Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. OKTOBER 27., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott a gazdaságpolitikai munkabizottság Lázár György ma az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Helmut Schmidtnek, a Német. Szö­vetségi Köztársaság szövet­Tegnap kéttagú mozambiki politikai delegáció érkezett a megyébe. Lourengó Wasse Likukut, a Nyasza megyei pártbizottság titkárát és Te­resa Pinto Carualhót, az ok­tatási minisztérium osztály- vezetőjét a megyei pártbi­zottságon Csaba János, *a párt és tömegszervezetek osztályának vezetője és Szeljak György, a propagan­ségi kancellárjának meghí­vására október 27-én hiva­talos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. da- és művelődésügyi osz­tály helyettes vezetője fo­gadta. Tájékoztatták őket a megye társadalmi, gazdasági, politikai helyzetéről, majd délután a békéscsabai Le­nin Termelőszövetkezetbe látogattak el. Ma délelőtt el­látogatnak a Békéscsabai 5—6. sz. Általános Iskolába, ahol megismerkednek az is­kolában folyó munkával. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkabi­zottsága tegnap, hétfőn, Csa­tári Bélának, a megyei párt- bizottság titkárának elnökle­tével ülést tartott. Először Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője ismer­tette a megye gépiparának helyzetéről, termelési szer­kezetéről szóló jelentést és a továbbfejlesztés feladatai­ra irányuló javaslatot. A jelentés megállapította, hogy a megyei gépipar fej­lesztésének, termelési szer­kezetének fő irányai ma már kialakultak. A jelenlegi és a jövőbeni feladat a minőségi tényezők javítása, a rugal­masság fokozása és hasznosí­tása. A megye gépipara a dinamikusan fejlődő ágaza­tok közé tartozik. Tíz év alatt termelési értéke meg­háromszorozódott. Az ágazat néhány termék előállításában országosan is jelentős arányt képvisel, a megyében ké­szül a kukoricabetakarító adapterek 100 százaléka, a villanyvasalók 99 százaléka, a központi fűtésű kazánok 57 százaléka és a világítótes­tek 54 százaléka. Megállapította a jelentés, hogy az erőteljes fejlődés el­lenére sok feladat megoldása a következő évre maradt. Sok tennivaló van még a konstrukciók és technológiák korszerűsítésével, a takaré­kossággal, a gépek kihasz­náltságának fokozásával kapcsolatban. A gazdaságpolitikai mun­kabizottság — élénk vita után — a jelentést elfogadta. Ez­után tájékoztatót hallgattak meg az ötnapos munkahét bevezetésének előkészítéséről és az árvízi helyreállítási munkákról. l. L. Irányelveket adtak ki Mozambiki vendégek megyénkben Kártérítés a földhasználat akadályoztatásáért Tanácskozás a közlekedés biztonságáról Hazánkban az 1000 gépko­csira jutó balesetek aránya az utóbbi tíz évben 50—60 százalékkal csökkent, évente így is mintegy 20 ezren sé­rülnek meg közlekedési bal­esetek következtében. Tehát a relatív javulás nem ad elé­gedettségre okot, hiszen szá­mos fejlettebb motorizációjú országban jobb eredménye­ket értek el. A közlekedés szervezése, tervezése és biz­tonságos lebonyolítása ma már nem oldható meg a nem­zetközi tapasztalatok rend­szeres kicserélése és haszno­sítása nélkül. E gondolatok jegyében kezdte meg munká­ját tegnap, hétfőn, a Techni­ka Házában az ötödik városi forgalombiztonsági és forga­lomszabályozási szimpozion. A háromnapos tanácskozás mintegy 400 magyar és kül­földi résztvevője három szek­cióban vitatja meg a közle­kedéstervezés és városfejlesz­tés összefüggéseit, a forga­lomtechnika és irányítás, va­lamint a balesetmegelőzés időszerű kérdéseit. A mezőgazdasági földek védelmének szellemében adott ki együttes irányelve­ket az ipari, illetve a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az irányelvek a földek rendeltetésszerű hasz­nálatát akadályozó bányá­szati és villamos energetikai létesítmények miatti kárta­lanításról intézkednek. Egye­bek között például arról, hogy a bányászati létesítmé­nyek építésével és üzemben tartásával okozott károkat a bányakárokra vonatkozó sza­bályok szerint kell megtérí­teni. A villamosmű létesíté­sével és üzemeltetésével kap­csolatban a földingatlan ká­rait a polgári jog általános szabályai szerint rendezik, éspedig úgy, hogy pontosan szabályozták, milyen feltéte­lekkel és milyen értékben kell ellensúlyozni a károkat. A villamos energetikai lé­tesítmények jelentős földte­rületeket foglalnak el, és egyébként is akadályozzák a mezőgazdasági termelőmun­kát, mivel szigorú előíráso­kat tartalmaznak a vezeték mentén végzett munkára vo­natkozóan. Ezért nemcsak a földterület kivonása miatt éri kár az üzemeket, hanem veszteségük adódik abból is, hogy esetenként meg kell változtatni a művelési ágat. Még a viszonylag egysze­rűbb esetekben is nehézsé­geket okoznak a villamos távvezetékek, hiszen térsé­gükben a mezőgazdasági gé­peket is védőfelszereléssel kell ellátni, és drágítja a ter­melést, hogy meghatározott körzetükben például nem szállhatnak fel a növényvé­delmi repülőgépek sem. A rendelet régi vitára tesz pontot. Országosan szin­te lehetetlen összesíteni, hogy milyen összegű kártérítések várnak bírósági döntésre. Óvatos becslések szerint több tízmillió forintról van szó. Az irányelvek lehetővé teszik az ügyek rendezését, a továbbiakban pedig elejét veszik az újabb és újabb kártérítési akták „képzésé­nek”. Már csak azért is, mert az irányelvek minden részletre kiterjedően érin­tik a földvédelem különféle kérdéseit, egyebek között például tételesen meghatá­rozzák az ingatlanban oko­zott károk mibenlétét. Ezek - például nemcsak az építke­zés, illetve üzemeltetés miatt időlegesen kieső területek jö­vedelmének elmaradásából származnak, hanem a nö­vényzet kipusztulásából, ká­rosodásából, továbbá a meg­levő létesítmények megron­gálódásából, netán megsem­misüléséből. A többi között ide sorolják még a termő­talaj szerkezetének „meg­rongálását”, és a termőké­pesség csökkenését is. A lakáskérdésről Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a tár­sadalom legszélesebb rétegeit érintő kér­dés megvitatására ült össze az elmúlt hé­ten a Központi Bizottság. Hisz még nap­jainkban is legégetőbb gondjaink közé tartozik a lakáshiány; pedig, ha visszapil­lantunk eddigi eredményeinkre, vagy kör­sétát teszünk valamelyik városunkban, szembetűnő a változás. De azoknak, akik több éve albérlétben laknak kisgyerme­kükkel, vagy hatodmagukkal alszanak egy szobában (sorolhatnánk még a példákat), évben hárommillióan (!) költöztek korsze- vajmi kevéssé vigasztalóak a következő — valóban impozáns — adatok: az elmúlt tíz rűen felszerelt, új lakásba. Azaz az or­szág csaknem egyharmada. De nem csak új lakások épültek, régie­ket is komfortosítottak. Az elmúlt 5 év­ben 75 ezer tanácsi lakást korszerűsítettek. Ez pedig óriási összeget emésztett fel. Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a havi néhány száz forintos lakbér fedezi egy tanácsi lakás karbantartási költ­ségeit! Ebből következik, hogy a tanácsi ingatlankezelés csak jelentős állami tá­mogatással tudja hálózatát fenntartani. Gondoljuk csak meg: csupán Budapesten 180 ezer lakás vár felújításra az elkövet­kezendő évtizedben. S miközben a régi lakásokat felújítják, új meg új lakások épülnek. S mégis: mi­nél több új lakás épül, annál több lesz az igénylő. Mikor érjük utol magunkat? — kérdezik sokan. Miért kell még mindig tíz­tizenöt évet várni, amíg lakást kap valaki? A szűkre szabott válasz ennyi: mert az eredmények ellenére a lakásépítésben és -elosztásban továbbra is vannak feszültsé­gek. S mert az igények egyre nőnek. Mert nő az egyszemélyes és a kis létszámú háztar­tások aránya. Mert számtalan család fel­bomlik, újratermelve ezzel a lakásigény­lést. Mert még mindig sokan költöznek a városba, ahol önálló lakásra tartanak igényt. S végül, mert az életszínvonal emelkedésével együtt természetszerűen megnőtt a nagyobb, kényelmesebb lakások iránti igény. Az igények zöme jogos: lakni — s ma már: egészséges, korszerű- lakásban — mindenkinek kell. A Központi Bizottság úgy foglal állást, hogy tovább kell fejlesz­teni a lakásgazdálkodási rendszert. A realitások ismeretében a fokozatosság el­vét hangsúlyozta. S azt. hogy belátható időn belül a jogosultakat lakáshoz kell juttatni. De azt is hangsúlyozta, hogy en­nek terheit az eddiginél nagyobb arány­ban kell viselni a tanácsi lakások bérlői­nek, s a lakbéreket — ugyancsak a foko­zatosság elve alapján — úgy kell megálla­pítani, hogy azok fedezzék a lakás fenn­tartásának költségeit. Természetesen nem hagyva figyelmen kívül a családok szo­ciális, jövedelmi és vagyoni helyzetét. Hogy mindenki teherbírásának megfelelő­en vállaljon részt a költségviselésből. Ezeket az irányelveket a Központi Bi­zottság és a Minisztertanács széles körben vitára bocsátja. A legilletékesebb társa­dalmi és állami szervek jövő év február­jáig megtárgyalják a lakásépítés, -fenn­tartás, -gazdálkodás és -elosztás rendsze­rének továbbfejlesztését. Észrevételeik, javaslataik figyelembe vétele után végle­gesítik az irányelveket. Mohácsy Mátyáfe békés­csabai születésű tudós ker­tész születésének 100. évfor­dulóját ünnepelte idén a szakma. A centenáriumi év sikeréért legtöbbet tevő in­tézményeknek és aktíváknak nyújtotta át tegnap délután Békéscsabán a megyei ta­nács tanácstermében Gyula­vári Pál, a megyei tanács elnöke a haladó kertészeti hagyományok ápolásáért, munkájuk elismeréséül azt az emlékplakettet, amelynek alkotója Borsos Miklós Kos­suth-díjas szobrászművész. Ezen az ünnepségen — amelynek elnökségében ifj. Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Araczki János, a Mohácsy-emlékbizottság el­nöke és Szikszói Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára foglalt helyet — részt vettek a tudós családjának tagjai is'. Képünkön a gyu­lai kertészeti szakközépisko­la képviselője veszi át az oklevelet és az emlékplaket- tet. Fotó: Fazekas László Ifjúsági parlament a kereskedőknél Vasárnap a megyeszékhe­lyen a Csaba Szálló télikert­jében rendezte meg ifjúsági parlamentjét a Békés me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat. Az elnökség­ben ott volt a megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lyának vezetője, Krizsán Miklós, valamint a KISZ és a KPVDSZ megyei képvise­lői. Ábrahám György, a vál­lalat igazgatója számolt be az öt városból érkezett, csak­nem 100 fiatal előtt az V. ötéves tervidőszakra kitű­zött feladatok teljesítéséről, az intézkedési tervek végre­hajtásáról. A gazdasági ered­ményekről szólva elmondot­ta, hogy a vállalat az el­múlt öt év alatt több mint négymilliárd forint értékű árut juttatott el a lakosság­hoz. Ezt követően rátért az előző ifjúsági parlamenten elfogadott intézkedési tervek végrehajtásának ismertetésé­re. Elsőként arról beszélt, hogy nagy gondot fordítot­tak a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítésére. Az eltelt három év alatt 115 szakiskolából kikerült fiatalt fogadtak boltjaik. A tapasz­talatok kedvezőek, mert a felnőtt dolgozók szívesen és örömmel fogadták, segítet­ték a fiatalokat. A vállalat egyre több anyagi támoga­tást nyújt dolgozóinak, a fia­taloknak az otthonteremtés­hez. A legutóbbi parlament óta a vállalat csaknem egy­millió forintot adott 15 dol­gozónak, közülük tizenegy 30 éven aluli fiatalnak. Tekin­télyes összeget fizettek ki házassági segélyként is. Egy­re több fiatalt küldenek to­vábbképzésre, s ezeknek a költségeit a vállalat fedezi. A fiatalok jó munkáját nem csak anyagiakkal 'ismerik el. A beszámoló után több mint tízen kértek szót, és mondták el tapasztalatukat a vállalat ifjúságpolitikai mun­kájáról. B. O. Az QKBT új akciója JOBB KAPCSOLATOT JÁRMŰVEZETŐK ÉS GYALOGOSOK KÖZÖTT „Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk” — ez­zel a jelmondattal számos al­kalommal — plakáton, pros­pektuson, szórólapon — lehet majd találkozni a közeli na­pokban, hetekben. December 15-ig tart ugyanis az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nácsnak az új akciósorozata, amelynek célja a járműveze­tők és a gyalogosok kapcso­latának javítása. Ennek szükségességét té­nyek, adatok bizonyítják. Az elmúlt öt évben az úgyneve­zett személyi sérüléses bal­esetek egyharmada gyalogos- gázolás volt. Tavaly 6138 gya-' logos sérült meg, közülük 642 halt meg, az idén pedig az első félévben 253 gyalog^ lelte halálát az utakon. Az ő hibájukból bekövetkezett bal­eseteket felerészben az okoz­za, hogy vigyázatlanul, hirte­len lépnek az úttestre. Évről évre több a gázolás akkor, amikor a piros jelzést figyel­men kívül hagyva kelnek át az utcán. Mindkét fajta bal­eset döntő többségénél a gya­logos féktávolságon belül lép a jármű elé. Természetesen az autósok sem vétlenek., Évente átlag 900 embert azért gázolnak el, mert járművük sebességét nem választják meg helyesen. Gyakran — évenként ezer al­kalommal — nem veszik fi­gyelembe a gyalogos- áthala­dási elsőbbségét. A balesetek többségét személygépkocsik okozzák, de sok a gázoló se­gédmotoros is. Egyre több a gázolás a kijelölt gyalogosát­kelőhelyeken. Az első félév­ben 820 gyalogost ütöttek el a zebrán. Lakott területen nappal több a baleset, míg az országutakon leggyakrab­ban éjszaka következik be gázolás. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a bal­esetet főleg szubjektív té­nyezők, gépjárművezetők és gyalogosok helytelen maga­tartása okozza. Az OKBT ak­ciójának legfőbb célja, hogy ezen a magatartáson az érin­tettek változtassanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents