Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
NÉPÚJSÁG 1981. október 30., péntek Végső búcsú Várnai Zsenitől Tegnap a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel vettek végső búcsút Várnai Zseni kétszeres József Atti- la-díias írótól, költőtől, a Szocialista Hazáért Érdemrend, s a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetettjétől tisztelői, barátai, pályatársai, s küldöttséggel képviseltette magát szülőfaluja, Nagyvázsony. A munkás- mozgalmi panteon fedett ravatalozójában elhelyezett urnájánál politikai és kulturális életünk jeles személyiségei álltak díszőrséget. Csák Gyula, a Magyar írók Szövetségének í titkára a budapesti kommunisták és a magyar írótársadalom nevében méltatta Várnai Zseni gazdag életútját. Várnai Zseni hamvait gyászdallamok hangjai közben kísérték a temető mü- vészoarcel Iájához. Sírjánál Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes mondott beszédet. Várnai Zseni sírját ezután koszorúkkal, virágokkal borították. A kegyeletes szertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. fl Minisztertanács megtárgyalta Közalkalmazottak Hz információs munka tapasztalatai Október 29-én, csütörtökön délután ülést tartott a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága. Javaslatot fogadtak el a testület szervezeti és működési szabályzatáról, majd összegezték a tájékoztatási és az információs munka tapasztalatait, meghatározták a további feladatokat. Pagyoga Lajosné megyei titkár írásos beszámolójában hangsúlyozta: az információs jelentések tükrözték a politikai, a mozgalmi munka végrehajtása során jelentkező eseményeket, tolmácsolták a tagságot foglalkoztató gondokat. Ezek az információk segítették a testületeket, a vezetőket, hogy döntéseiket helyesen alakítsák ki, pontosan megismerjék a dolgozók véleményét. Gazdagodtak a tájékoztatás módszerei is — állapította meg a bizottság. — Jól szolgálták a tagsággal való közvetlen kapcsolat erősítését. Ilyenek a szakszervezeti és a szakmai napok, különböző aktívaértekezletek és a rétegtalálkozók. Ugyanakkor még kiütköznek a tájékoztatási tevékenység gyengeségei: a módszerbeli és a szervezési fogyatékosságok. Végül elfogadták Kovács Mihálynak, a pénzügyi és gazdasági bizottság vezetőjé- . nek jelentését az alapszervezetek első félévi gazdálko- dásáról. <s. s.) Szerződéses üzletek Kedvező tapasztalatok a vendéglátásban Fontos napirendeket tárgyalt csütörtök délelőtti ülésén Jenei Sándor elnökletével a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Elsőként jelentést hallgattak meg dr. Tóth Józsefnek, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának előterjesztésében a szerződéses üzletek működésének eddigi tapasztalatairól. A testület munkájában részt vett Tar Sándor, a KPVDSZ központ- ti vezetőségének titkára, Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Bocskai Mi~ hályné, az SZMT titkára. Mint ismeretes, tavaly jelent meg a Minisztertanács rendelete a vendéglátóipari egységek üzemeltetésének új formájáról. Erre a vállalat megfelelően felkészült. Többek között megszervezték a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet segítségével azt a tanfolyamot, amelyen mintegy 90 vállalati dolgozó készült a verseny- tárgyalásra, tanulta meg a szerződéses üzlert működésének feltételeit, módszereit. A tapasztalatok összességében kedvezőek. Jobb lett a gazdálkodás, csökkentek az üzemeltetési költségek. A tervek szerint a vállalat 135 szabad kasszás (ge- bines) üzletéből ez évben 65—70-et szerettek volna kiadni. Eddig négy verseny- tárgyalást tartottak, ahol 71 étterem, presszó, italbolt került szerződéses üzletvezetők irányítása alá. A napokban újabb versenytárgyalás lesz Békéscsabán, itt 51 egységet ajánlanak az újabb vállalkozóknak. Ugyanakkor nagy gondot fordítottak az üzletek felújítására, a berendezés korszerűsítésére, a jó ötletek megvalósítására. Eddig 15 egységet hoztak rendbe több mint 1 millió forint költséggel, amelyből 588 ezer forintot az üzletvezetők előlegeztek a vállalatnak. Megállapította a bizottság, hogy az új értékesítési forma bevezetésétől kevés idő telt el, ezért mélyreható következtetésekre nem szabad vállalkozni. Az viszont egyértelmű : nőtt az egyéni érdekeltség, a kockázatvállalás, fokozódott a felelősség. Az adminisztratív korlátok feloldása azt eredményezte, hogy a szabadabb árubeszerzés hatására a kínálat jobban igazodik a lakosság igényeihez. Sajnos, igazi verseny még nem alakult ki, alig észrevehető az egyes üzletek közötti különbség. Ennek következménye, hogy nem csökkentek a visszaélések. Néhány üzletvezető az alacsony haszonkulcsú és árrésű termékeket egyáltalán nem használja fel, amely rontja az ellátási színvonalat. Gond az is: a várakozástól eltérően az üzletvezetők nem élnek a rugalmas árképzés lehetőségeivel, ami tükrözné a kereslet-kínálat arányát. Mindezek ellenére egyöntetű volt a vélemény; az új forma jó a fogyasztónak, a vállalatnak. A még fellelhető hiányosságok oka nem az új rendszerben keresendő, hanem a régi beidegződések maradványában, amelynek a felszámolása hosszabb időt vesz igénybe. Ezután megvitatták az ötnapos munkahét bevezetésével összefüggő teendőket és tájékozódtak a munkahelyi körülményekről, a téli felkészülésről. Az ülés Rákóczi Ferenc megyei titkár zárszavával ért véget. S. S. (Folytatás az 1. oldalról) a hőszolgáltatás tüzelőanyag-szükségletének több mint a felét szénből fedezik. s a készletek kellő biztonságot nyújtanak a termelésre, szolgáltatásra. A téli energiaellátás tehát kielégíti az igényeket, mindazonáltal szükség van arra is, hogy az érintett tárcák —az Ipari Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium — télen nagy figyelemmel kísérjék a tüzelőanyag-ellátás helyzetét, s szükség esetén, a zavarok megelőzésére tegyenek intézkedéseket saját hatáskörükben, vagy központi beavatkozást kezdeményezzenek. Hasonlóképpen a szolgáltató vállalatok is rugalmasan gondoskodjanak az esetleg felmerülő üzemzavarok gyors elhárításáról. Az idén várhatóan kevesebb energiát használ fel az ország, mint a múlt évben, és a fogyasztás csökkenésének eredményeként mérsékelhettük energiahordozóimportunkat. A tavalyinál kisebb felhasználáshoz hozzájárult az energiaigényes termékek termelésének csökkenése, s éreztetik hatásukat az energiatakarékossági, a racionalizálási intézkedések is. E kedvező hatások hatékonyabb kibontakoztatása azonban az eddiginél is sürgetőbb követelmény, és ezért vizsgálta meg a gazdasági bizottság a hatodik ötéves terv és ezen belül elsősorban az 1981—82. évi' energiagazdálkodási program meggyorsításának lehetőségeit és feladatait. Határozatában — amelyet a Minisztertanács is megerősített — egy sor intézkedést irányzott elő a hazai energiahordozók termelésének bővítése, az energiafelhasználás csökkentése és az energiagazdálkodás fejlesztését segítő szervezési és egyéb feltételek rugalmasabb alkalmazása érdekében. Fontos intézkedés, hogy a lakossági és a kommunális ellátásra alkalmas szén- és brikett-termelés 300 000 tonnával haladja meg az idei eredményt. Ennek túlnyomó részét azzal fedezik, hogy előbbre hozzák az épülő márkushegyi és nagyegyházi bányaüzemek egy-egy új frontfejtésének üzembe helvezését. A jövő évben meg kell kezdeni a mányi bányaüzemhez kapcsolódó tatabányai finommosó építését is. E három nagy- beruházás meggyorsításának anyagi fedezetét és az állami támogatást is növelik. A hazai lehetőségek jobb kihasználásával a jövő évben mintegy 300 millió köbméterrel több földgáz termelésének feltételeit kell megteremteni. Egyebek között már jövőre üzembe helyezik a közép-alföldi alacsonyabb fűtőértékű gázmezőket. Meggyorsítják a Dunai Kőolajfinomító Vállalat új krakküzemének építését is. Az energiahordozók fel- használásának csökkentése érdekében a tárcáknak meg kell gyorsítani az energia- veszteség-feltáró vizsgálatokat, hogy az energiamegtakarítást, vagy a fajlagos fogyasztást célzó beruházási javaslataikat soron kívül dolgozzák ki és nyújtsák be e pályázatokat. A járművek üzemanyagfogyasztásának csökkentésében különösen nagy figyelmet szentelnek a ZIL tehergépkocsik üzemeltetésének. Forgalomszervezési intézkedésekkel csökkentik a ZIL- kocsik számát. A háztartási tüzelőolaj-fogyasztás mérséklése érdekében a vállalatoknál, közületeknél és egyéb intézményeknél a tervidőszak végéig fokozatosan megszüntetik az olaj- kályhás fűtést. A jövő évben — első lépésként — legalább százezer közületi olaj- kályhát kell kiváltani. Ám ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy az olajkályhák helyett a közületek és a lakosság részére lényegesen több hőtározós villanykályhát gyártson a Villamos Berendezés és Készülék Művek: a jövő évben 20000 helyett 30 000 darabot. Ugyanakkor a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban meg kell kezdeni a jó hatásfokú, korszerű szén tüzelésű kályhák sorozatgyártását, s ebből a termékből 1984-ig fokozatosan évi 40 000-ről 90 000 darabra kell növelni a termelést. Az energiaracionalizálási program gyorsítása érdekében a hatodik ötéves tervben előirányzott állami támogatást tovább növelik. Az energiaracionalizálási hitelkérelmeket a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek gyártását növelő beruházásokéval egyenértékűnek kell tekinteni. A tízmillió forintnál kisebb energiaracionalizálási beruházások pályázatait pedig egyszerűsített formában, mindössze két hét alatt kell elbírálni, és szerződést kötni a hitelről, illetve az állami- támogatásról, ha a javaslatok megfelelnek a követelményeknek és a megvalósítás nem tart tovább egy— másfél évnél. KNEB-vizsgálat a lakossági fuvarigények kielégítéséről Egyre több olyan, értékes és — nem utolsósorban — nagy terjedelmű, súlyos fogyasztási cikket vásárolunk, amelyet — hogy egyáltalán használhassunk — előbb haza kell szállítani. Téglát, cementet fuvaroznánk új, épülő otthonokhoz; de a tüzelőt sem elég csak megvásárolnunk, el is kell juttatni, például a szenespincénkbe. Röviden — és hivatalos szó- használatban — nőttek a lakossági fuvarigények. Ennek helyzetét vizsgálta meg a KNEB, és a tapasztalatokról a kormány gazdasági bizottsága tájékoztatta a Minisztertanácsot a csütörtöki ülésen. Becslések szerint évente tízmillió esetben a lakosság | áruival futnak a gépkocsik szerte az országban. A járművek többsége az úgynevezett közhasználatú fuvarozó vállalatok tulajdona, de akadnak köztük a különböző közületek, gyárak, üzemek kocsijai is. A szállítási feltételek javultak, de nem eléggé. Az elmaradás okai között a KNEB előterjesztése egyebek között megemlíti: a közhasználatú fuvarozók szívesebben vállalnak olyan, nagy volumenű szállításokat, amelyek kifizetődőbbek, így teljesítményükben csak elenyésző százalék a lakossági fuvarozás. A közületek — bár már egy 1969-es kormányrendelet lehetővé teszi számukra — nem kellően érdekeltek abban, hogy a lakosságnak szállítsanak. A helyzetet alig javítja, hogy egyes helyeken a magánfuvarozók — egyelőre főleg lovaskocsikkal — vállalkoznak a lakosság ellátására, de lényegesen drágábban, mint az állami, szövetkezeti szállítók. A legtöbb gond a tüzelő- és építőanyag-szállításnál van. A szervezett fuvarozás nem általános, gyakran a vevőnek kell rakodnia is. Kevés a fuvarvállaló iroda, a megrendelők általában nem tudják, milyen szállítási lehetőségeik vannak, mennyi fuvardíjat számíthatnak föl nekik. Még bőven akad olyan nagyobb település is, ahol nincs megoldva a pb-gázpalack, a tüzelőolaj, a kisebb mennyiségű szilárd tüzelő hazaszállítása. Nincs elegendő különleges jármű sem, például emésztőgödör szippantásához, szemétszállításhoz. Az autóbuszokhoz kapcsolt poggyászszállító pótkocsik ’nem váltak be, így a kistermelők akkor is nehezen tudják piacra juttatni árujukat, ha személygépkocsival rendelkeznek. A Minisztertanács korábbi, 1980-as határozata alkalmas kereteket és feltételeket adott a lakossági teherszállítás fejlesztéséhez. Egyes kezdeti eredményektől eltekintve azonban a határozat végrehajtása — vontatottan halad. Továbbra sem kellően kihasználtak a szállító kapacitások, nem megfelelően mérték föl a lakosság fuvarigényeit. A szállítás színvonalának javítására, a ^minisztertanácsi határozat következetesebb végrehajtására a KNEB az országos "vizsgálat tapasztalatai alapján számos javaslatot tett. •így például ajánlják, hogy az építőanyagot gyártó üzemek közvetlenül szállítsanak a lakosságnak. Felül lehetne vizsgálni a tüzelő- és építőanyag-kereskedelmi telepek nyitva tartási idejét, úgy, hogy az jobban alkalmazkodjék a lakosság érdekeihez. Tovább kell fejleszteni a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállításának rendszerét, rövidítve ennek határidejét. A városokban, járási székhelyeken megoldandó a tüzelőolaj és a palackos gáz szervezett házhoz szállítása. Növelni kell a fuvarfelvevő helyek számát, és a helyi tanácsoknak szükség esetén úgy kell engedélyezniük magánszemélyek tehergépjármű-fuvarozását, hogy feltételként megszabják különböző célú lakossági fuvarok kötelező teljesítését Js. Kevesebb és olcsóbb üzemeltetésű közületi gépkocsi Tizenöt százalékkal csökkent a közületi szervek személygépkocsi-állománya, a minisztériumoknál, az országos hatáskörű szerveknél, s a vállalatoknál általánossá vált a középkategóriájú, szocialista . gyártmányú gépkocsik használata. Á közületi személygépkocsi-használat korszerűsítésére a múlt évben hozott határozatot az érintett szervek maradéktalanul végrehajtották — állapította meg a gazdasági bizottság, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium erről szóló előterjesztése alapján, amelyet csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megerősített. Az intézkedések, amelyek mindenekelőtt a nyugati gyártmányú, költséges üzemeltetésű gépkocsik számának csökkentését szolgálták, kedvező társadalmi, politikai visszhangot váltottak ki. Emellett jelentős gazdasági megtakarítást is eredményeztek, a leadott gépkocsik főként külföldi értékesítése, s ezzel párhuzamosan az olcsóbb üzemeltetésű géppark megteremtése több mint 300 millió forintos egyszeri, s a továbbiakban évente mintegy 330 millió forintos megtakarítással jár. Az eddigi intézkedések megteremtették a közületi szerveknél a gépkocsipark gazdaságosabb, olcsóbb üzemeltetésének alapját, az ebből adódó lehetőségeket azonban még korántsem merítették ki. Ezért a gazdasági bizottság állásfoglalása alapján a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium javasolta egyebek közt például a gépkocsik számának létszámarányos megállapítását. Az erre való áttérés a minisztériumoknál, az országos főhatóságok központjainál a gépkocsiállomány 20 százalékos csökkenését eredményezi. Egyéb intézkedésekkel ennél még többel, további 500-zal csökkenthető a gépkocsik^száma. A határozat végrehajtása során mintegy kétezer vezető beosztású dolgozó számára szüntették meg a személy- gépkocsik magáncélú igény- bevételét, s új, korszerűbb gépkocsi használati formát vezettek be, a taxirendszert. Ezáltal — bár nem a lehetséges és a kívánt mértékben — csökkent a főállású gépkocsivezetők száma is. A taxirendszer bevezetésének eddigi tapasztalatait értékelve megállapították, hogy a módszer csak ott vált be, ahol nagyobb számú gépkocsipark áll rendelkezésre, így például a minisztériumoknál, országos hatáskörű szervek központjainál. Másutt viszont általában továbbra is személyhez, szervezeti egységhez — például osztályhoz, főosztályhoz — kötötten veszik igénybe az autókat. A vállalatok többsége nem is jelölte meg azt a felelőst, aki a bejelentett igények alapján engedélyezi a gépkocsi használatát, s ha van is erre kijelölt személy, az esetek többségében nem kellően mérlegeli, hogy a feladatok elvégzésére milyen közleke- " dési eszköz igénybevétele lenne a leggazdaságosabb. Nem terjedt még el az a gyakorlat sem, hogy több kisebb vállalat személyautóit taxirendszerben. közösen üzemeltetné. A Minisztertanács ülésén megerősítették, hogy a jövőben a kisebb, egy-két gépkocsival rendelkező szervezeteknél is meg kell szüntetni a személyhez vagy szervezeti egységhez kötött gépkocsihasználat gyakorlatát. Enhek érdekében egyidejűleg szükséges a taxirendszerű üzemeltetésre hozott határozatok végrehajtásának következetesebb ellenőrzése. « A kormány egyetértett a gazdasági bizottságnak azzal a megállapításával is, hogy a jelenleg érvényben levő rendeletek nem kellően ösztönzik a saját személygépkocsik hivatalos célú használatát. Ezért indokoltnak tartják az ösztönzés fokozását, ugyanakkor szigorítani kell a saját személygépkocsik használatának engedélyezését. Ezzel ugyanis egyebek közt visszaszorítható az a sok helyütt kialakult helytelen gyakorlat, hogy a gépkocsik után járó térítési díjakat mintegy fizetéskiegészítésként folyósítják. Irányelvként fogadták el, hogy a közületi személy- gépkocsik és kisebb áru- és személyszállító gépjárművek 20 százalékának üzemeltetéséhez ne főállású gépkocsivezetőt alkalmazzanak, hánem lehetőség szerint ezeket a kocsikat az vezesse, aki rendszeresen használja. (MTI)
