Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTÓBER 25., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI, ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Egyesült a két tsz-szövetség Szabó István felszólalása az együttes küldöttgyűlésen Megyénk termelőszövetkezeti mozgalma a negyedik országos kongresszusra készül­ve tegnap, október 24-én jelentős állomá­sához érkezett. Ezen a szombaton délelőtt a két tsz-szövetség küldöttei még külön- külön, Békéscsabán és Orosházán, értékel­ték a közös gazdaságok és a területi szö­vetségek tevékenységének utóbbi öt esz­tendejét, s ugyanígy vitatták meg a ter­melőszövetkezetek negyedik országos kong­resszusának irányelveit is, meghatározva az elkövetkező időszak feladatait. Ez a két küldöttközgyűlés ugyanakkor abban különbözött minden eddigitől, hogy a közös gazdaságok küldöttei a Körösök Vidéke Tsz-szövetség és a Dél-Békés me­gyei Tsz-szövetség elnökségének kezdemé­nyezésére titkos szavazással a két területi szövetség egyesítése mellett foglaltak ál­lást. Ennek alapján került sor tegnap dél­után az egyesülést kimondó együttes kül­döttgyűlésre, amely megválasztotta a Bé­kés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének tisztségviselőit, a kong­resszusi küldötteket, a TOT megyei tag­jait, és jóváhagyta a szövetség alapszabá­lyát. A KÖRÖSÖK VIDÉKE TSZ-SZÖVETSÉG BÉKÉSCSABÁN Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörő- házban Balogh Sándor, a szövetség elnöke köszöntötte a küldötteket, a meghívotta­kat és a vendégeket, a kül­döttközgyűlés elnökségének tagjait, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, dr. Szabó Sán­dort, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettesét, Le- hoczki Mihályt, a TOT főtit­kárhelyettesét, Krucsai Ba­lázst, a MÉM főosztályveze­tőjét, valamint Szikszói Fe­rencet, a HNF megyei titká­rát. A tagszövetkezetek, a kö­zös vállalatok meg a szö­vetség ötéves tevékenységé­ről írásbeli beszámolót jut­tatott el a szövetség a kül­döttekhez, e beszámolóhoz fűzött a szombati küldött- közgyűlésen szóbeli kiegészí­tőt Eke Sándor megbízott titkár. Beszédében első he­lyen szólt a közös gazdasá­gok országos átlagot megha­ladó fejlődéséről, a termelés alapjait bővítő, gyarapító folyamatokról, kiemelve kö­zülük a nagyszabású talaj­rendezést. mint legjelentő­sebbet. E térségnek az előbbiek mellett azonban jelentős gon­dokkal is meg kell küzdenie időről időre: az átlagos szín­vonalat el nem érő üzemek ugyanúgy itt találhatók, mint a megye legrosszabb minőségű, belvizektől veszé­lyeztetett talajai. Az együtt­működésben és összefogás­ban rejlő további tartaléko­kat kell a jövőben mozgósí­tani e gond megoldásában — állapította meg a megbí­zott titkár. A beszámoló és a kong­resszusi irányelvek feletti vitában heten szólaltak fel: Balogh László, a békési Egyetértés Tsz elnöke, Öm. bodi Sándor, a Sárréti Tej igazgatója, Bagi János, a békésszentandrási Tessedik Tsz elnöke, Kiss Ferenc, a dévaványai Lenin Tsz elnö­ke, Csirik Imre. a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke, Püspöki György, a gyulai Lenin Tsz elnöke, va­lamint Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, aki elismeréssel szólt a Körösök Vidéke Tsz-szö­vetség másfél évtizedes te­vékenységéről, köszönetét mondva a szövetség elnöksé­gének, valamennyi munka­társának. A vita zárását követően Balogh Sándor, a két tsz- szövetség egyesülését előké­szítő bizottság társelnöke be­számolt a bizottság tevé­kenységéről, a termelőszö­vetkezeti szövetségek egye­sítését indokló tényezőkről, majd előterjesztésére a kül­döttek titkos szavazással foglaltak állást az egyesítés mellett. A DÉL-BÉKÉS MEGYEI ­TSZ-SZÖVETSÉG OROSHÁZÁN A Dél-Békés megyei Tsz- ek Területi Szövetségének orosházi küldöttközgyűlésén elnök, a szövetség elnöke köszöntötte 85 termelőszövet­kezet, hét közös vállalat és a Dél-Békés megyei Tsz-ek Gazdálkodási Társulásának összesen 79 megjelent kül­döttét. (Igazoltan hét kül­dött maradt távol.) Az elnök­ségben helyet foglaló Szabó Istvánt, az MSZMP KB tag­ját, a TOT elnökét, Apáti Nagy Gábort, az MSZMP KB tagját, a nagyszénási Ok­tóber 6. Tsz állattenyésztési főágazatának vezetőjét, Csa­tári Bélát, a párt Békés me­gyei bizottsága titkárát, Klaukó Mátyást, nyugdíjas megyei tanácselnököt, Murá­nyi Miklóst, a megyei ta­nács osztályvezetőjét, Györ- fi Károlyt, a megyei párt- bizottság politikai munka­társát és Kovács Jánost, a csorvási Lenin Tsz elnökét, az egyesülést előkészítő bi­zottság vezetőjét, majd fel­kérte Plenter Lajost, szövet­ségi titkárt az írásban köz­zétett anyag szóbeli kiegé­szítésére. Plenter Lajos összegezte a tsz-szövetség elmúlt ötévi és a megalakulás óta eltelt időszak érdekképviseleti munkáját. Megállapította, hogy a szövetség küldöttköz­gyűlésé, elnöksége, a vá­lasztott bizottságok növekvő felelősséggel látták el mun­kájukat, bátran kezdemé­nyeztek a termelőszövetke­zetek és közös vállalataikat érintő fejlesztési és egyéb gazdasági intézkedések ki­alakításában. A területi szö­vetség jól beleilleszkedett a megyei állami és társadalmi szervek rendszerébe, jól megtalálta helyét a munka- megosztásban. Ennek tudható be, hogy a tsz-szövetség kap­csolatai a megye társadalmi szerveivel tartalmasán fej­lődtek. A szövetségi titkár összegezte azokat az igen jelentős társadalmi elismeré­seket, melyeket az elmúlt időszakban a tagszövetkeze­tek és munkáskollektíváik, szocialista brigádjaik az MSZMP KB-tól, a kormány­tól, és az ágazati miniszté­riumtól, valamint a TOT-tól kaptak. Ezek kiválóan tanú­sítják a dél-békési tájon folytatott magas színvonalú gazdálkodást. A szóbeli kiegészítő után vita következett. Felszólalt Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz főmérnöke. Olajos Imre, a kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke. Kőszegi Andrásáé, a kunágotai Ber­csényi Tsz küldötte. Vala­mennyien elismeréssel szól­tak a tsz-szövetség gazda­ságszervező, segítő, érdekvé­delmi munkájáról, majd Csatári Béla a megyei párt- bizottság nevében tolmácsol­ta az elismerést, és megkö­szönte azt a sokoldalú tevé­kenységet, melyet a szövet­ség a megye szövetkezeti mozgalmának és gazdaságá­nak fellendítésében kifejtett. Ezután Kovács János, az előkészítő bizottság elnöke tájékoztatta a közgyűlést a két tsz-szövetség egyesülését megelőző munkákról, majd titkos szavazással a küldött- közgyűlés állást foglalt (el­lenszavazat nélkül), az egye­sülés mellett. MEGVÁLASZTOTTA A TISZTSÉGVISELŐKET Az egyesülést kimondó két tsz-szövetség együttes kül­döttgyűlése délután kettőkor ült össze Békéscsabán, az if­júsági és úttörőházban. Az egyesülést előkészítő bi­zottság jelentésének meghall­gatása után a küldöttek meg­vitatták és elfogadták a Bé­kés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének alapszabályát, ezután Szabó István, a TOT elnöke emel­kedett szólásra. Beszédében méltatta a szövetkezeti moz­galom megyei és országos fej­lődését, felidézte a TOT- kongresszusok, a szocialista mezőgazdaság történetét, és számba vette azokat a fel­adatokat. amelyeket a múlt Az egyesült szövetség kül­döttközgyűlésén felszólalt Szabó István, a TOT elnöke is eredményeire alapozva a ter­melőszövetkezeteknek a mun­ka- és üzemszervezésben, az anyagi érdekeltségben kell — új utakat keresve — megol­daniuk. Külön is szólt a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek megsegítésé­nek társadalmi kötelezettsé­géről, majd a szövetkezeti de­mokrácia további szélesítésé­nek, a szövetkezeti morál fej­lesztésének teendőit szedte csokorba mondandója zárá­sául. Az együttes küldöttközgyű­lés végül tegnap, a kora esti órákban megválasztotta az új szövetség tisztségviselőit, a TOT hét Békés megyei tag­ját, valamint a 82 kongresz- szusi küldöttet. A Békés me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetségének elnö­ke Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke, a szövetség titkára, Györfi Károly, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának politi­kai munkatársa lett. Báli István, nyugdíjas tsz­Az egyesülést kimondó együttes küldöttközgyűlés elnöksége Fotó: Veress Erzsi Hazánkban egyedül a Mczöhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezetben készítenek hajlékony fémtöm­lőket. A víz és gáz szállítására kiválóan alkalmas töm­lők gyártásával jelentős importot váltanak ki. Képün­kön a fémhuzalt először peremezik, majd speciális gé­pen dolgozzák össze rugalmas tömlővé Fotó: Veress Erzsi Meddig bírják cérnával? A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában évek óta tart a gépi rekonstrukció. Tavaly év végén és most az év elején 140 új, termelékenyebb gépet állítottak üzem­be. A gyár, mint kiderült, nem készült fel ennyi beren­dezés fogadására, a folyamatos, zökkenőmentes termelés feltételeinek megteremtésére. Emiatt a kötőnők fizetése visszaesett. Szeptembertől a vállalat pótlékokkal próbált a helyzeten változtatni. Az asszonyok jövedelme azon­ban így sem érte cl a korábbit. Ezért valamennyien el­fogadható, végleges megoldást sürgetnek. (írásunk a lap 5. oldalán.) Medgyesegyháza centenáriuma Az 1970-ben nagyközséggé nyilvánított Medgyesegyhá­za különböző jellegű rendezvényekkel igyekszik emlé­kezetessé tenni újratelepítésének 100., és felszabadulá­sának 37. évfordulóját. Az ünnepségsorozat egyik jelentős eseménye volt' az október 19-i falugyűlés, amely jó al­kalmat kínált a történelmi visszatekintésre, s egyúttal az eredmények számbavételére is. A tények minden két­séget kizáróan bizonyítják, hogy a falu vezetőinek, mun­kahelyi kollektíváinak, lakosainak eddigi erőfeszítései nem voltak hiábavalók. A település múltjáról, jelenéről szóló, képekkel illusztrált írásunk a lap 7. oldalán ta­lálható. Minikörkép „Az úttörőélet legyen élményszerű, tartalmas és ro­mantikus. Ezt is csak akkor lehet elérni, ha a pedagógu­sok számításba veszik a gyerekközösségek igényeit, és ha nem feledkeznek meg a helyi adottságokról, a körül­ményekről.’' — Varga László, a Magyar Úttörők Szövet­ségének főtitkára mondja ezt egy beszélgetés során, ame­lyet „Együtt a gyerekekért” címmel, a 11. oldalon, a Minimagazinban közlünk. Ugyanitt arról is olvashatunk, hogy az orosházi Kőolajipari Gépgyárban sínen van az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer. A Diáklapszemlében ezúttal a Szemfülest és az Irka-Firkát olvastuk el. II mozgáskultúra alapjai Ha mi, felnőttek, annyit mozognánk, mint egy óvodás korú gyerek, minden bizonnyal estére úgy elfáradnánk, hogy aludni se tudnánk. Régóta kimutatott tény, hogy a legnagyobb mozgásigénye az óvodás korúaknak van. Sok helyütt különböző módszerekkel igyekeznek energiájukat lekötni, illetve felszabadítani, de a legideálisabb az len­ne, ha úgy, mint az iskolákban, rendszeres testnevelési órát szerveznének számukra. Ezzel ugyanis nemcsak moz­gásigényüket elégítenék ki, hanem mozgáskultúrájuk alapjait is letehetnék. E lehetőségekről szól írásunk la­punk ló. oldalán. D. K.—K. E. P.

Next

/
Thumbnails
Contents