Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-08 / 210. szám

kedd o 1981. szeptember 8., Ősz Kunágotán A kunágotai Bercsényi Tsz jelentős területen termeszt zöld­ségvetőmagot. Nagy részét a Békés megyei Zöldségvetőmag- termesztési Modelltársulás tagjaként, de például az étkezési borsómagvat a TSZKER-nek szállítják. Ilyenkor, kora ősszel legfontosabb munkája a tagságnak a learatott magvak tisz­títása, zsákolása. De gondolnak a jövő évi termésre is: au­gusztusban elvetették az áttelelő magtermőket, a póréhagy­mát, sárgarépát, petrezselymet és a maghozó cukorrépát. A dinnyére a jövő tavasszal kerül sor. A már betakarított kender is ad munkát a szövetkezetben, a kupacokban szárított rostnövényt bálázzák és szállítják az átvevőnek. M. Sz. Zs. Tisztítják a sárgarépamagot Zsákolják a borsóvetömagot Kenderbálázás Fotó: Veress Erzsi Befejeződtek a „Hírős napok” Emeletről emeletre Panelszerelők rekordja Kecskeméten vasárnap be­fejeződött a „Hírős napok” nagyszabású rendezvénysoro­zata. A négynapos program záróünnepségének leglátvá­nyosabb eseménye a város főterén lezajlott szüreti kar­nevál és a megye híres népi együtteseinek menettánca volt. A csaknem háromórás műsort a pusztai lovasötös nyitotta, majd a négyes és a kettes fogatok következtek. A szüreti karneválok hagyomá­nyos kellékére, a szőlőkoszo­rúra, csőszlegények, csőszlá­nyok vigyáztak. Őket követ­te a lovasbandérium, végül pedig nyolcszáz népi táncos menettáncában gyönyörköd­hettek a résztvevők. Köztük voltak a császártöltési né­met és a garai délszláv nem­zetiségi népi együttes és a híres Kalocsai népi együttes tagjai, a szeremlei, az érsek- csanádi, a bátmonostOri, vas­kúti, a kecskeméti, a nagy­baracskai dal- és táncegyüt­tesek. A rendezők szerint az idei „Hírős napokon” több tízez­ren vettek részt. Két szak­mai fóruma — a kertészeti és az ügyvitelgépesítési ta­nácskozás — mintegy 1800 szakember tapasztalatcseréje volt. Nagy sikere volt a vi­rágkiállításnak és kötészeti versenynek. Sokan nézték végig Kecskemét határában, Borbáspusztán a megyei ug­ró- és díjlovaglóversenyt és a kutyakiállítást. A követke­ző „Hírős napokat” három év múlva, 1984-ben rendezik. Magyar borok sikere a Vinexpo ’81-en Négy aranyérmet és egy bronzérmet szereztek a ma­gyar borok Franciaországban, a Bordeaux-ban megrende­zett nemzetközi versenyen és kiállításon. A Vinexpo ’81. elnevezésű kiállításon 24 or­szág 520 kiállítójának egyike a Monimpex volt. A verseny­re 14 ország nevezett borai­val, amelyek közül a nem­zetközi zsűri 178-at díjazott. A siker azért is jelentős, mert ezúttal nem a Világhí­rű Tokajinak és Egri Bika­vérnek, hanem nemzetközi­leg eddig kevésbé ismertbo­rainknak hullottak az érmek. Aranyérmet nyert a Ba- dacsonyvidéki Pincegazdaság 1978-as évjáratú Somlói Fur­mintja, a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság 1980-as évjá­ratú bogiári rajnai rizlingje, továbbá a Hungarovin bor­gazdaságok export vállalatá­nak 1971-es visontai olasz- rizling bora. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a nemzetközi mezőnyben a mindig is világhírű francia pezsgők mellett a Hungarie grande cuvée fehér, száraz pezsgő aranyérmet nyert. Szép eredmény, hogy a vö­rös borok hazájában, Bor­deaux-ban a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság hajósi caber­net franc 1979-es évjáratú vörösbora bronzérmet nyert. A díjnyertes és aranyér­mes borok országonkénti számarányát tekintve a leg­több aranyérmet Magyaror­szág kapta. Franciaország a bordóival, Olaszország pedig a chiantival aratott babért. A díjnyertes borok palack­jaira a rendezőbizottság kü­lön felragasztható címkét bo­csátott ki, amely egyben fel­jogosítja a termelőt, hogy magasabb áron — a valódi értékén — forgalmazza ter­mékét. Országos vadászkutya-szemle Országos vadászkutyaszemlét tartottak vasárnap Dunaföldvá- ron. A Kék Duna nyaralótelep és kemping mellett lezajlott szemlére negyvenhárom német­vizslát vezettek fel az ország kü­lönböző részein működő te­nyésztők. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének német- vizsla-szakosztálya ezt megelőző ülésén határozatot hozott, amely szerint a jövőben csak aeok a németvizslák vonhatók be a te­nyésztésbe, amelyek részt vesz­nek az évenkénti tenyészszemlén és képességvizsgán. Békéscsabán, a Lencsési úti B—15 jelű 90 lakásos épület panelszerelésén dolgozik a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat Hídvégi László 14 tagú brigádja. Ez a brigád javarészt a vállalat törzsgár­da tagjaiból nemrég alakult. Nagy múltja tehát nincs, mégis érdemes beszélni róla, mert teljesítményben rekor­dot dönget. Most az első emeleten sze­relik a paneleket és beto­noznak a brigád tagjai. Kellemes a levegő hőmér­séklete, nincs panasz. Igaz, akkor sem panaszkodnak, amikor 45—50 fokos a hőség a tűző napon. Télen a mí­nusz 5, mínusz 10 fokos hi­deget is zokszó nélkül tűrik. Mi mást tehetnek? Sallai Sándor meg is jegy­zi: — Ha a munka nemesíte­ne, akkor itt egy-kettőre ki­érdemelné a kutyabőrt az ember. — Csak a munkáért fizet­nek? — kérdezem, mire egy kis derültség támad. — Lemérik: ezt termelted, amiért ennyi és ennyi pénz jár. Egy forinttal sem több. — Baj? — Nem, de így kellene csinálni mindenütt. Az iro­dákban is. Ez tisztességes dolog lenne. A brigádot a brigádvezető nevén nevezik. — Nem lenne helyesebb ismert történelmi személyi­ség nevét felvenni? — kér­dezem Hídvégi Lászlótól és mindjárt adok is egy tip­pet: — Legyen, mondjuk, Sallai-brigád. — Hídvégi László megérti a tréfát. — Élőkről nem lehet sem utcát, sem teret, sem lakóte­lepet, vagy várost elnevezni. Még brigádot sem — fordul kaján mosollyal Sallai Sán­dor felé, de azért — ígéri —, fontolóra veszik a javaslato­mat. — Térjünk azonban vissza a keresetre: — Tudvalevő — mondom —, hogy egyösszegű utalvá­nyon kapja a munkabérét a brigád. Egy-egy ház panel­szereléséért meghatározott összeget. Hogyan osztoznak azon? Ki dönti el, hogy ki­nek mennyi jár? Milyen be­leszólása van ebbe a szak- szervezeti bizalminak? — folytatom az érdeklődést. Kiderül, hogy Hídvégi László nemcsak a brigád ve­zetője, hanem szakszervezeti bizalmija is. Nem mulasztom el tehát ismét a kérdést: — Szóval... ki dönt? — A brigád együtt. Hár­man vagyunk szakmunkások, a többiek betanított munká­sok. Két kategória van tehát. Nagy Sándor betanított munkás igazságosnak tartja a bérben való megkülönböz­tetést. — A panel beállítása, sze­relése komoly munka, amit nem bíznak rám, és amit nem is vállalnék — jelenti ki. Zatykó János betanított munkás, kissé aggódik, hogy a tervbe vett 2 műszak be­vezetése után romlik majd a szervezettség, csökken a keresetük. — Egy brigád visszajött Budapestről, azért szerve­zünk két műszakot. Azt akarjuk, hogy még ütemeseb­ben haladjon a panelszerelés. Így október végén, már Orosházára mehet dolgozni az egyik brigád — tájékoz­tat Mácsai Sándor, főépítés­vezető. — Akkor beszéljünk arról, miért a brigádvezető a szakszervezeti bizalmi is? — fordulok a brigádvezetőhöz. — Azért, mert Hegedűs Sándor, az eredeti brigádve­zető betegség miatt nemrég lemondott. A helyére én ke­rültem. — Bizonyára ismeri a vál­lalat helyzetét. — Igen. Bizalmi értekez­leten, termelési tanácskozá­son tájékoztattak bennünket. A tv-ben is szó volt arról, hogy rosszul áll a szénánk. — Érdekük, hogy javulás legyen? — Természetesen. Ha üres a vállalat erszénye, nem tud nyereségrészesedést fizetni, sem bért emelni. Hegedűs Sándor bizakodó: — Majd kialakul — véle­kedik. — Mitől függ a változás? — Főleg az irányítástól. Mert mi például mindent megteszünk, hogy eredmé­nyes legyen a munkánk. Többre nem vagyunk képe­sek. — Mit lehetne okosabban csinálni? — Itt állnak a házak ösz- szerakva szép sorjában — mutatja. — Az elsőt több, mint egy éve elkészítettük. A szak. és szerelőipar azon­ban nem követ bennünket. Nem tud, mert kevés az em­ber. — Mik a kilátások? — Az évek során volt ez a vállalat kiváló is. A törzs­gárda ma ugyanaz, mint amelyik azt a címet elérte. Hídvégi László is remény­kedik: — Talán most már felfelé ível a pálya. Mi ide vagyunk kötődve. Én például 21 éve dolgozom ennél a vállalat­nál. Hova mehetnék másho­vá? Nekem ez a második munkahelyem, és nem is akarok többet. A panelszerelők fél év alatt Békéscsabán 225, Buda­pesten pedig 76 lakást szerel­tek össze, ami rekordnak számít. Krausz József, a panelsze­relő üzem vezetője úgy véli, hogy a munkafeltételek to­vábbra is biztosítva lesznek. Ezért mondja: — A poligonüzem folya­matosan küldi a paneleket. Persze előfordulhat, hogy például a toronydaru elrom­lik, de igyekszünk azt is mi­előbb kijavítani, hogy ne álljon semmi az útjában a panelszerelők lendületes munkájának. Mácsai Sándor ehhez fűzi még hozzá: — A szak. és szerelőipari részleg Békéscsabán egy 24, Békésen pedig egy 16 tan­termes iskola átadása után most majd itt folytatja a munkát. Remélhetőleg olyan tempóban, mint a panelsze­relők. Pásztor Béla Fotó: Fazekas László A Fémmunkás Vállalat székesfehérvári gyárának megbízásá­ból megkezdték a Sopron „H” típusú hőhídmentes, három­rétegű üvegezéssel készült alumíniumablak vizsgálatát az Építésügyi és Minőségellenőrző Intézet szerkezeti laboratóriu­mában. A légzárást, a vízzárást, valamint szélterheléseknek való ellenállást vizsgálják az új ablaktípusoknál (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents