Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-30 / 255. szám

1981. október 30., péntek Ki a főnök a fatelepen? Panasz — kérdőjelekkel? Janika Mezőmegyer, Harang ut­ca 14. Három és fél évvel ezelőtt nagy boldogság kö­szöntött Galisz Jánosra és feleségére. Üj jövevény ér­kezett a családba, megszü­letett első gyermekük, Jani- ka. Az örömbe bánat is ve­gyült: kiderült, hogy a kis­fiú alsó végtagjai a születés közben megsérültek. A gyermek ennek következté­ben nem tud járni. Súlya most 15 kilogramm, egyre nehezebb tehát hordania édesanyjának, aki jelenleg a négy évre meghosszabbított gyest tölti. * * * A MÁV békéscsabai üzem­főnökségének Dózsa György Szocialista Brigádja 1972- ben alakult. A tmk-brigád tagjai között lakatosok, vil­lanyszerelők, bádogosok van­nak. Kiváló munkájuk ered­ményeként 1978-ban arany­koszorús, a következő év­ben pedig ezüstkoszorús lett a brigád. Maczák György brigádve­zető szavait idézzük: — Ez év májusában az üzemfőnökség vöröskeresztes alapszervezetének kérésére vállaltuk azt a szép felada­tot, hogy a mezőmegyeri kis­fiú részére tolókocsit készí­tünk. Brigádunk tizenhat tagja néhány évvel ezelőtt már vállalt és teljesített egy hasonló jellegű feladatot. Mindannyian -lelkesen lát­Janika először ült a kocsiban kantkocsit is, amelyet egy MÁV-dolgozónak ajánlunk majd fel. * * * Október 23., délelőtt 11 óra. Izgatottan, de látható örömmel fogadja a brigád és ■ a vöröskeresztes alapszerve­zet képviselőit a Galisz há­zaspár. A kis Jánoskát be­ültetik a tolókocsiba. Először A brigád néhány tagja tunk a munkához. A szüksé­ges alkatrészek legnagyobb részét magunk gyűjtöttük össze, szinte mindenki ho­zott otthonról valamit, majd társadalmi munkában össze­szereltük a tolókocsit. Készí­tettünk egy nagyobb rok­kissé megszeppenve néz a körülötte álló emberekre, majd lassan elmosolyodik. Egyszerű, tiszta lakás a háromtagú munkáscsalád otthona. Az első, köszönő szavak után a háziasszony arról beszél, milyen nagy Fotó: Blaskó Mihály izgalommal várták ezt a na­pot. Majd Jánoskára terelő­dik a szó: — Megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy gyermekünk ne érezze hátrányát ennek a sajnála­tos testi hibának — mondja az édesanya. — Bizonyos időközönként hosszabb-rövi- debo kezelésre visszük a Mozgássérültek Országos In­tézetébe. — Persze ezt nem tehet­jük meg túl gyakran, mert nem bírjuk anyagilag — kapcsolódik a beszélgetésbe az apa. — Ilyenkor ugyanis mi is fönn lakunk Pesten, s az IBUSZ-szoba nagyon drá­ga. Nem dúskálunk' a ja­vakban, de amit csak tu­dunk, szeretnénk gyerme­künknek megadni. — Értesültünk arról, hogy Békéscsabán a közeljövőben nyílik egy óvoda, ahová a mozgássérült gyermekek jár­nak majd. Szeretnénk, ha Janika is helyet kapna majd ebben az óvodában. Ha ez nem sikerül, akkor a felesé­gem itthon marad a gyerme­künkkel. * * * Befejezésül idézzünk a Galisz házaspár köszönő so­raiból, melyeket a brigád naplójába írtak: „Gyerme­künk nevelését jelentősen megkönnyíti az általuk nyúj­tott segítség. Hálás köszönet­tel: Galisz János, Galisz Ja- nosné.” Lipták Judit Kormozás — fehér ingben Megfontoltan, takarékosan fitszáznyolcvanmillió forint Orosházán Szerkesztőségünkbe 1980- ban csaknem 600 panaszos levél érkezett, Volt közöttük jogos, sokakat érintő bírálat, egyéni sérelem, és mi taga­dás, rágalmazó írás is. Az idén eddig mintegy 300-an keresték meg soraikkal a Népújságot. Íme, egy a kö­zelmúlt postájából. D levél „Azért fogtam tollat, mert körülbelül másfél hónapja kimentünk egyik ismerő­sömmel Bélmegyerre,' az Üj Barázda Tsz-be. Először a központban érdeklődtünk a faház-nyaraló iránt. Egy em­ber ki is jött velünk a fate­lepre, és ott beszéltünk a Marci keresztnévre hallgató főnökkel, aki megígérte, hogy mivel mi vagyunk az első jelentkezők, a faházat TÜZÉP-ajtóval és ablakkal, pozdorja belső falazással külön mintának, díjmente­sen felállítják a kertünkben. Felírta a nevem és a cí­mem, és azt mondta: egy héten belül értesít. De levél nem jött. Ekkor beszéltünk a csabai piactéren felállí­tott faházban árusító üzlet­kötővel, aki ugyanezeket megígérte és közölte: menjek ki 8-án a fatelepre, min­dent elintézett.. . Amikor boldogan megérkeztem a feleségemmel a telepre, ak­kor jött a csattanó. Nem ta­láltam azt az embert az iro­dában, akivel előzőleg tár­gyaltam. Helyette egy másik férfi jelentkezett, aki telep­vezetőnek adta ki magát... Az viszont szinte szóba se állt velünk, csak annyit mondott durván, hogy nincs értelme a sok beszédnek, in­gyen kiszállítani és felállíta­ni a faházat nem lehét. Egy­két hónap múlva összerak­nak egy ilyen épületét a te­lepen, akkor megnézhetem, ha érdekel. ,. Végül egy másik fiatalember kért bo­csánatot, mondván: a fő­nök haragszik valamiért... A telepvezető igen szép kis­királynak érzi magát... Fe­lelőtlen kijelentést ne tegyen egyetlen vezető sem...” (Aláírás, pontos cím.) Bz elnöknél Mit tehet ilyenkor az új­ságíró? Időt, fáradságot nem kímélve utánajár a dolognak. Felhívja a tsz elnökét, Pe- recz Sándort, és találkozót kér. Igen ám, de a vezetők elfoglalt emberek. Mégis szakítunk egy fél órát a be­szélgetésre. — A levélíró azt állítja, hogy önnel is beszéltek fa~ házügyben. — Igen. Eljöttek hozzám, és azt kérték: ha ingyen ki­szállítjuk és felállítjuk a faházat, ők ennek fejében 1982-ben eladnak legalább 60 ilyen nyaralót. — Tehát üzletet ajánlot­tak. Erről nincs szó a levél­ben. " — Hangsúlyozom: nekünk nincs szükségünk efféle propagandára. Amikor az idén júniusban megkezdtük a gyártást, a kispénzű embe­rekre, kertbarátokra gon*- dőltünk. Ügy véltük, hogy 14—15 ezer forint nem sok egy faházért. Ehhez még tudni kell: évente 20 mil­lió forintot tesz ki e mel­léktevékenységből származó termelési érték. A telep fő profilja a rakodólap-készítés, ennek hulladékát használjuk fel a faházhoz. Nem titok: bővíteni szeretnénk a kiegé­szítő gazdaságot. Van már építőrészlegünk, közterület­fenntartó brigádunk, foglal­kozunk olaj- és gázkazánok javításával, jövőre 35 mil­liós svéd exportra számítunk kapa- és lapátnyélből. Még ebben az évben megnyílik Békéscsabán, a Bartók Béla úton a barkácsboltunk. — Ez azt jelenti, hogy nincs szükségük reklámra? — Szabálytalanság árán nem tartunk rá igényt, ezt aligha szükséges magyarázni. Egyébként a faház népsze­rűsítését szolgálja a megye- székhelyen levő árusítóhe­lyünk és a Népújságban is jelent meg információ az új szolgáltatásainkról. Ugyan­akkor elismerem: egyelőre több az érdeklődő, mint a vevő. — Végül is ki a vezető a fatelepen? — Jó néhány éve Hajdú Imre, Dán Márton, akivel a panaszos először beszélt, be­osztott dolgozó! A fatelepen Amerre a szem ellát, min­denütt farönk, léc deszka. A sivító fűrészgépek mellett lányok, asszonyok szorgos- kodnak. Az irodában né" gyen-öten dolgoznak, üldö­gélnek. A telepvezető hely- lyel kínál és még egyszer megkérdezi, honnan jöttem. Felolvasom a levelet, ő ki­várja a türelmetlenségig fo­kozódó csendet, látszik az arcán, hogy belülről felhá­borodik. — Nagyon sok bajom van ezzel a Marcival. Üj ember itt, talán két hónapja dol­gozik a telepen. Mit sem tudtam az ígérgetéseiről, ő meg nem szólt róla. Kínos helyzetbe kerültem, amikor az ügyfél idejött és követe- lődzött, hogy tartsuk meg az ígéretet: térítés nélkül ál­lítsuk fel a faházat. Ne­künk az utolsó szögig el kell számolnunk. A faház 14 ezer 671 forintba kerül, a szállítási és a munkadíj 2 ezer, a tetőpala 1090 forint. Senkinek sincs joga ettől el­térni. — A beosztottja mégis megpróbálta ... — Amikor kérdőre von­tam, letagadta az egészet. — Beszélhetnék vele? — Most nem, ugyanis sza­badságon van. — A levélíró egy más tí­pusú faházat szeretett volna, van erre lehetőség? — Nézze, itt a