is bíznak benne, hogy a jövő héten földbe kerül az utolsó táblán is a mag. m. sz. zs. A Magyar Mezőgazdaság hetilap idei 40. számában olvasható a mezőgazdaság ár- és pénzügyi szabályozó rendszerének módosításáról szóló tájékoztató. Ennek nyolcadik pontja a 17 aranykorona átlagérték alatti szántón gazdálkodó üzemek új támogatási formáit taglalja. . Megyénkben a szeghalmi Sárréti Tsz az egyik üzem, amelyre az új szabályozók vonatkoznak. Hogyan használják ki a kedvező támogatási módot, ad-e a kiugráshoz — ahogy mondani szokás, a dobbantáshoz — alapot ez a lehetőség? — érre keressük a választ. Nem öröm a változatosság A. szövetkezet 6800 hektár közös szántóval rendelkezik. „A legújabb kori” története 1975-ig vezethető visz- sza. Akkor egyesült ugyanis a község két téesze, a Petőfi és a Rákóczi. Mindkét üzemnek meg voltak a maga terhei. Az egyiket a belvíz, a másikat az árvíz veszélyeztette, a Petőfit egészen a tönk széléig, a szanálásig sodorta, összevonásukból egy olyan nagyüzem jött létre, amely kötött, réti, szikes és kotús láptalajokon gazdálkodik. Tovább fokozza a terület változatosságát a Sebes-Körös és a Berettyó, valamint ezek Holtágai. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy valaki megállapítsa: itt nagyon nehezen adják magukat a földek; a termést valósággal ki keli csikarni belőlük. Hogy a tizenöt és fél aranykoronás szántóterületű szövetkezetből mégsem lett egy nagy, de még rosszabb üzem, abban jelentős része van a szanálási jegyzőkönyvben megfogalmazott fejlesztési stratégiának. Ennek megállapításait szem előtt tartva, elsősorban a gazdaságtalan ágazatok megszüntetésére és a megnövekedett méretek adta lehetőségre, a szakosításra szánta magát a téesz vezetősége. Abbahagyták a zöldségtermesztést, sertéshizlalást. Termelési szerkezetüket az adottságokhoz igazítva leegyszerűsítették. Ennek során 2 ezer 800 hektárra növelték az őszi kalászosok vetésterületét, ezerre a napraforgót, 750-re a kukoricát, 600-ra a repcét és ezerkétszázra a lucernát. Intenzív gyepgazdálkodásra alapozva fejlesztették a ju- hászatot és a szarvasmarha- ágazatot. Nagy teljesítményű talajművelő gépeket vásároltak. Rizstermesztésbe kezdtek és igyekeztek jó szakembereket gyűjteni a szakmai irányításba. Hogy milyen eredménnyel, azt egyetlen tény is jól bizonyítja: 1979-ben elnyerték a Kiváló Szövetkező címet. Mindig ugrásra készék A fordulat mikéntjéről faggatom Lázár Lajos elnököt és Szabó Gyulát, a fiatal főagronómust. Nem találjuk a titkot. Mindketten _bi- zonygatják, hogy kár is keresni, nincs titok. De azért sorolják az évek során megtett intézkedéseket. Hogy rátértek az okszerű talajművelésre, tápanyagellátásra. Ez ebben a térségben különösen fontos, és munkájukat éppen a küzdelem teszi széppé. A szeghalmiak mindig is megszokták, hogy nehezen jutnak a kenyérhez. És maradtak a korábban meghatározott stratégia mellett. Ennek lényege, hogy állandóan figyelik a mezőgazdaság szabályozóinak változását. Nem szörnyűlködnek, ha egy új, gazdasági megszorításokat tartalmazó rendelkezés lát napvilágot. Inkább igyekszenek a maguk javára fordítani a szabályozók kínálta lehetőségeket. Tudják, hogy a jövő sem lesz könnyebb, azonos, vagy éppen kevesebb nyereséget kell jobb munkával elérni. Éppen ezért, nem haboznak akár évente is változtatni termelésük szerkezetén — a lehetséges kereteken belül. Így történt ez az idén is. Amikor a kormányzati szervek hivatalosan közölték az új gabonatermesztési támogatási rendszert, azonnal váltásra határozta magát a szakvezetés. „Segítségükre sietett” ezúttal a mostoha természet is. Lucernájuk egy része még a tavasszal kipusztult, nem okozott különösebb gondot a kiszántása. Gyorsan silókukoricát vetettek bele, hogy ne maradjon kihasználatlanul. A betakarítás után ebbe a földbe ke- -rült a búza, amelynek területét így jelentősen megnövelték. A jövő évtől 100 kilogrammonként 60 forint prémiumot kap az a mezőgazdasági üzem, amely az előző ötéves gabonatermés átlagának tíz százalékkal megnövelt meny- nyiségénél többet termel. Ezt a bázist a 3100 hektárra növelt búzaterületről hozzák le a jövő évtől. A pluszt, a prémiumot a fennmaradó másfél ezer hektáron „termelik” meg. Notesz mellé számológép Mint a szövetkezet elnöke mondotta, az állattenyésztésben továbbra sem látnak hasznot. Annak ellenére, hogy nőttek a juhhús és a vágómarha felvásárlási árai. A tej prémium csökkenése ugyanis kompenzálja az így kapható többletbevételt. Mégis nagy feladatok állnak az állattenyésztés' előtt, hiszen a hatvan forintos prémium feltétele, hogy ne romoljanak a hizlalás mutatói. Erre a korszerű legelők esélyt adnak a szövetkezetnek. De mire használják a másik pénzforrást, a 17 aranykorona alatti szántójú üzemekre vonatkozó ártámogatást? Eszerint ugyanis többletpénzt kapnak a kukoricára, a kalászos gabonákra, a vágómarhára és a vágójuhra is. Nem túl sok együtt ez az összeg f a . szövetkezetnek? Ellenkezőleg. Nagy szükség van rá, hiszen az energia, üzemanyag, műtrágya, emberi és gépi munka árának emelkedése kedvezőtlen helyzetet teremtett a téesz- ben. Elég annyit mondani, az utóbbi két évben tízmillió forinttal nőttek a’ termelési költségek, s ezzel együtt csökkent a nyereség is. Ügy lehet fogalmazni, megindultak a lejtőn, s ha ez a folyamat tovább tartana, ismét a veszteséges üzemek közé kerülne a közös gazdaság. A kapható ártámogatást nem a tagok jövedelmére fordítják közvetlenül. A többletpénz segítségével az eddig kiépített termelési alapokat óvják meg, tartják olyan szinten, amely lehetőséget ad a bővített újratermelésre. Ez pedig a későbbiekben a tagság jobb megélhetését szolgálja. Nem csoda, hogy jó, időben jött intézkedésnek tartják az ár- kiegészítés új rendszerét. De nem hagyatkoznak csak erre. A Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Intézetet kérték fel, kutassa fel a munkaszervezés, vezetés meglevő hibapontjait. Teremtsenek még erősebb belső érdekeltségi viszonyokat a vezetésben, amelyre ebben a helyzetben még nagyobb súly nehezedik. Többet kell töprengeni, számolni egy-egy új megoldás bevezetésén. Ahogy Szabó Gyula mondotta, ma már a korábban használatos noteszhez elengedhetetlen kiegészítő a zsebszámológép. M. Szabó Zsuzsa Hazafelé ballag a csorda Zsadány határában Fotó: Fazekas László Megkezdődött a fácánfogás Megyénkben, Gyomén található az ország egyetlen élő fácánt felvásárló telepe. Ide szállítják a vadásztársaságok, vadgazdálkodók a7 ország minden részéből a befogott vadat. A hét elején megkezdődött a felvásárlási szezon, megérkeztek a telepre az első szállítmányok. Ezeket először osztályozzák, vakclnál- ják. Az ép, egészséges állatok 21 napos karanténba kerülnek, ahonnan kamionokkal, vagy vonattal szállítják nyugat-európai tőkés országokba. A rendkívül szigorú állategészségügyi előírások betartásának köszönhetően csekély azoknak az állatoknak a száma, amelyek elhullanak a karantén ideje alatt. Várhatóan az idén kezdődött és a jövő év február végéig tartó felvásárlási szezon alatt 57 ezer fácánt indítanak útra a telep dolgozói. A tőkés export a befogóknak magas felvásárlási árat, az exportáló MAVAD-nak pedig jelentős valutabevételt jelent. m. sz. zs. Három műszakban fejelnek Az újkígyósi Aranykalász Tsz az idén 240 hektárra vetett sárgarépát. Fő vevőjük a Békéscsabai Hűtőház, amellyel a beszállításon kívül az előfeldolgozásban is megegyeztek. A szövetkezet egyik használaton kívüli épületébe mosó, fejelőgépet szereltek fel a hűtőház dolgozói. A berendezés két vonalán fejelik a szennyeződéstől megtisztított répát az ügyes kezű k(gyösi asszonyok. Hetvennyolcán dolgoznak három műszakban a világos, fűthető teremben. A szövetkezet így nagyobb jövedelemhez jut, de a gyár is jól jár. A föld nem jut be Nem könnyű nyolc órán át a szalag mellett állni December közepéig eltart a fejelés Fotó: Veress Erzsi a nagyüzembe, ott már csak a gőzhámozóba kerül a répa. Az újkígyóson levágott répafejek tápanyagban, vitaminban gazdag takarmányt adnak az állattenyésztésnek. Vásárol belőle a gyomai Győzelem Tsz is. Az idén jól termett, szépen jövedelmez a sárgarépa, mert kedvező időjárás volt rá. Termesztése azonban kockázatos, és csak tőkeerős üzem vállalkozhat rá — vallják a szövetkezet vezetői. Az előfeldolgozásra pedig csak az, ahol van elegendő munkaerő. m. sz. zs.
