Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
1981. október 25., vasárnap 4Az osztályfőnöki munkáról Az osztályfőnöki tevékenység — mint a nevelési folyamat része — kiterjed a pedagógiai munka minden mozzanatára. Az iskola nevelési célkitűzéseinek, feladatainak. az iskolai munkaterveknek az ismeretében az osztályfőnökök foglalják egységes rendszerbe mindazokat a nevelő hatásokat, amelyek az adott iskolában érvényesülnek. De számolnak a társadalmi, gazdasági, közéleti tapasztalatok feldolgozásával is. Általános és speciális nevelési feladatok megoldásával az iskolai nevelés átfogó célját szolgálják. E cél társadalmilag meghatározott: a személyiség minden oldalú, harmonikus fejlesztése. Az iskolán belüli munka- megosztásban az osztályfőnök az osztály vezetője, de a minden oldalú személyiség- fejlesztésnek nem egyedüli felelőse. A cél eléréséhez, illetve optimális megközelítéséhez valamennyi nevelési tényező — kiemelten az osztályban tanító tanári közösség — közreműködése szükséges. Az osztályfőnöki munka speciális vezetői tevékenység, melynek betöltése a gyakorlatban jórészt attól függ, hogy az adott iskolában az iskolavezetés menynyire értékeli az osztályfőnöki munkát, annak pedagógiai súlyát, és mennyire képes az igazgató és az osztályfőnök partnerként együttműködni. Az iskolaközösség céljának és feladatának megvalósításához az iskolán kívüli tényezők bekapcsolása is szükséges. Az osztályfőnök, pedagógiai feladatainak megoldásához, az iskolán kívüli tényezők közül elsősorban a családtól várhat segítséget. Figyelembe kell azonban venni, hogy a szocialista nevelés elvei nem mindig egyeznek a szülőkével, hogy a családok egy része nem rendelkezik a szocialista közösség jellemzőivel. Ezért igen fontos, hogy az iskola befolyását a szülők nevelésére, alakítására is kiterjessze. E célt szolgálják az összevont iskolai szülői értekezletek, amelyeket az igazgatók tartanak, valamint az osztályfőnökök családlátogatásai. Az osztályfőnökök együttműködésének szervezeti formája a munkaközösség, melynek speciális szerepe van az iskolai munkaközösségek között. Tervszerű és természetes kapcsolatot kell kiépítenie minden szaktárgyi munkaközösséggel, az ifjúsági szervezettel és a szülői munkaközösséggel. Helyes, ha az osztályfőnöki munka- közösség tevékenységébe a kollégiumi nevelőket és a testnevelő tanárokat is bevonják. Az együttműködés az egységes nevelési módszerek alkalmazását is jól segíti. Az osztályfőnöki munka- közösségek kapcsolatot teremthetnek más iskolákkal is. Az egy településen belüli különböző iskolák nevelési eredményeinek, gondjainak megbeszélése fejlesztené az osztályfőnökök módszertani kultúráját, ugyanakkor fokozná az egyes iskolák nyitottságát is. A tartalmi munka szempontjából nagyon fontos, hogy _ az iskolák igazgatói olyan embert jelöljenek munkaközösség-vezetőnek, aki ismeri a közoktatás-politikai alapelveket, megfelelő módszertani kultúrával rendelkezik, képes az új befogadására és továbbadására, valamint tárgyilagos, reális információt tud adni az igazgatónak az osztályfőnöki munka eredményeiről, problémáiról. A tanulók közösségi életének, tevékenységének egyik fontos színtere az osztályfőnöki óra, melynek funkciói és jellemzői eltérnek a tantárgyi órákétól. Az osztály- főnöki óra olyan fórum, amely sok lehetőséget kínál a tanulók megismeréséhez és alakításához, miközben az együttes munkában a pedagógus személyisége is fejlődik. Ezen az órán nincs fe- leltetés, osztályozás, oldottabb a légkör. Az osztályfőnöki órák rugalmasabb vezetése, kötetlenebb légköre nem nélkülözheti a tervszerűséget, a becsületes tanári felkészülést. Megfelelő pedagógiai vezetés nélkül az osztályfőnöki óra könnyen céltalan fecsegéssé válhat, melynek során senkit sem sikerül semmiről sem meggyőzni. Az 1980'81-es tanévvel kezdődően a gimnáziumok második osztályában egységesen bevezetésre került az orientáció mint tantárgy. A pályairányítás pedagógiai munkája nem új' iskoláinkban, de először a gimnáziumi nevelés és oktatás terve emelte tantervi erőre, meghatározva, rendszerezve azokat az ismeretköröket, amelyeket a második osztály heti egyórás óratervi foglalkozásain fel kell dolgozni. Az orientációnak mint tantárgynak a tartalma ösz- szetett: pedagógiai, pszichológiai, szociológiai ismereteket és pályaismereteket egyesít magában. Az orientációs órák tartására kialakult módszerek még nincsenek. A legtöbb esetben az osztályfőnöki órák módszertani lépéseit követték a kollégák. Az órák változatossá tehetők a tanulók által tartott kiselőadásokkal, különböző képességvizsgálatokkal, szülőkkel készített interjúkkal, szülők által tartott pályaismertető előadásokkal. Az előadás, a magyarázat, a beszélgetés és a tanulók írásbeli megnyilatkozásainak elemzése a különböző anyagrészektől függően alkalmazható. Az orientációs feladatok megoldása nem választható el az osztályfőnöki tevékenységtől, de abban az iskola pályaválasztási felelősének is részt kell venni. Ö tájékoztatást adhat a szülőknek a főbb pályaválasztási lehetőségekről, koordinálja az egyetemi és főiskolai tájékozódó látogatásokat, üzemlátogatásokat szervez stb. A tanulók önismeretének realitását az orientáció mint tantárgy jól segíti, s lehetőséget ad a pedagógiai feltételek tudatosabb működtetésére, a közösségi viszonyok jobb alakítására, 'a perifériára szorult tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Az orientáció szükségessége nyilvánvaló. Érdekli a tanulókat, s tényleges segítséget nyújt nekik abban, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő pályát válasszanak. összegzésként megállapítható, hogy az osztályfőnöki munka akkor tölti be szerepét a nevelési folyamatban, ha komplex hatásával, sajátos eszközeivel hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolát elhagyó fiatalok megfelelő műveltség, érték és szokásrend birtokában, a szocialista erkölcs szabályait követve tudnak eligazodni és cselekedni a társadalmi gyakorlat valamennyi alapvető területén és a magánéletben. Dr. Nyéki Lajos szakfelügyelő iskola Békésszentandráson Az utóbbi időben a község vállalatainak, szövetkezeteinek szocialista brigádjai is munkaidő után vödrökkel, takarítóeszközökkel jelennek meg a készülő új épületben: vállalták a helyiségek takarítását, a belső burkolatok, ajtók ablakok tisztítását. Nagyon hasznos és jó kezdeményezés, mivel az itt társadalmi munkát végző szülők gyermekei fogják használni az új iskolaépületet. Az épület műszaki átadása novemberben lesz, és ezzel kezdetét is veszi a tantermek és egyéb helyiségek berendezése. A jövő év első napjaiban már birtokukba vehetik a szent- andrási diákok új és szép második otthonukat. Kép, szöveg: Ambrus György A háromszintes, modern épület szépen illeszkedik a falu képébe (Tudósítónktól) Békésszentandráson, a nagyközség területén szétszórtan találhatók az általános iskola alsóbb osztályai. Már időszerű és szükséges volt egy olyan terv létrehozása, amely egy helyre összpontosítja a diákokat. Jó munkával szépet alkottak a tervezők és az építők, hiszen a község legújabb és egyben legimpozánsabb épülete lett az új, háromszintes iskolaközpont. A közel 20 millió forintos beruházásból, hárommillió forintot a berendezések vásárlására fordítanak az új létesítmény gazdái. Nyolc tanterem, szakmai és gyakorlati oktatótermek, a könyvtár nagy segítséget nyújt majd az itt dolgozó nevelőknek és természetesen a diákoknak a tanulásban. Az épületen belül még szorgalmasan folynak a munkák, az első szinten a festők, az emeleten pedig a burkolok és a központifűtés-szerelők dolgoznak. Élénk színűre festett falak, ajtók, nagyméretű ablakok, beépített bútorok teszik igazán otthonossá az emeletek helyiségeit. A vasipari részleg Vértesi Mihály Szocialista Brigádjának asszonyai szorgoskodnak az iskola szépítésén Hamarosan megnyílik a Katona József Színház Már a Petőfi Sándor utcában, a Katona József Színház átalakított épületében zajlanak Jókai Mór: Thália szekerén című darabjának próbái. A bemutatóra december első napjaiban kerül sor. A Katona József Színházat idestova hét évvel ezelőtt zárták be, mert műszaki állapota erősen megromlott. Siettette bezárását a metró Felszabadulás téri építkezése, valamint a Haris köz és a Kígyó utca közötti sétálóutca kialakítása. E változásokkal állnak ösz- szefüggésben azok az építészeti módosítások, amelyeket a színház belsejében valósítottak meg. Ennek jegyében korszerűsítették a játékteret, mintegy háromszorosára növelték a színpadot, tágasabb lett az_ előcsarnok, s a büfé. A nézőtér viszont kisebb a réginél, csupán 400 néző befogadására alkalmas. Mint az illetékesek elmondták: az épület műszaki átadása megtörtént, már csak az utolsó simítások van. nak hátra, így nem lesz akadálya a december elejei premiernek. A Megyei Művelődési Központ rendezésében csütörtökön este a békéscsabai Csaba Szálló sarokpresszójában Jobba Gabi színművésznővel, a fővárosi Népszínház tagjával találkozhatott az Ifjúsági presszó elnevezésű rendezvénysorozat idei első alkalmának fiatal közönsége. A televízió képernyőjéről mint előadóművész is népszerű művész Nosztalgia LPX címmel egy nagyszerű verses-dalos műsort adott elő. A rendezvénysorozat novemberi programjának vendége a tervek szerint Zorán és a Láma együttes lesz Fotó: Veress Erzsi Egy sorozat első állomása? Az utóbbi évek legnagyobb sikerű dzsesszkoncert- jének adott otthont péntek este tíz- órától a békéscsabai Megyei Művelődési Központ nagyterme. A szakemberek által a világ egyik legnagyobb zeneművésze, Pege Aladár és együttese úgynevezett „örömzenélést” tartott az érdeklődőkkel zsúfolásig megtöltött teremben. Remélhető, hogy a késői időpontban megtartott, de a vártnál sokkalta jelentősebb érdeklődést kiváltó kamarakoncert a megye közművelődési életéből oly annyira hiányzó dzsesszsorozat első rendezvényének is betudható ... Krimivetélkedősorozat a televízióban Krimiben tudós címmel vetélkedősorozatot rendez a televízió október 27-től a 2-es csatornán. A havonta jelentkező műsor a krimikedvelőknek igyekszik szórakozást, játéklehetőséget nyújtani. A vetélkedő előkészítői abból a nézői szokásból merítették az ötletet, hogy a krimik megtekintésekor sokan szinte „magánnyomozóként” követik a történetet, keresik a tettest. A Krimiben tudós épp a nyomozási kedvre épít. A korábban meghirdetett pályázatra sokan jelentkeztek. Az első adás játékosai — egy férfi és egy nő — annak vágnak neki, hogy megfejtsék a több jeles színész közreműködésével filmre vett krimit. Nemcsak a stúdióban versenyzők törhetik a fejüket, tehetik próbára az emlékezőtehetségüket, a megfigyelőképességüket, hanem telefonon a műsor nézői is közölhetik megfejtéseiket. Mivel számos „alkalmi krimiíró” is akad, ezért a műsor rendszeresen lehetőséget ad a legjobbnak ítélt művek bemutatására is. Szívesen fogadnak a televízió munkatársai játékosan izgalmas feladatokat is, amelyeket a kitaláló adhat fel a nézőknek. Új Aurora-est Hajdúhadházán Hajdúhadházán, a Földi János Könyvtárban csütörtökön este Űj Aurora-estet rendeztek. Az est vendégei Filadelfi Mihály és Sass Ervin voltak. Az őszi megyei könyvhetek alkalmából rendezett találkozót — mely az Üj Aurora első Hajdú-Bihar megyei bemutatkozása volt — Szabó József, a nagyközségi pártbizottság titkára nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket Székelyhídi Ágoston író, a Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi tagozatának nevében, majd Filadelfi Mihály beszélt a folyóirat megalakulásáról, céljairól. Az esten közreműködött Petrozsényi Eszter színművésznő, a Békés megyei Jókai Színház tagja, Sellet Zoltán előadóművész és Pri- bojszky Mátyás citeramű- vész. Zárszót Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára mondott, majd Nany Lajos, a könyvtár vezetője köszönte meg az est vendégeinek, hogy a hajdúhadháziak meghívását elfogadták. FAK-lapok A Békés megyei Fiatal Alkotók Köre három évvel ezelőtt szervezte meg első gyomai alkotótáborát. Ezek a táborok több napos együtt- létre teremtettek lehetőséget, és hozzáadva ehhez a gyomaiak vendégszeretét, eredményességük évről évre növekedett. Az idén augusztusban megrendezett tábor alkalmával a Gyomai Híradó mellékleteként, a Kner Nyomdában készítették el a „FAK- lapok”-at, mely az alkotótáborról nyújt tájékoztatást, és közli a tagok írásait. A kiadvány nyitócikkét Kőváry E. Péter, a kör ügyvezetője írta, kifejti benne köszönetét a gyomaiaknak, valamint azt is, hogy hogyan alakult a FÁK műhelymunkája, élete. „Művészet és tömegek” címmel Koloh Elek ír kultúrpolitikánk e sarkalatos kérdéséről, Tóth Ernő pedig a képzőművészettel foglalkozók képeihez ad néhány gondolatot. A szépirodalmi részben — többek között — Varsa Zoltán, Hunya Márta, Ujházy László, E. Szabó Ernő, Korin Géza, Varga Dávid, Szabados Ferenc és Madár János verseit, Sarusi Mihály és Kőváry E. Péter novelláját köz- lik. (—a)
