Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LOPJA 1981. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Lázár György látogatása Észak-Rajna-Vesztfáliában Lázár György miniszterel­nök NSZK-beli látogatásá­nak második napján, szer­dán délelőtt Észak-Rajna- Vesztfáliába látogatott. Először Duisburgban, a Mannesmann konszernhez tartozó Demag Rt-t kereste fel a magyar kormányfő. A gyár bejáratánál dr. Diether Posser, Észak-Rajna-Veszt- fália miniszterelnök-helyet­tese, pénzügyminiszter üd­vözölte, majd Günter Müller professzor, a cég vezetőségé­nek elnöke adott tájékozta­tót a Demag tevékenységé­ről. A főleg kohászati, gép­ipari berendezéseket gyártó, számos külföldi leányválla­lattal is rendelkező cég sok termékét alkalmazzák a ma­gyar iparban is. A legfon­tosabb a Lenin Kohászati Művek kombinált acélmű­vének egy évvel ezelőtt el­készült konverterüzeme, amelyet szinte teljes egészé­ben a Demag szállított. A magyar külkereskedelem vá­Az NSZK-beli hivatalos látogatáson tartózkodó magyar mi­niszterelnök a szerdai napot Észak-Rajna-Vesztfáiiában töl­tötte. Képünkön: Lázár György (balra) a legnépesebb nyu­gatnémet tartomány egyik legnagyobb vállalatánál, a duis- burgi Demag részvénytársaságnál (Telefotó) sárolt itt a Dunai Vasmű és a Csepeli Csőgyár részére is különböző berendezéseket. A beszámolót követő rövid eszmecsere során szóba ke­rült a nyugatnémet cég és magyar vállalatok kereske­delmi, termelési és műszaki együttműködésének néhány (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák—magyar barátsági napok Telekgerendáson A csehszlovák—magyar barátsági napok Békés me­gyei rendezvénysorozatát évről'évre gazdag program­mal tartják meg. Tegnap, szerdán délelőtt két napra megyénkbe látogatott Cho- van Tibor, _ Csehszlovákia budapesti nagykövetségének titkára, aki egyben a Cseh­szlovák Kultúra igazgatóhe­lyettese és Mata Mihály, a Csehszlovák Kultúra mun­katársa. A Hazafias Nép­front Békés megyei Bizott­sága nevében Szikszói Fe-, renc, megyei titkár fogadta a vendégeket. A kölcsönös üdvözlés után azonnal munkához is láttak: a jövő évben, a békehónap keretében megyénkben ren­dezendő csehszlovák—ma­gyar barátsági hét program- javaslata került napirendre. A vendégek a délutánt és az estét Telekgerendáson töl­tötték, ahol a település éle­tével ismerkedtek. Este a művelődési házban cseh­szlovák—magyar barátsági találkozót rendeztek, mely­nek ünnepi szónoka dr. Fá­bián Agnes, az Országos Béketanács tagja volt. Be­szédében szólt a béke jelen­tőségéről, a béke védelmére létrejött szervezetekről, majd a Béke Világtanács és az Országos Béketanács kap­csolatáról. Az előadó beszélt a nyugat-európai békemoz­galmakról, majd a csehszlo­vák—magyar barátságot vá­zolta, utalt történelmi kap­csolatainkra, szólt a lenini nemzetiségi politika jelentő­ségéről. Ezt követően Chovan Ti­bor a két nép barátságát méltatta, majd a szlovák klub ünnepi műsorával zá­rult a barátsági est. A vendégek ma Gerendás­ra látogatnak, ahol bepil­lanthatnak a település éle­tébe, délután pedig kerék­asztal beszélgetésen talál­koznak a település párt-, KISZ- és Hazafias Népfront aktíváival, a gazdasági egy­ségek vezetőivel, a szocialis­ta brigádok képviselőivel. — sz — Barátságvonatok november 7-e tiszteletére A szovjet vendégek részt vesznek a 'fővárosban a november 7-i ünnepségeken, több taggyűlésen, s hazánk különböző városaiban üzem- látogatásokon, valamint a magyar fiatalokkal baráti találkozókon vesznek részt. A KISZ utazási irodája november 7-e alkalmából 390 utassal ugyancsak barátság­vonatot indít a Szovjetunió­ba. A KISZ-esek ismerked­nek Moszkva és Leningrad nevezetességeivel. Vendég­látóikkal, a szovjet fiatalok­kal együtt ünnepük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját, s több helyen megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékműve­it. A MÉSZÖV elnöksége elölt Az DFÉSZ-ek területi szerveinek működése és hatásköri helyzete Tegnap, október 28-án, délelőtt Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökének vezeté­sével az AFÉSZ-ek területi szerveinek működési és ha­tásköri helyzetéről, vala­mint az ezzel összefüggő to­vábbi feladatokról, a Mező- berény és Vidéke ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai és gaz­dasági munkájáról, majd az üdülő- és a műhelyszövetke­zetek szervezésében elért eredményekről tárgyalt a MÉSZÖV elnöksége. Az ÁFÉSZ-ek területi szerveinek munkájáról ko­rábban külön erre a célra létrehozott bizottság folyta­tott vizsgálatot. Az előter­jesztésből és a kialakult vi­tából az elnökség megáüa- pította, hogy a szövetkeze­tekben végbement eszköz­koncentrációt nem követte mindenhol az önálló hatás­körrel rendelkező területi szervek létrehozása. Azok­ban az ÁFÉSZ-ekben, ahol az elmúlt években ilyen irányban is léptek, felfoko­zódott a szövetkezetpolitikai és gazdasági munka. A ka­pott nagyobb önállóság fo­kozta a felelősségérzetet, ami a magasabb színvonalon szervezett munkához veze­tett. Az orosházi, a szeg­halmi, a gyomai, a mezőko­vácsházi és a gyulai ÁFÉSZ-t ilyen tekintetben a kiemel­ten jól szervezett szövetke­zetek között említették. A hatékonysági mutatók ezek­ben az ÁFÉSZ-ekben átla­gon jóval felüliek. A napirend körül élénk vita alakult ki. A további feladatok meghatározásánál az elnök indítványát fogad­ta el a testület azzal, hogy vizsgálja meg ezt az ÁFÉSZ választmánya is. A jó pél­dákból alakítson ki olyan modellt, melyet a megye szövetkezetei munkaszerve­zésükben példaként vehet­nek figyelembe. , D. K. Hazánkba látogat Ilii Nasszer Mohammed Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának, és Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács el­nökének meghívására a kö­zeli napokban párt- és álla­mi küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Ali Nasszer Moham­med, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnö­ke, miniszterelnök. A sarkadi nagyközségi könyvtárban több mint 27 ezer kötet olvasni való várja a látogatókat. A közelmúltban felújítot­ták a könyvtár épületét: korszerűsítették a világítást, kor­szerűsítették a zenei részleget, új, korszerű raktári állványo­kat vásároltak. Képünkön a zenei részleg Fotó: Fazekas László Az életmód és az ötnapos munkahét ötnapos munkahét: bevezetésének kimunkálásán gyá­rak százaiban szorgoskodnak, minisztériumi intézkedési tervek formálódnak, a tanácsok pedig a gyári munka­kezdést és -befejezést a szolgáltatók nyilvántartásával, az érdekeket a lehetőségekkel egyeztetik. A döntés a párt kongresszusi határozatában fogant, az országgyű­lés a VI. ötéves tervet törvényerőre emelte, a Miniszter- tanács a 2026 1980-as határozatával pedig megadta a végrehajtásra a rajtjelet. Döntés, amelynek ezernyi ága- bogával termelést és szolgáltatást, szokásokat, az egész életmódot alakítja, s nincs az országnak olyan állampol­gára, akit valamiképpen ne érintene. Mélykúti Attila, az MTI munkatársa arra keresett választ, hogy az áttérés irányelveiben, az intézkedési tervekben, a határozatok­ban miként számoltak, számolnak a megnövekedett sza­bad idő adta életviteli változásokkal, s mennyire kíván­ják, illetve tudják követni azokat. A kormány egyik vezető tisztviselője úgy vélekedik: „Magyarországon hosszú ide­je természetes gyakorlat a minisztertanácsi döntések demokratikus előkészítése, de az ötnapos munkahéttel kap­csolatos érdemi felmérés, egyeztetés minden eddigit felülmúlt.” A határozat ki­munkálásában a kormány bevonta a minisztériumokat, az országos hatáskörű szer­veket, kikérte a fővárosi és a megyei tanácsok vélemé­nyét, tárgyalt az ágazat és iparági szakszervezetekkel, a megyei szakszervezetek me­gyei tanácsaival. Véleményt mondott a fogyasztási, vala­mint az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a MTESZ, a KISZ KB, a ma­gyar nők, valamint a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, a gyakorlatból me­rítve közölték gondolataikat termelő és szolgáltató vál­lalatok képviselői. Nyilván­való: különböző rétegek, kor­osztályok, foglalkozások kép­viselőinek érdekei, továbbá az érdekek és a lehetőségek ütköztek. A keret jellegű MT-határozat a megoldás formáira, a helyi döntésekre szabad utat nyit (az akkor még meglevő MŰM Számí­tástechnikai Intézete 7500 variációt dolgozott ki és tett közzé az üzemi áttérés­re), addig egy dolgot katego­rikusan leszögez: az ötna­pos munkahét bevezetése nem akadályozhatja a lakos­sági szükségletek kielégíté­sének a folyamatosságát, a lakossági ügyintézést. A döntés egyértelmű, még­is kissé tudathasadásos ál­lapotba kerültünk — je­gyezte meg az egyik minisz­tériumi vezető. A megállapí­tás egyrészt azt érzékelteti, hogy több tárca területén, például az egészségügyben, a közlekedésben, a kereskede­lemben a szabad szombat ugyanúgy jár az itt dolgo­zóknak, mint más magyar ál­lampolgárnak. Ugyanakkor az orvosnak, a vasutasnak, a felszolgálónak el kell látnia, ki kell szolgálnia a szabad szombaton megbetegedőt, utazót, étkezőt, E kettősség szempontjából is sokatmon­dó az 1980-as statisztikai év­könyv: a kereskedelemben majd félmillióan, a szállítás­ban és hírközlésben mintegy 400 ezren dolgoznak, s az egészségügyben csak az or­vosok' száma meghaladja a 30 ezret. Nyilvánvaló, hogy mindannyian és mindenkor nem kaphatják meg a szom­batot, s a pihenőnap a hét más részére esik majd. A Központi Statisztikai Hiva­tal ületékes főosztályvezető­je ezért is véli úgy, hogy ami az életmódot, az ellátást, a szolgáltatást illeti — a szervezés mellett a szemlé­letváltozásban, a szokások tudatos formálásában rejlik az egyik tartalék. Ez nem a lemondást, az ellátási szín­vonal csökkenését, hanem a kölcsönös megértést, az egy­más érdekeinek tiszteletben tartását jelentené. Azt pél­dául, hogy az ember való­ban csak a sürgős esetekben keresse föl a körzeti orvosi ügyeletet, a vásárlásait pe­dig lehetőleg ne szombatra, hanem a hét más napjaira időzítse, szervezze!. De mert tudati változással nem lehet az egyik napról a másikra számolni, s arra építeni, ma szinte valamennyi miniszté­rium, s a felügyelete alá tartozó ellátó-, szolgáltató intézmény a lehető legna­gyobb keresletre tervezi a szombati ellátást. A belkereskedelemben pél­dául a csütörtöki bevásárló­naphoz nyújtják, „felzárkóz­tatják” a pénteki napot. Ja­nuár 1-től is nyitva tartanak szombatonként az iparcikk­boltok és az áruházak, s 13 óráig megvásárolhatók lesznek a tartós fogyasztási cikkek' is. Az élelmiszerüz­letek a hét utolsó előtti nap­ján 14 óráig fogadják majd a vevőket, a nagy területű boltok oedig — Budapesten 110 ilyen lesz — délután 4- ig, 5-ig. A kereskedelemben az eddiginél rövidebb, 42 órás munkaidő bevezetésé­vel, a munkával töltött szom­bat és a hosszabb bevásárló­napok ellensúlyozására álta­lában a hét elején kerül majd közelebb egymáshoz a_ nyitás és a zárás. Ahol pedig ez a lakosságnak nem je­lent gondot — mindenek­előtt a kisebb üzletekben — ott hétfőnként lehúzva ma­radnak a redőnyök. A ven­déglátás, az idegenforgalom teendője tehát várhatóan .te­temesen gyarapodik a meg­növekedett szabad időben. Sőt, ebből profitálnunk kell — jelenti ki a Belkereske­delmi Minisztérium témafe­lelőse, ami alatt a hónap már valamennyi szabad szombatjára jó ellátást, sok­színű, elérhető áru hét végi utazási programokat, a for­galom növelésében érdekelt kereskedőknek, vendéglátó­soknak' pedig nagyobb bevé­telt és jövedelmet ért. A növekvő szabad időből kihajtó közös családi prog­ramokra már csak azért is nagy szükség van, mert vé­szesen kevés időt töltünk gyermekeinkkel — hangoz­tatják a szociológusok', a gyermekpszichológusok, és maguk a szülők is. Egy 1976—77-es országos felmé­rés szerint a családok ifjabb tagjainak ellátására, gondo­zására, a mesélésre, a játék­ra és a közös tanulásra az aktív kereső nőknél átlago­san még napi 30 perc sem jut, egyes rétegeknél pedig mindössze 15. A Férfiaknál akad olyan csoport, ahol ez az idő mindössze 4 perc. A szakemberek hangsúlyosan utalnak arra, hogy Magyar- ország népességének csak­nem fele él olyan háztartás­ban, amelyhez kisegítő vagy háztáji gazdaság, kiskert tar­tozik, nem is szólva a bedol­gozókról, s a hatodik ötéves tervidőszakban remélhetően növekvő számú magánépít­kezőről. Nyilvánvaló, hogy a felszabaduló szabad idő e területeken történő részbeni társadalmi hasznosítása a húsiparnak, a zöldség-, gyü­mölcspiacnak, végeredmény­ben az egész lakosság ellá­tásának épp úgy érdeke, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents