Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
CIISBZSílsJ" 1981. október 21., szerda Országos román szép kiejtési verseny Kétegyházán NSZK műszaki hét A kétegyházi könyvtárban tartott román nyelvű szép kiejtési verseny országos döntőjén 9 általános iskola képviseltette magát Fotó: Fazekas László Október 20-án, tegnap a kétegyházi könyvtárban rendezték meg a román szép olvasási és szép kiejtési verseny országos döntőjét, amelybe a korábbi csapatszintű elődöntők 1—3. helyezettjei kerültek. A három megyéből (Békés, Csongrád, és Hajdú-Bihar) összesen 9 általános iskola küldte el nevezését a vetélkedőre. Ezen a résztvevőknek egy szabadon választott és egy kötelezően előírt irodalmi szöveget kellett felolvasniuk. A tegnapi döntőben 29 tanuló mérte össze tudását. A zsűri értékelése alapján a következő eredményekkel zárult az országos verseny: a román tannyelvű iskolák kategóriájában Jova Tünde gyulai, Budai Flóra eleki és Metye Anna méhkeréki; míg a nyelvoktató intézmények kategóriájában Nagy Gabriella és Benke Gyula körösszegapáti, valamint Borzok Ilona körösszakáli diákok szerezték meg az 1—3. helyet. Az első helyezést elért tanulók zánkai jutalomüdülésen vesznek majd részt, s ezenkívül a második és harmadik helyen végzett társaikkal együtt könyvvásárlási utalványokat kapnak. Ugyanakkor a döntőbe került versenyzők ajándék- könyveket vehetnek át a rendező szervek képviselőitől. B. I. Pártépítés az üzemi és isz-pártbizottságokban A megyében működő üzemi, termelőszövetkezeti párt- bizottságok munkájáról, irányító, ellenőrző szerepük érvényesüléséről tanácskozott tegnap, október 20-án délelőtt Békéscsabán az MSZMP Békés megyei bizottságának pártépítési bizottsága. Az értekezleten jelen volt Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, a beszámolót pedig Csaba János, a pártbizottság osztályvezetője tartotta. Elmondotta, hogy megyénkben a tizennyolc üzemi, tsz- pártbizottság 122 alapszervezetet irányít. Az utóbbi időben jelentős mértékben javult az alapszervezeti pártmunka színvonala, rendszeres az ellenőrzés, a konkrétabb segítségnyújtás. A párt- bizottságok érzékelik a fejlődést, és megfelelően reagálnak a vállalat, üzem, tsz politikai, gazdasági és kulturális életére. Érvényesítik a párt vezető szerepét, segítik az üzemi demokráciát. Erősödött a testületek vitakészsége, jól megválasztott napirendeket tárgyalnak, az írásos anyagok azonban nem csökkentek. Segítik az üzemi tömegszervezetéket, a politikai oktatást. Sok embert késztetnek hozzászólásra a taggyűléseken az alapszervezeteket érintő kérdések, főként a gazdaságpolitikai napirendek megvitatásánál. Az irányító pártszervek értekezletein rendszeresen részt vesznek a pártbizottsági titkárok, de az alapszervezetek titkárainak értekezletére nem kerül sor mindenhol egyforma rendszerességgel. A különböző feladatok végrehajtását reszortfelelősökre bízzák. A gazdasági célkitűzések megvalósítását jól szolgálják a szocialista brigádok, az ifjúsági termelési versenyek, a vetélkedők és az újítómozgalom. A gyakorlat igazolta, hogy a nagyközségi pártbizottságok közvetlen kapcsolata megfelelő az üzemi- és a tsz- pártbizottságokkal. B. Zs. Gépkocsiátvételi sorszámok: »81. OKTOBER 19-EN: rabant Hyc. Lim. (Bp.) 11 436 rabant Lim. (Budapest) 4960 rabant Lim. (Győr) 4241 rabant Lim. (Debrecen) 2541 rabant Lim. Spec. (Bp.) 5957 rabant Lim. Spec. (Győr) 5517 rabant Lim. Spec. (Debr.) 3236 rabant Combi (Budapest) 2510 rabant Combi (Győr) (arlburg Lim. (Budapest) 5728 (artburg Lim. (Győr) 3418 Wartburg de Luxe (Bp.) 6012 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartburg de Luxe tolt. (Bp.) 1007 Wartburg Lim. tolt. (Bp.) 734 Cartburg Tourist (Bp.) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1161 koda 105 (Budapest) 4356 ltoda 105 (Győr) 4140 koda 105 (Debrecen) 3876 koda 120 (Budapest) 4497 koda 120 (Győr) 2927 Skoda 120 (Debrecen) Lada 1200 (Budapest) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1200 (Győr) Lada 1300 (Budapest) Lada 1300 (Debrecen) Lada 1300 (Győr) Lada 1500 (Budapest) Lada 1500 (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada Combi (Budapest) Lada Combi (Debrecen) Lada 1600 (Budapest) Lada 1600 (Debrecen) Moszkvics (Budapest) Polski Fiat 126 (Budapest) Polski Fiat 126 (Győr) Polski Fiat 126 (Debrecen) Polski Fiat 1500 (Bp.) Dácia (Budapest) Dácia (Debrecen) Zaporozsec (Budapest) Budapest, 1981. október 3004 11 817 9355 1003 6258 4660 1072 6887 5406 1874 3891 1552 2592 1161 11 008 10 469 2658 1042 2353 3124 2603 32 919 20-án. Huszonöt NSZK-beli ipar- vállalat részvételével kedden, a BNV területén megnyílt az NSZK műszaki hete. Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete megnyitó beszédében elmondta, hogy a következő napokban huszonhat előadást és filmbemutatókat tartanak az NSZK-beli vállalatok a magyar szakembereknek. A kiállításon gépipari, autó- és vegyipari, bányászati és kohászati termékújdonságok láthatók. Külön kis bemutatót szerveztek az ipari formatervezés legfrissebb eredményeiről, ipari folyóiratokból és szakkönyvekből, az NSZK sajtó- és információs hivatala pedig nagyszabású diaprogramot rendez. A vendéglátók nevében a részt vevő NSZK-beli szakembereket Juhász Adóm ipari államtitkár köszöntötte, majd arról szólt, hogy a két ország gazdasági együttmű ködése az utóbbi években rendkívül dinamikusan fej lődött. Az évi árucsere-forgalom már eléri a 4 milliárd márkát, a magyar és az NSZK-beli iparvállalatok jó kapcsolatát mutatja a mintegy 360 kooperáció. 1982. január 3-tél: menetrendváltozások A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy az ötnapos munkahétre történő áttéréssel kapcsolatban december 15- adják ki a hivatalos menetrendkönyvhöz az úgynevezett 2-es számú pótlékot, amely az 1982. január 3-tól érvényes menetrendi adatokat tünteti fel. A vezérigazgatóság kéri a vállalatokat és intézményeket, hogy a megváltozó napi munkarend miatt szükséges közérdekű vasúti menetrendváltozási igényeket október 30-ig feltétlenül közöljék az illetékes megyei, illetve városi tanácsok építési, közlekedési és vízügyi osztályaival, hogy azokat a módosításoknál figyelembe vehessék. Nyolcvanegy éves életmentő A Minisztertanács Életmentő Emlékéremmel tüntette ki Hajnal Jenő 81 éves soproni lakost. A kitüntetést Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei Tanács elnöke a soproni városházán adta át. Ez év június 20-án Hajnal Jenő kertszomszédja, a 60 éves Miklósi Gyula cseresznyeszedés közben leesett a fáról. Az idős ember, aki éppen ott tartózkodott, elkapta, mielőtt a földre zuhant volna, s ezzel megakadályozta a súlyos balesetet. Évgyűrűk... Fotó: Fazekas László Vöröshagyma — exportra A vöröshagyma felvásárlásának befejeztével minden évben megvonják a termeltetés és értékesítés mérlegét a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat vezetői. Eszerint az idén 11 termelőszövetkezettel kötöttek szerződést, ösz- szesen ezeregyszáz tonna étkezési hagymát vásároltak fel. Kedvezően alakultak a vállalat exportlehetőségei; a jövő év első negyedéig 9 ezer tonnát értékesít nyugat-európai tőkés országokban. Ennek háromnegyedét már átadták a vevőknek, a hátralevő tételeket folyamatosan szállítják az NSZK-ba, Svédországba, Dániába, Finnországba és Angliába. Az exportból származó többletjövedelemből a termelők is részesednek. A külföldi szállításra alkalmas hagymáért kilónként 1,20 forinttal kapnak 'többet, mint a hazai első osztályúért. Természetesen csak akkor, ha méretre válogatva csomagolják, úgy adját át a kereskedelmi vállalatnak. A ZÖLDÉRT Vállalat ugyanis munkaerőgondokkal küzd, ezért a jövőben még jobban szeretné bevonni a termelőket az előkészítési munkába. Fontos ez azért is, mert a külkereskedők szerint jövőre is jó piaca lesz a hagymának, tehát érdemes növelni az exportárualapot. Hogy hogyan, annak megvalósításáról tárgyalnak e hét péntekén Tótkomlóson a megyei ZÖLDÉRT, a termelők, a külkereskedelmi és érdek- védelmi szervek képviselői. Mozgalmas napok a földrajzkutatóban Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet alföldi csoportja az utóbbi napokban több neves, külföldi és hazai földrajztudóst látott vendégül. A napokban búcsúztatták el Jirzi Namis- lovskyt, a lengyelországi Torun Egyetem professzorát, aki tapasztalatcsere-látogatásra érkezett a békéscsabai földrajzkutatókhoz. Ezután fogadták a bécsi egyetem területrendezési és-fejlesztési intézetének 7 tagú küldöttségét, akik az elmaradott térségek és az agrártermelés helyzetével ismerkednek. Továbbá most látják vendégül a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének 5 munkatársát, akik az Alföld társadalmi, gazdasági helyzetét tanulmányozzák a terepbejárások, konzultációk alkalmával. B. S. E. Kultúra és idegenforgalom izonyára —legalábbis elsősorban — a gyakorlatlanság, a tapasztalatlanság okozta, hogy évekig minden ősszel arról cikkeztek az újságok: nincs összhang a kultúra és az idegenforgalom között. Ezt aztán lehetett többfelől nézni. Az egyik vélemény úgy hangzott, hogy az idegenforgalom nem veszi eléggé figyelembe a kultúra értékeit és érdekeit, a másik meg úgy, hogy sokan túlbecsülik a kultúrát, és nehezen tudják elképzelni olyan mindennapi hasznosítását, mint amilyet az idegenforgalom megkívánna. Ügy látszik, az idén mindkét részről megtalálták a lovaglásra alkalmas hátát annak a bizonyos csikónak, amelynek mindeddig hol az egyik, hol a másik oldalára lehetett csak esni. Kutathatjuk az okokat. Talán azért sikerült a különbözőnek látszó érdekeket összhangba hozni, mert az általános drágulás közepette félő volt, hogy csökken az idegenforgalmi áradat, de a kulturális rendezvények iránti érdeklődés is. Az is lehet — sőt valószínű —, hogy számos külföldi példa meggyőzte az arra illetékeseket, hogy a különböző társadalmi rétegekből jövő vendégek kulturális igényeinek kielégítése ma már természetes velejárója a „modern nép- vándorlásnak”. Valahogy így jöttek létre azok a kulturális programok, amelyeknek elsőrendű célja az idegenforgalom fellendítése, közelebbről a kül- és belföldi vendégek szórakoztatása volt. Számok idézése nélkül erről csak any- nyit: az Országos Idegenforgalmi Hivatal sokmillió forinttal támogatott jó néhány rendezvényt, s az az összeg, amit 1981-ben a kulturális rendezvényekre és létesítményekre fordított, milliár- dokban fejezhető ki. Tavasszal a budapesti tavaszi fesztivállal kezdődött a sorozat, tekintettel a jubileumra, természetesen Bartók zenéjének jegyében. Ez a tíz nap a magyar zene ünnepe volt, s ebbe — számos „világi” helyszínen kívül —bevonták a templomokat is. Orgonakoncertek most először voltak három felekezet templomaiban: a katolikus Mátyás-templomban, a Kálvin téri református templomban és a Dohány utcai zsinagógában. Azért is érdemes a tavaszi fesztiválnál időzni, mert itt már kifejezett cél volt a külföldről és belföldről érkező vendégek szórakoztatása. S mivel a március — az idén 20—29. volt, jövőre 19—28. lesz a fesztivál időpontja — még kevés külföldit szokott az akkor nem éppen kellemes időjárású Budapestre csalogatni, úgy számítottak a rendezők (nem is alaptalanul), hogy az ország minden tájáról jönnek fővárosba zenerajongók. Mondhatjuk tehát, hogy a belső' idegenforgalom első eseményének is számítható budapesti tavaszi fesztivál. Talán nem fölösleges hozzátenni: jó előre ezzel a céllal szervezik a jövő évit is. Érzékelhetően színesedett az idén a balatoni program. Voltak jó színvonalú szabadtéri műsorok, kiállítások mindkét parton, mindhárom megyében a Balatoni Intéző Bizottság irányításával és egyeztetésével, no meg az OIH anyagi segítségével. És jelentős közönségsikerrel. Igaz, hogy az idén könnyebb dolguk volt a balatoni kulturális programok rendezőinek és szervezőinek, mint bármelyik korábbi évben — mert csaknem egész nyáron jó strandidő volt. Márpedig — akár beismerjük, akár nem — az „egyéb” programokat sokkal inkább igénylik az emberek olyankor, amikor vízi sportokkal, strandolással nem tudják kitölteni szabadságidejüket. Gondoltak mindkét — tehát az idegenforgalmi és a kulturális — terület tervezői arra is, hogy lehetőleg mindenkihez közel vigyék a kulturális rendezvényeket, a szó földrajzi értelmében. Reális elgondolás: egy-egy szabadtéri előadást, népművészeti bemutatót, vagy egyéb látni-hallani valót akkor néznek meg igazán szívesen, ha nem kell érte az ország másik végébe menni. Lehet erre azt is mondani, hogy a közönség elkényel- mesedett. az mindenesetre tény, hogy nagy kulturális eseménynek kell annak lennie, amiért az ország egyik végéből a másikba elvonatozik valaki, vagy sokszáz forintot költ benzinre a jegy árának ráadásául. Ez áll még a külföldiekre is, elsősorban az idegenforgalmunk zömét jelentő, szocialista országokból érkezett vendégekre. Aki a Balatonon nyaral, annak közelében szeret színházba, tárlatra, hangversenyre menni, aki pedig Budapesten, a Duna-kanyar- ban tölti szabad idejét, vagy akár az alföldi, dunántúli rokonait látogatja meg, azon a környéken akarja kulturális igényeit is kielégíteni. Ezt a szemléletet évek óta hiányoltuk — s most végre polgárjogot nyert. Voltak kulturális és sportrendezvények — például — a nagyrészt hazai turistákat fogadó VelenceS-tó partján. De ide sorolhatjuk — a rendezők, szervezők is ide szánták — a rábaközi napokat, a győri zenei nyár rendezvényeit, a Nógrád megyei Hollókőn minden hónap egyik vasárnapján bemutatott népszokásokat. Bizonyos mértékig még a hortobágyi lovasnapokat. a debreceni virágkarnevált, a sárvári várban rendezett zenés múzeumlátogatásokat és sok mindent. De a „sok mindennek” szerencsére voltak az idén határai. Félő volt már az elmúlt években, hogy öncélú rivalizálás indul kis helységek között, s lassan-lassan minden falu megrendezi a maga „napjait”, vagy éppen fesztiválját. Ez is valamelyik oldala kezdett lenni a bevezetőben említett lónak, s úgy látszik, sikerült megállítani ezt a folyamatot. |ég tartanak az ösz- szegezések, értékelések. A tanulságok arra lesznek jók, hogy jövőre még szorosabban együttműködjön a kultúra és az idegenforgalom. S ha voltak hibák — mint ahogyan biztos, hogy teljesen tervszerűen nem mindenütt mentek a dolgok —. azokból is lehet, mi több: kell tanulni a következő évi és azutáni sikerek érdekében. Várkonyi Endre Közúti pótkocsik Szabolcsból A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál eddig csak a mezőgazdasági üzemek részére gyártottak pótkocsikat, az idei negyedik negyedévben azonban megkezdik a közúti szállítójárművek előállítását is. A közúti pótkocsik saját tervezésűek, s a szabolcsi MEZŐGÉP üzemeinek kooperációjával készülnek. Az idén elkészülő 200 kocsi alvázát és golyóskoszorúját például Tiszavasváriban, a futóművét Nyírbátorban, míg a platót és a pótkocsi vonóháromszögét Bak- talórántházán gyártják. A szabolcsi pótkocsik olcsóbbak lesznek az importból beszerzetteknél és a hazai gyártás egyúttal garantálja az alkatrész- ellátást is. Két típusban — hat és nyolctonnás teherbírással, 12, illetve 14 négyzetméteres rakte- rülettel hagyják majd el a végső összeszerelést végző nyíregyházi gyárat.
