Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTÓBER 16., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Korom Mihály látogatása Borsodban Ölési tanon a Minisztertanács Házias ízesítéssel készítik a kolbászt és más húsárufélesége­ket a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet hús­feldolgozó üzemében. A község ellátásán kívül a tsz saját boltjaiban és szeghalmi bisztrójában kaphatók az ízletes húskészítmények Fotó: Veress Erzsi Saddik Saddikni kitüntetése Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön befejezte kétnapos borsodi látogatását. Szerdán Korom Mihályt Miskolcon, a megyei pártbi­zottságon Grósz Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztatta Borsod társadalmi-gazdasági és politikai helyzetéről, A tájékoztatót követően a Köz­ponti Bizottság titkára ven­déglátói kíséretében a lyukói bányaüzembe látogatott, ahol Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán és csütörtökön Szabolcs-Szatmár megye vendége volt. Szerdán Nyíregyházán, a pártbizottság székházában találkozott a megyei pártbi­zottság végrehajtó bizottsá­gának tagjaival, a társadal­mi szervezetek vezetőivel és meghallgatta a keleti ország­rész politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről,, ered­ményeiről, gondjairól szóló beszámolót. Németh Károly tegnap ha­A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének ülése A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Véze tősége tegnapi ülésén többek között megtár­gyalta az egészségnevelési, oktatási és propaganda mun­kabizottság négyéves tevé­kenységét. Dr. Vidosfalvy Magda, a munkabizottság el­nöke beszámolójában elmon­dotta: fő feladatuknak az egészségügyi kulturáltság nö­velését tekintették. Ezt szol­gálta a lakosság különböző korosztályaira kiterjedő gon­doskodás, az önzetlen segít­ség különböző formáinak (el­sősegélynyújtás, véradás) szé­lesebb körű elterjesztése, a fogyatékosok hatékonyabb támogatása, az egészségneve­lési propaganda. Ez évben kiemelten foglal­kozott a Magyar Vöröske­reszt a balesetek társadalmi megelőzésével. Bár az ipari üzemekben mind az egész­ségnevelés hatékonyságában, mind pedig a balesetek meg­előzésében kedvező változás érzékelhető, a mezőgazdaság­ban mindkét vonatkozásban bőven akad még tennivaló­juk a vöröskeresztes aktivis­táknak — állapították meg az ülésen. Végezetül az országos ve­zetőség elhatározta, hogy a jövőben a Vöröskereszt ala­pítójáról, Henri Dunantról elnevezett emlékéremmel is­merik el a szervezet céljai­nak és programjának valóra váltásában több évtizede ki­emelkedően tevékenykedők munkásságát. az üzem, valamint a Borsodi Szénbányák Vállalat vezetői fogadták. Csütörtökön a Borsod me­gyei és Miskolc városi párt­ós állami vezetők kíséreté­ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre látoga­tott a Központi Bizottság titkára. Korom Mihály kíséretével együtt ellátogatott a Diós­győri Gépgyárba, majd a délutáni órákban visszauta­zott Budapestre. zánk keleti kapujába, a zá­honyi MAV-körzetbe látoga­tott. Ez Szabolcs-Szatmár megye legtöbb munkást fog­lalkoztató üzeme. Eredmé­nyeiről, gondjairól, 7000 dol­gozója élet- és munkakörül­ményei alakulásáról a MÁV záhonyi üzemigazgatóságán Gerőcs István, az üzemi pártbizottság titkára szá­molt be a Központi Bizottság titkárának. Németh Károly a délutáni órákban részt vett, s beszé­det mondott a Nyíregyházán rendezett kommunista ak­tíván. A Minisztertanács csütörö- ki ülésén határozatot hozott a vállalati jövedelemszabá­lyozás egyes elemeinek mó­dosításáról. A rendelkezése­ket október végén a Magyar Közlönyben teszik közzé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének a vállalati középtá­vú . tervekről adott tájékoz­tatóját. Megállapította, hogy a vállalati tervek összessé­gükben megfelelnek a nép- gazdasági, céloknak. Mind­emellett a vállalati tervek egy részében még nem elég konkrétak, és nem elég ha­tározottak a gazdasági mun­ka hatékonyságának növelé­sére tervezett lépések. Ezért a végrehajtás menetében to­vábbi intézkedéseket kell tenni a népgazdasági köve­telmények teljesítésének jobb megalapozására, csakúgy, mint a változó feltételekhez való alkalmazkodóképesség javítására. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette a tanácsok VI. ötéves gazda­ság- és területfejlesztési ter­veiről szóló beszámolót. Meg­állapította, hogy a tanácsi tervek a népgazdaság VI. öt­éves tervének társadalompo­litikai törekvéseivel össz­hangban, a lakosság életkö­rülményeinek további javítá­sát szolgálják. A tanácsi ter­vezőmunka tartalma bővült, fejlődött a tervezés demok­ratizmusa, javult a tervek megalapozottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását az alumínium- ipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi fel­adatairól, amely a bauxitbá­nyászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohósítás, a fél- gyártmány- és öntvény-, va­lamint a készárutermelés je­lentős növelését, az alumíni­um értékesebb termékekké való feldolgozását tűzi célul. A Minisztertanács a közpon­ti fejlesztési programmal együtt határozott a fenyőfői bauxitbánya létesítéséről. A kormány megtárgyalta a gazdasági bizottság összefog­lalóját a szövetkezetek kül­gazdasági egyensúlyt javító és az állami nagyipar mun­káját hasznosan kielégítő te­vékenységéről. Megállapítot­ta, hogy a szövetkezetek mind eredményesebben töltik be szerepüket. Rugalmas terme­lő- és kereskedelmi tevé­kenységükkel egyre fonto­sabb tényezői a népgazdasági feladatok megoldásának, a termelés, a szolgáltatás és a lakossági ellátás javításának. Az Országos Béketanács Saddik Saddikninek, a Szíriái Arab Köztársaság budapesti nagykövetének a szíriai és a magyar békemozgalom kap­csolatának erősítéséért vég­zett munkássága elismerése­Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének elnökleté­vel megtartotta III. negyed­évi ülését a Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága. Elsőként Krizsán Miklós, a kereskedelmi osz­tály vezetője számolt be a megye kereskedelmének VI. ötéves tervéről. E terv sze­rint az átlagosnál jobban nö­vekszik a vegyesiparcikkek és az élelmiszerek forgalma, míg a ruházati és vendéglá­tóipari forgalom szerényeb­ben emelkedik. A tervidő­szak végére megyénk kiske­reskedelmi forgalma, folyó árakon számítva, csaknem 19 milliárd forintra várható, ez 35 százalékkal több, mint 1980-ban. E terv végrehajtása nagy feladatot ró a kereskedelmi hálózatra. Javítani kell a be­szerzés és az áruutánpótlás szervezését, fejleszteni kell az árukínálatot, valamint haté­kony készlet- és forgóeszköz­gazdálkodás szükséges. A beruházási lehetőségek saj­nos szőkébbek lesznek, mint az V. ötéves tervidőszakban, ezért különösen fontos, hogy a rendelkezésre álló összege­ket jól és hatékonyan hasz­nálják fel az egyes szervek. Dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának ve­zetője a megye könnyű- és gépiparának V. ötéves terv­időszaki tapasztalatairól és a VI. ötéves tervcélkitűzései­ről adott tájékoztatást. A megye ipara dinamikusan fejlődött, bár az 1975-ös cél­kitűzéseket nem sikerült tel­jesíteni. A megye könnyűipa­ra például az V. ötéves ter­vet 97 százalékra teljesítet­te, az exportterv 80 százaié­ként az OBT kitüntető jelvé­nyét adományozta. A kitün­tetést Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnö­ke csütörtökön az OBT szék­házában adta át. kát hozták a vállalatok és szövetkezetek. Ezen belül vi-, szont a tőkés exporttervei) 98 százalékra teljesítették. A gépipar 86 százalékos össz­export mellett 104 százalé­kos teljesítményt ért el a tő­kés exporton. Az időközben megváltozott közgazdasági szabályozók és az erős világpiaci hatások fi­gyelembevételével az ered­mények kedvezőnek mond­hatók. A vállalatok, szövet­kezetek általában a kedve­zőtlen exportról mondtak le, és ehelyett fokozták a meg­felelő hatékonyságú kivitelt. A VI. ötéves tervi célkitű­zések kimunkálásánál figye­lembe vették, hogy a gazda­sági fejlődés külső feltételei a VI. ötéves terv ideje alatt sem lesznek jobbak, mint 1979—80-ban. A tőkés piaco­kon élesedik a verseny, ne­hezül az értékesítés, és egyre nagyobb munkát követel a megszerzett piacok megtartá­sa, valamint a cserearány­romlásból adódó veszteségek mérséklése, illetve megszün­tetése. A megye könnyű- és gép­iparában már kimerültek az extenzív fejlődés lehetőségei, ehelyett a termelés és a ter­mékek korszerűsítése kerül még hangsúlyozottabban na­pirendre. Rendkívül fontos, hogy a termékek java része minden piacon eladható le­gyen, ugyanakkor elkészíté­sükhöz anyag- és energiata­karékos eljárásokat alkal­mazzanak a termelők. Végezetül dr. Szabó Sándor előterjesztésében a bizottság elfogadta a TEB 1982. évi munkatervét. L. L. A világélelmezés napja Megindító, szívet szorongató a képsor: gyerekek ülnek a pocsolyában. Bordáik száma egyetlen pillantással összegezhető. Hasuk felfújt, fekete léggömb. Az ember elfordítja tekintetét a képernyőről, ahogy gyapjas kis hajkoronájuk alatt villanni látja szemük fehérjét. A Tv-híradó vacsoraidőben közvetíti a riportot az éhségövezetből, kezünk félúton megáll a párolgó, melegszendviccsel. S abbamarad a rágószervek motorikus moz­gása is. A család tagjai egymásra néznek1. Pedig a riporter nem a bűntudatunkat akarta felébreszteni. Tényeket közölt csu­pán. Tényeket milliókról; csecsemőkről, akikből nem lesz futkosó gyermek, gyer­mekekről, akik nem serdülnek fel, serdü­lőkről, akik elpusztulnak mielőtt felnőtté válnának és felnőttekről, akik abban a re­ményben vonják el a legutolsó falatot szá­juktól, hogy gyermeküknek így talán nem kell az éhezésbe belehalni. Magukra maradt országokról van az esetek többségében szó. Olyanokról, ame­lyek féllábon billegdélő gazdaságot, nyo­mort, éhínséget kaptak örökségbe a „sza­badság” mellé, egykori elnyomóiktól, a gyarmattartó országoktól. A bűntudat is ez utóbbiakat kell hogy terhelje első és legelsősorban is. Nem jelentheti viszont mindez azt, hogy mi magunk, akik vétkesek nem vol­tunk és vagyunk e szörnyűség, az embe­riséghez valójában méltatlan helyzet és állapot kialakulásában, felelősek sem va­gyunk a továbbiakban. Mérlegelnünk és látnunk kell, hogy mindazok, akiknek ér­dekei nem vágnak egybe egy valóban em­beri világ kiteljesedésével, akiknek kezé­ben az élelmiszer ugyanúgy népeket sakk­ban tartó fegyver, mint a neutronbomba, nos, hogy ezek aligha változnak meg egyik napról a másikra, s lesznek az éhség elle­ni nemzetközi küzdelem élharcosai. Ám látnunk és mérlegelnünk ’ kell azt is, hogy ez a küzdelem is csak hosszabb távon hozhat eredményt, mert akik — országok és népek —- teljes szívvel és erővel álltak az éhezők mellé, ebben-ab- ban maguk is küzdenek az ellátás ne­hézségeivel, s az élelmiszer-termelésben keletkező fölöslegeik legfeljebb néhány napra, hétre szüntetnék meg a gyomrok korgását világszerte. Mi hát a megoldás? És van-e egyálta­lán? Erre választ megint csak a történe­lem ad. Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország 1945-ben maga is ehhez az éhségövezethez tartozott, gondjain a kí­vülről, Szovjetunióból jövő segítség szin­tén ideig-óráig segíthetett legfeljebb. Hosszú, keserves, nehéz munkával kellett ennek a népnek is megalapoznia, megte­remtenie, megerősítenie azt a „szerveze­tet”, amely ma már — s ezt dicsekvés nélkül állíthatjuk — világszínvonalon ál­lítja elő mindazon javakat, amelyek az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetle­nek. Ez a több mint három évtizedes tapasz­talat, a felhalmozott tudás az, amit az egyébként nem kis tételű élelmiszersegé­lyekkel együtt át kell adnunk a fejlődő országok népeinek. A harmadik világ nem terméketlen, kietlen sivatagok, meddő hegyvidékek or­szágaiból, államaiból áll. A földek meg­műveléséhez az eszközök, a szaktudás, a megfelelő termelő szervezet hiányzik itt alapvetően, s a tudat, a meggyőződés, hogy lehetnek ők maguk is — a mi segít­ségünkkel természetesen — saját jobb sorsuk kovácsai. Ennek megértéséhez szintén hosszú és keserves út vezet, amit lehet viszont siet­tetni, ha a teendők elemzését, végrehajtá­sát szüntelenül napirenden tartjuk. Ebből kiindulva javasolta Magyarország az ENSZ Nemzetközi Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezetének, a FAO-nak, hogy a FAO megalakulásának napját, október 16- át nyilvánítsák a világélelmezés napjává. A FAO elfogadta a magyar javaslatot, s ez évtől kezdve minden október 16-án összegzik majd a világ államai: milyen eredményeket értünk el, s mik a teen­dőink az alapvető létszükségletek világ­méretű, tervszerű kielégítésében. Mi az, amiről a Tv-híradónak is érdemes be- számolniá'a világélelmezés, napján a vi­lágélelmezésről ? Kőváry E. Péter Németh Károly Szabolcs-Szatmár megyében Tanácskozott a megyei termelési és ellátási bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents