Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

1981. szeptember 5., szombat Kitekintés Jegyzetek a Stúdió ’§1 szegedi seregszemléről Több mint nyolcvan ország kétezer kiadóvállalata mutat­kozott be a moszkvai nemzetközi könyvkiállításon és vá­sár0" (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A jó példa követésre talált Labirintusként rendezte meg a 35 éven aluli fiatal festők, szobrászok és grafi­kusok soros évi seregszem­léjét a szegedi ifjúsági ház szétnyitható nagytermében Bakos Katalin. Mint egy la­birintusban, úgy kószálha­tunk a paravánok, szobák szövevényében. S lelhetünk utunk során biztos tájékozó­dási pontokat, szellemi KRESZ-táblákat, eltéríteni szándékozó műveket, s alko­tásnak tetsző ötleteket. Ezt a labirintusélményt erősíti egy szobaheppening is, még­pedig Berhidi Mária és Hé­vízi Éva fóliatere (az idei Studio» kiállítás újdonsága az 5x5-ös térberendezési le­hetőség, mellyel a pályáza­tok nyomán öten élhettek). Mindkét út tulajdonképpen a „képzőművészeti után­pótlás” eredményeit és buktatóit tárja föl, megle­hetősen pontosan, tényszerű­en. A két ifjú művésznő fó­lialabirintusa lehetne akár a XX. század utolsó harma­dának lehetőségkeresése, a művészi feltételek és az al­kotói szabadság szembesítése, a jelképes Ariadne-fonal nyomát követve az önma­gunkra találás és a feladat meghatározása is. Hogy en­nek ellenére mégis csupán egy fólia által homályosan megfogalmazott bizonytalan magatartásforma, azt e heppening törött tü­körcserepei, bizonytala­nul mozgó árnyai szinte már alkotói szándéktól füg­getlenül sugallják. Majd­hogynem azt mondtam, pon­tosan jelzik a mai, részint pályakezdő, részint már bi­zonyított fiatal alkotók te­hetségét, törekvéseit, zsák­utcáit. Mert ha e labirintus­képet az egész tárlatra ki­terjesztjük, megvilágosod­nak és élessé válnak a fé­nyek, árnyak. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója mintegy három és fél száz tagja közül 109-en szerepelnek 200 művel a szegedi bemutatón. A stú­diónak ez a harmadik vi­déki kiállítása, kétévenként jelentkezett a fiatalok tár­lata Székesfehérvárott. Pé­csett, majd most a Tisza' parti városban. Vajon milyen tanulságok­kal szolgál a Stúdió ’81 kiállítás Ariadne-fonala? Sze­replőihez, az ifjú alkotókkal szembeni igényekhez igazod­va a szegedi kollektív kiállí­tás is meglehetősen borzas, kísérletező- kedvű, kiforrat' lan, de sok mű viseli a te­hetség elvitathatatlan bé­lyegét. Sajnos, még e mű­vek nagy részén is fölis­merhető!: a manipuláció je­gyei. Mintha életkorban is hamarabb ismernék fel az ifjú művészek, miként tud­ják fölkelteni — akár pro és kontra — a kritika, a szakma, a közönség érdek­lődését. Néha attól sem ri­adnak vissza, hogy felfedez­zék a meleg vizet, mintha egy eddig ismeretlen föld­részt, bolygót, vagy atomot találtak volna. S mindehhez még manifesztumokat, ki­áltványokat, „elmés” ma­gyarázatokat is fűznek. Eb­ből következik, hogy túlsá­gosan sok a kiállításon az öncélú, a jórészt felszínes ötlet, a vicc, az olcsó poén. Mintha úgy gondolnák a fiatal alkotók, hogy a meg- döbbentés, a szokatlanság, a bénító eredetieskedés sza­badjegyet biztosítana a mű­vészek birodalmába. Pedig Hévics Nándor munkái Lu­das Matyiba kívánkozó szel­lemeskedések, Fillenz Ist­ván üres papírlapjai fáradt utánérzések, Lengyel And­rás tapétagegje ízléstelen, Fitzek Ferenc áldombormű- veket alkot, Sántha András objekt-i is híján van­nak az önálló gondolatnak. A térkialakítások is sokkal inkább a figyelemfelkeltés, mint a művészi kiállás je­gyében születtek. El Ka- zovszkij Nagy csendélet cí­mű szobája zsúfolt, átte­kinthetetlen, s néha még íz­léstelen is, Bakos Ildikó ba­rokk fülkéi sem indukálnak, szándékuk szerint, drámai hangulatokat, Dinnyés Lász­ló Föld-villám című instal­lációja is sokszoros áttétel­lel utánérzés, Szirányi Ist­ván szobájának fiktív tere, dipatekercse és fotója sem sugallja célját: „Valóságos tén — geográfiai tér — költői tér = a koncepció lé­nyege”. Fiatal képzőművészeink mintha röstellkednének fel­készültségükről, szégyellnék, hogy tudnak rajzolni, isme­rik a színeket, az ecsetke­zelést, tagadnák a klasszikus értékeket, elhatárolnák ma­gukat a hagyományos mű­fajoktól, témáktól. Részint érthető ez a tudatosnak tű­nő nemzedéki ellenállás, melynek oka lehet képzőmű­vészeti életünkre oly jel­lemző üzletszerűség, a fu­tószalagon gyártott, piaci viszonyok által meghatáro­zott táblaképfestés, az olcsó tájábrázolás, a közönség­igényt kielégítő csendélet és portrézás. A pályakezdők minden idegszálukkal, mun­kájukkal igyekeznek elhatá­rolni magukat a pénz, az üzlet, a művészet áruvoltá­nak kísértéseitől. Csakhogy ehelyett egy másfajta ma­nipuláció torzítja munkás­ságukat. A nyugatra való figyelés, a legfrissebb mű­vészeti eredmények sikerte­len adaptálása, a figyelem- felkeltés. a közönségpuk- kasztás, a zavaros érthetet­lenség, mely magyarázatul szolgálhat a rajzi bizony­talanságokra, a festői gyen­geségekre, a technikai vér- szegénységre, a mondaniva­ló hiányára. Így aztán csak nyomaiban van jelen példá­ul a táblakép (Aranyi Sán­dor), a portré (Katona Zsuzsa, Sáros András Mik­lós), a csendélet (Farkas László), az életkép (Maros- váry György, Lacza Márta). A tárlat gerincét hazai és nemzetközi sikerekkel büsz­kélkedő, már nem is olyan fiatal alkotók képezik. (Ke­lemén Károly, Dienes Gábor, Nagy Gábor, Fehér László, Sinkó István, Püspöky Ist­ván). Hozzájuk csatlakozik a szinte tudományos pontos­sággal szimbolista' műveket alkotó, fiatal békéscsabai művész, Tóth Ernő, a népi formakincsből jeleket for­máló Tornai E. András, a mondandó és anyag harmó­niáját megteremtő Tóth Ju­lianna, a búra alatti illé­kony világot tetten érő Csíkvári Péter, a zongora bűvöletében élő Barabás Márton, a Bartókot átköltő Földi Péter, az elmozdulá­sokból magatartást csiholó Kéri László. Sokan élnek a fotózás le­hetőségeivel. Részint föl­vállalt programként, ré­szint alkalmazott eszköz­ként. A fotózás fázisait, technikai lehetőségeit, do­kumentatív erejét jó néhá- nyan szembesítik egyrészt gondolatukkal, másrészt új anyagokkal, ötletekkel, fes­tési beavatkoásokkal stb. Erőteljes a faktúrát előtér­be helyező kísérletek je­lenléte. Olyannyira, hogy Bukta Imre már valóságos kaszálót állít ki, Kiss-Tóth Ferenc egy régi épület fa­lainak rétegeit lehántva ku­tat ősi freskótöredékek után, de mások is hasonló alapál­lásból teremtenek művet. Erőteljes a szürrealista ele­mekkel átszőtt groteszk je­lenléte, melynek vezéregyé­nisége ef. Zámbó István. A tiszta geometrikus kompozí­ció, a logikai építkezés mintha visszaszorulóban volna ezen a tárlaton. E tö­rekvések erőteljes képvise­lője a békéscsabai Lonovics László, akinek szűk szavú, precíz szitanyomatai a ráció diadalai csakúgy, mint Lugossy Mária üvegplaszti­kái. _ Ariadne fonala nyomán talán leszűrhetők a Stúdió ’81 szegedi labirintusának tanulságai, melyet a fólia­labirintus alkotói így sum­mázta: „...A megismerés­re törekvő ember fausti kál­váriája ez. melyet csak az élet igenlésének tudatos vállalása oldhat fel.” Tandi Lajos Nagykamaráson a könyv­tárban évek óta működik gazdag programmal, és igen jó eredménnyel a nyugdíja­sok klubja. Herédi Istvánná könyvtáros sok jó ötlettel segít abban, hogy a nyugdí­jasok kellemesen tölthesse­nek együtt órákat. A jó példa ragadós: Nagy­kamarás mintájára Almás- kamaráson is megnyílt a nyugdíjasok klubja Simon Erzsébet könyvtáros vezeté­sével. Voltak már azóta egymásnál tapasztalatcse­rén, kétnapos miskolc­tapolcai kirándulásra is együtt mentek a két Kama­rás nyugdíjasai. A program kitűnően si­került, nagyon jól érezték magukat valamennyien. A közelmúltban Nagyka­maráson rendeztek találko­zót, akkor meghívtak gyulai nyugdíjasokat is. Megmu­tatták a szépen felújított könyvtárat, majd a helyi termelőszövetkezet segítsé­Még csak közeledik az október, a múzeumi és mű­emléki hónap, s máris — mintegy nekifutásként — kiállításokban gazdag idő­szak vár megyénk múzeu­maira szeptemberben. Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban szep­tember 7-én bontják a Csongrád megye népművé­szete című kiálítást. Helyén szeptember 18-án, délután 4 órakor nyílik Jakuba János emlékkiállítása. A november 1-ig megtekinthető kiállí­tást D. Fehér Zsuzsa művé­szettörténész nyitja meg. Ugyancsak a békéscsabai múzeumban, ám a közmű­velődési teremben lel ott­honra Mohácsi Mátyás me­zőgazdász emlékkiállítása, melyet szeptember 17-én délután nyitnak meg az ér­deklődők előtt. Gyulán is két kiállítás nyílik szeptemberben, az Erkel Ferenc Múzeum ren­dezésében. Szeptember 11- én, délután 4 órakor a Dü­rer termet érdemes felke­gével —r vendégek és ven­déglátók — kimentek a Bo* da-tóhoz, ahol társadalmi munkával úttörőtábor épül. Régóta tervezik a tábor megépítését, lassan meg­valósul. Egyszerre 40 kis­pajtás tölthet majd itt fe­lejthetetlen napokat, ezen­kívül időnként a nyugdíja­sok is igénybe vehetik. A tábor egyébként törté­nelmi jelentőségű helyen épül, hiszen a felszabadulás előtt, az illegális pártmun­kások gyakran adtak itt egymásnak „randevút”, tit­kos összejöveteleken felol­vasásokat tartottak, éjsza­kába nyúló megbeszélések voltak, olyan neves szemé­lyiségek közreműködésével, mint Deák Lívia, Ságvári Endre és Bojtos Sándor. A Jfamarásiak példája is bizonyítja: milyen tartalmas életet lehet megteremteni a nyugdíjasoknak, ha törőd­nek velük. a resni a művészetkedvelő kö­zönségnek, ekkor nyílik meg a Székelyhídi Attila grafikáit bemutató gyűjte­mény. A Vármúzeumban hajdúböszörményi grafikus- művész, Szilágyi Imre mu­tatkozik be, a képzőművé­szeti világhét alkalmából. A négy hétig látható kiállítást szeptember 18-án, délután 5 órakor nyitja meg Ibos Éva. a Kohán Múzeum ve­zetője. Orosházán, a Szántó Ko­vács János Múzeumban Szenti Tibor néprajzkutató nyitja meg Hollér László festőművész tárlatát. A megnyitó szeptember 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz, az orosházi múzeum­ban. A neves festőművész kiállítását október 12-ig lát­hatják az érdeklődők. Végül nem feledkezhe­tünk meg a szarvasi Tes- sedik Sámuel Múzeumról, ahol szeptember 19-től ok­tóber 18-ig látható Kékesi László bélyegtervező gra­fikus kiállítása. ^ MOZI Csatár a pácban Francois-t, ezt a hobó- külsejű fiút a tömeg ünne­pelt sztárként hordozza vé­gig a francia kisváros, Trin- camp utcáin. Maga sem érti, néhány nap alatt hogyan vál­tozhatott meg ennyire kö­rülötte a világ? Pedig a do­log egyszerű: a kisváros la­kóit, mint holmi bábfigurá­kat, az Elnök Űr mozgatja, akinek futball iránti szere- tete nagyon is átlátszó ma­nipuláció. így akarja leve­zetni ugyanis az emberek­ben felgyülemlő egyéb in­dulatokat, s ez sikerül is ne- ki. Az Elnök segítőtársáival (valamennyien jól menő üz­lettel rendelkeznek) min­dent elkövet tehát a csapat győzelméért. Francoise-t, a tartalék, játékost egy futball- csillag bűne miatt börtönbe juttatják, majd, amikor szükség lesz rá, kihozzák ügyészi ítélet nélkül. Min­dent megtehetnek, hiszen ők a kisváros mindenható urai. Egyetlen dolog a fontos: győzzön a csapat! Ez eset­ben a győzelem börtönből szabadult hősünk két góljá­nak köszönhető, akiben azon­ban a hirtelen jött ünneplés nem halványítja el a nem­rég megélt megaláztatások emlékét. így hát — amint mód nyílik rá — bosszút áll. Nem ököllel, csupán gúny­nyal teszi ezt, s talán így válik félelmetessé a bűnö­sök szemében. Ez a film szatíra a javá­ból, megspékelve eredeti, zamatos francia humorral, amely nem röhögtet, csak mosolyogtat, és elgondolkod­tat. Jean-Jacques Annaud a rendező, Francis Veber tör­ténetét néha ugyan nyakon önti egy-két naturális lát­ványelemmel, s ez kissé ki­zökkenti a nézőt a sosem- voltság kellemességéből. Egyúttal azonban ráébreszti, hogy igenis a valóság eltor­zított mását láthatja a mo­zivásznon. A sport ezúttal is csak ürügy. Mégpedig' arra, hogy bemutassák az emberi buta­ság, erőszak, hatalomvágy sokszínűségét. A csatár, akit a különleges egyéniségű, szerepét mértéktartóan ala­kító fiatal sztár, Patrick Dewaere alakít), egyre nyi­tottabb szemmel látja kör­nyezetét, s megvan az a ritka jó tulajdonsága is. hogy nem fél formálni ezen a világon. Furcsa, emberi gyengeségektől csöppet sem mentes (s így hús-vér) fi­gurája valamiféle hétközna­pi hőssé magasodik előttünk. Az író-rendezői szándék — legalábbis a kész alkotás tanulsága szerint — nem tö­rekedett világmegváltó ba­bérokra. Csupán a mai fran­cia valóság egy szeletét pró­bálta a néző elé tálalni, szó­rakoztatóan, tanulságosan. És ez sikerült is ... — Kubiiez — Kiállítások szeptemberben MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok . . . 8.52: Népdalok, néptáncok. 9.30: „Vár egy új világ ...” 10.09: Rossini: Alkalom szüli a tolvajt. 11.05: Rádiószínház. Hegyet küld­jél. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Könnyűzene — hangszer­szólók. 12.52: „...a gyerek a számomra a legfontosabb!” 13.52: Vállalat és vállalkozás. 14.07: Életem muzsikája. 14.30: Burgonyatermesztésünk árnyoldalai. 15.05: Üj Zenei Újság. 15.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara magyar szerzők kórusaiból énekel. 16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.45: Tudósítás a Pécs—FTC bajnoki labdarúgó-mérkő­zésről. 18.50: Édesanyám — és szülő­anyám. 19.32: Operaáriák. 19.52: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 20.52: Árnyak és rejtélyek. 22.15: Magyar előadóművészek. 22.52: Bécsi klasszikus muzsika. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Doors együttes felvéte- __leiből. 8 .20: Tíz perc külpolitika. 8.38: A denevér. 9.12: Moszkvából érkezett. 9.42: Házszám. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: A Budapesti Koncertfú­vószenekar játszik. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: A gyermekeknek írta Bar­tók Béla. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Zentai Anna és Rátonyi Róbert operettkettősöket énekel. 15.00: Közvetítés a Magyarország —Szovjetunió vízilabda EB-mérkőzésről. 16.15: Dani Rudolf verbunkosfel­dolgozásaiból. 16.35: Pophullám. . 17.30: Közkívánatra. 19.30: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 19.50: Nótacsokor. . 20.38: Sportkrónika. 20.48: Dzsesszfelvételeinkből. 20.59: A Rádió Dalszínháza. Ta­vasz. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolno-ki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Szimfonikus zene. 9.56: Slágerlista. 10.31: A vietnami kultúra hete. 11.05: Ella István és Ella Péter Bach-hangversenye a Má­tyás templomban. 12.12: Üj operalemezeinkből. 13.07: Claudio Abbado vezényli a Londoni szimfonikus zene­kart. 14.19: A régi zene stúdiójának együttese Ciconia-műveket ad elő. 14.48: A terasz. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Nagy siker volt! 17.15: Gargantua a Szent Gellért utcában. 17.20: Mozart-művek. 19.05: A kamarazene kedvelői­nek. 20.15: Bánk bán. 20.56: Leonard Bernstein, zongo­rázik. 22.10: Sztvepancsikovo falu és la­kosai. 22.48: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretván István. 7.30: Rádióvíkend. Szerkesztő: Kutas János. A tartalom­ból: Hírek — Lapszemle — Piaci körkép — Filmlevél. 8.00: Hírek. 8.05: Szerkesztik a hallgatók. Közben: Visszatekintés a hét eseményeire. 9.00: Hétvégi programajánlat. Előadók ábécében — A szerkesztő jegyzete. 10.00: Körvonalak. Belpolitikai magazin. 10.27—10.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. (ism.) 9.25: Mese, mese, mátka. l. Tá­borozás. (ism.) 2. Bernát sportol. 3. A tengerparton, (ism.) 9.50: Tollassuli. (ism.) 10.05: Zsebtévé. (ism.) 10.35: San Francisco utcáin. (ism.) 11.25: Keresztkérdés, (ism.) 11.55: A Tv Galériája, (ism.) 13.50: Magyarország állatai. (ism.) 1-4.00: Pufi kalandjai, (ism., f.-f.) 14.30: Keresd a párját! (f.-f.) 14.40: Képzőbűvészet, (ism., f.-f.) 14.50: Reklám, (f.-f.) 14.55: Úszó-, vízilabda Európa- bajnokság. 16.00: Dal az erdőről. 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Reklám, (f.-f.) 16.30: Slágerhírlap. 17.20: Dél-Afrika — Az ellenál­lás nemzedékei. 18.15: Sorstársak, (f.-f.) 18.30: Módi '81. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Babits Mihály: Esti kér­dés. 20.05: Boszorkányt vettem felesé­gül. (f.-f.) 21.20: Amire a világ táncolt. 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Oidipus király. II. MŰSOR 18.15: Üzenet a jövőbből, (ism.) 18.40: Sokszemközt a bölcsesség­gel. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Babits Mihály: Esti kérdés. 20.05: Atlétikai Világ Kupa. Közben: kb. 21.00: Tv-híradó 2. BUKAREST 9.15: Szünidei matiné. 10.10: Anna. Tv-film. (ism.) 12.00: Népzene. 13.00: Kulturális mozaik. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Román tájakon. 20.00: Tv-enciklopédia. 20.45: Dallas. Filmsorozat. (Befe­jező rész.) 21.30: Slágerek. 22.40: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 13.55: Split. Vízilabda: Szovjet­unió—Magyarország. 15.55: Sibenik: gyermekfesztivál. 16.55: Hírek. 17.00: Tv-naptár. 17.10: Toplista helyett. 17.40: Split. Vízilabda: Jugoszlá­via—Spanyolország. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Napló. 20.00: Játékfilm. 21.45: Napló. 22.00: Szombaton este. II. MŰSOR 17.15: Tamburahangverseny. 17.45: Zenei album. 18.00: Komoly zene. 19.30: Napló. 20.00: Dokumentumműsor. 20.45: Hírek. 20.55: Tárca. 21.25: Sportszombat. 21.45: Zenei műterem. MOZI Békési Bástya: Majmok bolygó­ja. Békéscsabai Építők Kuitúr- otthona: A Szentév. Békéscsa­bai Szabadság: minden előadá­son : Csatár a pácban. Békéscsa­bai Terv: fél 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat I., II. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Muppet show, fél 8 órakor: San Babila egy napja. Gyulai Pető­fi: Zsaru vagy csirkefogó? Oros­házi Béke: 5 órakor: Egy kis indián, 7 órakor: Hazatérés. Orosházi Partizán: 25 millió fon­tos váltságdíj.

Next

/
Thumbnails
Contents