Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Elutazott Giulio Andreotti Szerdán elutazott Buda­pestről Giulio Andreotti, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az In­terparlamentáris Unió olasz csoportjának elnöke, aki a magyar országgyűlés vendé­geként tartózkodott hazánk­ban. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Barcs Sándor, az Interpar­lamentáris Unió magyar csoportjának elnöke és Dar- vasi István, az országgyűlés külügvi bizottságának titká­ra. Ott volt Giulio Bilancio- ni, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete. Pártkiildöttség utazott a Francia Szocialista Párt kongresszusára A Francia Szocialista Párt meghívására szerdán Párizs- ba utazott Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, hogy az MSZMP képviseletében részt vegyenek az FSZP Valence- ban rendezendő kongresszu­sán. Ütemesen haladnak a mezőgazdasági munkák Okányban (Tudósítónktól) Az okányi Haladás Terme­lőszövetkezetben október 21- én befejezték az őszi búza ve­tését, az előző évinél ezer hektárral nagyobb területen: 3 ezer 80 hektáron került el­vetésre az őszi kenyérgabona. Jó ütemű az őszi mélyszán­tás is. A tervezett 2 ezer 250 hektárból eddig 1700 hektár került felszántásra. Az idő­ben és jó minőségben elvég­zett munka, a vetésterületek jó kelése biztosítéka a követ­kező gazdasági év megalapo­zásának. A betakarítási munkák is ütemesen haladnak: szeptem­berben betakarításra került 1410 hektáron a napraforgó, 214 hektáron a silókukorica, 160 hektáron a magfogásra hagyott lucerna és vöröshere. Jelenleg folyik a 860 hek­tár közös és a 150 hektár ház­táji kukorica törése, mely te­rületből eddig 450 hektár ter­mése került magtárba. Az elő­rehaladást segíti a 650 tonna nedvesen tárolt kukorica, ami lehetővé teszi a nagyobb, 30 —35 százalék nedvességtar­talom melletti betakarítást, és egyben jelentős mennyiségű energiamegtakarítást eredmé­nyez az üzemnek. A még hát­ralevő 560 hektár kukorica betakarítását és az 550 hek­tár mélyszántást az üzem szakemberei november 7-ére szeretnék befejezni. Az idő­szerű őszi teendőket követő­en a felszabadult munkaerőt a termelőszövetkezet mellék­üzemágában foglalkoztatják a következő év tavaszi munkái­nak megkezdéséig. Komlósi Sándor Elutazott hazánkból az SZMBT küldöttsége Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését október 22-re ösz- szehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató, a 15 éves lakásépítési program megvalósítását áttekintő je­lentés, valamint a lakásgaz­dálkodási és elosztási rend­szer továbbfejlesztésére vo­natkozó előterjesztés megvi­tatását javasolja a Központi Bizottságnak. H megyei könyvkiadásról A Békés megyei Tanács művelődési bizottsága teg­nap, október 21-én ülést tar­tott Békéscsabán. Két érde­kes témakörről hallhattak és mondhatták el véleményü­ket a tagok. Elsőként Vámos László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője számolt be a tanácsi szervek művelődési intézményeket irányító tevékenységéről. Az utóbbi években a művelődé­si intézmények fenntartásá­ban és irányításában megnö­vekedett a helyi tanácsok szerepe és felelőssége — mondotta, majd részletesen kitért az irányítás gyakorla­tára. A bizottság ezzel kap­csolatos feladatként — töb­bek között — a következő­ket tűzte ki: növelni kell a tanácsi szervek együttműkö­dését, egységes művelődési tervekre van szükség, fontos a rendszeres tájékoztatás, elő kell segíteni a közoktatási és közművelődési intézmé­nyek együttműködését, na­gyobb anyagi-erkölcsi el­ismerésben kell részesíteni a művelődési dolgozókat. Ezután a könyvkiadás és könyvterjesztés megyei hely­zete került napirendre. Dr. Csende Béla, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetőhelyettese ar­ról számolt be, hogy az utóbbi években megyénk könyvkiadása tartalmi és szervezeti vonatkozásban je­lentősen átalakult. Bár a kiadványok száma csökkent, színvonaluk emelkedett. Kü­lönösen jelentősek a könyv- sorozatok, a helytörténeti­honismereti kiadványok, mo­nográfiák. Elmondotta, mi­lyen könyvek kiadását ter­vezik az elkövetkezendő öt évben, s beszélt a könyvter­jesztés megyei helyzetéről. — Meg kell vizsgálni egy hivatásos vidéki könyvkiadó létrehozásának lehetőségét, újjá kell alakítani a megyei kiadói tanácsot, fejleszteni a munkahelyi és a bizományo­si könyvterjesztést — java­solta. A két fő napirendi pont után hozzászólások következ­tek, majd bejelentésekkel zá­rult a művelődési bizottság ülése. Cj. K. Szerdán elutazott Buda­pestről a Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációja, amely Filipp Jermás, az SZKP KB póttagja, az SZMBT elnöke, a Szovjet­unió Állami Filmbizottsága elnökének vezetésével részt vett az MSZBT VII. orszá­gos értekezletén. Ez alka­lommal ötéves együttműkö­dési egyezményt írtak alá a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság között. A delegációt itt-tartózkodása során fo­gadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Apró An­tal, az MSZMP KB tagja, az MSZBT elnöke. A küldött­ség tagjai ellátogattak a XVI. kerületi pártbizottság­ra és az Ikarus Gyár MSZBT-tagcsoportjához. A delegációt az elutazáskor a Ferihegyi repülőtéren Biró Gyula, az MSZBT főtitkára búcsúztatta. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Könyvnapok közben Október 16-tól november 6-ig jobban odafigyelünk a könyvre, a tudás forrásá­ra. Az „Őszi megyei könyvhetek” röplap­jain nagy, sárguló levélre simulva kinyi­tott könyvet láthatunk. Nem is tudnám megmondani, hányadik' alkalommal invi­tálnak a könyv őszi ünnepére, de nem is az a fontos, hogy számokkal jelöljük' az időszakot, sokkal fontosabb, hogy alkalma­kat teremtsünk a találkozásra, alkalma­kat arra, hogy barátságok kötődjenek ol­vasók és könyvek, írók között. Régen tudjuk, hogy nemcsak azért kell propagálnunk a jó könyveket, mert töb­bet tudni a világról a ma emberének megkerülhetetlen feladata, hanem azért is, mert jobban és tartalmasabban élni a művészetek nélkül elképzelhetetlen. Az értelem és az érzelem nagyszerű összefo­nódásáról van itt szó, arról az élményről, melyet a művészetek — bennük az iro­dalom — vált ki abban, aki' találkozik velük'. Nem mindegy tehát, hogy ezek a találkozások hogyan jönnek létre, hogyan zajlanak le, mit hoznak résztvevőik szá­mára. Egyszerűbben fogalmazva: ezeken az őszi napokon a hittel és szeretettel ren­dezett találkozókon olvasók és írók egy­formán gazdagodhatnak, hiszen egymásért valók', egymás nélkül nem létezhetnek. Néhány napja láttuk a televízióban, milyen ünnepélyesen nyitották meg He­vesen, a művelődési házban az őszi me­gyei könyvheteket. írók érkeznek Békés­be is, hogy az itt élőkkel együtt odaállja- nak olvasóik — leendő olvasóik — elé: ezt hoztuk, így látjuk a világot, így élhetünk szebben, jobban, emberebbül. Az olvasók pedig elmondják, kit miért és mire be­csülnek, kitől mit várnak; elmondják, hogy miként találkoztak a könyvvel, az irodalommal, és hogyan kötöttek barát­ságot? Tévednénk', ha most nem szólnánk azok­ról, akik nem lesznek ott ezeken a talál­kozókon, akik nem járnak könyvtárba, akik nem vásárolnak könyvet, mert igé­nyeik még nem jutottak el odáig. Sokan vannak, és éppen azért, mert sokan van­nak, emelte fel hangját a könyvhetek or­szágos szervező bizottsága a „fehér fol­tok” eltüntetésére, mely korántsem k'öny- nyű, mi több: 'roppant nehéz feladat. Mert a jóra, a művészetek iránti igényre nem elég felhívni az embereket, azért évről évre, napról napra tenni kell, a legválto­zatosabb formákban keresni az utat egy­máshoz. Nagyon nehéz vállalkozás; akik könyvek ajánlására, terjesztésére adták a fejüket, tudják, hogy így van. Mégsem csüggednek, ha netán kisebb a siker, mint amit terveztek, mégsem adják fel.: hogy egyszer a „fehér foltok” eltűnnek majd az ország „olvasási térképéről”, és a „lo­vas nemzettől” annyi mindenen átívelő tulajdonságaink között megjelenik majd az „olvasó nemzet” örömteli meghatáro­zás is. Hogy jóval többen szeretik ma már az irodalmat, a művészeteket, a könyvet, „a tudás forrását”, mint egykor: kétségtelen. Hogy ebben könyvtárosaink, könyvesbol­tosaink, könyvterjesztőink, sokszínűbb irodalmunk is benne van, az is kétségte­len. Hogy az évente ismétlődő őszi me­gyei könyvhetek számos jeles alkalma ugyanúgy: azt sem lehet már letagadni. Ki is tagadná, hiszen közös örömünk, ami­kor a „szóra éhes” emberek szép gyüle­kezetében szinte tapintható az a több, az a más, ami az együtt töltött órák után sem hagy el bennünket, ami többé, jobbá tesz kis|skolást és aggastyánt, mert mi azt is tudjuk', hogy a művészetek az em- beriJír bölcsőtől a koporsóig kell hogy kövessék; hogy az emberi élet igazabb, tisztább, őszintébb legyen. Elérkezett tehát az őszi megyei könyv­hetek ideje. Könyvtárakban, klubokban, munkásszállásokon és iskolákban kap most több időt, alkalmat az irodalom, hogy találkozzon az olvasóval. Szép, tartalmas napokat szeretnénk, ünnepi alkalmakat. Azt szeretnénk, ha itt, a Körösök völgyé­ben, ahol a történelem számos nagy pél­dát alkotott, újabb ezrek és ezrek nyújta­nák ki a kezüket a könyvért, melyben rá­találhatnak a valóság arcára, korunk vi­lágára, gondolatainkra, szomorúságainkra, örömeinkre: egész életünkre. Sass Ervin Finom süteményeivel jó nevet szerzett magának az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ csanádapácai cukrászüzeme. Heten dolgoz­nak itt, s a termékekből szállítanak az orosházi járás több településére és Orosházára is. Képünkön: készül a habroló tésztája Fotó: Veress Erzsi Oktatói konferencia az SZMT-ben A Szakszervezeték Békés megyei Tanácsának titkársá­ga az 1981—82-es oktatási év megnyitásaként október 21- én, tegnap oktatói konferen­ciát rendezett Békéscsabán. Délelőtt két előadás hangzott el. Az egyiken Bocskai Mi. hályné, az SZMT titkára időszerű külpolitikai kérdé­sekről tartott tájékoztatást, a másikon Verbai Lajos, a Népszava főszerkesztő-he­lyettese az ideológiai neve­lőmunka aktuális feladatai­ról beszélt. Délután az SZMT-iskola hallgatóinak dr. Bukta Lász­ló, a SZOT közgazdasági osz­tályának vezetője „Időszerű gazdaságpolitikai kérdések” címmel tartott előadást. —y—n Szűrővizsgálatok a textiliparban A szakszervezet megkülön­böztetett figyelmet fordít a textildolgozók üzemi egészség- ügyi ellátására — hangsú­lyozta dr. Hojcska Mária fő- or\ios, az országos textilipari üzemegészségügyi konferen­cián, melyet szerdán rendez­tek a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban. A tanácskozáson a tex­tilipari üzemekben végzett szűrővizsgálatokról esett szó. A textilszakszervezet XXV. kongresszusa hozott határo­zatot arra, hogy rendszeres szűrővizsgálatokkal kísérjék figyelemmel a dolgozók egészségi állapotát, minde­nekelőtt annak érdekében, hogy megelőzzék a különböző munkahelyi és egyéb megbe­tegedéseket. Azóta sok he­lyen elterjedtek ezek a vizs­gálatok. A tapasztalatok ösz- szegzése során megállapítot­ták, hogy az elmúlt év során onkológiai vizsgálatot végez­tek a legtöbb helyen — 46 üzemben — ez nemcsak rák­szűrést, hanem nőgyógyászati szűrést és egyben megelőzést, gyógyítást is jelentett. Ez az a vizsgálat, amelynek a leg­inkább kialakultak a mód­szerei. Rendkívül fontos fel­adatnak tekintik az üzemek a halláskárosodás megelőzé­sét is. Tizenhárom vállalatnál a vérnyomás ellenőrzésére vé­geztek szűrővizsgálatot — gyakori megbetegedés ugyan­is ebben az iparágban a ma­gas vérnyomás. A statisztikák szerint emelkedik a szívbe­tegségek aránya is, ezen a té­ren azonban még igen kevés a szűrések száma. Szó esett arról is, hogy több vállalatnál a jól szerve­zett előkészítés ellenére sem jelennek meg a dolgozók a szűrővizsgálatokon, ezért kell kialakítani az egészségügyi szolgálat, a gazdasági vezetés és a szakszervezet között a hatékonyabb szervező mun­kát. Úi tévéátjátszó-állomás Az ötvenedik tévéátjátszó­adó üzembe helyezése alkal­mából a hazai adóhálózat fejlődéséről, valamint a ve­zeték nélküli hírközlés fej­lesztésének idei eredményei­ről tájékoztatták a sajtó kép­viselőit szerdán Budapesten. G. Tóth Károly, a Posta, Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság helyettes vezető­je emlékeztetett arra, hogy hazánkban jelenleg a tévé- nagyadók gerinchálózata lát­ja el a tv 1-es, illetve tv 2-es programmal az ország területének 91, illetve 63 százalékát. A gerinchálózat­tal nem rendelkező vidéke­ken és ott, ahol a kedvezőt­len domborzati viszonyok miatt rossz a vétel, csak tévéátjátszó-adókkal lehet a vételi gondokat megszüntet­ni, amelyek felfogják a nagyállomás jelét, fölerősítik azt, és kisugározzák —mind­ezt teljesen automatikusan. Az átjászóadó-hálózat ki­építése 1963-ban kezdődött meg. A gerinchálózat létesí­tésével párhuzamosan, s a tervek szerint ez év végén már 58 átjátszó működik az országban, amelyek közül negyvenhárom az 1-es, ti­zenöt pedig a 2-es műsort sugározza. Az ötvenedik tévéátjátszó állomást csütörtökön helye­zik üzembe Mecseknádasdon.

Next

/
Thumbnails
Contents