Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-08 / 210. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981, SZEPTEMBER 8., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM _____________________________________________________________________ . (■> BÉKÉS MEGYEI Arad megyei ifjúsági delegáció megyénkben Az érkezés pillanatai, elöl (bal szélen) Hatcgan Paulina, a küldöttség vezetője Fotó: Fazekas László a délutánt Gyulán töltik, és este utaznak haza. A vendé­gek háromnapos látogatásá­nak célja: megismerkedni megyénk ifjúságának, KISZ- szervezeteinek szabad idős tevékenységével. Tanévnyitók az MLE hallgatóinak A marxista—leninista esti középiskola első évfolyamos hallgatóinak szeptember 7- én, tegnap délután 3 órá­tól tanévnyitó ünnepséget tartottak az ifjúsági és úttö­rőházban Békéscsabán. Dr. Szemenyei Sándornak, a városi pártbizottság osztály­vezetőjének megnyitó beszé­de után az intézmény céljá­ról, feladatairól esett szó, majd megalakultak az osz­tályok. Ezt követően dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára a szocializmus építésének ak­tuális kérdéseiről tájékoztat­ta az esti középiskola hall­gatóit. Ugyancsak tegnap délután tartották — szintén a me­gyeszékhelyen — a marxis­ta—leninista esti egyetem el­ső évfolyamának tanévnyitó összejövetelét az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. Ezen Szigeti Zoltán igazgatóhe­lyettes köszöntötte az intéz­mény vezetősége nevében a megjelenteket, majd dr. Szőnyi Ernő tanszékvezető a tanulmányi munkáról és a soron következő feladatok­ról tájékoztatta őket. Az 1981/82-es tanév megnyitása után előadások következtek. Ifjúmunkásnap a szeghalmi Csepel Aulában Jól sikerült ifjúmunkás­napot rendezett szombaton, szeptember 5-én a Csepel Autógyár szeghalmi 4. szá­mú gyárának KlSZ-bizott- sága. Csaknem háromszáz fiatal vett részt a programo­kon, amelyekre meghívták a helyi és a környékbeli nagyobb üzemek KISZ-eseit, és a Csepel Autó törzsgyá­rának éppen Szeghalmon tartózkodó fiataljait is. Gyarmati Irén, a KISZ me­gyei bizottságának titkára mondott megnyitót, majd' megkezdődtek a szakmai, kulturális és sportversenyek. Az esztergályosok közül Kiss Béla, a hegesztők kö­zül Gábor József — mind­ketten a házigazda szeghal­mi gyár versenyzői — bizo­nyultak a legjobbnak. A la­katosok versenyét Nagy Imre nyerte, ő a vésztői MÁV vontatási főnökség dolgozója, a műveltségi ve­télkedőn a körösladányi Metakémia Szövetkezet fiataljai jeleskedtek, a sakk­versenyt a dévaványai Cse­pel Autó dolgozója, Jakus József nyerte, fociban pedig a férfi- és a női csapatok közül is a vendéglátók vit­ték el a pálmát. Délután három előadás hangzott el, melyek témái: A KISZ feladatai a gazda­sági építőmunkában; élet­mód, életvitel; valamint ér­dekvédelem, érdekképvise­let. A résztvevőknek ezután Marosán György beszélt a munkásmozgalom múltjáról, jelenéről és jövőjéről, majd szórakozással, diszkóval zá­rult a nap. A KISZ Békés megyei bi­zottságának meghívására — a két megye ifjúsági szerve­zetei között kialakult több éves kapcsolat alapján - — szeptember 7-én, tegnap dél­előtt megyénkbe érkezett Arad megyéből a román if­júsági szervezet, az UTC Arad megyei delegációja. A küldöttség vezetője Hategan Paulina, az UTC Arad me­gyei bizottságának agitációs propagandatitkára, tagjai pedig: Gruber Ladislav, a gazdasági osztály vezetője, a megyei turisztikai hiva­tal elnöke és Nadasan Eugen Danut, a román államvas­utak Arad megyei titkára. A delegációt Békéscsabán a megyei KISZ-bizottságon Pataki István, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, Kozák Ferenc megyei titkár és Pataki József me­gyei úttörőelnök fogadta, s tájékoztatták a vendégeket az ifjúsági mozgalomról, a KISZ- és az úttörőszövetség munkájáról. A román ifjúsági delegáció tegnap délután Békésre lá­togatott, s ott többek kö­zött felkereste a dánfoki if­júsági tábort, a Start Szö­vetkezetét. este pedig a víz­gazdálkodási társulás klub­ját. Ma Szarvasra utazik a delegáció. Ellátogatnak a Szirén Szövetkezetbe, fel­keresik Ruzicskay György festőművész alkotóházát, majd a délutáni órákban, visszatérve Békéscsabára, megtekintik a KlSZ-vezető- képző iskolát. A holnap dél­előtti programban a békés­csabai Munkácsy Múzeum megtekintése szerepel, majd Közelítő ősz Tulajdonképpen már itt is van. A nap­tár ugyan még mást mutat, s delente meg­téveszt még a húsz fok fölé szökkenő hi­ganyszál is — a diákoknak azonban mind­ez már sovány vigasz. Kövér, s bő termés­sel köszöntik ugyanakkor a közelítő őszt a hajnali borzongástól barázdált földek. Cirok és kender, napraforgó és szója, a rizs, a cukorrépa, kukorica: hibrid-, szok­vány. még siló, azután szerves és műtrá­gya, növényvédő szer, meg vetnivaló — fo­rintban csaknem hatmilliárd, tonnában meg majd hárommillió. A képzelet ekkora mennyiségnél már felmondja a szolgálatot, mert miképp is lehetne hárommillió tonnát érzékeltetni? Ennyi mozgatásra váró termény és anyag ugyanis annyi vagont töltene meg, hogy azok öt sorban állnának megszakítás nél­kül Békéscsabától Sopronig. A fő figyelem most és még jó néhány hétig -az őszi munkák felé fordul. Sok­szor leírtuk már (most sem kerülhetjük ki), hogy a mezőgazdaság igazi nagy erőpró­bája az ősz. A mostani ősz ugyanakkor jó néhány fontos dologban különbözik is az eddigiektől. Az időjárás egyelőre kedvez a föld mű­velőinek. Nemcsak a betakarításra alkal­mas napokkal, hinem azzal is, hogy „elő­re hozta” az ősziek érését. Ezt az előnyt ésszerűen kihasználva minden korábbinál energiatakarékosabb betakarításra van ki­látásunk. Kezdve azon, hogy a termények javarésze saját lábán szabadulhat meg fö­lösleges víztartalmától, egészen addig, hogy még mindig van mód a technikai felkészültség réseit betömni.-Mert azt mindenképpen látnunk kell, hogy egy szokásosnál nagyobb tömegű termést kell biztonságba helyeznünk, át­lagosnak. mondható műszaki színvonal mellett. Ha eddig közhelynek számított a szervezettség, az összehangoltság döntő szerepét fölemlíteni, e fogalmak most a gyakorlatban nyernek igazi értelmet, vagy esélyeink a gazdasági egyensúly helyre- állításában tovább romlanak. A veszteségmentes, energiatakarékos be­takarítás lehetőségei ma még adottak: most kezdődött a napraforgó, a rizs, a cirok, a cukorrépa betakarítása. Ám ez nemcsak a termelőknek adta föl a leckét. Átvevők és feldolgozók is készen kell hogy álljanak, s ebben a követendő pél­dát a cukoripar adja. Mintaszerű üteme­zettséggel és pontossággal indították cu­korgyáraink az ígéretes termés átvételét és feldolgozását, két és fél héttel hama­rabb a megelőző évek