Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

NÉPÚJSÁG 1981. október 27., kedd II gyermekkórus gyermekműsora Békéscsabán Kevesen tudják, hogy a Magyar Rádió gyermekkara negyedszázaddal ezelőtt épp itt, Békéscsabán lépett első ízben színpadra. Csányi László karnagy még a pon­tos dátumra is emlékszik: 1956. május 13. Az azóta el­telt 25 év alatt a kórus be­utazta a világot, Amerikától Japánig, a Szovjetuniótól Szicíliáig, de nemigen múlt el olyan év, hogy első fel­lépésük színhelyén, Békés megyében ne fordultak vol­na meg. Október 26-án, hétfőn dél­előtt ismét szűkebb pátri­ánk vendégei voltak. Békés­csabán, az ifjúsági és úttö­rőházban láthatta őket a közönség az Országos Fil­harmónia és a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya által szervezett ifjúsági bérleti hangverseny első előadásában. „Az emberi hang” — ez volt műsoruk címe, amely kifejezetten gyermekközönségnek ké­szült. A békéscsabai elő­adáson csak iskolásokat le­hetett látni, főként alsó ta­gozatosokat. Sok olyan gye­rek nézte meg az előadást, aki életében először volt koncerten. A mintegy egyórás prog­ram első részében — Csányi László vezényletével és rö­vid ismertetőivel — Bárdos Lajos kánonjaiból, népd^Jai- bói hallhattunk. A zeneszer­ző, aki Kodály munkatársa, segítője és népszerűsítője volt, nemcsak a magyar, ha­nem más népek dalait is fel­dolgozta. Hongkongi kánon­ja, amely kínainak hangzó magyar szöveggel íródott, . különösen nagy tetszést ara­tott. A dalciklus után rejt­vény következett: szófűzért kellett összeállítani zenei kifejezésekből. A közönség nem vallott szégyent. A műsor második részében Botka Valéria és Csányi IAszló vezényletével Bartók Fotó: Fazekas László és Kodály kórusműveit és távoli tájak dalait hallhat­tuk Sebestyén András fel­dolgozásában. A gyermekkó. rus a tőle megszokott szín­vonalon énekelt, amely mél­tán tette világhírűvé ezt az együttest. Csodálatos, tiszta énekük, és Juhász Éva re­mek zongorajátéka bizonyá­ra maradandó zenei élményt jelentett a közönség számá­ra. — gubuez — NSZK újságíró delegáció látogatása A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének verr dégeként október 20. és 25. között hazánkban tartózko­dott a Deutscher Journalis­ten Verband (a legnagyobb taglétszámú NSZK-beli új­ságíró-szövetség) delegációja dr. Karl-Heinz Lange, a DJV elnöksége tagjának ve­zetésével. A MUOSZ és a DJV vezetői újabb megállapodást írtak alá a két újságíró­szervezet kapcsolatairól. A delegációt fogadta Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. Könyvhéti rendezvények Az őszi megyei könyvhe­tek rendezvénysorozata ke­retében a megye lakossága írókkal, költőkkel találkozha­tott, irodalmi esteken ismer­kedhetett meg egy-egy al­kotóval. Ezen a héten a me­gye jó néhány községében, városában lesz még hasonló rendezvény. Füzesgyarma­ton a könyvtárban ma este Kalász Márton József Attila- díjas költővel találkozhatnak olvasói. Október 30-án az orosházi Alföld Szállóban Jobbágy Károly József At- tila-díjas költő és Ordas Iván író lesz a 18 órakor kezdődő Pályázat MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKNEK — GABONATÁROLÓK ÉPÍTÉSE ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL Pályázat útján állami tá­mogatást kaphatnak mező- gazdasági nagyüzemek, ga­bonaforgalmi és malomipari vállalatok, illetve társulá­saik gabonatárolók építésé­re az Állami Tervbizottság most megjelent határozata alakján. Az építéshez álta­lában 30—50 százalékos hoz­zájárulást ad az állam. A további költségeket a beru­házók' bankhitelből vagy sa­ját alapból fedezik. A kedvezmény a raktár- építési kedv fokozását szol­gálja. Erre azért van szük­ség, mert a VI. ötéves terv időszakának is az egyik ki­emelt feladata a gabona­program, amely előirányoz­ta a jelenlegi egy főre jutó évi 1,3 tonnás termés továb­bi 10—15 százalékos bővíté­sét. A termelésfelfutással azonbán a raktárfejlesztés eddig sem tartott lépést. A termésnek jelenleg mintegy 75 százalékát lehet viszony­lag korszerű tárolókban el­helyezni. A többi ideiglenes tárolókba kerül, ahol maga­sak a kezelési költségek, s könnyebben romlik a ter­mény minősége. A VI. ötéves tervidőszak­ban központi forrásból je­lentős összeget, csaknem há- rommilliárd forintot fordí­tanak ráktárfejlesztésre. En­nek egy részét nyerhetik el azok az üzemek, amelyek maguk is hajlandók áldozni a beruházásra. Így előrelát­hatóan további 1,3—1,4 mil­liárd forinttal bővül a rak­tárépítést szolgáló keret, s 1985-ig hozzávetőleg 1 mil­lió tonnával nő a korszerű gabonaraktártér. Eszerint a tervidőszak végére a gabo­nának több mint 80 száza­lékát a csúcsidényben is korszerű körülmények kö­zött tárolhatják. A mezőgazdasági üzemek­nek más tekintetben is mindinkább érdekükké vá­lik a tárolóépítés. Eddig ugyanis a bértárolást válla­ló gazdaság a raktározás eredményeként a külföldön jobban értékesíthető gabo­na árából semmit sem ka­pott vissza. Az idén azon­ban a külkereskedelmi ha­szon egy részét a gabona­ipar mar megoszthatja a gazdaságokkal. Ez a többlet- jövedelem a beruházás meg­térülési költségét tovább csökkentheti. Nem ritkán az is előfor­dul, hogy a gazdaságok' tá­rolóhiány miatt közvetlenül az aratás után kénytelenek eladni a gabonát, amit az­tán később drágábban és még a szállítási költségekkel is terhelten vásárolják visz- sza állataik etetésére. Az ál­lattartó gazdaságok közül mind többen élnek a lehe­tőséggel, helyi raktárak1 épí­tését tervezik, ezekkel ugyanis végső soron 10 szá­zalékkal csökkenthetik a ta­karmányozási költségeket. irodalmi est vendége. Job­bágy Károllyal a békési könyvtárban október 31_én találkozhat a közönség. Megyei írókkal, költőkkel is találkozhattak az olvasók. Hétfőn, október 26-án Kun- ágotán Köröstáj-est kereté­ben Csoór Istvánnal, Ménesi Györggyel és Sass Ervinnel beszélgethettek, s hallgat­hatták meg verseiket, no­velláikat. November 3-án a battonyai ÁFÉSZ-klubban, 4-én pedig a dombegyházi könyvtárban Varsa Zoltán költő részvételével tartanak irodalmi esteket. Timár Má­té író 27-én a mezőkovács­házi toliüzemben és a med- gyesbodzási könytárban, 28- an a mezőhegyesi szakmun­kásképzőben és a kaszaperi könyvtárban, 29-én pedig a végegyházi könyvtárban vár­ja olvasóit. G. K. Etióp vendégek Kondoroson Vasárnap kilenctagú etióp mezőgazdasági delegáció ér­kezett a kondorosi Egyetértés Termelőszövetkezetbe. A fejlődő ország képviselői a FAO programjának kereté­ben hazánk fejlettebb, szo­cialista mezőgazdaságával is­merkednek. A küldöttség 8 hetes magyarországi látoga­tásából két hetet a kondo­rosi termelőszövetkezet ven­dégeként tölt el. Az elmúlt három év során már több al­kalommal érkeztek a szövet­kezetbe Etiópia, Tanzánia és más fejlődő országok mező- gazdasági szakemberei. A szakmai továbbképzés keretében a küldöttség tag­jai megismerkednek a szö­vetkezeti mozgalommal. Megtekintik a régebbi és a napjainkban használt mo­dern mezőgazdasági gé­peket, ellátogatnak a köz­séget övező tanyákba is, ahol a háztáji gazdál­kodással ismerkednek majd. A növénytermesztésen belül elsősorban olyan növé­nyek — szójabab, lucerna — termesztését kísérik figye­lemmel, 'amelyek Etiópiában is honosak. Kultrális programokat is kínálnak a vendégeknek, és betekintést nyerhetnek a község mindennapi életébe. L. J. Irodalmi ülés a TIT-ben Tegnap, október 26-án délután irodalmi plenáris ülégt rende­zett a TIT Békés megyei Szer­vezete Békéscsabán, az Értelmi­ségi Klubban. Elsőként Juhász János, az irodalmi szakosztSly elnöke tartott beszámolót az is­meretterjesztésnek erről az ágá­ról, majd beszélt a további fel­adatokról. Ezt követően dr. Pálffy Ist­ván, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem tanszékvezető egyetemi docense tartott elő­adást az angol és az amerikai irodalom időszerű jelenségeiről. A beszámolót és az előadást hoz­zászólások és vita követte. G. K. „Nyitott kapuk” a BÉKŰT-nél (Tudósítónktól) Több éves hagyomány,-hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár a pályaválasztást elősegítve meg­rendezi a ,.Nyitott kapuk nap­jait”. Az érdeklődők október 26. és 30. között kereshetik fel a gyárat,. erről a megye ötvenhét áitalánós iskoláját értesítették. Akik élnek a lehetőséggel, nemcsak a gyár mindennapi munkájába nyerhetnek betekin­tést, hanem tájékoztatást kap­nak a-7 ott folyó szakmunkás- képzésről is. A pályaválasztás előtt álló fiatalok a vállalat vi­déki telephelyein is megismer­kedhetnek a könnyűipar e szép ágazatával. P. A. a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK. Eladási forintban 6348,51 3956,19 92,31 480.70 616,91 1402,25 147.70 2875,32 12291,90 581,68 1543,53 29,09 221,00 53,94 36,22 1800,07 625,48 2702,70 3456,13 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok vál­tozatlanul az 1981. október 20-i közlésnek megfelelően vannak ér­vényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK. ÉRVÉNYBEN: 1981. OKTOBER 27-TÖL. Pénznem " Vásárolható ÉRVÉNYBEN: 1981. OKTÓBER 27-től. Devizanem Vételi Közép, árfolyam 100 egységre Angol font 6335,83 6342,17 Ausztrál dollár 3948,29 3952,24 Belga frank 92,13 92,22 Dán korona 479,74 480,22 Francia frank 615,67 616,29 Hollandi forint 1399,48 1400,85 Japán yen‘(1000) 147,40 147,55 Kanadai dollár 2869,58 2872,45 Kuvaiti dinár 12267,34 12279,62 Norvég korona 580,52 581,10 NSZK márka 1540,45 1541,99 Olasz líra (1000) 29,03 29,06 Osztrák schilling 220,56 220.78 Portugál escudo 53,84 53,89 Spanyol peseta 36,14 36,18 Svájci frank 1796,47 1798,27 Svéd korona 624,24 < 624,86 Tr. és Cl. rubel 2697,30 2700,00 USA dollár 3449,23 3452,68 legmagasabb bankjegycímletek Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6151,90 6532,44 Ausztrál dollár 50 3833,67 4070,81 Belga frank 5000 89,45 94,99 Dán korona 1000 565,81 494,63 Finn márka 100 760,28 807,30 Francia frank 500 597,80 634,78 Görög drachma 500 57,24 60,78 Hollandi forint 1000 1358,82 1442,88 Japán yen (1000) 10 000 143,12 151,98 Jugoszláv dinár 1000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2786,28 2958,62 Kuvaiti dinár 10 11911,23 12648,01 Norvég korona 100 563,67 598,53 NSZK márka 1000 1495,73 1588,25 Olasz líra (1000) 50 000 28,19 29,93 Osztrák schilling 1000 214,16 227,40 Portugál escudo 5000 52,27 55,51 Spanyol peseta 5000 35,09 T/,27 Svájci frank 1000 1744,32 1852,22 Svéd korona 100 606,11 643,61 Török líra 1000 25,47 27,05 USA dollár 100 3349,10 3556,26 Demokratikus fórumok a vállalatnál Ö egnyugtató kép tárul elénk, ha a vállalati, szakszervezeti érté­keléseket, megnyilatkozá­sokat olvassuk. Megtudjuk belőlük, hogy az elmúlt idő­szak eredményei biztatóak, sokat fejlődött az üzemi de­mokrácia; gazdagodott a fó­rumok tartalmi munkája, amely a gazdasági tevékeny­ség szerves részévé vált. Ked­vező a légkör, a dolgozók ak­tívan részt vesznek a válla­lat, az üzem terveinek kiala­kításában, a döntéshozatal­ban. A demokrácia formális sza­bályait mindenütt betartják. Ki nem hagynak egyetlen fó­rumot, egyetlen megvitatan­dó témát sem. A fórumokon a dolgozók a szükséges tájé­koztatást megkapják, hozzá is szólhatnak. Sok helyen a fel­szólalásokra 15 napon belül írásban válaszolnak. A mun­kahelyi demokrácia szerve­zettsége és adminisztrációja szinte kifogástalan. A kormány és a SZOT 1977- ben közös határozatot hozott az üzemi demokrácia tovább­fejlesztéséről. Azóta jelentős előrehaladás történt. Tapasz­talni lehetett ezt az új kol­lektív szerződések előkészíté­sekor, a vállalati ötéves ter- •vek vitáiban, az 1981. évi szo­ciális tervszámok kialakítá­sakor, az ötnapos munkahét­re való átállás előkészítése során. A bizalmi testületek ülése — mint új és legmagasabb szintű fórum — mellett to­vábbra is működnek a ha­gyományos fórumok, így a termelési tanácskozások, a munkásgyűlések, a műszaki konferenciák, a munkaérte­kezletek, a szocialista brigád­vezetők tanácskozásai. He­lyes, hogy ezek megmarad­tak, hiszen mindegyiknek megvan a feladata, amit a bizalmi testületi ülések egy­előre nem képesek átvenni. A baj inkább az, hogy-a külöböző fórumok feladatkö­re tisztázatlan. Ugyanaz a té­ma gyakran több fórum elé kerül, emiatt késik a döntés, a kollektív állásfoglalás. A fórumokon lényegi kérdése­ket kell tisztázni, alapvető döntéseket kell előkészíteni. Éppen ezért fontos, hogy a kollektívák egyenrangú part­nerei legyenek a gazdasági vezetőknek. Ma még — tud­juk — ez nincs így. A Szak- szervezetek Elméleti Kutató Intézetének közvéleményku­tató részlege egyik friss anya­gában olvasható, hogy érdek- különbségek esetén a kérde­zettek 18 százaléka szerint utasításokkal „teszik helyre” a kérdést, 46 százalékuk sze­rint a gazdasági vezetők „megértetik” a dolgozókkal a vezetés álláspontját. Nem is lehet ez másképp, ha a fóru­moknak az ügyek tömegével kell foglalkozniuk. A létszámban kisebb és így vitára alkálmasabb testüle­tek érdemi munkára nyújta­nak lehetőséget. A kollektí­vák gondjai, igényei keve­sebb áttételen keresztül jut­nak a fórumokra, a vezetők elé. A bizalmiak nagy része a szakszervezeti csoporttól véleményt kér, a többi bizal­mival egyeztet. Rontja azon­ban a bizalmi testületek ülé­seinek hatékonyságát, hogy programjuk túlzsúfolt, egy- egy ülésen túl sok a napiren­di pont. fgy sokszor nincs idő a helyzet mélyebb érté­kelésére, átfogó javaslatok megbeszélésére. Az ülések előkészítése még mindig nem megfelelő. A kollektív szerződésekkel fog­lalkozó üléseken például a bizalmiak gyakran csak a szóbeli beszámolóból tudták meg, hogy milyen módosítá­si javaslatok érkeztek, s hogy ezek közül a gazdasági vezetők és az szb-titkár mit tartanak érdemesnek továbbí­tani. A felkészületlenség mi­att kapkodva összehozott fel­vetésekre a gazdasági veze­tők szintén rögtönözve rea­gálhatnak. Aztán elfogadtak egy határozatot, amely konk­rét elemet alig tartalmazott. A vállalati középtávú ter­vek tárgyalása általában élénk volt. A vállalati terv- javaslat ugyanis csak globá­lis irányszámokat tartalma­zott; ezek mögé pedig a bi­zalmiak többsége nem lát. Tiszteletre méltó az a törek­vés, hogy a nagy ügyek fó­rumok elé kerüljenek. Érde­mes lenne azonban azt is megvizsgálni, hogy mit bír­nak el az egyes fórumok. A szakszervezeteknek ügyelni­ük kell arra — írja elő egy állásfoglalás —, hogy a vál­lalati tervek összhangban le­gyenek a népgazdasági terv követelményeivel; a tervezési munka mozdítsa elő a válla­lat műszaki-gazdasági-társa- dalmi fejlődését; a különbö­ző fórumok a tervező munka egyes szakaszaiba kapcsolód­janak be, tárgyalják meg a fejlesztési elképzeléseket, kü­lönösen a gyártásfejlesztést^a gyártmányfejlesztést, az anyag- és készletgazdálko­dást. Látjuk, hogy ennyi mindennek nehéz eleget ten­ni. A külgazdasági környezet- változás hatására a vállala­toknak sok új kérdésben kell határozniuk. Dönteni kell pél­dául valamely gyártmány ter­melésének megszüntetéséről, jelentősebb munkaerő-átcso­portosításról, termékváltás­ról, értékesítési relációról, pénzszűke miatti kényszer- megoldásokról. Bírják-e ezt idővel, energiával és szakér­telemmel a demokratikus fó­rumok? Hiszen sokszor a vál­lalati szakemberek sem bír­ják ... lazdasági nehézsége­ink leküzdéséhez I nem csak gazdasági tartalékok állnak rendelkezé­sünkre. A vállalati belső me­chanizmus korszerűsítése nem csak munka- és üzem- szervezési feladat. A munka­helyi demokrácia mechaniz­musának — ezen belül a fó­rumokénak — korszerűsítése jelentős emberi tartalékokat mozgósíthat. Ez nemcsak vál- »lalati, hanem népgazdasági és nemzeti érdek is. Hazánkban fejlődik a gazdaságirányítási, a vállalatgazdálkodási, a jo­gi, az államigazgatási és a politikai mechanizmus. Szá­mos nehézséget okozhat, ha a mechanizmuselemek egyi- ke-másika túlságosan elma­rad a többitől, vagy ha mi­nőségi fejlődés helyett a for­mális mennyiségi növekedés útján marad. , Dr. Pirityi Ottó Én elmentem a vásárba... OKTÓBER 27., KEDD Országos állat- és kirakóvásár Pincehely (Tolna). OKTÓBER 28., SZERDA Országos állat- és kirakóvásár Kapolcs (Veszprém), Mágocs (Baranya), Rakaca (Borsod). Országos kirakóvásár Csesztreg (Zala). OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Országos állat- és kirakóvásár Felsőnyék (Tolna), Jászszent- lászló (Bács), Szany (Győr). OKTÓBER 30., PÉNTEK Országos állatvásár Dévaványa (Békés). OKTÓBER 31., SZOMBAT Országos állat- és kirakóvásár Csany telek (Csongrád), Mind­szent (Csongrád). NOVEMBER 1., VASÁRNAP Országos ájlat- és kirakóvásár Abádszalók (Szolnok), Jászapá­ti (Szolnok), Kaposvár (So­mogy), Pécs. Autóvásár Debrecen, Gyöngyös (Heves), Győr, Jászberény (Szolnok), Kis­kunfélegyháza (Bács), Lenti (Za­la), Miskolc, Nyíregyháza (Sza­bolcs), Oroszlány (Komárom), Pápa (Veszprém), Pécs, Szeged, Szentes (Csongrád); Székesfehér­vár (Fejér), Tiszakécske (Bács). Törökszentmiklós (Szolnok).

Next

/
Thumbnails
Contents