Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 198 L OKTÓBER 4., VASÁRNAP Ara: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Púja Frigyes beszéde az ENSZ-közgyíílésen Tanácskozott a MTESZ XIII. küldöttközgyűlése Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése mindig jelentős esemény a nemzetközi politikai életben. Különösen így van ez nap­jainkban, amikor az enyhü­lés folyamata megtorpant és a nemzetközi kapcsolatokban szaporodnak a feszültség ele­mei. Az utóbbi években ta­pasztalható és egyre erősödő negatív folyamatok maguk­ban hordozzák annak a ve­szélyét, hogy az emberiség ismét szembekerül a már egyszer átélt és nagy káro­kat okozó hidegháborús po­litika súlyos következmé­nyeivel — mondotta Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 36. üléssza­kának általános politikai vi­tájában pénteken délután el­hangzott beszédében. A nemzetközi helyzet ked­vezőtlen alakulásának a fő oka az a törekvés, amely a katonai fölény megszerzése érdekében indított fegyver­kezési hajszával, a nemzet­közi légkör megmérgezésével az erőpolitika zsákutcájába akarja visszakényszeríteni a világot. A Magyar Népköztársaság kormánya elítéli az enyhülés elleni támadásokat, a fegy­verkezési hajszát, a nemzet­közi légkör megrontására és a hidegháború újjáélesztésé­re irányuló felelőtlen pró­bálkozásokat. Legfőbb kül­politikai feladatának tovább­ra is azt tartja, hogy előse­gítse a háborús veszély el­hárítását, a béke és a nem­zetközi biztonság megszilár­dítását, a leszerelés ügyét, a népek barátságának és együttműködésének elmélyí­tését. A Magyar Népköztársaság szilárd, híve a leszerelésnek, a fegyverzetkorlátozásnak. Kormányom aktívan és kez- deményezően lép fel a kü­lönböző nemzetközi leszere­lési fórumokon, és a kétolda­lú tárgyalásokon is igyekszik elősegíteni e problémák ren­dezését. A világ valamennyi népé­nek érdeke és a jelenlegi nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos feladata az em­beriségre mind súlyosabb terheket hárító fegyverkezé­si hajsza megállítása. Az ed­digi leszerelési tárgyalásokon sok értékes, konstruktív ja­vaslat született, és megálla­podásokat is kötöttek. Fontos, hogy az eddigi erő­feszítések ne menjenek ve­szendőbe. Éppen ezért üdvö­zöljük és támogatjuk a Szov­jetunió leszerelési javaslata­it — beleértve a világűr tel­jes fegyvermentesítésére elő­terjesztett legújabb napiren­di indítványt is —, amelyek józan mérlegelésen, a reali­tások figyelembevételén ala­pulnak, következetes béke­akaratot tükröznek és ame­lyek éppen ezért egybeesnek a magyar nép érdekeivel és törekvéseivel. Az egész emberiség bizton­sága szempontjából kiemel­kedő jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hop'7 a Szovjet­unió és az Egyesült Államok folytassa a tárgyalásokat a hadászati nukleáris fegyve­rek korlátozásáról és csök­kentéséről. A második SALT- szerződés ratifikálásának el­maradása, a különböző le­szerelési tárgyalások ameri­kai részről történő lelassítá­sa vagy megszüntetése és a (Telefotó) közép-hatótávolságú, de stra­tégiai rendeltetésű amerikai nukleáris rakéták egyes nyu­gat-európai országokba tör­ténő telepítéséről hozott NA- TO-döntés megvalósítása — amely közvetlenül fenyegeti hazánk biztonságát is — nö­veli a nemzetközi feszültsé­get, felborítja a kialakult erőegyensúlyt és a fegyver­kezés további eszkalációjá­hoz vezet. Örömmel üdvözöljük a Szovjetunió küldöttsége ál-' tál a közgyűlésnek beterjesz­tett deklarációtervezetet, amely a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását az emberiség elleni bűntett­nek nyilvánítja. Ügy véljük, hogy a közgyűlésnek el kel- lene fogadnia egy ilyen, a nukleáris katasztrófa elkerü­lését célzó deklarációt. A magyar kormány teljes támogatásáról biztosítja a nukleáris fegyverektől men­tes övezetek kialakításira (Folytatás a 2. oldalon) A harcgyakorlat az előző napi riadóval kezdődött, ame­lyet azzal a céllal rendelt el a parancsnokság, hogy va­lamennyi részvevő átérezze a feladat súlyát, és legjobb tudásának, képességeinek birtokában igyekezzék meg­felelni a követelményeknek. Sonkoly Mihály, a munkás­őrség szarvasi járási-városi egységparancsnoka és he­lyettese, Nemcsényi János, nem kis büszkeséggel beszél­tek arról, hogy az első szá­zadban a készenléti tartalék állomány megjelenési aránya még sohasem volt olyan ked­vező, mint most. A harcgya­korlat egyúttal jó lehetősé­get teremtett arra, hogy az idősebb korosztályokhoz tar­tozó munkásőrök a legújabb technikai felszereléseket is megismerhessék. A fiatalab­bak a harcoló állományba ke­rültek. Szilasi Imre r. had­nagy vezetésével több rend­őr is kivette részét az úgy­nevezett „éles feladatok” el­látásából a telepített és el­lenőrzőpontokon. Minden fel­adatot szervezetten és fele­lősségteljesen hajtottak vég­re a munkásörök. Egyébként az egész harc- gyakorlat tervét maga a zász­lóaljtörzs dolgozta ki, mivel az egységparancsnok annak idején továbbképzésen volt. A vezetés arra törekedett, Harminckét tagegyesület és 22 területi szervezet mint­egy 170 ezer műszaki, ter­mészettudományos és agrár- szakember tagjának képvi­seletében, 700 küldött rész­vételével tegnap tartotta XIII. küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge a XIII. kerületi pártbi­zottság székházában. A ta­nácskozáson részt vett Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt az MSZMP Közpon­ti Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a kormány, valamint a társadalmi szervek több képviselője. A küldöttközgyűlés részt­vevőit és a vendégeket Ajtai Miklós, a MTESZ társelnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy a szakmai értelmiségnek alapvető szerepe van nép­gazdaságunk további fejlő­désében, ami az eddiginél is felelősségteljesebb munkát követel tőlük és a szövetség­től egyaránt. A munkabizottságok meg­választása után Tóth János főtitkár fűzött kiegészítést az elnökség írásos jelentéséhez. Utalt arra, hogy a MTESZ és a tagegyesületek egész orszá­got behálózó tevékenysége az elmúlt négy évben tovább fejlődött. Folytatódott a területi szervek kiépítése, bővültek a megyei, a városi, egyesületi csoportok, de az üzemiéit—szrevezésében, il­letve működésében nem tör­tént lényeges előbbre lépés. A MTESZ-szervezetek sok­rétű munkájából kiemelte a szakmai tájékoztatásban és a továbbképzésben elért si­kereket is. Négy év alatt hogy a lehető legprecízebben lássák el teendőiket a külön­böző területeken. Ezt a célt szolgálta többek között a zászlóaljtörzsnek azon intéz­kedése, amelynek értelmében a szakaszokhoz is döntnökö- ket kellett vezényelni. Ök irányították, illetve ellen­őrizték az „ellenséges sze­mélyeket”. A rádiós össze­köttetés szintén kifogástala­nul működött. A berendezés kezelésével megbízott mun­kásőrök szorgalmasan vették a jelentéseket, s amikor 76 ezer tanácskozást és szak­mai tanfolyamot tartottak, amelyeken csaknem 3 millió­an vettek részt. A MTESZ szakemberei állást foglaltak minden fontos gazdasági és tudománypolitikai kérdés­ben, A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alapszabály-szerkesztő bizottság jelentését követő­en megkezdődött a vita. A vitában felszólalt Aczél György is. Aczél György a Központi Bizottság és a kormány üd­vözletét tolmácsolta, majd a műszaki értelmiség megnöve­kedett szerepéről és felelős­ségéről szólt. Befejezésül a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének meg­növekedett szerepét hangsú­lyozta gazdasági feladataink megoldásában, azzal — mi­ként fogalmazott —, hogy az országban több százezer szakembert számláló műsza­ki értelmiség nemcsak élve­zi a kormány bizalmát, ha­nem kötelessége js, hogy tu­dásával, hozzáértésével elő­segítse soron levő népgazda­sági feladataink megoldását. Tóth János főtitkár vitazá­rója után a küldöttek elfo­gadták a MTESZ alapsza­bályzatát, és a küldöttköz­gyűlés határozatát. Az országos elnökség meg­tartotta alakuló ülését, és megválasztotta a MTESZ tisztségviselőit. Elnök: Fock Jenő, társelnökök: Ajtai Miklós, Horgos Gyula, Kó­nya Albert, Soós Gábor, Trethon Ferenc. Főtitkár: Tóth János. szükség volt rá, haladéktala­nul intézkedtek. A zászlóalj­vezetés az előre megadott szempontok alapján minősí­tette a hadgyakorlat résztve­vőinek tevékenységét. Érté-, kelése szerint mind a pa­rancsnokok, mind az állo­mány tagjai sikeresen látták el teendőiket, s minden re­mény megvan arra, hogy a mai lőgyakorlaton is a teg­napihoz hasonló jó eredmé­nyeket érjenek el a munkás. A századtörzsnél kifogástalanul működő rádióösszeköttetcs nagyban hozzájárult a feladatok sikeres teljesítéséhez Fotó: Martin Gábor Munkásőrök harcgyakorlaton Amíg a betonalapzat köt, összeszerelhető a képen látu ható 60 tonna termény tárolására alkalmas fémlemez­alapanyagú silótorony. Ilyen újdonságokról számolunk be lapunk 5. oldalán a bábolnai napokról Fotó: Dupsi Károly fl pádon Padok az utcán, a téren, a ligetben, a falusi házak előtt. Fényesre koptatott keskeny kis ülőalkalmatosságok, és színesre mázolt, betonba merevített, vagy vaslábakon kapaszkodó modern padok. Padok, ahol összebújhatnak a szerelmesek, ahol megpi­henhetnek a cipekedő háziasszonyok, ahol buszra, vonat­ra várnak az utasok, ahol játszó gyerekeikre vigyáznak a kismamák, nagyszülők. És vannak a nyugdíjaspadok, az idős emberek számára törzshelyek, ahol — ha csak jó az idő — elüldögélnek, nézelődnek, beszélgetnek, politi- zálgatnak. S hogy miről esik szó itt például egy napfé­nyes őszi délelőttön? Erről szói írásunk a 4. oldalon. Gúzsba kötve táncolni A piaci igények, az exportkövetelmények és a gazda­sági szabályozók szorítása meglehetősen behatárolja a vállalatok mozgási lehetőségeit. Találó hasonlat szerint, olyan ez, mintha valaki gúzsba kötve akarna táncolni. Természetesen, bármennyire is korlátozottak a lehetősé­gek, mindig többféle lépés lehetséges. Ezek közül a leg­jobbat kell választani, mert ezen múlhat a vállalat jö­vője. Ezekről a fontos kérdésekről miként vélekednek a Bé­késcsabai Kötöttárugyárban? Erre keressük a választ az 5. oldalon. Halk szavú öröm, halk szavú bánat A mezőkovácsházi szervező iroda a könyvesbolt mel­lett, szemben a pártbizottsággal szép megjelenésű, a ki­rakati ablakban fotográfiák: derűs arcú fiatalok, mosoly­gós kicsik, kék nyakkendővel. Odabent pedig a kis hely ellenére is rengeteg nagy terv. Az iroda vezetőjével, Baktai Ferenccel és két munka, társával Maczkai Józsefnével és Szlávik Ilonával beszél­gettünk a két esztendőről, mely a nyitás óta eltelt. Aztán arról is szó esett, hogy mit hozhat a jövő? (6. oldal) Minikörkép „Serdülők, szülők, tanárok”, „Aranydiploma Lipcsé­ben”, „Mondd, kis kócos”, „Emlékkönyvbe ez is elég...” — címek a 11. oldalról, a Minimagazinból, s hogy miről szólnak az írások? Nos, többek között arról, hogy a most kezdődött tanév eredményei nem kismértékben attól is függnek, hogy a tanár, a tanítvány és a szülő valójában együtt dolgozzon, már év elejétől. Egy másik írásunkban a Békéscsabai Kötöttárugyár két fiatal szak­embere bemutatja azon termékeket, mellyel a vállalat a lipcsei nemzetközi vásáron aranydiplomát nyert. Szólunk Komár László nagylemezéről, és lapozunk régi emlék­könyveket. „Közhelytelenségek” címmel az országos disz- kósvizsgán elhangzott „elszólásokból” Idézünk. Ízelítőül íme egy: „Ez a zene jó ritmusú fülek számára készült”.

Next

/
Thumbnails
Contents