Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. október 2., péntek 0 Helytálltak az orosháziak Irakban Már hírt adtunk arról, hogy az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet külföldi munkavállalással hasznosít­ja fölös építőipari kapacitá­sát. Irakban, Bagdad köze­lében három hűtőház bővíté­sét vállalták el a KOMP­LEX Külkereskedelmi Vál­lalaton keresztül. Már a kezdetben is látszott, hogy a határidők roppant rövidek, így tehát feszített munka­tempót kíván el a vállalko­zóktól. Az eredeti terv sze­rint 15-en hat hónap alatt végezték volna el a bővítést. Közbejött .azonban jó né­hány előre nem látott ese­mény, ezért az orosháziak csak két hónap késéssel utazhattak el Irakba. Rá­adásul kiderült, hogy részle­tes kiviteli terv helyett csak egy, úgynevezett aján­lati terv állt rendelkezésük­re, amely több lényeges részt nem tartalmazott. És még e terv is jó néhány he­lyen hibás volt, így menet közben kellett módosítani rajta. Tóth Miklós, a szövetke­zet párttitkára volt az iraki csapat munkavezetője: — Igyekeztünk mindenre előre felkészülni, de rész­ben tapasztalatlanságunk­nak, részben pedig az előre nem látható eseményeknek „köszönhetően” ez nem min­denben sikerült úgy, ahogy elképzeltük. Szerencsére csa­patunk átlagon felüli találé­konyságról tett tanúbizony­ságot, amikor nehéz helyze­teket kellett megoldani. Pél­dául a vadonatúj betonke­verő gépünk törötten érke­zett meg, és ezt minden pót- alkatrész nélkül órák alatt sikerült megjavítani. De fel­használtunk a munkánk so­rán bontásból származó vas­anyagot, szereztünk cemen­tet, ha kellett, és nyugodtan mondhatom, hogy mindig mindenki azt nézte, hogy mit hogyan lehetne megcsinálni, és nem a kifogásokat keres­te. — Amikor munkaprogra­munkat összeállítottuk, úgy döntöttünk, hogy az elején alaposan ráhajtunk, kihasz­nálva a viszonylag hűvösebb időjárást. Persze ez a hűvös is azt jelentette, hogy 30—35 fok meleg volt, de később a hőmérők már 40 fók fölötti hőséget jeleztek. Ilyenkor nem lehetett mást csinálni, mint délben szünetet tarta­ni. Jól jött tehát az az előny, amit az elején szereztünk. Igyekezniük kellett a KA- ZÉP-eseknek, mert nagy I volt a konkurrencia. Szom­szédságukban dolgoztak, bel­gák, franciák, japánok, és az irakiak érthetően kritikus szemmel hasonlították ösz- sze munkájukat. És meg kell azt is mondani, hogy roppant igényesek voltak. Az volt az elvük, hogy ők a munkát jól megfizetik, de ezért első osztályú produktu­mot kérnek. A helyi megrendelőkkel egyébként nagyon jó kap­csolatot alakítottak ki az orosháziak. A menetközbeni apróbb módosításokat szóbe­li kérésre elvégezték, és ál­talában mindenütt kerülték a bürokráciát. Az így ki­alakult jó együttműködés is gyorsította a munkát. Végül is az átlagon felüli igyekezet és munkafegyelem meghozta a várt eredményt: behozták a kéthónapos késedelmet, és az eredetileg tervezett ha­táridőre átadhatták a kibő­vített hűtőházat, melynek ezzel 33 százalékra nőtt a kapacitása. A jó munka után az első csapat már hazaérkezett, és most készül az útra a kö­vetkező gárda, akikre ha­sonló feladat vár. További két hűtőház bővítésére szer­ződött a KAZÉP, ezt má­jusra kell elvégezniük. A gyors és pontos munkától sok minden függ, ugyanis további hét hűtőház bővíté­sét tervezik, és a szövetke­zetiek érthető módon sze­retnék, ha erre is ők kanná­nak megrendelést. Ehhez azonban az kell. hogy a rö­videsen útnak indulók a most hazatértekhez hasonló­an gyorsan, pontosan, jó minőségben dolgozzanak. L. L. Mit ígér a kukorica? (Tudósítónktól) Az utóbbi napok rendkí­vüli esőzése ellenére — 55 milliméter hullott két nap alatt — teljes erővel megin­dult a kukorica betakarítása a nagybánhegyesi Zalka Ter­melőszövetkezetben is. A termelőszövetkezet vetésszer­kezete