Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTÓBER 17., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Baráti szövetségben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendszeresen, ötévenként tart országos értekezletet, az MSZBT Országos Elnöksége ezúttal a hetedik alkalommal hívta ösz- sze a tagcsoportok küldötteit. Az október 17-i értekezleten az 1664 tagcsoport 483 küldöttén kívül részt vesznek a hazai párt és állami testületeknek, tömegszervezeteknek, továbbá a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének es a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak a képviselői is. Ez a tény jelzi, hogy az MSZBT tevékenysége szervesen illeszkedik abba a sokoldalú kapcsolatrendszerbe, amely hazánkat a Szovjetunióhoz fűzi. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása, elmélyítése hazánkban nem pusztán egy baráti társaság feladata, hanem a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye. Mégis, vagy éppen ezért tölt be fontos szerepet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, amely alakulása óta azon munkálkodik, hogy a Szovjetunióval való barátságot nemzeti érdekünkként tudatosítsa a társadalom minden rétegében, hogy így erősítse a magyar és a szovjet népben a testvériség érzését, a két ország szoros szövetségét, s egyben hozzájáruljon ahhoz, hogy a haza- fiság és a szocializmus fogalma népünkben elválaszthatatlanul forrjon össze, s hogy ezt a szocialista hazafisá- got a proletár nemzetköziség eszméje és mindennapi gyakorlata hassa át. Történelmi tapasztalatunk, hogy a proletár internacionalizmust a magyar társadalom fejlődése, társadalmi vívmányaink megőrzése sem nélkülözheti; tehát a Szovjetunióval való barátság ápolása, erősítése, elmélyítése, az új nemzedékekben való megújítása népünk nemzeti érdeke. A nemzeti érdek és a barátság összetartozásának tudatosítása azonban szervezett tevékenységet is igényel, ezért nevezi a Magyar—Szovjet Baráti Társaság önmagát mozgalomnak, hiszen a mozgalom szó lényegében társadalmi méretű szervezett tevékenységet jelent, s ma már valóban nem túlzás azt állítani, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a legutóbbi negyedszázadban az egész társadalmat átfogó politikai tömeg- mozgalommá érett. A társaság helyzetét és mai feladatait hivatott meghatározni az országos értekezlet. Illusztrációképpen álljon itt néhány statisztikai adat: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak száma az utóbbi öt évben 1205-ről 1664-re gyarapodott. Ezen belül a megyékben 821-ről 1193-ra, Budapesten 384-ről 471-re. Nem érdektelen tüdni azt sem, hogy az MSZBT aktivistái ma 809 ipari, 316 mezőgazdasági, 373 tanintézményi, valamint 166 egyéb intézményi tagcsoportban fejtik ki tevékenységüket. És érdekes tény, hogy az utóbbi öt évben a leginkább éppen az oktatási intézményekben működő tagcsoportok száma növekedett, feltehetően annak eredményeként, hogy 1973-ban megalakult az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének (MAPRJAL) magyar szekciója, amely az MSZBT Országos Elnöksége mellett működve ma kétezernél több magyarországi orosz szakos tanárt tömörít. Ez a szekció koordinálja az iskolai és iskolán kívüli orosz nyelvoktatást, amelyek minőségi fejlesztése — ahogyan az az országos értekezletet megelőző megyei és kerületi értekezleteken is megfogalmazódott — fontos része az MSZBT tevékenységének. De legalább ilyen fontos része ennek például a propagandamunka, egyebek között a jeles évfordulókról való méltó megemlékezések, a magyar—szovjet gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés témaköreivel foglalkozó fórumsorozatok, vagy éppen a politikai ismeretterjesztést szolgáló különféle vetélkedősorozatok megrendezése. Ez utóbbiak népszerűségét jelzi, hogy például a „Kell a jó könyv” olvasópályázatnak — amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére két ízben is megrendeztek — több mint 150 ezer résztvevője volt, s hogy a legutóbbi alkalommal 74 ezer 714 pályamű született. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetedik országos értekezletének a végzett munka értékelésén kívül a további feladatok meghatározásához természetesen figyelembe kell vennie a megváltozott nemzetközi körülményeket, és a társadalomban bekövetkezett fejlődés új igényeivel is számolva kell törekednie tevékenységének tartalmi, módszerbeli megújítására. Éppen a barátság további elmélyítéséért lehet célja a társaságnak, hogy fokozottabban népszerűsítse pártjainak, kormányainak és népeinek a béke, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében tett együttes erőfeszítéseit, hogy az építőmunka nehezebbé vált külső és belső feltételeivel összefüggésben mutassa be a Szovjetunió törekvéseit és eredményeit nálunk, illetve a mi törekvéseinket és eredményeinket segítse ismertetni a Szovjetunióban. E tevékenység révén ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar és a szovjet nép kölcsönösen hasznosítsa egymás tapasztalatait. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság október 17-i országos értekezlete is ezt a közös érdeken nyugver-barátságot hivatott tovább erősíteni. Aczél Gábor Kádár János és Lázár György fogadták a laoszi külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Phoune Sipra- seuth-ot, a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Zegnál János hazánk vientianei nagykövete. Jelen volt S. Souban, a laoszi külügyminisztérium főtitkára. * * * Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Phoune Sipraseuth-ot. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, és Zegnál János. Jelen volt S. Souban is. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénteken fogadta a Laoszi Országépítési Front küldöttségét, amelyet Boulang Bou- lapha elnökhelyettes, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB tagja vezet. Ma, Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság előadótermében a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1664 üzemi, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében csaknem 700 küldött és számos meghívott részvételével munkához lát a baráti társaság 7. országos értekezlete. A küldöttek előre kézhez kapták az országos elnökség „Tények és adatok” címmel összeállított írásos számvetését arról: a párt irányításával hogyan sikerült valóra váltani az előző országos értekezleten elfogadott programot. A tanácskozáson Békés megyét 20 küldött és négy meghívott képviseli. A delegáció tagjait tegnap, pénteken délben ünnepélyesen búcsúztatták a megyei pártbizottság székházában, majd Nagy Jenőnek, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével külön autóbusszal elutaztak a fővárosba. Fotó: Szekeres András Megkezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusa Csaknem 300 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében, 471 küldött részvételével pénteken az építők székházában megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa, . amely értékeli, megvitatja az előző kongresszus óta végzett munkát, és kijelöli az új, megváltozott követelményekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen voltak a minisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt elmondotta, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették tízéves fejlesztési programjukat. A jelenleg működő 867 ipari szövetkezet, 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat által létrehozott termelési érték az V. ötéves tervidőszak végére csaknem 70 milliárd forint volt. A szövetkezetek az ország ipari termelésének 6-7 százalékát adják. A hazai lakosság ellátásában a szövetkezeti ipari cikkeinek részaránya megközelíti a 20 százalékot. A szövetkezetek jelentős részt vállaltak a hiánycikkek csökkentéséből is. Az ipari szövetkezetek termelése az elmúlt időszakban gyorsabb ütemben nőtt, mint az állami iparé. Ez jórészt a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásnak és a szövetkezetek sajátos, kisebb eszközigényű termelésének eredménye. Megmutatkozik ez az export növekedésében is. Az V. ötéves tervidőszakban a nem rubel elszámolású kivitel 58 százalékkal emelkedett, a szocialista országokba a szövetkezeti exporttermékeknek csaknem 60 százaléka került. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésében, szélesítésében is jelentős előrelépést tettek az ipari szövetkezetek. A szervezeti változások során kialakított korszerű fórumrendszerek — bár működésük gyakorlata még nem alakult ki véglegesen — jól szolgálták és megfelelően segítették a gazdasági és szövetkezetpolitikai feladatok teljesítését. A beszámolót széles körű vita követte, amelyen felszólalt Havasi Ferenc is. Havasi Ferenc beszéde Havasi Ferenc tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét, az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusának. Elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet a szövetkezetek a két kongresszus közötti időszakban végeztek. Tevékenységük — mondotta — a népgazdasági és a szövetkezeti érdekeknek is a legjobban megfelelt. Kiemelte, hogy mind a külső egyensúly javítására, mind az életszínvonal védelmére a szövetkezetekben is egyre erőteljesebb, aktívabb és hatékonyabb munka bontakozott ki. Eredményes volt a szövetkezetek társadalom- politikai tevékenysége is. A jövőben ez még eredményesebb lehet, ha következetesen érvényesül a szövetkezetpolitika, az önkéntesség, a fokozatosság, az érdekeltség és a demokratizmus — ezen belül az önkormányzat — elve és gyakorlata. Pártunk Központi Bizottsága és népköztársaságunk kormánya alkotmányos garanciát nyújt a szövetkezeti tevékenység fejlődéséhez, a szövetkezeti törvénnyel védi és támogatja a szövetkezetek munkáját. E munka akkor lehet eredményes, ha érvényesül benne az MSZMP politikai fő vonala. Nem (Folytatás a 3. oldalon) Magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés Dr. Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Gurij Marcsuknak, a Szovjetunió Mi* nisztertanácsa elnökhelyettesének, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottsága elnökének meghívására október 12—16 között tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióban. A megbeszélésen értékelték a két ország közötti együttműködés elmúlt ötévi eredményeit, s ennek alapján meghatározták a legfontosabb feladatokat. Véleménycserét folytattak a mikroelektronika, a robot- technika, a mezőgazdasági gépek, a szuperkemény anyagok és szerszámok fejlesztése terén lehetséges, hatékonyabb kétoldalú együttműködésről. A dr. Szekér Gyula által vezetett magyar küldöttség meglátogatott néhány olyan szovjet üzemet, ahol a közelmúltban műszakilag kiemelkedő jelentőségű technikai fejlesztést valósítottak meg. Szekér Gyula pénteken, szovjetunióbeli látogatásának befejeztével, hazautazott Budapestre. J1 Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely első napirendi pontként a szakszervezeti alapszervezetek működéséről, az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről tárgyalt. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődött hazánkban a szocialista demokrácia, sikerrel jártak a szakszervezetek kezdeményezései a dolgozók bevonására a munkahelyi közéletbe — állapította meg jelentésében a SZOT elnöksége. Az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésére négy évvel ezelőtt hozott párt-, majd MT— SZOT-határozat a fejlődésben új szakaszt nyitott: lényegesen megnövekedtek a szakszervezetek feladatai, a korábbinál szélesebb körű jogokkal és egyben kötelezettségekkel létrejöttek a bizalmi testületek. A dolgozók ma már fokozottan részt vesznek a vezetésben, ezért érzékenyebbek a munkahelyi problémák iránt, és a nehezebb feltételek között is aktívabban vesznek részt a feladatok végrehajtásában. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, a napirendi pont előadója a legtöbb gondot okozó jelenségek között említette a még mindig tapasztalható formális jelentéseket, amikor a demokratizmus csak a látszat szerint érvényesül. Helyes, hogy a bizalmi elmondja csoportja véleményét például a vállalat gazdasági tervéről, de ez nem elegendő, fontos, hogy a különböző fórumokon, csoport- megbeszéléseken az egymástól eltérő álláspontok, elképzelések is felszínre kerüljenek. Ezután arról szólt, hogy a bizalmi testület és a szak- szervezeti bizottság közötti munkamegosztás sok helyütt csak most van kialakulóban, és keresik a helyes megoldást. Elvileg világos, hogy a bizalmi testületé az irányító, (Folytatás a 3. oldalon)
