Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

1981. október 31., szombat o IZUdUlTiltt Szeghalom, Sárréti Tsz Dobbantás a nyolcasról Magyar Közgazdasági Társaság Készülődés a közgyűlésre Nemsokára — november végén — tartják meg a Ma­gyar Közgazdasági Társaság VII. országos közgyűlését, ami igen jelentős esemény a szervezet életében. Az öt­évenként rendezendő köz­gyűlésre már hetek óta ké­szülődnek az MKT helyi csoportjai. írásos beszámolót állított össze erre az alka­lomra a Békés megyei szer­vezet is, ami ezen időszak munkáját, rendezvényeit, eredményeit értékeli, öt esz­tendő alatt a szervezet tag­létszáma 275-re növekedett, ami annyit jelent, hogy me­gyénk közgazdáinak 41 szá­zaléka tagja a társaságnak, de ez sajnos nem minden esetben jelenti a tevékeny­ségbe való bekapcsolódást. Emelkedett — 15-ről 24-re — a megyei szervezetnek igen jelentős támogatást nyújtó jogi tagvállalatok száma is. A jövő feladatai között szerepel a velük való kapcsolat szorosabbá, élőbbé, hatékonyabbá tétele. Az ér­tékelt időszak alatt összesen 43 rendezvény volt, ahol a leggyakrabban előforduló té­mák: a népgazdasági terve­zés koncepciói, az életszínvo­nal-politika fontosabb fel­adatai, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, módosítása, a világgazdasá­gi jelenségek irányai, hatá­sai. Az országos közgyűlé­sén — amelyen megyénket 11 küldött képviseli —, töb­bek között szó lesz az MKT belső struktúrájáról, a társ- tudományokkal való kap­csolatról, a fiatalok beillesz­kedéséről. tevékenységéről a társaságon belül. — szí — Éjjei-nappal szedik a cukorrépát A dombegyházi Petőfi Tsz- ben éjjel-nappal szedik és szál­lítják a cukorrépát, naponta mintegy ezer tonnát adnak át a felvásárlóknak. A hétszázötven hektárnyi terület kétharmadáról takarították be a termést. To­vább növelik a betakarítás üte­mét azzal, hogy péntektől priz­mába rakják a répát, s igy nem kell a szállításra várni a kiszedésen dolgozóknak. Nyolc kombájn dolgozik a tsz kukoricatábláin, a közösből 300, a háztáji, nagyüzemi módszer­rel termesztett kukoricából száz hektár törése van még hátra. Kedvezően alakult az utóbbi na­pokban a szemek nedvességtar­talma, általában 20 százalék kö­rüli értéket mutat, így jelentő­sen csökkenthetők a szárítási költségek. Nincs sok már a tö­résre való hibridkukoricából sem, várhatóan a jövő héten befejezik a betakarítását. Eddig 1400 hektárra vetették el a bú­zát, a még tervezett 300 hektá­ros területre három nap elég volna, azonban viszonylag nagy hányadban kerül a kukorica után a búza, s ez hátráltatja a vetést. A szövetkezet vezetői igy is bíznak benne, hogy a jövő héten földbe kerül az utolsó táblán is a mag. m. sz. zs. A Magyar Mezőgazdaság hetilap idei 40. számában ol­vasható a mezőgazdaság ár- és pénzügyi szabályozó rend­szerének módosításáról szóló tájékoztató. Ennek nyolcadik pontja a 17 aranykorona át­lagérték alatti szántón gaz­dálkodó üzemek új támoga­tási formáit taglalja. . Me­gyénkben a szeghalmi Sárré­ti Tsz az egyik üzem, amely­re az új szabályozók vonat­koznak. Hogyan használják ki a kedvező támogatási mó­dot, ad-e a kiugráshoz — ahogy mondani szokás, a dobbantáshoz — alapot ez a lehetőség? — érre keressük a választ. Nem öröm a változatosság A. szövetkezet 6800 hek­tár közös szántóval rendel­kezik. „A legújabb kori” tör­ténete 1975-ig vezethető visz- sza. Akkor egyesült ugyanis a község két téesze, a Pető­fi és a Rákóczi. Mindkét üzemnek meg voltak a ma­ga terhei. Az egyiket a bel­víz, a másikat az árvíz ve­szélyeztette, a Petőfit egé­szen a tönk széléig, a szaná­lásig sodorta, összevonásuk­ból egy olyan nagyüzem jött létre, amely kötött, réti, szi­kes és kotús láptalajokon gazdálkodik. Tovább fokoz­za a terület változatosságát a Sebes-Körös és a Berettyó, valamint ezek Holtágai. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy valaki megálla­pítsa: itt nagyon nehezen ad­ják magukat a földek; a ter­mést valósággal ki keli csi­karni belőlük. Hogy a tizenöt és fél arany­koronás szántóterületű szö­vetkezetből mégsem lett egy nagy, de még rosszabb üzem, abban jelentős része van a szanálási jegyzőkönyvben megfogalmazott fejlesztési stratégiának. Ennek megálla­pításait szem előtt tartva, el­sősorban a gazdaságtalan ágazatok megszüntetésére és a megnövekedett méretek adta lehetőségre, a szakosí­tásra szánta magát a téesz vezetősége. Abbahagyták a zöldségtermesztést, sertés­hizlalást. Termelési szerke­zetüket az adottságokhoz iga­zítva leegyszerűsítették. En­nek során 2 ezer 800 hektár­ra növelték az őszi kalászo­sok vetésterületét, ezerre a napraforgót, 750-re a kuko­ricát, 600-ra a repcét és ezerkétszázra a lucernát. In­tenzív gyepgazdálkodásra alapozva fejlesztették a ju- hászatot és a szarvasmarha- ágazatot. Nagy teljesítményű talajművelő gépeket vásárol­tak. Rizstermesztésbe kezd­tek és igyekeztek jó szak­embereket gyűjteni a szak­mai irányításba. Hogy mi­lyen eredménnyel, azt egyet­len tény is jól bizonyítja: 1979-ben elnyerték a Kiváló Szövetkező címet. Mindig ugrásra készék A fordulat mikéntjéről faggatom Lázár Lajos elnö­köt és Szabó Gyulát, a fia­tal főagronómust. Nem talál­juk a titkot. Mindketten _bi- zonygatják, hogy kár is ke­resni, nincs titok. De azért sorolják az évek során meg­tett intézkedéseket. Hogy rá­tértek az okszerű talajműve­lésre, tápanyagellátásra. Ez ebben a térségben különösen fontos, és munkájukat ép­pen a küzdelem teszi széppé. A szeghalmiak mindig is megszokták, hogy nehezen jutnak a kenyérhez. És ma­radtak a korábban meghatá­rozott stratégia mellett. Ennek lényege, hogy ál­landóan figyelik a mezőgaz­daság szabályozóinak válto­zását. Nem szörnyűlködnek, ha egy új, gazdasági meg­szorításokat tartalmazó ren­delkezés lát napvilágot. In­kább igyekszenek a maguk javára fordítani a szabályo­zók kínálta lehetőségeket. Tudják, hogy a jövő sem lesz könnyebb, azonos, vagy ép­pen kevesebb nyereséget kell jobb munkával elérni. Éppen ezért, nem haboznak akár évente is változtatni termelésük szerkezetén — a lehetséges kereteken belül. Így történt ez az idén is. Amikor a kormányzati szer­vek hivatalosan közölték az új gabonatermesztési támo­gatási rendszert, azonnal vál­tásra határozta magát a szakvezetés. „Segítségükre sietett” ezúttal a mostoha természet is. Lucernájuk egy része még a tavasszal ki­pusztult, nem okozott külö­nösebb gondot a kiszántása. Gyorsan silókukoricát vetet­tek bele, hogy ne maradjon kihasználatlanul. A betaka­rítás után ebbe a földbe ke- -rült a búza, amelynek terü­letét így jelentősen megnö­velték. A jövő évtől 100 kilogram­monként 60 forint prémiu­mot kap az a mezőgazdasági üzem, amely az előző ötéves gabonatermés átlagának tíz százalékkal megnövelt meny- nyiségénél többet termel. Ezt a bázist a 3100 hektárra növelt búzaterületről hozzák le a jövő évtől. A pluszt, a prémiumot a fennmaradó másfél ezer hektáron „ter­melik” meg. Notesz mellé számológép Mint a szövetkezet elnöke mondotta, az állattenyésztés­ben továbbra sem látnak hasznot. Annak ellenére, hogy nőttek a juhhús és a vágómarha felvásárlási árai. A tej prémium csökkenése ugyanis kompenzálja az így kapható többletbevételt. Mégis nagy feladatok állnak az állattenyésztés' előtt, hi­szen a hatvan forintos pré­mium feltétele, hogy ne ro­moljanak a hizlalás mutatói. Erre a korszerű legelők esélyt adnak a szövetkezetnek. De mire használják a má­sik pénzforrást, a 17 arany­korona alatti szántójú üze­mekre vonatkozó ártámoga­tást? Eszerint ugyanis több­letpénzt kapnak a kukoricá­ra, a kalászos gabonákra, a vágómarhára és a vágójuhra is. Nem túl sok együtt ez az összeg f a . szövetkezetnek? Ellenkezőleg. Nagy szükség van rá, hiszen az energia, üzemanyag, műtrágya, em­beri és gépi munka árának emelkedése kedvezőtlen helyzetet teremtett a téesz- ben. Elég annyit mondani, az utóbbi két évben tízmillió forinttal nőttek a’ termelési költségek, s ezzel együtt csökkent a nyereség is. Ügy lehet fogalmazni, megindul­tak a lejtőn, s ha ez a fo­lyamat tovább tartana, is­mét a veszteséges üzemek közé kerülne a közös gaz­daság. A kapható ártámoga­tást nem a tagok jövedelmé­re fordítják közvetlenül. A többletpénz segítségével az eddig kiépített termelési ala­pokat óvják meg, tartják olyan szinten, amely lehető­séget ad a bővített újrater­melésre. Ez pedig a későb­biekben a tagság jobb meg­élhetését szolgálja. Nem cso­da, hogy jó, időben jött in­tézkedésnek tartják az ár- kiegészítés új rendszerét. De nem hagyatkoznak csak erre. A Mezőgazdasági Ügy­vitelszervezési Intézetet kér­ték fel, kutassa fel a mun­kaszervezés, vezetés meglevő hibapontjait. Teremtsenek még erősebb belső érdekelt­ségi viszonyokat a vezetés­ben, amelyre ebben a hely­zetben még nagyobb súly nehezedik. Többet kell töp­rengeni, számolni egy-egy új megoldás bevezetésén. Ahogy Szabó Gyula mondotta, ma már a korábban használatos noteszhez elengedhetetlen kiegészítő a zsebszámológép. M. Szabó Zsuzsa Hazafelé ballag a csorda Zsadány határában Fotó: Fazekas László Megkezdődött a fácánfogás Megyénkben, Gyomén találha­tó az ország egyetlen élő fácánt felvásárló telepe. Ide szállítják a vadásztársaságok, vadgazdál­kodók a7 ország minden részé­ből a befogott vadat. A hét ele­jén megkezdődött a felvásárlási szezon, megérkeztek a telepre az első szállítmányok. Ezeket először osztályozzák, vakclnál- ják. Az ép, egészséges állatok 21 napos karanténba kerülnek, ahonnan kamionokkal, vagy vo­nattal szállítják nyugat-európai tőkés országokba. A rendkívül szi­gorú állategészségügyi előírások betartásának köszönhetően cse­kély azoknak az állatoknak a szá­ma, amelyek elhullanak a karan­tén ideje alatt. Várhatóan az idén kezdődött és a jövő év február végéig tartó felvásárlási sze­zon alatt 57 ezer fácánt indíta­nak útra a telep dolgozói. A tőkés export a befogóknak ma­gas felvásárlási árat, az expor­táló MAVAD-nak pedig jelentős valutabevételt jelent. m. sz. zs. Három műszakban fejelnek Az újkígyósi Aranykalász Tsz az idén 240 hektárra ve­tett sárgarépát. Fő vevőjük a Békéscsabai Hűtőház, amellyel a beszállításon kí­vül az előfeldolgozásban is megegyeztek. A szövetkezet egyik használaton kívüli épületébe mosó, fejelőgépet szereltek fel a hűtőház dol­gozói. A berendezés két vo­nalán fejelik a szennyező­déstől megtisztított répát az ügyes kezű k(gyösi asszo­nyok. Hetvennyolcán dolgoz­nak három műszakban a vi­lágos, fűthető teremben. A szövetkezet így nagyobb jö­vedelemhez jut, de a gyár is jól jár. A föld nem jut be Nem könnyű nyolc órán át a szalag mellett állni December közepéig eltart a fejelés Fotó: Veress Erzsi a nagyüzembe, ott már csak a gőzhámozóba kerül a ré­pa. Az újkígyóson levágott répafejek tápanyagban, vi­taminban gazdag takarmányt adnak az állattenyésztésnek. Vásárol belőle a gyomai Győzelem Tsz is. Az idén jól termett, szé­pen jövedelmez a sárgarépa, mert kedvező időjárás volt rá. Termesztése azonban koc­kázatos, és csak tőkeerős üzem vállalkozhat rá — vallják a szövetkezet veze­tői. Az előfeldolgozásra pe­dig csak az, ahol van ele­gendő munkaerő. m. sz. zs.

Next

/
Thumbnails
Contents