rendkívül sokrétű. Igen jelentős a szántóföldi zöldség vetőmag-termesztés, de területét tekintve a két legfontosabb ágazat a kuko­rica és a búza. A gazdaság több mint 6000 hektár szán­tóterületéből 2209 hektár a nemes kukorica. Az idei bú­za után várhatóan a kukori­ca is jól vizsgázik. Az érett­ségi állapot és a szem ned­vességtartalma is kedvezőbb a tavalyinál, s ez jelentős energiamegtakarítást jelent. Mile Ferenc Bontják a BNV-t korábbi építői A Fővárosi Faipari és Ki­állításkivitelező Vállalat szakemberei 18 standot, ön­álló kiállítóhelyiséget, össze­sen mintegy ötezer négyzet- méternyi területet építettek a vásár területén. Köztük olyan, egyedi tervek szerint készült épületeket is, mint a Tiszai Vegyi Kombinát vagy a Fabulon nagy közönség-és szakmai sikert szerzett pavi­lonjait. A vállalat dolgozói most az A, D, F pavilonokat ürítik ki, és készítik elő a Skála-EXPO céljaira. A kevés, de annál tapasz­taltabb és lelkesebb szakem­ber már eddig is sok nem­zetközi elismerést szerzett a vállalatnak: évek óta ők épí­tik a külföldi magyar kiállí­tásokat, árubemutatókat. Mostanában Lipcse, Zágráb, Köln, Brüsszel, Stuttgart vá­sárain dolgoznak. Az „ittho­niak” pedig a Műcsarnokban novemberben megrendezen­dő nagyszabású szovjet kiál­lítást készítik elő. A jó terméknek is kell a reklám — ezt tartották szem előtt a Szarvasi Vas-, Fém­ipari Szövetkezetnél, amikor eldöntötték, hogy eddigi leg­nagyobb szabású kiállításu­kat rendezik meg az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. Kibérelték az F pavilon esvik hajóját, és 400 négy­zetméteren igazán ragyogó bemutatót rendeztek. Ezt a jelzőt szó szerint is alkalmazhatjuk a kiállításra, ugyanis csillogtak-villogtak a különféle csillárok, lámpák. — Az idén azzal is bővült vásári részvételünk, hogy nemcsak nézni lehetett a ter­mékeinket, hanem jó részét meg is vásárolhatták az ér­deklődők a helyszínen. A BNV ideje alatt egymillió forintot forgalmaztunk — jegyzi meg Hódsági Tamás, a szövetkezet főmérnöke. A nagyarányú részvétellel és a helyszíni árusítással cél­ja volt a szövetkezetnek. El­sősorban meg akarták is­mertetni, a kül- és belföldi kereskedőkkel a szövetkezet teljes, termékskáláját. Ezt a törekvést egyértelmű siker koronázta, a tárgyalóban szinte egymásnak adták a ki­lincset a jelenlegi és a vár­ható jövőbeni vásárlók. A belkereskedelem képviselői például még a vásár ideje alatt megtették jövő évi igénybejelentéseiket, így a szövetkezet 1982-es termelé­sének jó része máris el­adottnak tekinthető. Az árusítás viszont arra volt jó alkalom, hogy köz­vetlenül lemérhessék a vá­sárlók reagálását, tapasztal­hatták, hogy melyek a leg­kelendőbb termékek, mit tar­tanak értékarányosnak, és mit drágállanak a vevők. Emellett a szövetkezet szak­emberei hasznos tanácsok­kal is szolgáltak a rendsze­resen ismétlődő bemutatók résztvevőinek arról, hogy mi­ként lehet a legjobb kávét főzni, hogyan használják a gőzölősvasalót vagy az új tí­pusú elektromos tojásfőzőt. Az árusítás tapasztalatai egy­értelműen azt mutatták, hogy kedveltek és keresettek a szövetkezet lámpái és elekt­romos háztartási készülékei. Volt olyan termék — például a tojásfőző —, ahol az árat egy kicsit sokallták, ezért itt máris foglalkoznak a költ­ségcsökkentés lehetőségeivel. Egy ilyen nemzetközi se­regszemle módot nyújt az összehasonlításra is. Öröm­mel állapíthatták meg a szövetkezet szakemberei, hogy nem kell szégyenkezni­ük, termékeik a nemzetközi versenyben is megállják he­lyüket. Ez annak köszönhető, hogy a háztartási elektromos készülékek konstrukciójánál előtérbe kerültek az ener­giatakarékossági szempontok. Napjainkban már minden szarvasi vasalóba beépítették a hőfokszabályozót, de ilyen szerkezet egészíti ki a külön, féle elektromos főzőlapokat is. L. L. Megkezdik a belvárosi közmiitolyosák építését Nálunk is bevált a közmű­építésnek az a korszerű mód­szere, miszerint az új lakóte­lepeken közműfolyosókban vagy közműalagutakban jut­nak el a víz-, gáz-, elektro­mos és távfűtővezetékek a lakóházakhoz, illetve a laká­sokhoz. A pécsi, s főleg a debreceni kísérletek azt ta­núsítják, hogy a közműfolyo­sók építésének, beruházásá­nak költsége is kevesebb, mint a hagyományos közmű­építés. Dunaújváros példája viszont azt bizonyítja, hogy akkor is érdemesebb közmű­folyosót építeni, ha néhány százalékkal többe kerül, mint a hagyományos közművesítés, mert a munka gyorsabb. Egy közepes lakótelep új otthona­it általában három hónappal hamarabb adhatják át, s a gyorsaság révén a többlet- költség megtérül a lekötött pénzügyi eszközök kamatai­nak elmaradásával. A beru­házásnál elérhető gazdasá­gosságnál azonban lényege­sen nagyobb és kifizetődőbb a megtakarítás a közműhá­lózat üzemeltetésében, hiszen a karbantartás, a fenntartás és a javítás sokkal egysze­rűbb és olcsóbb, mint ha­gyományos módon. A külföldi próbálkozások­ból, s elsősorban az NDK eredményes kezdeményezé­seiből kitűnt, hogy a közmű­építésnek ez a korszerű mód­szere még gazdaságosabb eredményekkel kecsegtet a régi városközpontok, város­részek korszerűsítésében. Ezért megvásároltuk az NDK-tól azt a licencet, amely műszaki és gazdasági módszert ad a mély vezeté­sű és kéreg alatti közmű- alagutak és főleg a közmű­folyosók megépítésére a ré­gi városrészekben. A munkát egyszerűsíti, hogy a régi épületek alápincézettek, te­hát a közműfolyosók kiala­kítása ily módon egyszerű, án*i a munkát az bonyolítja, hogy emelődarukkal, nagy gépekkel nem dolgozhatnak ezekben a szűk pincékben, s az új hálózat építésének ide­jén is gondoskodni kell va­lamennyi közműszolgáltatás­ról a régi hálózaton át. Szük­ség van tehát olyan megoldá­sokra, amelyekkel a régi vá­rosrészek utcáiban is jól gé­pesített, iparosított módon, gazdaságosan kiépíthető a közműfolyosók vagy közmű- alagutak hálózata. Ennek ki­dolgozására hirdetett orszá­gos pályázatot az érdekelt tárcák, tanácsok és szerveze­tek közreműködésével az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium. A pályázók­nak Budapest belvárosának — nagyjából a Lenin körút, a Wesselényi út, a Népköz- társaság útja és a Madách tér által határolt területére — vagy Pécs belvárosának mintegy 60 hektár körüli te­rületére kell vázlattervet ké­szíteniük a közműfolyosós hálózatról, s ezen belül egy területen még a részleteket is aprólékosan ki kell dol­gozni, s javaslatokat, mű­szaki megoldásokat adni a korszerű kivitelezésre. A pályázati kiírást és mel­lékleteit az érdeklődők át­vehetik a Kommunális Beru­házó Vállalatnál (Bp. I., Dísz tér 17.), és a kész terveket postán ugyanide kell eljut­tatni, legkésőbb 1982. április 5-ig. A bíráló bizottság leg­később jövő év május végé­ig hirdeti ki a tervpályázat eredményét. üllői a folyékony cukor készül Szabadegyházán, az Izocukor és Szeszgyárban hamarosan befejezik az idén március óta tartó próbaüzemelést. A be­rendezések jól működnek, s már folyékony cukrot is termel­nek az új üzemben. Az évi negyvenkilencezér tonna folyé­kony cukor mellett kétszázezer hektoliter finomszeszt, kisebb mennyiségben cukorrépacsírát, s a takarmányozásra alkal­mas, fehérjedús glutént állítanak majd elő. Még ebben az évben négyezer vagon mezőföldi kukoricát dolgoznak fel az új gyárban. Modern műszerek irányítják a cukorüzemet. Képünkön a köz­ponti vezérlőterem, és kezelői A finomszesz egy részét az alkoholtöltő-üzem használja fel. Kép: Club—99 első két palackja a tárolópincében Madártávlatból az új gyár (MTI-fotó — Kozák Albert felvételei — KS) A szövetkezet kiállítása a BNV-n

Next

/
Thumbnails
Contents