Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

1981. október 29- csütörtök o HÉ* Nemcsak az amatőr rendezők vizsgáztak.. Bizonyára a nyárvégen feloszlott, de hat éven át Békés megye talán legsike­resebb és a megyehatárokon túl is nagyra értékelt amatőr együttese, a Manzárd Szín­pad volt annak az egyik in­doka, hogy a megyei műve­lődési központ évről évre itt, az építők békéscsabai Mun­kácsy Mihály Művelődési Házában rendezi meg az amatőrszínjátszás megyei és területi bemutatóit, sereg­szemléit, minősítő versenye­it. Az elmúlt hét végén is itt, megyénk egyik legrégeb­bi közművelődési intézmé­nye, az egykori munkásott­hon adott helyet az amatőr színjátszó rendezők képzését záró vizsga nyilvánosságot is igénylő első részének, a csoportok bemutatkozásának. Szombaton délután öt rendező-jelölt és együttes lé­pett a nem is a világot, de a „C” működési kategóriát mindenképpen jelentő desz­kákra: Gálné Kiszely Piros­ka Mezőberényből, Molnár Gézáné Békéscsabáról, Zol* nai Pálné Füzesgyarmatról, Zavada János Csorvásról és Szabó Éva Nagykamarásról. Az előzetes program és a bemutatásra kerülő egyfel- vonásosok listája alapján a laikus azt hihette: végre az annyit hiányolt munkásszín­játszás újabb fellendülésé­nek, startjának lehet most tanúja. De nem ez történt! Néhány középiskolást leszá" mítva minden csoportban ál­talános iskolásokat láttunk. Ilyen mély gondolati játék előadásában is, mint Vóczi Mihály érdekes és politikus Értekezlet Bürokranéziában című költői játékának dra* matizációjában. Vagy A jö­vő iskolája című, kicsit utó­pisztikus ízű színjáték ese­tében is, amelyet Kántor Zsuzsa ötleteiből Lóránt Fe­renc írt... SőV volt egy igencsak fura, ámbár dicséretes kez­deményezés is. A Csiribiri komédiák sorozatból a köz­ismert mesét, Az igazmondó juhászt játszották a csorvási gyerekek — de nem „klasz- szikusan”, mese gyanánt. Az unásig ismert mese arra is jó lett, hogy a giccs pa­ródiájának adjon elgondol­koztató keretet. Mindebből persze az is következett, hogy a — bizonyára a játék öröméért egybegyűlt — sze­replő gyerekek színjátszása túl felnőttessé, ha úgy tet­szik: koravénné vált. Nos, ezt úgy is meg lehet közelí­teni: ilyen korú fiatalok álltak rendelkezésére a leg­inkább a pedagógus foglal­kozású amatőr rendezőnek ... Említettük a „világot je­lentő deszkákat”, vagyis ezt a Trefort utcai színpadot. Amikor megyénk színházát — jónéhány évvel ezelőtt — átépítették, a hivatásos tár­sulat évekig itt játszott, itt tartotta előadásait. Gondolná az ember: valami maradt ebből a technikából, ebből a kivételezéttségbí a mai, amatőr utódoknak. A való­ság azonban az, hogy semmi, de semmi nem maradt! S ha még azt is hozzátesszük, hogy egy szakszervezeti fenntartású, vállalati köz- művelődési intézményről van szó, amely ráadásul az ama­tőrszínjátszás állandóan ká­tyúba jutó szekerének se­gítését is hivatott végezni, megdöbbentő ez a kép. Az, hogy egy követő reflektoron kívül semmilyen technikai eszköz nincs, hogy a „mad- zagos” függönyt már régóta kézzel kell össze- és szét­vonni. De ez esetben is nem ennyi a hiánylista. Pedig a gondok megszüntetéséhez elsősorban nem forint kell, hanem egy kicsiny segítő­szándék. Akár a fenntartó nagyvállalat szocialista bri­gádjai, akár az amatőrszín­játszást „hivatalból” támo­gatni köteles Jókai Színház, akár a mostani bemutatót is szervező megyei művelődési központ részéről! A bemutatkozott öt ama­tőr rendező ma már működé­si engedéllyel rendelkezik. Bízni lehet abban, hogy a csoport nemcsak erre az al­kalomra állt össze, hogy együtt marad, tovább dolgo­zik. Hogy a községekben, városokban, a művelődési házakban és az iskolákban szükség lesz munkájukra, az amatőr együttes bemutatóira, létére. És egyáltalán: hogy ilyen technikai gondok nem riasztják el megyénk ama­tőr rendezőit a szívesen vál­lalt munkától. Vasárnap délelőtt Oroshá­zán, a Szántó Kovács János Múzeumban Tóth Ernő fes­tőművész nyitotta meg Mik­lós István festőművész kiál­lítását. Az idős művész több mint 750 alkotásából ez al­kalommal 34-et tártak a kö­zönség elé, munkásságának egy-egy fontosabb szakaszá­ból, keresztmetszetet adva művészetéről. Képei halvány pasztellszínűek, színei fino­mak, s érzékenységről val­lanak. A katalógus elősza­vában így vall önmagáról Miklós István: „Mindig a szegénységet festettem, az állt hozzám a legközelebb, hiszen én magam is szegény voltam.” A fáradt, elcsigá­(Tudósitónktól) A közelmúltban vendég­szerepeit az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ színpadán Kovács Apollónia Szalay Antal népi zenekara kíséretében. A két előadás közti szünetben kértük meg, hogy válaszoljon néhány kérdésre. — Mit jelentett önnek az 1981-es év? — Az elmúlt évben szinte állandóan utaztam és dol­goztam. Emellett sikerült összeállítanom ezt a műsort, amely ma kerül harmadszor a közönség elé. Egy műsort formába önteni rengeteg időt vesz igénybe. Hatalmas anyagból válogattunk, ami­nek természetesen csak egy része került színpadra. Ber­ki Lászlóban jó munkatársra leltem, ugyanis ő hangszereli dalaimat. Azért dolgozom ennyit, mert szeretnék vala­mi újat nyújtani a közön­ségnek, nem akarok állandó­an régi anyagot ismételni. Most tervezem egy új nagy­lemez elkészítését. — Elmondaná, hogy hány dalból áll a repertoárja? — Rengetegből. Nem tud­nám megmondani, hány dalt ismerek. zott fiút ábrázoló, Ebédelő inas című képét 1940-ben festette, valamivel későbbről valók a Tabánt megörökítő művei, s a szegénységet áb­rázolja a rongyait varrogató •asszony fakó színeivel is. A bottal járó, rogyadozó lábú öregek, a gyárkörnyék ke­gyetlen sivársága szívszorí- tóan üzennek egy olyan vi­lágból, amit a mai fiatalok már nem ismernek. Az utób­bi negyedszázad alkotásai a megnyugvást tükrözik. A kiállítás január végéig várja a tárlatlátogatókat. — Igaz-e, hogy apad a nótakedvelők száma? — Épp az ellenkezője _az igaz! A legjobb bizonyíték erre a rádióhoz érkező — nótát kérő — levelek egyre növekvő mennyisége. — Örömmel látja a kö­zönség, hogy fiatal, tehetsé­ges követői vannak, akikkel együtt lép fel. — Bízom benne, hogy sze­retni fogja őket a közönség. Remélem, a lányok mahol­nap szólistává lesznek, mert a kéDességük megvan hoz­zá. Záhonyi Etelka az Ál­lami Népi Együttes tagja, ő népdalos marad. Deák Er­zsébet pedig most vizsgázott táncdalból, népdalból siker­rel. Egyébként a Rajkó-zene­kar szólistája. — Milyen tervei vannak? — Szeretnék sokat dol­gozni. Nemsokára az NSZK- ba, majd a tengerentúlra utazom, ahol mindig szívesen fogadnak. Voltam már az Egyesült Államokban, Kana­dában, Ausztráliában, Űj- Zélandon, és ha sikerül, nemsokára újra megyek ezekbe az országokba. Prokop Gyula flra-IUTVfiTd HANGSZÓRÓ Portré Szűcs Mariannról Amikor hétfőn este bekap­csoltam a rádiót, és hallgat­ni kezdtem, mit mond a fur­csa, mély zengésű női hang, először arra gondoltam, Szűcs Mariann hazudik. Hi­szen arról beszélt, miért nem akar társat, gyermeket, mint más fiatal nő. Érvei azonban lassacskán meggyőztek ar­ról, hogy nem kitűnni vá­gyás, vagy szokások ellen ágálás mondatja vele eze­ket a keménynek hangzó szavakat; nem is tizenéves­korban átélt, egy életre ma­gányossá tevő élmény. Mert Szűcs Mariann cseppet sem érzi magát magányosnak. Barátai, szerelmei voltak, vannak, s egyáltalán nem él valamiféle vénlányos begu- bózottságban. Egyszerűen „rossz szervező” — ahogyan ő mondja, még a saját életét sem igen tudja megszervez­ni, nemhogy egy családét. Aztán fél a gyerekektől, at­tól, hogy mindenféle okos pedagógia ellenére egészen másokká váínak, mint a szülők szeretnék. Mindez persze kevés ah­hoz, hogy valakiből egy csaknem egyórás rádióműsor főszereplője váljék. Hiszen félszeg fiatalokból van elég. Csakhogy Szűcs Mariann na­gyon is határozott. Lakik benne valami, ami valami­lyen formában állandóan a külvilágra kívánkozik. így születtek versei, dalai, no­vellái. Először különös ere­jű, tiszta éneke ütötte meg a fülemet. Aztán egyik sza­tirikus novellája gondolkod­tatott el. Mondanivalója csöppet sem volt világren­gető, még kevésbé árulko­dott átütő tehetségéről, még­is oda kellett rá figyelni. Talán amiatt, ahogyan ma­gyarázatot adott mindenre, amiatt, hogy teljesen hiány­zott szavai mögött a kallódó „zsenik” sértettsége. Egészen őszintének éreztem, hogy nem tartja magát semmi egyébnek, mint hétköznapi, gondolkodó, érző lénynek^ És ez a szerénység tetszett leginkább Szűcs Mariann- ban. Az is megfordult a fe­jemben, hogy ha felháborító esettel találkozna, egészen biztos, hogy nem menne el mellette szótlanul. A Húszas Stúdió riporte­re, Rékai Gábor remek be­szélgetőpartnerre talált a rendkívül őszinte, okos gon­dolatokat felvető Szűcs Ma- riannban. Aki — annak el­lenére, hogy még sohasem volt interjúalany — bátran, szépen fogalmazott. Talán érezte, hogy nem csupán ön­magát képviseli, hanem a fiatalok egy nem túl nagy, de annál jelentősebb, a köz­élet iránt sohasem közöm­bös rétegét. így válhatott Szűcs Máriáimból a műsor alcímében említett" távlat, afféle „mesebeli messzeség”. —gubucz— Nemesi László Szellemes paródia lett Az igazmondó juhászból — Ilyen kulisszák között adták elő a füzesgyarmatiak Váczi Mihály költői játékát — A bemutatók után az értékelés: bal szélen a vizsgabizottság elnöke, Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője (Farkas László Polaroid fotói) Kép, szöveg: Szekeres András Szeretnék újat nyújtani a közönségnek... Beszélgetés Kovács Apollóniával MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Hófehérke és a hét törpe. 8.35: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Nótacsokor. 11.39: Irgalom. 12.30: Rádióbörze. 12.35: Vészi Endre: Gyerekkel a karján. 12.45: Zenemúzeum. 14.29: Mindenki könyvtára. 15:10: Magyar előadóművészek. 10.05: Külpolitikai klub. (ism.) 16.35: A bújdosft lány. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: A Rádiószinház bemutató­ja. Kiskirály. 19.56: A Rádió lemeralbuma. 20.36: Lapok a hidegháború tör­ténetéből. 20.56: Színes népi muzsika. 55.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A csavargók. 23.10: Századunk zenéjéből. 0.10: Spirituálék. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Polkák. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben — Egerben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: Csak fiataloknak! 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 13.25: Látószög. 13.30: Madármuzsika, 14.00: Kettőtől fél ötig . . . 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefon­számot. 22.00: Nosztalgiahullám. Elvis Presley. 23.20: Tomsits Rudolf szerzemé­nyeiből. 23.50: Lukács István cimbalom­felvételei. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Részletek új dzsesszleme- zekből. 10.00: Operarészletek. 11.05: A Finn. Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 11.58: Barokk szonáták. 12.40: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket éne­kel. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.07: Magyar szerzők népdalfel­dolgozásaiból. 14.45: Lammermoori Lucia. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A fekete korong titkai. 16.50: Popzene sztereóban. 17.56: Külpolitikai arcképcsarnok, (ism.) 18.26: Honegger: III. szimfónia. 19.05: Louis Prima és Kelly Smith felvételeiből. 19.35: Muza Rubackitye, a nem­zetközi Liszt—Bartók zon­goraverseny győztesének hangversenye. Közben: kb. 20.20: Híres magyar könyvtárak: a pannonhalmi főapátsági könyvtár. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.20: Kartáncosok. 22.00: Elisabeth Schwarzkopf Mahler- és Richard Stra- uss-dalokat énekel. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Az Onione együttes ját­szik. 17.10: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.20: Ceglédi Zoltán, a jászberé­nyi zeneiskola tanára gor- donkázik. 17.30: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. 17.50: Az Emerson-trió játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. >Alt. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 10.05: Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 11.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.50: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.50: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (Alt. isk. alsó tago­zat.) (ism.) 14.25: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.35: Reklám, (f.-f.) 16.40: Kempingrandevú északon. 17.15: Perpetuum mobile. 17.45: Tévébörze, (f.-f.) 17.55: Szibéria. 18.35: Telesport. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 20.10: Jogi esetek. 20.50: A hamu alatt. 22.00: Unokáink is látni fogják, (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Iskolatévé. Angol nyelv. 18.30: Pedagógusok fóruma, (ism., f.-f.) 19.05: Nás Ekran — A mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ember zenéje. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Falusi esték — A Somlón, (f.-f.) 22.15: Reklám, (f.-f.) 22.20: Parabola, (ism.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.05: Törökországi képek. 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Fiatalok órája. 20.30: A Román RTV szimfoni­kus zenekarának hangver­senye. 21.20: Az ember származása. Tu­dományos sorozat. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 13.55: Jugoszláv labdarúgó-baj­nokság : Vardar—Velez. 15.45: Matematika és sakk. 16.05: Erdő — rács nélküli kalit­ka. 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A nagymama unokája. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tv-kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Érvek — külpolitikai mű­sor. 20.50: Vetélkedő. 22.00: A szerb zene történetén át. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Moziszem: A világűr kuta­tása. 22.30: Huszonnégy óira. SZÍNHÁZ 1981. október 29-én, csütörtökön délután 15 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak 611-es Szakmunkásképző ea. 1981. október 29-én, csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Madách-bérlet 1981. október 30-án, pénteken es­te 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak KISZ-bérlet MOZI Békési Bástya: Zsaru vagy csir­kefogó? Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: 5 órakor: A hosszú hétvége, 7 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 óra­kor: Repülés az űrhajóssal, 6 és 8 órakor: Vérvonal. Békéscsabai Terv: Zugügyvéd zavarban. Gyu­lai Erkel: Bátorság, fussunk! Gyulai Petőfi: 3 órakor: Konvoj, 5 és 7 órakor: A bíró és a gyil­kos. Orosházi Béke: I, mint Ika­rusz. Orosházi Partizán: Kopasz­kutya. Szarvasi Táncsics: A kis réndőr nagy napjai, 22 órakor: Filmklub. Miklós István kiállítása Orosházán

Next

/
Thumbnails
Contents