tervrajz. Előreláthatólag 29 ezer 200 forintért tudnánk gyártani, de csak akkor, ha legalább 10 jelentkező leSk. — Kiskirálynak érzi ma­gát? — Azt hiszem, ez túlzás. Valóban bosszús voltam, de semmiképp durva, csupán határozott. Végeredményben a népgazdaság, a közös pén­zét nem herdálhatja el sen­ki. A levélírónál A lakásban csend, diszkrét félhomály. A középkorú fér­fi frissen vasalt tarka ing­ben, papucsban tessékel a szobába. A felesége is mel­lételepszik. Hosszú és kalandos út után „haza, Szigetvárra ke­rült” a Szigetvár végnapjai című festmény, Wéber Xa­vér Ferenc 1873-ban alkotott nagy műve. A pécsi születé­sű — kereskedőcsaládból származott és kereskedőként indult — festőművész a XIX. század második felének euró­pai rangú mestere, a híres müncheni festőakadémia ta­nára volt. Legismertebb, legsikerül­tebb alkotása Szigetvár 1566- ban történt elfoglalásához kapcsolódik, ihletője Jókai Szigetvári vértanúk című ro­mantikus drámája volt. A kép nem a sokféle Zrínyi­ábrázolás egyike, hanem egy hős nőnek állít emléket. Azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Lorándfy Anna — Zrínyi rokona — felrobbant­ja a vár lőportornyát önma­gával és a benyomuló törö­kökkel együtt. A szigetvári várbaráti kör elnöke, Molnár Imre hely- történész felkutatta a mű­— Mikor beszéltek a tsz~ elnökkel? — Éppen szabad szombat volt, felkerestük a lakásán, de azt mondta, hogy ott hi­vatalosan nem tárgyal. Ezt megértettük. Egy-két hét múlva mentünk azután a központba, illetve a fatelep­re. — Azt nem irta a levélben, hogy üzletet ajánlottak a tsz-nek. — Én nem ajánlottam semmit, a társam volt a kez­deményező. — Tudta, hogy ki a főnök a fatelepen? — Nem. Fogalmam se volt akkor róla, hogy így elfa­jul a dolog, másképpen fel­írom a neveket. Jóakaratot láttam abban a fiatalember­ben. Egyetlen fillért nem adtam neki, egyszerűen hit­tem a szavában. — Arra sem gondolt, hogy amiről szó van, esetleg visz- szaéléshez vezethet? — Így utólag, ha belegon­dolok ... De annyira meg­győzően beszélt, és az elnök is azt mondta: minden igényt kielégítenek. Ha ak­kor a telepvezető higgadtan megmagyarázza a dolgokat, biztosan megnyugszom. — Miért nem akarja, hogy név szerint szerepeljen a riportban? — Nézze, én egyszerű munkásember vagyok, ha megtudnák, hogy hétvégi házat akarok venni, foly­ton ugratnának a munkatár­saim. Nincs nekem erre szükségem. Isaac Rubin igazsága Nem állítom, hogy a ter­melőszövetkezet teljesen vét­len. A kezdeti bukdácsolás, bizonytalanság a rutintalan­ság számlájára írható. Egy­két ember felelőtlensége azonban nem kérdőjelezheti meg a kezdeményezés hasz­nosságát. Megyénkben is egyre többen vásárolnak ker­tet, faházat, töltik el a meg­növekedett szabad időt kel­lemes környezetben, a zöld­ség- és gyümölcstermesztés­ről nem is beszélve. Per­sze, van még tanul nivalónk. Például az, hogy nálunk a reklám állami monopólium, a különböző szabálytalan alkudozások nem vezethet­nek jóra. Isaac Rubin írja A dühös ember című művé­ben, hogy a nyilvánosságot nem vállaló levélíró tulaj­donképpen maga sem fogad­ja-el a leírt álláspontot, és nem áll ki érte. Érdemes ezen elgondol" kozni! Seres sándor vész életpályáját, és ennek során érdekes momentumra bukkant. Az 1887-ben el­hunyt Wéber Xavér Ferenc a gazdag kép- és régiség­gyűjteményét Pécsnek szán­ta, hogy általa megvessék egy városi múzeum alapjait. Mi­vel azonban váratlanul halt meg és végrendeletet nem hagyott, képeit és egyéb mű­tárgyait a bajor kincstár el- árvereztette. Wéber Xavér Ferenc szü­letésének 100. évfordulója alkalmából — 1929-ben — nagyszabású kiállítást ren­deztek Pécsett. Több művét megvásárolta ekkor a város, ezeket a Janus Pannonius Múzeum őrzi ma. A leghí­resebb kép, a Szigetvár vég­napjai a váci püspök tulaj­dona lett. A második világ­háború idején a festményt elvitték Vácról és a Dunán­túlra került. A szigetvári várbaráti kör felkutatta a művet és javaslatára a vá­rosi tanács megvásárolta. A Zrínyi Miklós nevét viselő gimnáziumban helyezték el. Könnyén és hatásosan tisz­títhatok a lakások fűtésére szolgáló kiskazánok — leg­alábbis a Ferrokémia Ipari Szövetkezet új készítmé­nyével. A lerakódó, felhalmozódó korom igen nagymértékben rontja', a fűtőberendezések hatásfokát, ugyanolyan hő­mérséklet eléréséhez jóval több tüzelőanyagra van szükség, ha elkormozódott a tűztér. Éppen emiatt a szö­vetkezet már régóta foglal­kozik különféle koromtala- nító anyagok előállításával, ilyen például a hagyományos fűtésű kályhák tisztítására alkalmas Dekarbon vagy az olajtüzelésű kályhákat tisz­tító Antikoksz. A Ferrokalor termékcsalád tagjaként a negyedik negyedévben kerül piacra az új készítmény, melynek használata igen egyszerű: a félkilós szórópa­lackokból gyorsan és egyen- letsen bejuttatható az égés­térbe a folyadék, amely öt­tíz perc alatt eltávolítja a lerakodott' kormot. A mű­velet akár hófehér ingben is elvégezhető, ugyanis a Fer­rokalor használata során egyáltalán nem keletkezik por és piszok. Ugyancsak a Ferrokalor sorozatban jelennek meg a közeljövőben a kokszos le­rakódások eltávolítására, il­letve a bojlerek tisztítására alkalmas készítmények is. (Tudósítónktól) Valóban a lakosság bank­ja az OTP orosházi fiókja, mert valamennyi üzletággal foglalkozik, ami a takarék- pénztár feladatkörébe tarto­zik. A mintegy 43 ezer vá­rosi és környékbeli lakó több mint 30 ezer betétszámláját kezeli. A lakosság megtaka­rított pénze 580 millió forint. Ez bizonyítja, hogy az oros­háziak megfontoltan takaré­kos emberek. A hosszabb időre tervezett takarékosság jellemző példá­ja: 1978-ban a takaréklevél bevezetésekor csak hatmillió forint volt az ilyen betét, ez az idén már 16 millió forint. A takarékosság egyik fon­tos területe a Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztár — a KST —, amely minden je­lentősebb munkahelyen mű­ködik. Október elején kezdő­dött az egy év alatt ilyen módon összegyűlt betétek visszafizetése, ami 12 millió forintot jelent. Az idén megváltozott az If­júsági Takarékbetét szabály­zata. Célja — mint a neve is mondja —, hogy a fiatal kor­osztály anyagi körülményei­nek alakítását segítse. Akik tartósan és rendszeresen ta­karékba helyezik pénzüket, ggy idő elteltével könnyeb­ben valósíthatják meg olyan céljaikat, amelyekhez na­gyobb összegű pénz, illetve kölcsön szükséges. Ma az if­júsági takarékba — havonta — felső határ nélkül lehet betétet elhelyezni, a felemelt korhatár 35 év. Talán ennek köszönhető, hogy tíz hónap alatt több mint négyszázan kötöttek megállapodást, és az ifjúsági betét összege ma már 18 millió forintnál tart. Ezt az összeget 1700 fiatal gyűjtötte össze, s élvezi en­nek a takarékosságnak min­den előnyét. Bár fejlődésben van, de még mindig nem eléggé is­merik a városban az OTP- átutalási betét szolgáltatását. Ennek előnye, röviden, hogy ha havonta, akár munkahely megbízásával is, bizonyos összegeket átutalnak az OTP- hez, az vállalja az úgyneve­zett havi rezsiköltségek kifi­zetését. Például: lakbér, köz­üzemi szolgáltatások díjai, újságelőfizetés, hitelrészlet stb. számláit az OTP az ügy­fele átutalási betétszámlájá­ról rendezi. Az orosházi OTP-fiók szer­teágazó feladatát 23 dolgozó látja el. Nincsenek sokan ah­hoz, hogy a .napi, körülbelül 400—700-as ügyfélforgalmat kiszolgálják, s a takarékpénz­tári adminisztrációt is napra­készen ellássák. Mint minde­nütt, itt is tervszerű munka folyik, s a tervek teljesítésé­nek mozgató rugója a jó szak­mai felkészültség, a hivatás­szeretet, a jó kollektív szel­lem, melyben az ezüstkoszo­rús Táncsics Mihály ésaHá- mán Kató Szocialista Brigád tagjai dolgoznak. Pribék Sándor „Hazakerült” az 1873-ban készült Szigetvár végnapjai című festmény I I

Next

/
Thumbnails
Contents