Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
1981. október 28., szerda A vállalkozás új formái Kutatási eredmények ügynöksége Sole- esetben lassú a tudományos eredmények hasznosítása. A kutatók nem érdeklődnek eléggé a gyakorlat igényei iránt és a termelőüzemek máshol is hasznosítható jó eredményei nehezen terjednek el. Mindezek felismerése nem új keletű, de a változtatásra eddig még nem sikerült megfelelő módot találni. Igaz, a kutatóintézeteket általában nem a költségvetés „tartja el”, de nem is kizárólag kutatásaik gazdasági eredményeiből élnek. A mezőgazdasági üzemekben ennek ellenére a termeléstechnika fejlődése, a fajtaváltás is sokkal gyorsabb ütemű, mint amit a termelőüzemek és a kutatóintézetek szerződései alapján feltételezni lehetne. A kutatók és a termelők elkülönülésének nemcsak az a veszélye, hogy érdeklődés híján esetleg kidolgozott fejlesztési elképzelések maradnak az íróasztalfiókban, hanem az is, hogy a termelők tényleges fejlesztési igényei nem, vagy csak áttételesen és lassan jutnak a kutatókhoz. Ezen a többé-kevésbé elhatárolt egymásmellettiségen próbált változtatni a keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete és a baksai Ezüstkalász Mgtsz egy olyan társulás megszervezésével, amit a tudományos eredmények gyors és hatékony gyakorlati alkalmazására, a különféle termelési tapasztalatok elterjesztésére hoztak létre. Az egyetem és a tsz egységéhez egy év alatt 19 közös gazdaság és három kutatóintézet csatlakozott. Nemcsak az egyszeri, 30 ezer forintos vagyoni hozzájárulás volt a „belépődíj” (amiből egyébként az eddigi munka eredményeként már 15 ezer forintot vissza is kaptak), hanem a sok felhalmozott szellemi és gyakorlati tapasztalat is. A közös vállalkozás — nelegjobbika, hanem állandó módosításra, változtatásra, tökéletesítésre szoruló alakulat. Ha célúnk saját világunk megváltoztatása, önmagunk és utódaink életének a jobbá tétele, akkor ehhez föltétlenül ismernünk kell a jelent. Márpedig a jelen társadalom annyira bonyolult, élő, dinamikus képződmény, hogy megértése nem képzelhető el statikus módszerekkel, a jelen egyszerű lefényképezésével. A történelmi előzmények ismerete többek között alkalmas arra, hogy az életet mozgásában, dinamizmusában lássuk, fölismerjük a fejlődési tendenciájukat — akár a múlt egy adott szakaszát vizsgáljuk, akár kifejezetten a jelent. Ebben a vonatkozásban a közelmúlt általában kétségtelenül fontosabb a rég múltnál, de elsősorban mégsem a dátumok közelsége, hanem az események fontossága, hatásossága a mérvadó. A történelem hullámmozgáshoz hasonlítható, az egyes események, hullámok átadják energiájukat a következőnek, s így a nagyobb hullámok hatása —- saját történelmünk esetében például a török elleni hosz- szú küzdelem — évszázadok múlva is érezhető, kimutatható. Az időbeli kiterjedés mellett fontos a földrajzi távlat is, vagyis egyetlen ország története sem vizsgálható elszigetelten, önmagában, csakis a közelebbi és távolabbi szomszédokéval összevetve. Saját jelenünk és kilátásaink megértéséhez saját múltunk' mellett ismernünk kell tehát mások történelmét is. Általában itt is a közelebbi népek a fontosabbak. de a távolabbi, nagyobb hatalmak szerepe, hatása sok esetben döntőbben esik a latba, mint a szomszédok magatartása. Mindenesetre a világ időbeli és térbeli kiterjedésének a figyelembevételével a legjobb vezzük inkább ügynökség-^ nek — nem csak a saját mód-' szereinek értékesítésével, foglalkozik. A különböző kutató- és fejlesztőintézetektől, egyetemektől bizományba veszi át a hasznosíthatónak vélt eljárásokat, találmányokat, s ezeket igyekszik eladni. Az ügynökség érdekeltsége nem ér véget az eladással. Ellenkezőleg» azzal kezdődik. A bizományba átvett és kipróbálásra átadott kutatási eredményekért, termeléstechnikai módszerekért a vásárlónak ugyanis csak akkor kell fizetnie — mégpedig a többleteredményből —, ha az alkalmazott módszer bevált! A termelőknél képződött többleteredmény egy meghatározott hányadán osztozik az ügynökség — hivatalos nevén: Pannónia Mező- gazdasági Társaság — és az intézet, egyetem, termelőszövetkezet, vagy akár magánember, aki az alkalmazott módszert kifjelesztette. A társaságnak csak 6 állandó munkatársa van, de megbízásos alapon a társult gazdaságok és intézetek munkatársi gárdájából rendszeresen 30 szakembert foglalkoztatnak. Eddigi munkájukból említést érdemel az energiatakarékos, az állatok biológiai igényeihez jobban alkalmazkodó takarmányfeldolgozó és tárolási eljárások felkutatása és alkalmazása. Ilyen például az őrlésrendszerű takarmányaprítás, az enzimes feltárás, az adalékanyagos tartósítás, stb. Elvállalják a felkutatott technikai, technológiai újdonságok gyártását, forgalmazását, próbaüzemelését és javítását is. A társaság biztató kísérleteket végez a takarmánybab, a fehérjedús kukorica, a durumbúza, bizonyos fűfélék termesztésében. A magyar- óvári egyetem a vágóhídi hulladékok speciális hasznosítását bízta a társaságra, a keszthelyi egyetem pedig a hazai nemesítésű burgonyafajta elterjesztését. Egy társulás, még ha kapcsolatai túlnőnek is a megyehatárokon, csak egy társulás marad. Amit csinál, annak viszont országos jelentősége van. Szabad utánozni. Bonyhádi Péter Szakszervezeti vizsgálat az élelmiszeripari nyugdijasok helyzetéről Az ÉDOSZ nagy munkára vállalkozott: hozzávetőleg 30 ezer élelmiszeripari nyugdíjas helyzetét vizsgálta meg úgy, hogy a vállalati szak- szervezeti bizottságok tagjai és megbízottai, a szocialista brigádok tagjai, és a vöröskeresztes aktivisták csaknem mindegyikükkel beszéltek. Tájékozódtak életkörülményeikről és sorra vették javaslataikat. Az ÉDOSZ elemzése szerint, a nyugdíjasok életét, eszköz a jelen szűk' látókörű, leegyszerűsítő látásmódjának a leküzdéséhez, de a múlt irreális, lehetetlen elvárásokkal föllépő szemlélete ellen is. •Mindebből természetesen nem fakad, hogy a történelmi megismerés akár csak megközelítheti a természet- tudományos megismerés egzaktságát. A társadalomtudományok szabályszerűségei, törvényei tendenciaszerűek, túl sok feltételtől függnek', ezért csak feltételesek, a társadalmi folyamatok csak a fő vonásokban determináltak. Többek között azért sem vállalkozhat arra a történelem, hogy a múlt tendenciáiból a jövőre vonatkozó jóslatokat, előrejelzéseket adjon. Analógiának' a kilőtt puskagolyó kínálkozik: a kilövés körülményeiből, aröp- pályából csak bizonyos határig következtethetünk a további mozgásra, s még kevésbé a becsapódás várható következményeire. A történelem folyamata persze jóval bonyolultabb a lövedék' haladásánál, már csak azért is, mert emberek csinálják: drámánkat magunk írjuk és játsszuk, még akkor is, ha a cselekmény iránya és fő kontúrjai adottak. Vajon lehet-e, van-e közelebbi, kézzelfoghatóbb haszna a történelemnek, mint egyfajta relativitásérzet kifejlesztése, a világ változó jellegének és a változások irányának a jobb megértése? Azt hiszem, tanulságnak ez éppen elég, s ha képesek vagyunk a maga sokszínűségében látni a történelmet, akkor az újabb és újabb nemzedékek1 elkerülhetik, hogy csak a maguk kárán okuljanak, tanuljanak a történelemből, máskülönben túl magas lesz az ár, és túl késői a tapasztalat. Jeszenszky Géza helyzetét több szempontból meghatározza az, hogy miképpen alakul kapcsolatuk — jelenleg is — régi munkahelyükkel. Minden ötödik nyugdíjas visszajár a vállalatához, időszakos munkál vállal, mindenekelőtt a fel- dolgozási főszezonban. Mindössze 10 százalékuknak szakadt meg minden kapcsolata az üzemekkel, elsősorban — amint a vizsgálat megállapította — elköltözés, vagy az üzemtől való nagyobb távolság miatt. Gyakran a betegség akadályozta meg az idős embereket abban, hogy a munkát egyébként csaknem mindig kínáló vállalatokat fölkeressék. A vizsgálat foglalkozott egészségi állapotukkal is. Orvosi ellátásra, gyógykezelésre szorul az idős emberek csaknem fele — az adatok szereint 41 százaléka —, és az ellátással általában elégedettek. \ Az átlagosnál több törődést és figyelmet érdemelnek az egyedül élő és beteg nyugdíjasok, ők a vizsgálatot végzőktől is kérték a nagyobb segítséget. Az ÉDOSZ-hoz tartozó nyugdíjasok mintegy 10—15 százalékáról van szó. Közülük sokan részesülnek a szocialista brigádok baráti támogatásában; ez a segítség igen sokrétű, gyakran a vásárlásra, a gyógyszer — és a tüzelőbeszerzésre is kiterjed. A vizsgálat adatai szerint a megkérdezett idős emberek többsége nem tartotta valamiféle formális ünnepségnek a vállalatoknál évente egykét alkalommal sorra kerülő nyugdíjastalálkozókat. Háromnegyed részük rendszeres résztvevője ezeknek az ünnepségeknek. Az idős emberek különösen azért szeretik a találkozókat, mert ezeken mód van egy kis beszélgetésre a fiatalokkal. Jó kezdeményezésnek tartják a nyugdíjasklubok létrehozását. ezek nemcsak a közösséghez tartozást biztosítják, hanem a szabad idő hasznos eltöltését is segítik. A felmérés szerint a nyugdijasok mintegy negyed része veszi-giénybe a szakszervezeti üdülést, — elsősorban a gyógyvizes beutalók iránt nagy az érdeklődés, s ezt csak részben tudják kielégíteni. Kérték az idős emberek, hogy a nagyobb vállalatoknál a szakszervezeti bizottságok mellett hozzanak létre nyugdíjas bizottságot, így még szorosabbá lehetne tenni a régi munkahely és a régi dolgozók kapcsolatát. Határszemlén az államtitkárral A kukoricatáblán rom és fél ezer forint, egy főre jutó szociális keret egy részét a nyugdíjasok megsegítésére fordítják. A beszámolóra válaszolva dr. Soós Gábor kiemelte, hogy a szövetkezet példamutatóan használja ki adottságait, és az idősekről való gondoskodásuk politikai jelentősséggel bír. ígéretet tett arra, hogy a jövő évtől kormányzati intézkedésekkel javítani fogják az alkatrész- ellátást. Kedvező benyomást tett a látogatókra az Új Élet Tsz kukoricatörése is, a négy Claas-Dominátort munka közben tekintették meg. A tsz-elnök szerint 25 évvel ezelőtt örültek, ha a jelenlegi termésnek negyedét sikerült léhozniuk a táblákról. * * * Jó termést ígérnek az orosházi Dózsa Tsz kukoricásai is. A várható termés- eredményekről és a betakarítás megszervezéséről Benke Az Orosházi Állami Gazdaság répaföldjein szépen sorolnak a már kiszedett, nagy testű répák. Dr. Násztor Sándor igazgató a Her- riau-betakarítók munkáját dicsérte. Gazdaságuknak három ilyen gépe van, várhatóan három hét alatt befejezik a hátralevő területen a répa szedését. * * * Az orosházi Béke Tsz épülőfélben levő sertéstelepére Arató József elnök kalauzolta az államtitkárt és kíséretét. Beszámolt arról, hogy a telepre négy épületet terveztek, áz első, már működő istállót szerfás megoldással, olcsón építették. Tetejét saját termésű náddal fedték be. Jelenleg 1100 hízót nevelnek benne, a takarmányozásra részben húspépet és tejsavót használnak. így sikerült elérni, hogy kis költséggel, 3,69 kilogramm abrakból állítanak elő egy kilogramm húst. Dr. Soós Gábor elismerését fejezte ki az olcsó és energiatakarékos építkezés, valamint hizlalási technológia láttán. * * * Az orosházi Petőfi Tsz gépműhelye is csekély, mindössze ötmillió forint költséggel épült, saját kivitelezésben. Mindezt Zatykó Mihály elnöktől tudtuk meg. A munkacsarnok korszerű szerelőaknákkal rendelkezik. A belső terét körülvevő galériában helyezték el az irodákat, amelyekből az egész helyiség áttekinthető. A szerelők munkáját kis, kézial- katrész-raktar könnyíti. Mint az államtitkár megjegyezte: emberileg is kellemes munkahelyet teremtettek a műhely dolgozóinak. M. Szabó Zsuzsa Mint arról korábban hírt adtunk, a múlt'héten két napot megyénkben töltött dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár. Ezek egyikén az orosházi mezőgazdasági üzemek életével ismerkedett. * * * Az egész napos program első helyszínén, a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben Olajos Imre elnök ismertette szövetkezetük tevékenységét. Elmondta, hogy a tsz 3400 hektár közös szántón gazdálkodik, ennek háromnegyed részén gabonát termesztenek. Az idén az eddigi legjobb búzatermést takarítot- ték be. Várhatóan házi rekordot érnek el a kukoricával is. Állattenyésztésük szerkezetére jellemző, hogy a háztájival együtt több mint 16 ezer hízót adnak át az idén a felvásárlóknak. Tejtermelésük év végére eléri a te- henenkénti 5 ezer literes átlaghozamot. Legelőterületükön juhot és üszőket nevelnek. Az intenzív gyepek fűterméséből ellátják a tömeg- takarmány-fogyasztó állatokat, 100 hektárt pedig a tagoknak adnak ki kaszálásra. Gépparkjuk főként az NDK-ból származó kombájnokra és teherautókra alapul, azonban sok gondot okoz az alkatrészek beszerzése. A szövetkezet a munkaerőhiány miatt intenzív, jól gépesített termelésre kényszerül. Ennek eredményeként kevés emberrel állít elő magas termelési értéket és nyereséget. Rövidesen négyszáz üszőnevelő férőhelyet létesítenek, s ez szervesen illeszkedik termelési célkitűzéseikbe. Nagy figyelmet fordítanak a tagok szociális ellátására. Az évi háEszmecsere a répáról Elek elnök tájékoztatott. A működés közben is látható Droninborg, dán gyártmányú kombájn éjjel is dolgozott, a munka gyorsítása érdekében. A gép működéséről és az éjszakai munka nehézségeiről a kombájn vezetője beszélgetett a szemle résztvevőivel. A határszemle résztvevői ezután a négy orosházi termelőszövetkezetet és az állami gazdaságot látogatták meg. Elsőként az orosházi Üj Élet Tsz cukorrépa-betakarításáról beszélt Kurcsán István elnökhelyettes. Mint mondotta, a 450 hektárnyi répából már csak 180 hektár betakarítása van hátra. A hét elejétől a cukorgyár feloldotta a szállítási korlátozást, ezért jelenleg a gépek teljesítőképességétől függ a betakarítás üteme. Várhatóan november közepére az utolsó tábláról is felszedik a jelenleg 17 százalék cukrot adó répát. Varga Mihály, a szövetkezet elnöke is biztatóan nyilatkozott a répáról, s hogy az idén több cukrot termelnek, mint a múlt évben. A modern szerelőcsarnokban
