Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
o 1981. október 3., szombat Javítani kell a közigazgatás szervezési kultúráját Országos szakmai tudományos konferencia Békéscsabán Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára nyitotta meg a konferenciát Fotó: Martin Gábor „A tanácsi informatika, az információs rendszerek kialakítása és fejlesztése” címmel október 2-án, tegnap kétnapos országos konferencia kezdődött a megyei tanács épületében, Békéscsabán. A délelőtti plenáris ülésen dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács V. B.- titkára köszöntötte rendező szervek nevében az elnökség tagjait, valamint az idei államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok keretében rendezett tanácskozás résztvevőit. Rövid megnyitó beszédben méltatta az értékes tapasztalatok, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek cseréjét célzó konferencia jelentőségét. Ezután dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese tartott bevezető előadást. Ebben három fő kérdés köré csoportosította mondanivalóját. Többek között részletesen foglalkozott azokkal a gazdasági és társadalmi körülményekkel is, amelyek indokolttá teszik az informatika átalakítását. Az elvekkel kapcsolatban hangsúlyozta: rend és fegyelem nélkül nem lehet megfelelő információs rendszert létrehozni, illetve működtetni. A fiatal szakemberekkel szemben támasztott igényekről szólva megemlítette, elsősorban „gondolati bátorságuk”, gyors reagáló képességük és technikai ismereteik alapján várható el tőlük, hogy — tudásuk legjavát adva — minél jobban segítsék elő a tanácsi információs rendszerekhez szükséges korszerű eszközök (számítógépek), módszerek alkalmazását. Végezetül az előadó hozzátette: tovább kell javítani a köz- igazgatás szervezési kultúráját. A délelőtti ülés elhangzása után a részvevők szekcióüléseken folytatták a munkát. —y—n Tájékoztató mezőgazdasági szakembereknek Október 2-án, tegnap délután Szarvason a művelődési központban Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott tájékoztatót Békés, Csongrád és Szolnok megye mezőgazdasági vezetőinek az ágazat helyzetéről, feladatairól és a várható szabályzókról. Harminc éves a TIT megyei szervezete Békés megyében három évtizede, 1951. október 1-én alakult meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat őse, a Magyar Természettudományi Társulat. Erre emlékeztek csütörtökön, Békéscsabán, a TIT megyei szervezetének székházában. Dr. Krupa András, a TIT megyei titkára fogadta Bánáti Istvánt, aki elsőként látta el megyénkben a titkári teendőket. Bánáti István a társulat első lépéseiről, a harminc évvel ezelőtti munkáról emlékezett meg. G. K. Miniszteri elismerés A magyar kormányzat a közelmúltban értékelte az elmúlt évi hazai kiállításokat. Ennek eredményeképpen a Művelődésügyi Minisztérium nívódíjban részesítette az elmúlt év nyarán megrendezett II. Békéscsabai Alkalmazott Grafikai Biennálét, illetve annak szervező-rendező gárdáját. A bíráló bizottság név szerint is kiemelte, elismerte a csabai tárlat tervező-főrendezőjének, Papp Gábor grafikusművésznek munkáját. N. L. Reprezentatív kiállítás nyílt meg tegnap, pénteken délután Csorváson, a művelődési házban. A helyi Vörös Október Vadásztársaság a MAVOSZ megalakulásának centenáriuma és a község felszabadulásának évfordulója tiszteletére vadászati és díszmadár-kiállítást szervezett, melyen a társaság fennállásának dokumentumait, trófeáit és a megyei tenyésztők különleges díszmadarait láthatják az ide érkező vendégek' Fotó: Veress Erzsi Évnyitó a csabai „ifiházban” Tegnap délután a kisdobos, majd később az úttörőszakkörök és klubok hagyományos évadnyitó ünnepségét rendezték meg a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház nagytermében. A következő hetektől nyolc kisdobos csoportban 181, huszonöt úttörőközösségben pedig 521 iskolás teljesíti azokat a feltételeket is, amelyeket az idei úttörőév Fotó: Martin Gábor jelmondata, a „Hass, alkoss, gyarapíts!” ró a pajtásokra, a szakköri és klubtagokra. A tegnap délutáni évnyitón — amelynek lgyezető elnöke Guliga Mária, az ifiház úttörőtitkára volt — adták át azokat az elismeréseket is, amelyeket a szakköri tagok a nyáron különböző országos kiállításokon, bemutatókon nyertek. Szarvason tarlotta kihelyezett ülését a megyei tanács Napirenden: a mezőgazdaság és a településhálózat-fejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) üzemek közötti termelési különbségekről, a vezetés színvonala javításának fontosságáról. Mint mondotta, megyénk mezőgazdasága előtt szép, teljesíthető feladatok állnak. Takács Lajos (Gyula) a termelés feltételeiről, köztük a vízgazdálkodásról, a meliorációról és az ehhez kapcsolódó művek folyamatos karbantartásáról beszélt. Fehér Miklós (Békéscsaba) a zöldségtermesztésben tapasztalható gondokról szólt, hangsúlyozva a gazdaságos termelés megteremtésének fontosságát. Horváth Pál (Orosháza) a Dél-békési Termelőszövetkezetek Gazdasági Társulásáról adott tájékoztatót. Gyalog Mihály (Kun- ágota) a megye déli területét sújtó belvízről, a termelési költség csökkentésének szerepéről szólt. Dr. Kiss Károly (Szarvas) a kutatás, a fejlesztés, a termelés kapcsolatát hangsúlyozta, s mint mondotta, a megyében működő kutatóintézetekre a jövőben még inkább szükséges támaszkodni. Gellai Imre (Gyoma) a fiatal szakemberek beilleszkedésének fontosságát hangsúlyozta. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzászólásában először kiemelte a megye részarányát az ország élelmiszer- termelésében. Az előterjesztett programról megállapította, hogy az a népgazdaság érdekeinek és a megye adottságainak megfelelő. Két dologra hívta fel a figyelmet: a gabona- és hústermelés fokozására. Az előbbivel kapcsolatban megállapította, hogy lényegében a földművelés az alapja az élelmiszertermelésnek, ezért fontos, hogy minél nagyobb területet vonjunk művelés alá, és növeljük a hozamokat. Elismeréssel szólt arról, hogy az idén az országban a legjobb búzatermés megyénkben volt. A fejlesztési lehetőségekről elmondta, hogy azok behatároltak, ezért a gyorsan megtérülő befektetésekre szükséges törekedni. Nem elégedhetünk meg ma már azzal, hogy sokat termelünk, arra kell törekednünk, hogy gazdaságosan, versenyképesen tegyük azt. Befejezésül hangsúlyozta, hogy Békés megyében megvannak ehhez a feltételek. A tanácsülés az előterjesztést a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta. A következő napirendhez dr. Takács János, a megyei tanács ÉKV-osztályának vezetője tartott szóbeli kiegészítőt. A Minisztertanács 1981. júniusában döntött az országos településhálózatfejlesztési koncepció megvalósításáról. Ennek keretében meghatározta a felsőfokú, a középfokú és a részleges középfokú központú településeket. A megyei tanácsülés hatáskörébe az alsó fokú központok és az alapfokú települések meghatározása tartozott. A településhálózatfejlesztési terv módosításáról szóló vitában felszólalt Szűcs Lajos (Mezőberény), Dumit- rás Mihály (Orosháza) és Inokai János (Békés) írásban nyújtotta be hozzászólását. A bejelentések sorában Tóth Károly, az ügyrendi bizottság elnökhelyettesé tájékoztatta a testületet, hogy Hegyesi János más megyébe került, ezért megyei tanácstagságáról lemondott. Ugyancsak bejelentette, hogy Sasaid Jánost Békéscsaba város Tanácsa megyei tanácstaggá megválasztotta, amit a mostani testületi ülés hitelesített. Végül Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára javasolta, hogy Sa- sala Jánost válasszák meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága tagjának. A testület a javaslatot elfogadta. S. F. A SZOT elnökségének ülése Tegnap ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület többek között megtárgyalta az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének előterjesztését az egyéni védőfelszerelés, a védő- és munkaruhaellátás helyzetéről, a további tennivalókról. Az elnökség — a vitában elhangzottak alapján — szükségesnek tartja, hogy az 1977-es minisztertanácsi határozat maradéktalan végrehajtása érdekében hatékony állami intézkedések történjenek. Előterjesztést vitattak meg a szakszervezeti testületek munkavédelmi feladatairól, a munkavédelmi felügyelők jog- és hatáskörének gyakorlásáról. Az elnökség a továbbiakban az október 16-ára összehívott SZOT-ülés előkészítésével foglalkozott, és megtárgyalta az ülés elé kerülő előterjesztéseket. „Gyula városért” kitüntetések Hagyomány már Gyulán, hogy a város felszabadulásának évfordulóján a kimagasló közéleti tevékenységet, társadalmi munkát teljesítőknek, s azoknak, akik a város gazdasági, társadalmi, politikai, tudományos, kulturális életének fejlődéséhez hozzájárulnak, „Gyula városért” kitüntetést adományoz a tanács. Az elismerésben személyek, intézmények, vállalatok és szocialista brigádok részesülhetnek. Az idei kitüntetésátadási ünnepséget október 2-án, tegnap délután a városi tanácsházán rendezték meg. Itt „Gyula városért” kitüntetésben részesült Koszta Rozália festőművész, a város kulturális életének kimagasló egyénisége; Kardos István, a Magyar Nemzeti Bank gyulai fiókjának vezetője, aki a város gazdasági, társadalmi és politikai életében tölt be közéleti tevékenységet és Nagy Kálmán, a fa- és fémbútoripari szövetkezet napokban nyugdíjba vonult elnöke, aki sokat tett a város szövetkezeti iparának fejleszté- % séért. E kitüntetést kapta a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ a bolthálózat fejlesztése mellett a mezőgazdasági szakcsoportok szervezésében elért eredményeiért, valamint a 613. sz. Ipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola a szakmunkásképzésben és a város fejlesztésében teljesített eddigi eredményes munkájáért. A kitüntetéseket dr. Takács Lőrinc, a város tanácselnöke nyújtotta át. Béla Ottó Üj bölcsődét avattak tegnap, pénteken délután Szeghalmon. A felújított, összesen 6 millió forintba kerülő létesítmény negyven kisgyermeket tud befogadni. A tanács költségvetési üzeme határidőre készült el a munkával, s ebben részük volt a szocialista brigádoknak, hiszen több mint félmillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az építéshez. Az új bölcsőde átadásával lehetővé vált, hogy minden kisgyermeket fel tudjanak venni, és korszerű körülmények között tudnak ellátni Fotó: Fazekas László