Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

1981. október 21., szerda o Mikroprocesszoros vezérlésű automatikus keverőrendszert építettek az Orosházi Üveggyár szakemberei. Az automatikus berendezés a benne tárolt programok alapján összeállítja a kü­lönböző arányú keverékeket, ezzel jelentős mennyiségű munkaerőt lehet megtakarítani, mi­nimálisra csökkent a hibalehetőség, és tetemesen megnőtt a keverőüzem kapacitása is Fotó: Lónyai László II csemegeszőlő téli eltartása „Ezen a kongresszuson a munka volt a legfontosabb!” A szőlő téli eltartásra tör­ténő szedésekor ügyeljünk arra, hogy minden szőlő­fajtát a teljes érés állapo­tában szüreteljünk, amikor azok a fajtára jellemző za- matúak. (A szőlő nem utó­érő.) Eltartásra a laza fürtű, •rothadásnak ellenálló, erős vagy vastag héjú és húsos bogyójú fajták a legalkal­masabbak'. Az eddigi gya­korlati megfigyelések sze­rint az afuz ali, az itália, a hamburgi muskotály, a saszla-félék, az otelló, a kövidinka és a csiri-csuri még a késői téli hónapokban is megőrzik finom ízüket, táplálóértéküket. A szőlőt lehetőleg Száraz Ha nehezen is, de az még megmagyarázható, hogy mi­ért kell a falvakban hizlalt sertést a városokba szállíta­ni, ott levágni, majd a húst ismét visszaszállítani. Arra viszont nemigen lehet gaz­daságilag elfogadható indo­kot találni, hogy miért kell a takarmányozásra szánt ku­koricát a betakarítás és a föletetés között ugyancsak ide-oda utaztatni ? Ráadásul itt nem is lehet semmiféle, a mezőgazdasági üzemek saját takarmányfeldolgozó kezde­ményezését akadályozó, úgy­nevezett monopolisztikus tö­rekvésekre hivatkozni. Az 1300 közös gazdaság közül öoO foglalkozik takar­mánykeveréssel. Ezek ta­valy 2,6 millió tonna abrak­keveréket és 30 ezer tonna koncentrátumot gyártottak, (összehasonlításképpen: a tsz-ek' 1979. évi abrakfel­használása 4 millió tonna, az országos abrakszükséglet 37 százaléka volt.) A szövetkezeti takarmány­üzemek tényleges kapacitása a jelenleginél lényegesen többre lenne képes. A gaz­daságokban működő, vagy meglevő, több mint 1200 darab takarmánykeverő be­rendezés összes teljesítőké­pessége meghaladja az évi 16 millió tonnát. A gépeket azonban nem használják ki. A korszerű berendezések 60 —65, a régebbi típusúak csak 20—22 százalékos ter­heléssel dolgoznak. Igaz, ez utóbbit többé-kevésbé indo­kolja, hogy ezek az öreg gé­pek általában már nem al­kalmasak a nagy homoge­nitást igénylő (hiszen kü­lönböző vitaminokai', kon- centrátumokat stb. kell a takarmányban egyenletesen elkeverni) keverékek gyár­tására. A szövetkezeti takarmány­keverők fél gőzzel való jára­állapotban, száraz időben szedjük, mert az esőtől ned­ves fürtök' hamar elrothad­nak. Ha esetleg a fürtön sé­rült, beteg bogyók vannak, ollóval vágjuk ki. Jelentősen meghosszabbít­hatjuk az eltartásra szánt fürtök élettartamát, ha 0,12 százalékos Fundazol 50 Wp vagy 0,25 százalékos Ortho Phaltan oldatával fertőtle­nítjük. E „csávázás” után nem szabad lemosni a für­töket, hanem le kell csor­gatni és szikkasztani, mert így a kórokozók nem tud­nak megtelepedni. Legegyszerűbb eltartási módszer a fürtök kamrában való felaggatása. E helyisé­get viszont célszerű előzőleg tásának azonban pénzügyi okai is vannak. A takar­mánygyártás forgóeszköz-igé­nyes vállalkozás. Tízezer tonna termék körülbelül 10 millió forint forgóeszközt köt le. S mivel nagyon sok gazdaságban az év végén esedékes pénzügyi kötele­zettségek teljesítése után el­fogy a pénz, minden, pilla­natnyilag nélkülözhető kész­letet eladnak, így a követ­kező évre megtermelt ab­rakalapanyagot, a kukoricát is. A takarmánykeverők ki­használtságának másik oka, hogy az üzemi keverők ál­talában túlméretezettek: egy- egy gazdaság nem tudja ki­használni, ahhoz viszont nem elég nagyok, hogy egyidejű­leg több üzemet kiszolgálja­nak. Pedig a közvetlen ter­melői forgalmazásban nagy lehetőség rejlik. Például a háztáji és kisegítő gazdasá­gok évente 5,5 millió tonna abrakot használnak fel, s ebből 4,5 millió tonnát vá­sárolnak. Ennek a hatalmas tömegnek azonban alig tíz százalékát szállítják a ter­melőszövetkezeti takar­mányüzemek. Az országban jelenleg 5345 takarmánybolt van, zömmel ÁFÉSZ-cégtáblával. Ezek a terményboltok álta­lában kilós tételek eladására méretezett üzletek. A takar­mányt azonban nem kilóra, hanem mázsára mérik. Ezért bolti tárolókra lenne szük­ség. Egy-egy korszerű siló­rendszerű tároló építése azonban 120—160 ezer fo­rintba kerülne. S mivel nem egy-egy boltról, hanem bol­tok ezreiről van szó, ez az út nem járható. A kisüzemek zökkenő- mentes tápellátásának ma­gától értetődő módja lenne, 1-2 >/.i/.alékos rézgálicos mésztejjel lefesteni, mert így sok kórokozót tudunk igen egyszerűen és gyorsan el­pusztítani. A meszelést min­dig alapos szellőztetés, majd közvetlenül használatba vé­tel előtt kénezés kövesse. Légköbméterenként három gramm kén elégetésével tö­kéletesen fertőtleníthetjük a tárolót. Legegyszerűbben huzalok­ra aggathatjuk a rafiával párosával összekötött fürtö­ket. A szőlő betárolása után a dróthálóval védett ablakot addig , tartsuk nyitva, amed­dig a fürtök kocsánya meg- szik'kad, majd ismét leké- nezzük a kamrát. ha közvetlenül a mezőgaz­dasági nagyüzemek keverői- ből vásárolhatnának. Ezzel megszűnne az a nagyüzemi körben kifogásolt gyakorlat, hogy az önköltségen való ta­karmány. vagy tápellátás tulajdonképpen nagyüzemi jövedelmet „pumpál át” a kisgazdaságokba. Ha a nagy­üzemektől oiaci áron vásá­rolnák a takarmányt, ez a „veszély” nem állna fenn. Mindennek az lenne a fel­tétele, ha gazdaságosan mű­ködő mezőgazdasági takar­mánykeverő-hálózatot építe­nének ki. A hangsúly a há­lózaton, az egy-egy takar­mányüzem köré csoportosu­ló gazdaságok többé-kevésbé közös vállalkozásán van. Például Kondoroson tíz éve működik takarmányke­verő közös vállalat. A 76 millió forintért fölépített ta­karmánygyárat hét tsz alapí­totta. Az alaptőkéből a kö­zös vállalat 72 milliót már visszafizetett. A keverő ugyanis korábban, amíg kö­zös vállalkozás volt, a tiszta nyereség egészét, amióta vállalat, azóta a tiszta nye­reség 40 százalékát a beru­házási tőke és a forgalma­zás arányában megtéríti az alapító gazdaságoknak. A nyereség forrása: a má­zsánként 55 forintos keveré­si díj. A keverőüzem ebből a — gabonaipar átlagában nagyon is szűkösnek, sok esetben elégtelennek tartott — keretből gazdálkodik. Eb­ből fedez minden, a takar­mánygyártással kapcsolatos költséget, a maradék a nye­reség. A kondorosi üzemben 55 forintból 8—15 forint mindig megmarad! Ez többek kö­zött annak köszönhető, hogy a gabonaipari 15 forintos át­Lovak a gyógyító- alapanyag- termelésben Az ügető- és ugratósport­ból kiöregedett, tenyésztési célokra már nem alkalmas lovakat a gyógyítóalap­anyag-termelésben haszno­sítják a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátban. Ta­valy ezer liter lóvérsavót termeltek, az idén várhatóan 10 ezer liter lesz a termelés a tetanusz elleni szérum alapanyagából. Az ilyen lo­vakat korábban csupán fel­hizlalták és vágóállatként exportálták. Most azt a meg­oldást alkalmazzák, hogy a szállításra váró lovakat hasz­nálják fel vérsavó nyerésé­re, majd az így hasznosított állatokat felhizlalva expor­tálják. Új tüzelőolaj- utalványok a közületeknek Az AFOR a közületi fogyasztók részére technikai okok miatt no­vember 1-től új húszliteres köny- nyű, kénmentes tüzelőolaj utal­ványt hoz forgalomba, amelyeket október 22-től vásárolhatnak meg az érdekeltek az eddigi árusító­helyeken. A jelenlegi utalványok november 1-én érvényüket veszí­tik, de azokat az AFOR novem­ber 16-tól 1982. február 28-ig visz- szaváltja. Utazó halak A Balatoni Halgazdaságból, amelyhez csaknem kettőezer hektárnyi halastó is tartozik, az idén jelentős mennyiségű fehér és pettyes busát szállítanak Irak­ba. A kifogott busákat a gazda­ság irmapusztai halfeldolgozójá­ban tisztítják és fagyasztják, majd kamionokkal szállítják el. Ebben az évben már száz tonna somogyi fehér és pettyes busát exportáltak és a szerződés értel­mében az idén még kettőszáz tonna halat kell leszállítaniuk. laghoz képest egy mázsa ter­mékre itt csak 8 forintnyi munkabér jut. A félautoma­ta gépsorok, a takarmány­keverők — az országosan 50 —60 százalékos terheléssel szemben — két műszakban üzemelnek. A termelőszövet­kezetek alapította takar­mánykeverő vállalat 170-fé- le terméket gyárt, és azt az utolsó szemig el is adja! Ezt azért fontos megemlíteni, mert például amíg az ár­emelkedések és az ebből adódó keresletcsökkenés mi­att az idei első félévben a kondorosi keverő körzeté­ben, Békés megyében a me­gyei gabonafeldolgozó 18 ezer tonnával kevesebb tá­pot kényszerült gyártani, ad­dig a szövetkezeti vállalat a megelőző év hasonló idő­szakához képest 2 ezer ton­nával többet termelt, illetve értékesített. A kondorosihoz hasonló sikeres vállalkozások elle­nére, a takarmánykeverés és -forgalmazás általánossá té­tele, a háztáji gazdaságok­nak a tsz-ekben gyártott tá­pokkal való rendszeres ellá­tása. a hatékony takarmá­nyozás alapfeltételeinek megteremtése további szer­vező munkát igényel. Már csak azért is, mert a mező- gazdasági üzemeknek sok gondjuk van a takarmány­kiegészítők beszerzésével, számos takarmányvizsgálati problémával küszködnek. E többé-kevésbé szolgálta­tás jellegű igények kielégíté­séhez — az ötlet a békés­csabai tsz-szövetségtől szár­mazik — egy kis létszámú, a többi rendszerszervező köz­ponthoz hasonlóan működő termelőszövetkezeti társu­lást, vagy egyesülést kelle­ne szervezni. Az induláshoz szükséges szerény pénzesz­közöket kezdetben az alapító tsz-ek pénzügyi hozzájárulá­sából és hitelből fedeznék, amit később a szolgáltatá­sok árából törlesztenének. Bonyhádi Péter Két na?ig tartott az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa, és ez a két nap megfeszített munkával telt el. A plenáris üléseken 39 hozzászólás hangzott el, és ezenkívül még különféle szakbizottságok is beszámol­tak munkájukról. Jól jelle­mezte tehát a kongresszust dr. Sümeghy Csaba, a Békés megyei KISZÖV elnöke: ezen a kongresszuson a mufika volt a legfontosabb. — Megyénket húsz küldött képviselte, Surányi András, az Orosházi KAZÉP elnöke szót is kapott, mindjárt a kongresszus elején. Nagy tetszéssel fogadott beszédé­ben fontos kérdésekről szólt, elsősorban az innovációról. Ezen a területen a KAZÉP igazán sok jó példával szol­gálhat, náluk már sok hasz­not hozott az új technika al­kalmazása. A KISZÖV elnöke elmond­ta azt is, hogy nagyon jól­esett a szövetkezeti küldöt­teknek az a nagyfokú ér­deklődés, mely a párt és a kormány részéről a kong­resszus iránt megnyilvánult. Havasi Ferenc, ' a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára részletesen vá­zolta a szövetkezetek fel­adatait, azt, hogy mit vár tőlük a jövőben a népgazda­ság. Dr. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár egy fontos alapelvet szöge­zett le: nincsen külön mi­nisztériumi, tanácsi és szö­vetkezeti ipar, az ipari te­vékenységet folytató egysé­gek egyenrangúak. Nem a nagyság számít, hanem a jó munka, a hatékonyság és a rugalmas alkalmazkodás. Nem helytálló ma már az az elgondolás, hogy a szövet­kezetek adják a nagyüze­mek háttériparát. Fel kell készülni arra, hogy egyre gyakrabban fordított lesz a helyzet. — Nagyon tetszett mind- annyiunknak — emlékszik vissza dr. Sümeghy Csaba —, hogy terítékre kerültek az úgynevezett kényes kérdések is. Például az, hogy a szö­vetkezeti ipar dolgozói miért nem kaphatnak munkásla- kás-építési kölcsönt? Vagy miért nem illeti meg a kü- lönélési pótlék azokat, akik építőipari szövetkezetben dolgoznak. De nem feledkez­tek meg a hozzászólók a bedolgozók gondjairól sem. Rév Lajos, az OKISZ elnöke azonnal reagált a felvetések­re, és közölte: a kormány elé terjesztik azokat a problé­mákat, melyek megoldása meghaladja az OKISZ hatás­körét. Nagy hangsúlyt kapott az OKISZ VIII. kongresszusán a társulások, kooperációk fejlesztésének szükségessé­ge is. Megyénk szövetkeze­tei nem állnak rosszul e te­rületen, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mint­egy 90 millió forint értékű munkát végeznek évente az Gurult istálló A Csongrád megyei csen- gelei Aranyhomok Tsz-ben a gazdaság szakembereinek ötlete alapján mozgatható tehénistállót építettek házi­Dr. Sümeghy Csaba, a KI' SZÖV elnöke ipari szövetkezetek megbí­zásából. Nem lehetünk vi­szont elégedettek a szövet­kezetek egymás közti kap­csolatával, hiszen mindösz- sze 10 millió forint az így létrejött kooperációs mun­kák értéke. Elmondta a KISZÖV el­nöke, hogy megyénket na­gyon megdicsérték kulturá­lis eredményeiért. Békés me­gye ipari szövetkezetei 11 felsőfokú végzettségű nép­művelőt foglalkoztatnak, csaknem annyit, mint az or­szág összes többi ipari szö­vetkezetei együttvéve. Természetesen szó esett a kongresszuson a kisüzemi gazdálkodás új formáiról is. A kisszövetkezetek létjogo­sultságát jól igazolja példá­ul, hogy napjainkban a szol­gáltatások 51 százalékát nem szervezett formában elégítik ki. Szükség van tehát a ru­galmas, kezdeményező tár­sulások létrejöttére, de ter­mészetesen nem úgy, hogy ezáltal meggyengüljenek a már meglevő termelőegysé­gek. — Hosszú időre szóló út­mutatást kaptunk ezen a kongresszuson, a szövetkeze­tek küldöttei kijelölték azt az irányt, amelyre halad­nunk kell — jegyzi meg a KISZÖV elnöke. — Egyér­telműen tisztázódott, hogy a szövetkezeti tulajdon része a szocialista tulajdonnak, céljai egybeesnek a népgaz­daság céljaival. A legtöbb területen a nagyipar és a szövetkezeti ipar kiegészíti egymást, de ahol vetélytár- sakként lépnejc fel, ott sincs ok az aggodalomra, az egészséges verseny csak ja­vára válik mindkét szektor­nak. Nekünk tehát „csak” annyi a feladatunk, hogy adottságainkat kihasználva, a lehető legjobb hatékonyság­gal végezzük munkánkat, megtegyünk mindent, a nép- gazdasági célkitűzések telje­sítéséért. De úgy gondolom, hogy ezek a feladatok nem­csak a szövetkezeti dolgozók­ra vonatkoznak. lagos kivitelezéssel. A száz üsző tartására alkalmas, mintegy 50 méter hosszú épület akácfa oszlopokból és vascsövekből készült. A gör­dülő istálló mindössze 300 000 forintba került. Megkezdődött Békéscsabán, a Lencsési úton a Fényes ABC- vel szemközti, eddig üres terület beépítése. Jelenleg két tömb alapozása folyik, sőt az egyiknél megkezdődött a pa­nelek szerelése is (SF) Sz. Cs. JA tapasztalatokat kínálunk: Közös vállalkozás — olcsó takarmány L. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents