Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
1981. október 18., vasárnap Csúcsforgalom az ártándi határátkelőhelyen Tudomány — technika Az arles-i aréna Bár az idegenforgalmi szezon még nem zárult le, az eddigi adatok alapján is levonhatunk némi következtetést az idei tendenciákról. Az esztendő hét hónapjának hivatalos adatai arl'ól tanúskodnak, hogy tovább nőtt hazánk népszerűsége a külföldi turisták között. Július végéig 4 millió 611 ezer vendég látogatott Magyarországra. Közülük 3 millió 952 ezren szocialista, 659 ezren pedig nem szocialista országokból érkeztek. Az ide látogató turisták a tavalyinál több .időt, 30 millió 452 ezer éjszakát töltöttek hazánkban. A szocialista országokból érkezett vendégek itt-tartózkodási ideje 26 százalékkal nőtt, a többi turista azonban az elmúlt évinél 11,7 százalékkal kevesebb időt töltött nálunk. Az idegenforgalomból szár- 'mazó devizabevételek igen kedvezően, 42 százalékkal emelkedtek. Ebből a nem szocialista forgalomból származó bevételek 54 százalékkal. A bevételek növekedésének jelentős része a valutaárfolyam változásaiból, másik hányada pedig a szálláshelyek költségeinek további emelkedéséből fakad. Ennek ellenére megállapítható, hogy a turisták zöme bár kevesebb időt tölt el hazánkban, többet költ. Pontosabban: költ, ha van mire! Rövidebb idő alatt is igénybe veszi ugyanazokat a szolgáltatásokat, ha felkínálják neki. Magyarországnak, adottságainál fogva, soha nem lesznek olyan idegnforgalmi lehetőségei, mint mondjuk a hengerrel és melegebb éghajlattal megáldott országoknak. Hozzánk a nyugati turisták elsősorban nem azért jönnek. hogy fő szabadságukat itt töltsék el; általában átutazóra, hétvégekre, rövid pihenőre érkeznek. Ezt a rövidebb időt nekünk célszerű lenne maximálisan kihasználni. Kulturális programokat, táncesteket, hangversenyeket már hónapokkal az előadások előtt kellene külföldi irodákban propagálni. Az idén szállodáink 40 millió forintot fordítottak szolgáltatásaik bővítésére; sok helyütt épültek uszodák, szaunák, szolláriumok, teniszpályák. A jelenleginél azonban még mindig sokkal többre lenne igény. A példák sokasága közül egy: a BNV idején a vásárlátogató külföldiek nem szerveztek semmiféle külön programot; ők hiányolták a kulturális, szórakoztató rendezvényeket, mi pedig jelentős bevételtől estünk el. Áraink versenyt tartanak a világpiaci változásokkal; Magyarország már nem olcsó „pihenőhely". A turista pénzéért jogosan várja el megszokott kényeLmét. Éppen ezért talán nem ártana felülvizsgálni néhány szállodánk besorolását. Vegyük akár az elavult budapesti Paiace-t vagy az Astoria Szállót^ ahol túlságosan magas trifát szabnak szolgáltatásaikért. De nem minden külföldi vendég vágyik a Hilton kényelmére. Az 1982- ben már üzemelő négy új fővárosi szállodában összesen 2100 új szállodai ágy lesz. Az épülő új szállodák mellett azonban olcsó szálláshelyekre: motelekre, panziókra is szükség lenne. A jogszabályok lehetővé teszik panziók megalakítását — néhányra már van is példa —: azonban még nehézkes. Pedig a magánkezdeményezések, amelyekre a jövő esztendőtől több lehetőség nyílik, sokat segíthetnek a kispénzű turisták szállásgondjain. Az idegenforgalom másik kulcskérdése a vendéglátás. A turisták zöme nem a Mátyás pincében akar jóllakni. S ha nem talál pénztárcájához jobban illő kisvendéglőt, akkor inkább a közértben veszi meg vacsoráját. Kevés az ételbár, az önkiszolgáló. Sőt, utóbbiak zöme leromlott, többnyire csak elijeszti a vendégek. Az illemhelyek állapota — hiába kifogásoljuk évek óta — nem változik. Apróság, mégis a turista kedvét szegheti. Akit az is bosszanthat, ha nem talál útbaigazító táblákat az idegenforgalmi nevezetességekhez, ha sehol nem beszélnek vele az anyanyelvén, vagy valamelyik világnyelven. Többnyire pénzkérdés, hogy miként fogadjuk a vendégeket. A fejlesztésre jövőre sem jut több. A meglevő lehetőségeinkkel azonban jobban kell sáfárkodni. VilágTrí- rű fürdőink, gyógyvizeink több vendéget vonzanának, ha nagyobb lenne a propaganda, s több szolgáltatást ígérhetnénk a látogatóknak. Az idegenforgalmi idény meghosszabbítását, szállodáink jobb kihasználását segíthetnék elő, ha a jelenleginél több rendezvényt, nemzetközi konferenciát, szak- szemináriumot szerveznénk. Ahhoz azonban, hogy a turisták Magyarországra látogassanak, főként, hogy újra visszatérjenek, még tanulnunk kell ezt' a „mesterséget". B. "Mezei Éva Röviden Földre hozott energia Az Amerikai Űrkutatási Hivatal clevelandi intézetének kutatói egy olyan termo- elektromos berendezést dolgoztak ki, amely képes a lézer energiáját elektromos energiává átalakítani. Működésének lényege, hogy egy széndioxid-lézer sugarát argonplazmában elnyeletik, s így a plazmában megnő az elektronok sebessége. A magas gerjesztettségű elektronokat ezután elektródákkal elvezetik. Az új eljárás azért jelentős, mert lehetővé teszi a nagy felületű kollelekto- rokkal ellátott geosztacioná- rius („álló”) műholdak által összegyűjtött napenergia Földre történő továbbítását. Folyadikhütéses Hi-Fi A legkényesebb igényeket kielégítő modern hangtechnikai eszközök, azxún. High- Fidelity (nagy hanghűségű) hangszórók, rádiók, lemezjátszók, magnetofonok és erősítők gyártása terén újabb versenyt válthat ki az az újítás, amelyet nemrégiben vezetett be a Sony-cég. Az elektronikus eszközökben termelődő hulladékhő elvezetéséről zárt csőrendszerben cirkuláló hűtőfolyadék segítségével gondoskodnak. Így például eltudják vezetni a hangfalak hangszóróinak , lengőtekercseiben keletkezett hőt, és lehetővé tudják tenni, hogy viszonylag kicsi hangszórókkal akkora kimenő hangteljesítményt érjenek el, amekkora különben csak számottevő nagyobb hangfallal volna lehetséges. A papírpénz, amely az aranypénzt helyettesíti, az állam által kibocsátott pénzjel, melyet az állam elfogadási kötelezettséggel ruház fel. A papírpénz minden valószínűség szerint Kínából származik. I. e. llS-ben U-ti császár idejében fehér szarvas bőréből készített, színes festményekkel díszített, négy- szögletes bőrdarabok voltak pénzként forgalomban. Feljegyzések szerint a császári asztalhoz meghívott kínai előkelőségek kötelesek voltak ilyen pénzt beszerezni, hogy arcukat „az ég gyermekeinek" — a császári ház tagjainak — belépésekor ezzel elfedhessék. Egy másik kínai adat közli, hogy i. sz. 605—617 kö- "zött olyan súlyos gazdasági zavarok keletkeztek a meny- nyei birodalomban. hogy kényszerűségből sokféle értékes' tárgyat használtak papírpénz helyett. így pl. forgalomba kerüjtek bőr- és papírdarabkák, vaskorongok is. I. sz. 800 körül általános fémhiány keletkezett Kínában és emiatt elrendelte a császár, hogy fémet semmiféle célra felhasználni és azzal kereskedni nem szabad. Egyidejűleg elkobozták a gazdag kereskedők drága fémkészleteit is, de — hogy a kereskedelemben fennakadás ne keletkezzék, a kincstár az elkobzott fémek érté; kének megfelelő utalványokat bocsátott ki. melyeket pénzként lehetett felhasználni. A fémek beszolgáltatását még 200 évvel később is megkövetelték. Feljegyezték, hogy i. sz. 1021-ben a kincstárnak átadott fémmennyiség elérte , a 2 millió uncia súlyt. Ez a készlet aranyból és ezüstből állt. Franciaország római emlékekben egyik leggazdagabb városa Arles, amely az egykori Provence fővárosa volt. Művészettörténészek és néprajzosok paradicsoma ez a város, amelynek helyén i. e. a VII. században már település állt. Augustus császár idején a krónikák szerint a kereskedelem lendítette fel ezt az ókori települést. A város földjéből a régészeti ásatások során számos értékes műalkotás került felszínre. A párizsi Louvre-ban látható az arles-i Vénusz- szobor. Az arles-i Pogány Múzeumban őrzik Augustus- szobrát. A város fő látnivalója a római amfiteátrum, az aréna. Hossza 136 méter, szélessége 107 méter, befogadóképességé huszonhatezer néző. Korinthosi éá dór oszlopok ékesítik, s egy IV. századbeli felirat tanúskodik arról, hogy egy arles-i polElőbb a gazdag, családok foglalkoztak pénzkibocsátással, majd a császár saját magának tartotta fenn ezt a jövedelemforrást, hogy az udvar anyagi igényeit kielégíthesse. Ugyanekkor rendeletet adtak ki a mindinkább elterjedő pénzhamisítás üldözésére és a császári pecsétet meghamisító nyerészkedők szigorú megbüntetésére. A papírpénz használata időnként megszűnt, majd újra feltámadt. A XIII. század közepén mongolok hódították meg Kínát, és Kubláj kán újra bevezette a papírpénz használatát. Ebben az időben a pénzeket fa kérgéből készítették, és magas értéke volt: egy uncia ezüstöt vagy egy uncia aranynak egytizedét érte. Marco Polo, a híres velencei kereskedő, aki 17 évet töltött Keleten, főleg Kínában, a .XIII. század végén feljegyezte, hogy a mongolok voltak Kínában a papírpénz bevezetői, amikor a hatalmas birodalmat megszállták. Véleménye szerint Perzsiába is a mongolok juttatták el a papírpénzt. Mint az előzőekből kitűnik, Marco Polo megállapításai a papírpénz eredetéről nem egészen helytállóak, hiszen i. e. a II. század elején már ismerték a papírpénzt Kínában. Schlötzer göttingai túdós 1797-ben hasonló megállapításra jutott: a mongolokat tartotta a papírpénz felfedezőinek. Marco Polo és Schlötzer megállapításait cáfolja az a tény is, hogy Kínában 1264-ben. tehát a mongol uralom előtt nemcsak ismerték a papírpénzt, hanem újabb pénzekkel cserélték ki a régieket. Marco Polo naplója és jelentései vigár végeztette él a szükséges javításokat .annak idején. Az arles-i arénában a középkorban kétszáz házat és két kápolnát helyeztek el, majd erődítménynek használták. A több mint 1800 éves falak között napjainkban bikaviadalokat rendeznek, tehát a régi római időkhöz hasonlóan a népet szórakoztatják. Arles-ben látható még egy érdekes múzeum, a „Museon Arletan" — pl-ovence-i nyelven. A Nobel-díjas Frederic Mistral alapította. Ebben a múzeumban a látogató megismeri Camargue pusztavidék őrkunyhóit, a környékbeli emberek mindennapi életét, földművelő eszközeit, halászhálóit. A provence-i tanya karácsonyi vacsorájától minden megtalálható itt, ami szemlélteti e vidék ősi népének múltját, szokásait, kultúráját és tradícióit. (KS) szont Európa népét is megismertették a papírpénzzel. Megemlítjük még, hogy a mongoloknak Kínából történő kivonulása után itt megszűnt a papírpénz, de később a Ming-dinasztia újra bevezette, mégpedig az új papírpénz már ötféle értékben volt forgalomban, de ugyanekkor újra betiltották Kínában az ezüst és arany forgalmát, illetve e fémek feldolgozását. A papírpénz elterjedt az egész világon. Olykor a gazdasági válságot a papírpénz fokozott kiadásával próbálták megoldani, de ez sohasem sikerült. Korunk idős emberei jól emlékeznek az időnként fellépő inflációs időkre (az 1920-as években, vagy pl. az II. világháború befejezése után, a forint bevezetése előtti időszakban). Ekkor a pénz elértéktelenedése felborította az emberek életét, szinte elviselhetetlenné tette. A rohamos pénzelértéktelenedés erősen próbára tette az emberek számolási ismereteit is, hiszen pl. 1946- ban — a forint megjelenése előtt — egy villamosjegy ára 10 billió pengő körül mozgott. Előfordult,, hogy a mai villamosjegyár másnapra kétszeresére emelkedett és maroknyi vadonatúj papírpénzzel kellett megváltani. A villamoskalauzok pedig a tö- megnyi, naponta új, előttük eddig elképzelhetetlen értéket kifejező papírpénzeket szinte számolatlanul gyűrték a magukkal cipelt zsákokba, és igv adták át az elszámolási helyeken, ahol legtöbbször nem volt ember, aki megszámolja és ellenőrizze a hatalmas pénzmennyiséget’.. A papírpénz használata ma már világszerte általános, az aranypénzek pedig az 1930-as nagy világválság után fokozatosan eltűntek. Rudnay János hirdetésük, propagálásuk Turisták városnézőben A város fő látnivalója a római amfiteátrum, az aréna (KS) A papírpénz karrierje Mérlegen az idegenforgalom '~> / - V . >V>
