Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTOBER 14., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 241. SZÄM ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes vezetésével — ok­tóber 13-án, tegnap ülést tartott a következő napirendek­kel: — jelentés a vb-határozat végrehajtásáról; — beszámoló az orosházi Járási Hivatal tevékenységé­ről, különös tekintettel a megyei szakigazgatási szervek irányító munkájában való közreműködésre; — beszámoló a cigánylakosság élet- és munkakörül­ményeiről ; — a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának helyzete Békés megyében; — tanácsi gazdálkodást érintő intézkedések; — bejelentések. Az orosházi Járási Hivatal tévékenységéről szóló napi­rend vitájában részt vett Barna Pál, a járási pártbi­zottság első titkára, dr Ko­vács Pál, a járási hivatal el­nöke, dr. Lipcsei István, a járási, hivatal elnökhelyette­se és Mihály András, az orosházi Városi Tánács el­nöke. Az, orosházi Járási Hi­vatal legutóbb 1976 elején terjesztett elő munkájáról át­fogó beszámolót a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elé. Az elmúlt években a megyei _vb által hozott ha­tározatokat végrehajtották, illetve azokat a munka so­rán figyelembe vették. En­nek eredményeként tovább erősödött a szocialista tör­vényesség, javult a tervsze­rűség, céltudatosabbá vált a település- és ágazati fejlesz­tés. A járás területén négy nagyközség és négy község van, lakosainak száma, meg­közelíti a 38 ezret. A taná­csok elsősorban az alapellá­tás javítására törekednek, amelynek szép eredményei vannak az V. ötéves terv­ben. Bizonyítja ezt, hogy a korábbi évekhez képest ja­vult az óvodai ellátottság, mennyiségileg elegendő az iskolai tanterem, javultak a közoktatás személyi és tár­gyi feltételei. A járás közsé­geiben megfelelő művelődési házak vannak. Az orvosi, fogorvosi ellátás a járás köz­ségeiben jó. Az egy körzeti orvosra jutó lélekszám vala­mivel kedvezőbb, mint a megyei átlag. A kereskedel­mi ellátottság kielégítő, nem mondható el azonban ez a szolgáltatásról. Kevés az éoítőipari javító-, a gépjár­műt és háztartási gépet ja­vító iparos. Jelentősen fej­lődött viszont a kommunális ellátottság, a közműves víz­ellátás öt év alatt 30 száza­lékkal emelkedett. Mind'eb- ben jelentős szerepe van a lakosság társadalmi munká­jának is. A hivatal a megyei ta­nácstagi csoporttal állandó és rendszeres kapcsolatot tart. A megyei osztályok ál­tal indított ágazati vagy cél- vizsgálatokba a legtöbb eset­ben igénylik közreműködé­süket. Ennek eredményessé­géhez elengedhetetlen a meg­felelő információ, a tájékoz­tatás biztosítása. A tapaszta­latok itt már megoszlanak, az információ áramlása túl­zottan egyirányú, elsősor­ban a felsőbb szervekhez jut el, a visszaáramlás azonban már nem megfelelő. A ható­sági munkában a decentrali­zálás és a különböző átszer­vezések jelentős változásokat hoztak. Egy sor első fokú hatáskör a községekhez, il­letve a városi tanácsokhoz került át. Ma már elmond­ható, hogy a községek ez irá­nyú , tevékenysége színvona­las. Meg kell említeni a já­rási hivatalnak az orosházi Városi Tanáccsal, valamint a nem tanácsi szervekkel ki­alakított jó kapcsolatát. A végrehajtó bizottság el­ismerően szólt az eddigi munkáról, a járási hivatal és a városi tanács együttműkö­déséről. Ez utóbbit követen­dőnek tekinti más területek számára is. Továbbra is fon­tos javítani a helyi tanácsok irányába végzett munkát, va­lamint a lakosság és a - ta­nácsok kapcsolatát — össze­gezte a testület. A cigártylakosság élet- és munkakörülményeiről szóló napirend — amelynek vitá­jában részt vett Kozák Ist­vánná dr., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztály- vezetője — bevezetőben a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottságát taglalta. Az elmúlt hat esztendőben emelkedett az állandó mun­kaviszonyban dolgozók szá­nba, de még így is nagy — több mint 33 százalék — az időszaki munkát vállalók aránya. Több vállalat szor­galmazza a szakma tanulá­sát, a 8 általános elvégzését, és segítséget nyújt a lakás- vásárlásban is. Az oktatás, művelődés területén az egyes teleDüléseken meglevő el­maradás ellenére nőtt az óvodába járó gyerekek szá­ma. Kiemelkedő Mezőgyán és Vésztő tanácsának tevé­kenysége, ahol minden gye­rek jár óvodába. Az iskolai érettséghez nélkülözhetetle­nül szükséges az óvoda, ezért fontos a feltételek megte­remtése, amely néhány tele­pülésen — mint például Sar­kadon — gondot okoz. A gyerekek <iöntő többsége egy évig sem járt óvodába az is­kola előtt. Ezért már az első osztályban magas a túlko­rossággal kezdők száma, és gond a gyerekek lemorzsoló­dása is. örvendetesen bő­vült viszont a napközis ellá­tás, a cigánygyerekek több mint 38 százaléka napközis. A másik fontos terület a lakáshelyzet javítása. A IV. és az V. ötéves tervben 14 korszerűtlen telepet számol­tak fel. Ma nem egészen 600 ember él telepeken, 259 épü­letben. A helyi tanácsok a megyei tanács központi tá­mogatása mellé saját alapot is képeznek a telepfelszámo­lás meggyorsítására, a kor­szerű lakáskörülmények megteremtésére. Természete­sen előnyben részesülnek a folyamatos munkaviszony-, ban levők, akiket a munka­hely is támogat. Szorosan a lakáskörülményekhez tarto­zik az egészségügyi helyzet. Ahol ugyanis megfelelő la­kások vannak, ott kevesebb az egészségügyi probléma. A beszámoló részletesen tag­lalta a különböző társadalmi szervek tevékenységét, szere­pét a cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek javí­tásában. A vitában is tükröződött, hogy az elmúlt öt esztendő­ben jelentős előrelépés tör­tént a három fő területen, az állandó munkaviszony lé­tesítésében, az óvodai, isko­lai ellátásban és a korsze­rűtlen telepek felszámolásá­ban. Az állam és a társadal­mi szervek segítsége mellett ebben szerepe van magának a cigánylakosságnak is,-mint ahogyan igaz az is, hogy az eddig be nem illeszkedettek­nek is többet kell tenniük saját felemelkedésükért. Va­lójában ez utóbbi szűk ré­teg okoz gondot ma is, s a velük való foglalkozás fon­tos feladat. A megváltozott munkaké­pességűek foglalkoztatási re­habilitációjának vitájában részt vett dr, Rózsa József, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal osztályvezetője. Az előterjesztés megállapí­tása szerint a vállalatoknál a megváltozott munkaképes­ségű dolgozók számára kije­lölt munkahelyek száma az utóbbi években csökkent. Tapasztalható az is, hogy a munkahelyek jelentős része nem kifejezetten megválto­zott munkaképességűekkel van betöltve. Gyakran olya­nokat is alkalmaznak, akik­nek az orvos könnyebb mun­kát javasolt. A foglalkoztatási rehabili­táció fontos része, hogy a megváltozott munkaképessé­gű dolgozót képzéssel, átkép­zéssel új munkakör betölté­sére alkalmassá tegyék. Jó eredmények vannak a szak­mai képzés területén a Kö­rösvidéki Cipész . Szövetke­zetnél, a MEZÖGÉP-nél, a békési kosárfonónál és a kö­töttárugyárban. Tavaly a tanácsi munkaügyi szakigaz­gatási szerveknél 247 meg­változott munkaképességű dolgozó kért segítséget az elhelyezkedéshez, közülük 191 kérését tudták teljesíteni, örvendetes, hogy több mun­káltató vállalná a megválto­zott munkaképességűeket foglalkoztató üzemrész kiala­kítását. így például a Gyu­lai Kötőipari Vállalat, a Gyo­mai Háziipari Szövetkezet, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet és több más üzem, amelyek együttesen 120—150 munkahelyet tud­nának biztosítani. . Emellett célszerű a bedolgozói rend- ' szer bővítése is. Az előter­jesztés végül a rokkantak évével kapcsolatos megyei eredményeket ismertette. A végrehajtó bizottság ez­után a tanácsi gazdálkodást érintő intézkedéseket vitatta meg, majd bejelentésekkel zárult a testületi ülés. S. F. Hazaérkezett moszkvai útjáról üczél György Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, aki Pjotr Gyemi- csevnek, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális mi­niszterének meghívására tett látogatást a Szovjetunió­ban, kedden találkozott, és megbeszélést folytatott Mi­hail Zimjanyinnal, az SZKP KB titkárával. A meleg, ba­ráti légkörű megbeszélésen áttekintették a magyar— szovjet kulturális együttmű­ködés helyzetét, a továbbfej­lesztés távlatait. A megbe­szélésen részt vett dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete is. Szűrös Mátyás kedden ebé­det adott a nagykövetségen Aczél György látogatása al­kalmából. Aczél György kedden dél­után, baráti látogatásának befejeztével hazautazott Moszkvából. * *.* Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap, a ké­ső délutáni órákban hazaér­kezett Moszkvából. Egyházpolitikai aktívaülés Békéscsabán Október 13*án, tegnap dél­előtt a járási, városi, közsé­gi párt- és állami szervek, a megyei tömegszervezetek ve­zetőinek, valamint a veze­tő propagandistáknak és az MSZMP Oktatási Igazgatósá­ga tanárainak a részvételé­vel aktívaülést tartottak az ifjúsági és úttörőházban Bé­késcsabán. Ezen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke tájé­koztatta időszerű egyházpo­litikai kérdésekről a megje­lenteket. Fábry István kitüntetése Fábry István, a szlovákiai munkásmozgalom magyar nemzetiségű veteránja ked­den Pozsonyban, a magyar főkonzulátus épületében ben­sőséges ünnepségen vette át a Béke és Barátság érdem­érmet, amellyel .az Elnöki Tanács a munkásmozgalom­ban és az antifasiszta har­cokban, valamint a magyar —csehszlovák barátság el­mélyítésében szerzett érdé- ’ meiért 70. születésnapja al­kalmából tüntette ki. Az ünnepségen részt vett dr. Kovács Béla prágai ma­gyar nagykövet, Tömpe Ist­ván, az MSZMP KB tagja, az Állami Rádió- és Tv-bi- zottság elnöke és dr. Tatai József pozsonyi magyar fő­konzul, ott voltak továbbá a szlovák politikai és társadal­mi élet veztő képviselői. A kitüntetést Kovács Béla nyújtotta át. Beszédében méltatta azt az áldozatos te­vékenységet, amelyet Fábry István a munkásügy igaz kommunista harcosaként egész életén át végzett. Fábry István meleg sza­vakkal köszönte meg a ki­tüntetést. Békéscsabán, a Szarvasi úton a békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Üzemének kivitelezésében épül az Autóklub műszaki bázisa. A költségvetési üzem dolgozói az épületet téliesítésre készítik elő, hogy a zord idő beköszöntével a belső munkálatokat folytathassák Fotó: Szekeres András nrad megyei szakszervezeti delegáció megyénkben Arad megyei szakszerveze­ti delegáció érkezett három­napos látogatásra megyénk­be. A küldöttség vezetője Bede János, az Arad megyei szakszervezeti tanács titká­ra, tagjai: Márkis Anna, az Arad mégyei szakszervezeti tanács elnöke, az aradi Vö­rös Trikógyár dolgozója és Barna Joan, az Arad megyei Építőipari Vállalat szakszer­vezeti bizottságának elnöke. A küldöttséget hétfőn ír­házi Lajosné, az SZMT vezető titkára, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára fogadta, majd tájékoztatta őket a szakszervezeti munka idő­szerű kérdéseiről. Délután a küldöttség a Békéscsabai Kötöttárugyárba látogatott. Tegnap, kedden a Dél-alföl­di Tégla- és Cserépipari Vállalatnál kezdődött a prog­ram, ahol párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetők tá­jékoztatták a vendégeket. Délután a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat szeghalmi fe­hérneműüzemébe és a Szeg­halmi Állami Gazdaságba lá­togattak a vendégek. Ma dél­előtt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára fogadja a delegációt, .amely ezt kö­vetően a Békéscsabai Hűtő- házba látogat. Dél-Mföld az ország településhálózatában Tegnap, október 13-án Bé­késcsabán, a MTESZ klub­jában arról tanácskoztak Bács-Kiskun, Békés Csongrád megye szakembe­rei, hogy milyen szerepet játszik a Dél-Alföld hazánk településhálózatában, ho­gyan alakul fejlesztés-, esz­köz- és érdekeltségi rendsze­re. Először dr. Lackó László, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese tartott vitaindító előadást telepü­léshálózatunk jövőbeni fej­lődéséről, majd Szakolczay Pál, a Bács-Kiskun megyei Tanács osztályvezetője lé­pett a mikrofonhoz. Előadá­sában taglalta a különböző nagyságú települések fejlő­désére ható tényezőket, és felvázolta, milyen irányú vál­tozásokra számíthatunk a jö­vőben. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a fő cél az, hogy minden településforma tartsa meg jellegét, lakóit, lehetőleg még a tanya is. Ezt követően Kovács Imre és Komlódi Elek főépítészek' Csongrád, illetve Békés me­gye településfejlesztési stra­tégiáját ismertették. Me­gyénkben a településfejlesz­tésnek és az ezzel kapcsola­tos kutatómunkának a me­zőgazdasági tevékenység elő­segítését, kell szolgálnia — mondotta Komlódi Elek. Sz. I. Kőolaj finomító konferencia Székesfehérvárott A kőolajszármazékok to- vábbfeldolgozásávai az eddi­ginél értékesebb és minden piacon versenyképes új kő- olajtermékek előállítását kezdte meg a magyar kő­olajipar — jelentették be kedden Székesfehérvárott, a Technika Házában a Magyar Kémikusok Egyesületének nemzetközi kőolaj-finomító konferenciáján. Százhalom­battán, a DKV-ban épül az első hazai katalizátoros krak- kolóüzem, amely fűtőolajból tízszer értékesebb motorola­jokat és hajtóanyagot, zöm­mel magas oktánszámú ben­zint állít elő. A székesfehérvári kőolaj­finomító konferencián el­mondták, hogy az elmúlt há­rom évben az iparág számos energiatakarékos, környezet­kímélő technológiát vezetett be, és a piachoz igazodó gyártmányfejlesztéssel javí­totta a kőolaj-feldolgozás gazdaságosságát.

Next

/
Thumbnails
Contents