Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANáCS LAPJA 198L SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Ara: 1,40 forint Tájékoztató az őszi vetőmagellátásról XXXVI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM _______________________________ A Vetőmag Vállalat dél­magyarországi központjának szakemberei tegnap, szep­tember 11-én délelőtt Békés­csabán, a Békés megyei Nép­újság sajtóklubjában tájé­koztatták az érdekelteket az őszi vetőmagellátásról. Gu­bacsi László, a területi köz­pont főmérnöke elmondta, hogy korszerű és bőséges a választék az őszi kalászosok vetőmagvaiból. A jó ellátás előrelátó, tervszerű munkán alapszik, amely már az el­múlt évben megkezdődött azzal, hogy a gazdaságok igényeit részleteiben felmér­ték. Ennek alapján készül­tek el a vetőmag-felújítási tervek, amelyeknek kialakí­tásában a vállalat szakem­berein kívül a szakigazgatási és érdekképviseleti szervek is részt vettek. A korai betakarítás lehe­tővé tette a vetőmag-feldol­gozás gyors beindítását, s így az igen jó használati ér­tékű vetőmagvak tisztítása, fémzárolása és minősítése után a kiszállítást is hama­rabb megkezdhették. Ennek eredményeként a mostanáig megrendelt több mint 11 és fél ezer tonna őszibúza-vető- magnak már háromnegyed része megérkezett az üze­mekbe. Jelenleg a vállalat 15 bú­zafajtából minden igényt képes kielégíteni. A gazda­ságok megrendeléseiből ki­derül, hogv a terveknek meg­felelően növekedett a köze­pes érésű búzák részaránya, a koraiak részesedése meg­haladja a 60 százalékot, s ezzel egv időben az étkezési fajták 78 százalékkal szere­pelnek a vetőmagtételekben, a magyar fajták aránya pe­dig eléri a 40 százalékot Bé­kés megyében. Különösen keresetté váltak az utóbbiak közül a GK—Szeged és MV —8-as búzák. / A mezőgazdasági üzemek saját takarmánykeverőinek szaporodásával a korábbi évekhez kéoest nőtt az őszi árpa vetésterülete, amit tük­röz az is, hogy a tavalyi 850-nel szemben, a tsz-ek az idén 1180 tonna ősziárpa - vetőmagot igényeltek. Az üzemek egyébként egyre szé­lesebb körben vállalkoznak vetőmagtermesztésre, s ma már búzából á felét, őszi ár­pából 80 százalékát állítják elő saját szükségletüknek. Ez természetesen megköve­teli a vetőmagtermesztésre vonatkozó előírások pontos betartását és a nagyfokú szakmai hozzáértést. A kalászosokéhoz hasonló­an megfelelő és jó a vető­magellátás a nyár végi te­lepítésű fűfajokból, fűfélék­ből és lucernamagból annak ellenére is, hogy a korábbi készletek kimerültek, tud­niillik a vállalat idejében megszervezte új termésből az ellátást. A lucernamag megemelt felvásárlási árát továbbra is tartják, abban a reményben, hogy akadnak még további gazdaságok, amelyek magfogásra vállal­koznak. Október elsejével megkez­dődik a kiskertek 1981/82-es vetőmagellátása is, a megyé­ben 96 kiskereskedelmi bolt együttesen 12 százalékkal több tasakolt vetőmagot ren­delt, mint egy évvel koráb­ban, s így a kezdeti évnek, 1976-nak a 800 ezer tasak vetőmagjával szemben, most a területi központ ellátási te­rületéhez tartozó két megyé­ben, Békésben és Csongrád- ban 4 millió kerül forgalom­ba. Kedvező termés várható ezen az őszön burgonyából, amiből következik, hogy sza­porítóanyagból is lesz ele­gendő. A nagyüzemeknek megyénkben a csanádapácai Széchenyi, a telekgerendási Vörös Csillag és a békéscsa­bai Szabadság Tsz állítja elő a vetőgumót, a kisüzemek igényét pedig az ÁFÉSZ-ek által összesített megrendelé­sek alapján teljesíti a vál­lalat. K. E. P. Húszéves az orosházi kertbarátklub Az idén ünnepli fennállá­sának huszadik esztendejét az orosházi Petőfi Művelő­dési Központ Kertbarát Klubja. Az évforduló tiszte­letére rendezték meg a klub tagjai a tizenkettedik kerté­szeti kiállítást. Bartha Imre, az orosházi Városi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelent vendégeket, majd méltatta a klubnak a város kertészeti kultúrájá­ban játszott jelentős szere­pét; azt, hogy a várossá vá­lás ellenére Orosháza meg­őrizte kertes településjelle­gét. Az ünnepélyes meg­nyitó után Gonda Géza, a művelődési központ igazga­tója kihirdette a seregszem­le eredményét. Eszerint első díjat kapott Szepesi Kál­mán és Gyulai János kert­barát; különdíjban is ket­ten részesültek: Széni Ká­roly és Csete Sándor. A díjak átadása után a résztvevők megtekintették a színpompás kiállítást, ahol a klubtagokon kívül az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ mezőgazdasági kisgépeket, a Vetőmag-termeltető és -ér­tékesítő Vállalat dél-magyar­országi területi központja szaporítóanyagokat, az oros­házi Üj Élet Tsz pedig fa­csemetéket mutat be. A ki­állítás szeptember 13-ig te­kinthető meg. M. Sz. Zs. Fotó: Veress Erzsi Az Ipari Minisztérium sajtó­tájékoztatója a BNV-rői Kétszázötvenhat fogyasz­tási cikket gyártó ipari vál­lalat és szövetkezet mutat­kozik be az idén az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron — közölték pénteken az Ipari Minisztérium sajtó- tájékoztatóján a Technika Házában. Az öltözködés, az otthon kiállításon, a vegyi-, a műanyag-, a háztartási és kozmetikai, a fém- és elekt­romos háztartási cikkek, a szórakoztató elektronika nemzetközi seregszemléjén felvonultatott hazai kínálat mintegy felét a termelők a jövő évben már forgalmazni kívánják. Huszonöt százalé­kot tesznek ki a már ismert, gyártott termékek,- s a be­mutató egynegyedét jelentik a piackutatási céllal kiállí­tott újdonságok. Móré András, az Ipari Mi­nisztérium főosztályvezető­helyettese elmondotta: a csaknem 320 pályázati ter­mék igazolja, hogy a terme­lő vállalatok az idén foko­zott gondot fordítottak, ter­mékszerkezetük átalakítása során a gyártmányfejlesztés­re. Céljuk az, hogy megrövi­dítsék azt az időt, amíg a termék a tervező asztaláról a vevőhöz kerül. Ez a törek­vés jól szolgálja a hazai la­kosság korszerű fogyasztási cikkekkel való ellátását, az eddigi színvonal megtartását, s a gazdaságos export növe­lését. Sok vállalat meghívta az őszi BNV-re külföldi ügyfe­leit, lehetséges vásárlóit, kooperációs partnereiket. A korábbi esztendőkben már megkezdett gyakorlatot tovább bővítve a bemutatott új termékekből minden ed­diginél többet árusítanak a nagyobb áruházakban, szak­üzletekben, a BNV-vel egy- időben. . A bemutató egyik érdekessége a síkfóliás termesztés volt Fotó: Veress Erzsi KITE-fajtabemutaté Csorváson Évente szokásos hibridku­koricafaj ta*bemutatój át tar­totta tegnap, pénteken Csor­váson a Kukorica- és Ipari- növény-termelési Együttmű­ködés. Az országos rendezvé­nyen megjelent szakembere­ket dr. Tóth Gábor, a KITE igazgatóhelyettese köszön­tötte. Első előadóként Bod­nár Emil kukoricaágazat­vezető ismertette a bemuta­tásra kerülő fajtákat. Búvár Géza gabonatermesztési fő- ágazat-vezető a síkfóliás ter­mesztés és az állománysűrí­tés kísérleteiről számolt be. A résztvevők ezután a csor- vási Lenin Tsz területén ta­lálható hathektáros kísérleti kukoricatáblára mentek, ahol száznegyven fajtát te­kintettek meg. Élénk érdek­lődés kísérte a síkfóliás kí­sérletet, amelynek lényege, hogy a vetés előtt leterített fólia segíti a talajok mele­gedését, s így hideg homok­talajokon is termeszthető a kukorica. Ennek a mód­szernek drágasága miatt azonban még csak kísérleti jelentősége van. A sűrítési kísérletet bemutató parcel­lákon arról győződhettek meg a szakemberek, hogyan teremnek az egyes fajták hektáranként 20 ezertől 100 ezres tőszámbeállítás ese­tén. M. Sz. Zs. Halászati tudományos tanácskozás Szarvason A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben szeptem­ber 11-én, pénteken rendez­ték meg a VI. országos ha­lászati tudományos tanács­kozást. Az eseményt évente rendezik meg. Most az egy­begyűlt kutatóintézetek munkatársai, a haltenyész­téssel foglalkozó üzemek képviselői a legújabb kuta­tási eredményekről szereztek ismereteket. Elsősorban azok a kérdések kerültek napi­rendre, amelyek közvetlenül foglalkoztatják az intenzív haltenyésztés szakembereit. A legidőszerűbb a hal­egészségüggyel kapcsolatos téma volt. Magyarországon az intenzív haltenyésztés ki- teljesedésével párhuzamosan került sor az utóbbi három évben a halegészségüggyel foglalkozó kutatások na­gyobb mértékű beindítására. Mint a résztvevők megálla­pították, az új tórendszerek­ben, a mesterséges környe­zetben nagyobb a környezeti ártalom, a stresszhatás. Az intenzív haltermelésbe fogott tavakban gyakoribbak a megbetegedések, mint a ter­mészetes vizekben. Mindez elsősorban a takarmányozás­nak, a vízminőségnek, va­lamint a halsűrűségnek tu­lajdonítható. A megbeszélé­sen a fenti kérdésekben szé­les körű vita bontakozott ki a gyakorlati tennivalókról, amelyek célja a betegség megelőzése, hatékonyabb gyógyítása. A pénteken elhangzott, csaknem húsz előadásban nem csak halegészségügyi kérdésekkel foglalkoztak. Szó esett a haltakarmányo­zás kérdéseiről és az ezen a területen elért legújabb kutatási eredményekről. A hal tenyésztési kutatóintézet szakemberei bemutatták azt a legújabb pontyfajtát, amely a korábbiaknál kedvezőbb szaporodási, növekedési mu­tatókkal rendelkezik. K. J. Szállítási csúcsra készül a vasút Ilyenkor ősszel csaknem minden vasúti szállítmányon — képletesen, vagy valójá­ban — ott a „sürgős” jelzés. A vasút számára minden esztendőben komoly erő­próbát jelent az őszi szállí­tási csúcsforgalojn lebonyo­lítása. Az idén az eddigiek­nél is több, mintegy 44—45 millió tonna, különböző árut kell a feladótól a címzetthez eljuttatniuk. A vasúti igaz­gatóságok sürgős feladatai­ról, az őszi szállítási csúcsra való felkészülésről, a forga­lom zavartalan lebonyolítá­sáért tett intézkedésekről tá­jékozódtak az MTI munka­társai. A MÁV Szegedi Igazgató­ságának 5 megyére kiterje­dő területén 4,5 millió ton­na cukorrépa, gabona, gyü­mölcs, konzerv, és más me­zőgazdasági termék elszállí­tása a feladat. Cukorrépától 1 millió tonnát továbbítanak a sarkadi, a mezőhegyesi, a szolnoki, a hatvani, és a ká­bái feldolgozóüzemekbe. A répa háromnegyed részét irányvonatokkal juttatják el rendeltetési helyére. 35 ra­kodóállomáson korszerű gé­pekkel, szovjet gyártmányú Önrakodókkal, markolókkal, illetve szállítószalagokkal rakják a vagonokba. Az esztendő végéig na­ponta 40 ezer tonna áru. át­rakásáról gondoskodnak . a záhonyi vasutasok. Az őszi csúcs napjaiban különösen a Szovjetunióba irányuló al­maexport, illetve a szomszé­dos országokból érkező ener­giahordozók kezelése és pon­tos továbbítása ró nagy fel­adatokat a körzet dolgozói­ra. Az idén első alkalommal nem lesz szükség külső mun­kaerő igénybevételére. A ra­kodógépekkel felszerelt át­rakóbázis, valamint az au­gusztusban átadott csigás át­rakó jól vizsgázik. Záhony­ban a tavalyihoz képest két és félszeresére nőtt a ten- gelyátszerelt kocsik száma is; ezekből a vagonokból na­ponta egy szerelvényre va­lót állítanak össze, és indíta­nak útnak a Szovjetunióba. A budapesti igazgatóság területén a főváros éléskam­rájának fel töltése, és a téli tüzelőanyag biztosítása a leg­nagyobb feladat. Ezenkívül az év vége felé bonyolítják le az exportszállítások nagy részét is. Mintegy 12 millió tonna árut mozgatnak meg az őszi időszakban, majd­nem egyharmadát az éves mennyiségnek. A legnagyobb részt az energiahordozók képviselik, első helyen a szén és az olaj áll. Az építőanya­gokat is — a sódert, cemen­tet, betonárut, — még a téli fagyok előtt juttatják .el a házgyárakhoz. Az igazgató­ság elsősorban szervezéssel, munkaerő-átcsoportosítással teszi zökkenőmentessé az őszi szállításokat. A vasúti kocsik fordulóidejének csök­kentésére a lehetőség szerint •éjszaka és munkaszünetes napokon is rakodniuk kell.

Next

/
Thumbnails
Contents