Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. október 14.. szerda Találkoznak? Évadnyitó ősbemutató a színházban Akik már igazán sohasem találkoznak: Éva, az újságírónő és Károly, a mindenhez értő férj Fotó: Demény Gyula A IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásai Azt hiszem, felesleges vol­na elemezni, magyarázni, bi­zonyítani, hogy a párhuza­mosok a végtelenben igenis ■találkoznak, mert Halasi Mária vígjátékának hősei biztos, hogy sohasem talál­koznak. Még akkor sem, ha az ősbemutató előadás cí­me : „Párhuzamosok a vég­telenben találkoznak.” De merre, hol van az a „végte­len”, legalább is onnan te­kintve, ahol a vígjáték csa­ládja él — megkockáztatom, hogy szellemileg is csak ve­getál —, pedig neves újság­író a mama, és semmihez sem értő, mégis érdekes kar­riert befutó a papa, hogy ne mondjam: ügyes csónakosok ezen a mai vizeken. Mégis vegetálnak, és a vérségi kap­csolat ellenére a fiúgyermek­nek (már egyetemista) és a leánygyermeknek (még nem egyetemista) semmi köze a mamához és a papához, de jószerével másokhoz sem, még akkor sem, ha látszó­lag okosakat mondanak, idé­zik a mama vezércikkeit; nos, ebből a családból széttekint­ve teljesen lényegtelen, hogy találkoznak-e mint párhuza­mosok a végtelenben? Ők itt és most akarnak élni, té­vedés; megélni abból, amit tudnak, és abból is, amit nem tudnak (ismert, hogy nem mindig az a fontos imitt-amott, hogy ért-e hoz­zá az illető, vagy sem); itt és most akarnak meginni egy­két üveg sört; itt és most akarnak szeretőt tartani, válni, visszaköltözni, és egy­általán nem figyelni a töb­bire. annyira elfoglaltak sa­ját kis (nagy?) mikroviláguk ezerhyi megoldatlan semmi­ségétől. Jól beletenyerelt a szerző az életnek abba a bizonyos „közepébe”, amikor felvázol­ta és megírta ezt a vígjáté­kot, ami azonban egyenetlen­re, darabosra, itt-ott lassúra sikerült; elérte a még ki nem forrott szerzők gyakori buktatója is, hogy jobb első felvonást írnak, mint máso­dikat. vagy harmadikat (itt első részt, illetve másodikat), ami aztán hiányérzetet hagy a nézőben. Persze, köny- nyebb (?!) megragadni egy kiindulási szituációt, mint tovább görgetni a cselek­ményt. még akkor is, ha eb­ben a kiindulási szituációban igazán találó jellemek mu­tatkoznak be, leplezik el, vagy le önmagukat. Abból tehát kiindulha­tunk, hogy a „Párhuzamo­sok ..szereplői nem tagad­hatják , le maiságukat, még akkor sem, ha legalább any- nyi általános emberi van bennük, mint csak a husza­dik század végére jellemző vonás. Ahogyan elsiklanak egymás mellett, ahogyan képtelenek találkozni, aho­gyan mindenki a maga kü­lön kis életét mondja, éli, nyüzsgi és unja, az akár óko­ri vígjáték szereplőit is jel­lemezhetné. ha most nem is keresünk konkrét hasonlósá­gokat. A felpörgetett élet, a rohanás, az érzések és az ér­tékek devalválódása viszont nagyon is ide, ebbe a korba vezet, mutat és jellemez. Különös társaság Éva, az újságírónő és Károly (a las­san lejjebb csúszó, de min­dig vezető káder) családja. Különösek a barátaik is, Iván, a fiú bugyuta kis nője, Zsuzsa, a lány bugyuta kis fiúja, Sándor az örök- és farmerifjú szépfiú, Ferenci az ide-oda csapódó-fekvő diszkóbébi, no és nem utol­sósorban a nagyi, aki min­dent tud és mindent lát, olykor gyermeteg, olykor doktori szintű észkombájn, csak éppen mosóport felejt el vásárolni az egyetlen „kül­ső” személynek, Gizi takarí­tóasszonynak, aki — ha nem lenne — ki kellene találni... Ahogy így visszaolvasom, amit eddig leírtam, olyan érzésem támad, hogy rop­pant izgalmas vígjátékot írt Halasi Mária. Holott ez a vígjáték nem roppant izgal­mas, csak érdekes, néhány szituációja találó, szellemes, egy-két szerepe jó színészi alakítások lehetőségét rejti. Közben még okosakat is mondanak; vagy a mama cikkeit idézi valaki ironikus felhanggal, vagy a papa „karrierjét” vetik oda a mar­cangolni vágyóknak, vagy olyasmiket, hogy „az egész világ egy nagy játszótér”. meg amit az ember elkép­zel, úgy is csak „illúzió” má­rad, meg, hogy „ünnepeket csinálni azt tudtatok” de ... És nem hangzik el a de, ami vitára ingerelne valakit is, akár a színpadon, akár a né­zőtéren, mert a „Párhuza­mosok ...” szereplői legin­kább csak kijelentenek. Egy azonban bizonyos: a házasságban egymás mellett élők, a családban egymás mellett és nem együtt élők sorsa nagyon is reményte­len. És szomorú. Akik ennyi­re csak a maguk önös kis életüket élik, érzik; akik ennyire nem tudnak közös nyelvet, közös érzéseket ta­lálni, azok miért is élnek együtt? A konvenciók miatt? Gyomán, a Katona József Művelődési Házban tegnap, október 13-án délután Ker­tész Lilla előadóművész két műsorát láthatta a közön­ség. Délután 15 órától „Sok országot bejártam ..cím­mel tartott meseshowt a gyerekeknek. Ebben az ösz- szeállításban, melyet egy so­rozat részeként adott elő, kis közönségét a mesa és gyer­mekirodalom egy.egy sze­melvényével ismertette meg. Felhasználva a felnőttshow-k elemeit, a próza- és vers­mondáson kívül énekelt, tán­Vagy mert külön sem jobb? Az újságíró mama azt tart­ja, hogy külön sem jobb. Ak­kor pedig teljesen mindegy, hogy szerelmes-e a papa egy fiatal kis k.-ba, vagy már kiszeretett belőle, fő a nyu­galom! És hát, a mama is telefonál néha valami Pé­ternek, aki meg az ő szere­tője, de ez (íme, a nőíró ho­vá húz?) nem ügy, ez a tele­fonhívásokon kívül szóba sem kerül. (Lehet, hogy ez a mama természetes szük­séglete?) Maradjunk inkább a fel­színen, vagy közel hozzá. Ungár Tamás, á rendező is így gondolta bizonyára, ami­kor nem keresett „drámai” összefüggéseket, csak perget­te (ahol tudta) a cselek­ményt jelenetről jelenetre, bizonyítva, hogy a családi élet válsága (tisztelet a ki­vételnek) élő probléma, és úgy is lehet beszélni róla, hogy közben jókat nevetünk. Nevettünk is jó párszor, de nem mindig, és nem vittük a hahotáig, mert erre sem a darab, sem az előadás nem adott különösebb okot. A szereplők tették a dol­gukat. Éva szerepében Fel­kai Eszter igencsak közelfér­kőzött a figura lényegéhez, mint anya azonban sem ő, sem a szerző nem nagyon bírt a gyermekeivel; mire rájuk került a sor, kifogytak „okos” érvei. Károly, a férj, nagyon is egysíkúra sikerült szerepéből Gálfy László min­den lehetőt és elképzelhetett kihozott, csodákra ő sem ké­pes. Tetszett az önmegtar­tóztatásban jeleskedő Dénes Piroska, pedig ez a nagyma­maszerep jaj, de csábíthatta erre, meg arra!... Az est remekművét Szentirmay Éva alkotta meg Gizi takarító­asszonyával, minden pillana­ta jellemez, és nevetésre in­gerel. Kitűnő! Az egyetemis­ta fiú, Iván szerepében Hodu József tetszett, bár legtöbb­ször igen egyedül maradt komédiázó kedvével, felsza- badultságával. Forgács Tibor Sándor, az örókifjú-farmer- ifjú: telitalálat, mégsem har­sog. Játszottak még Nagy Mari, Geszty Glória, Kovács Edit és Csudái Csaba. Az egyszerűen és jól jellemző díszletet és a ruhákat Kiss Anikó m. v. tervezte. colt, pantomimezett, sőt, a gyerekeket is segítségül hív­ta a színpadi szerepléshez. Magyar és külföldi szerzők műveiből válogatott lírai, groteszk és tanulságos műve­ket. Este 8 órától „Párizsi sze­relmesek” címmel a felnőt­tekkel együtt barangolta vé­gig — versek, sanzonok se­gítségével — a „szerelmesek városát”. Prokópius Imre zongoraművész színvonalas játékával járult hozzá mind­két előadás sikeréhez. Már az óvodáskorban meg kell kezdeni a könyv- és a könyvtárhasználatra való ne­velést, az általános és a kö­zépfokú iskolák pedig a tan­anyag elsajátításának és az ismeretszerzésnek nélkülöz­hetetlen módszereként fej­lesszék ki minden tanulóban a könyvtárhasználat iránti igényt — hangsúlyozza egye­bek között a IV. országos könyvtárügyi konferencia most elkészült ajánlása. A konferencia rendezői négyhónapi munkával ösz- szegezték az ez év júniusá­ban megtartott tanácskozá­son elhangzottakat. Az ennek alapján kidolgozott ajánlások egyebek között hangsúlyoz­zák; a társadalom fejlődésé­nek, feladatainak megoldá­sához a jövőben még inkább nélkülözhetetlenek a korsze­rű könyvtári szolgáltatások. A könyvtárak legfontdsabb feladata, hogy járuljanak hozzá a társadalom szocia­lista vonásainak erősítésé­hez, a népgazdaság további fejlődéséhez, és a művelődé­si célok megvalósításához. A részfeladatokról szólva megállapították: a könyvtá­raknak úgy kell alakítaniuk tevékenységüket, hogy min­den állampolgár egyszerűen, gyorsan, és a neki legmeg­felelőbb helyen juthasson hozzá a könyvtárakban őr­zött, számára szükséges in­formációkhoz. Kiemelt fel­adat a gyermek- és ifjúsági könyvtári ellátás javítása. A könyvtári rendszer fejlesz­tésének ezért az eddigieknél szorosabban kell kötődnie az oktatásügy minden fokához és formájához. A közművelődési könyv­tárak váljanak a művelődés még erősebb, még hatéko­nyabb alapintézményévé. E könyvtárak fokozottabban működjenek együtt más mű­velődési intézményekkel. Kü­lönösen fontos azokon a he­lyeken, ahol még hiányzik ez az alapvető kulturális intéz­mény: a kisebb települése­ken, a lakótelepeken. A rendelkezésre álló esz­közök elosztásakor részesít­sék előnyben -az úgynevezett központi szerepkörű könyv­tárakat — a nemzeti könyv­tárakat, az egyetemi és a fő­iskolai, a megyei, a városi és a szakszervezeti központi in­tézményeket. E munkával szorosan összefügg, hogy a jövőben javítják a szakiro­dalmi ellátást. A hazai könyvtárakkal kapcsolatos információk teljességét kí­vánják összegyűjteni egy úgynevezett dokumentum­bázisban. Előnyben részesí­tik a tudomány, a kutatás- fejlesztés, a termelés és a piackutatás, a felsőoktatás és az irányítás számára szük­séges kiadványok, továbbá a legalapvetőbb kézi- és se­gédkönyvek beszerzését. A szigeti veszedelem 150. évfordulóján Szigetvár városa szob­rot állított Juranics Lőrincnek, Zrínyi Miklós zászlótartójá­nak. Juranics Lőrinc hadnagy társával Radivoj Vajdával együtt arra vállalkozott, hogy áttörnek a törökök blokádján, és a király győri táborából segítséget hoznak a végveszélybe került bajtársaknak. A merész vállalkozás már-már sike­rül, amikor felismerik és lekaszabolják a törökök. A szobrot Trischler Ferenc Bolyban élő szobrászművész készítette (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Sass Ervin Kertész Lilla műsora Gyomán MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Nóták. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Lev Oborin zongorázik, David Ojsztrah hegedül, Szvjatoszlav Knusevickij gordonkázik. 12.35: Környezetvédelem Bulgá­riában, 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene. 15.10: Máthé Éva népdalokat éne­kel. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Brahms: f-moll zongora- ötös. 17.07: Bontott flaszter. 17.32: Az MET szimfonikus ze­nekara Kadosa Pál mű­veiből játszik. 19.15: ..Szép vagy, Alföld ...” 20.25: Köztársaság tér — 1956. 21 05: Külföldi előadók magyar népdalokat énekelnek. 21.30: Megmászhatatlan piramis — avagy: az információ értéke és ára. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az Ambrosian énekegyüt­tes Beethoven-kóru;mü ve­ket énekel. 22.45: Színesen „látó” számítógé­pek. 23.00: Szimfonikus zene. 0.10: Máté Péter cs -S. Nagy István táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Operettkeringők. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámncsszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: Útikalauz üdülőknek. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 15.30: Múzeumi hónap. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Közvetítés a Magyarország —Svájc labdarúgó VB-se- lejtező mérkőzésről. Az I. félidő után: 18.50: Eugen Cicero zongorázik. 19.00: A második félidő közvetí­tése. 19.50: Szimfonikus könnyűzene. 20.38 : Svéd Sándor opereítdalo- • kát énekel. 21.18: Kíváncsiak Klubja. 22.08: Nosztalgiahullám. 23.15: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Nikolaus Harnoncourt Bach-műveket vezényel. 11.05: A Dunánál. 11.25: Hamari Júlia operaáriá­kat énekel. 11.55: Bécsi klasszikus muzsika. 13.41: Talpalatnyi föld. 14.35: Rimszkij-Korszakov: Máju­si éj. 16.48: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Újdonságainkból. 18.15: Hanglemezgyűjtőknek. 19.05: Félóra népzene. 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vigadó hangversenytermét. Közben: kb. 20.20: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 20.35: Zene — egy húrra. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.20: Költészet és valóság. Kb. 21.50: Operakettősök. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal. egy eladó. A Kiss együttes énekel. 17.10: Napjaink. Palatínus Islván jegyzete. 17.20: Stúdiópódium. A szarvasi zeneiskola tanárainak mű­sora. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedé­si magazin. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggae-ritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Stop! (ism.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Rembrandt, (ism., i -f.) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 13.25: Stop! (ism.) 13.30: Fizika, (ism.. f.-f.) 14.00: Hurrá, nyaralunk! (f.-f.) 15.35: Hírek, (f.-f.) 15.40: Emberek a hétházból, (f.-f.) 16.40: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 16.45: Mérlegen, (f.-f.) 17.15: Természet és törvénysze­rűség (szovjet rövidfilm). 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.40: Magyar—svájci focimúlt. 17.50: Magyarország—Svájc VB­selejtező labdarúgó-mérkő­zés. A szünetben: Reklám. 19.45: Tévétorna. 19.50: Esti mese. (f.-f.) 20.00: Tv-híradó. 20.30: ,,A megsebzett bolygó.” 20.50: Budapesti művészeti he­tek: Zokogó majom. 21.45: Mestersége: színész. Gre- guss Zoltán, (f.-f.) 22.45: Tv-hí^adó 3. 22.55: Tv-tükör. (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Tv-híradó. 20.30: A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 20.40: Mérlegen. 21.00: Fél korsó hiány. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Szemle, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.00: Steaua—Dinamo labdarú­gó-mérkőzés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.50: Nők világa. 2,0.25: A vonat. Francia játékfilm. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tvr-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Napló. 20.00: Szerdai válogatás. 21.15: Arcképek. 22.00: Napló. 22.15: Pop-almanach. II. MŰSOR 14.25: Labdarúgás: Görögország— Dánia. 18.45: Művelődési müspr. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 19.30: Napló. 20.00: A kábítószer rabjai. 21.35: Zágrábi körkép. 21.55: Szerelem falusi módra. 22.40: Könyvek és eszmék. színház 1981. október 14-én, szerdán este 19 órakor Békéscsabán: Traviata Opera '1 bérlet 1981. október 14-én, szerdán este 19.30 órakor Nagyszénáson: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak 1931. október 16-án, pénteken es­te 19 órakor Békéscsabán: Segítség, válunk! Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A nagy Medve fiai, 6 órakor: Uvegtörők, 8 órakor: Vágyak idegenben. Békéscsabai Szabad­ság : minden előadáson: ... És megint dühbe jövünk. Békéscsa­bai Terv: Kóma. Gyulai Erkel: Csermen. Gyulai Petőfi: Az Ol­sen banda boldogul. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A kis- kecske bánata, fél 6 és fél 8 órakor: A bajkeverő.

Next

/
Thumbnails
Contents