gyakorlatához ké­pest. A növényolajipar nyugodtan eljöhetne Sarkadra tapasztalatcserére, mert, mint hírlik, a napraforgó-termesztők jó ideig saját tárolóikban lesznek kénytelenek tar­tani a szemet, holott rövidesen a kukorica is helyet kér ott. Apropó, kukorica! Itt kell megemlíte­nünk, hogy a nyári aszály megnövelte megyénkben az időleges tömegtakarmány- hiány kialakulásának veszélyét. Most még van mód arra, hogy az arra alkalmas si­lókukoricát a gazdaságok, tekintettel az előbbire, szemessé minősítsék át. De van idő a vetéshez való felkészülés­re, a magágy jó előkészítésére, a trágya kiszórására, a vetőmagtételek beszerzésé­re, sőt még lucernamagfogásra is. Van mindehhez gép is elegendő. Javunkra döntő, igazi tényező azonban mégis az időelőny marad. És, ahogy mondani szok­ták: az idő pénz, alkalom, a bevételek nö­velésére. Ezt most kell megragadni. Mert a naptári ősz, bár majd fél hónapra van még ide, napról napra közelít. S, ha kö­dökkel, korai fagyokkal, hosszan tartó esőkkel, végképp a nyakunkba szakad — ilyen előzmények után —, nem lehet majd késedelmeinket, esetleges kudarcainkat ismét az idő rovására írni! Kőváry E. Péter Emeletről emeletre. Panelszerelők rekordja. (Riportunk az 5. oldalon) Fotó: Fazekas László Ünnepi gyűlés Dorogon Havasi Ferenc köszöntötte a jubiláló bányászokat Hármas évforduló jegyé­ben emlékeztek meg az idén a bányásznapról a dorogi szénmedence dolgozói: két­száz évvel ezelőtt kezdődött meg ezen a vidéken a szén­bányászat és ugyanebben az évben ünnepli a település is fennállásának 800. évforduló­ját. Az ünnepet és az évfor­dulókat köszöntő gyűlést va­sárnap Dorogon, a társadalmi munkával épített új Jubileu­mi téren tartották meg. Részt vett a gyűlésen Hava­si Ferenc, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ja­kab Sándor, a SZOT főtit­kár-helyettese, ott voltak Ko­márom megye párt- és álla­mi vezetői. Népes küldöttsé­gek érkeztek az ünnepi gyű­lésre a szénmedence minden bányatelepüléséről, eljöttek a szovjet, a csehszlovákiai és az NDK-beli bányászok kép­viselői is. A gyűlés szónoka Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár volt. Felidézte a 200 éves dorogi szénbányá­szat fejlődésének jelentősebb állomásait. Mint elmondta, 1781-ben kezdődött meg a medence kincsének rendsze­res hasznosítása, s viszony­lag gyorsan terjedt el a bá­nyászkodás az egész vidéken. A két évszázad alatt több mint 90 millió tonna szén került felszínre az aknákból. A régi dorogi bányák szén- vagyona ugyan már kimerü­lőben van, de az eocénprog­ram új távlatokat nyitott a dorogi szénbányászat számá­ra is. A dorogi vállalat építi fel az eocénprogramban ké­szülő négy új akna egyikét. Ezen a vidéken ugyanis még nagy mennyiségű és kiváló minőségű szén rejlik a föld mélyében, s ezt a népgazda­ság teherbíró képességének arányában fokozatosan ki is aknázzák: Kapolyi László ünnepi be­széde után Havasi Ferenc, a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét, jó kí­vánságát tolmácsolta a ju­biláló dorogi bányászoknak. Elismeréssel szólt munkasi­kereikről, a medencében meghonosodott új műszaki megoldásokról, amellyel ran­got és hírnevet szereztek a magyar bányászok nagy csa­ládjában. Kapolyi László kitünteté­seket adott át a legeredmé­nyesebben dolgozó bányá­szoknak. Haracska Ferenc üzemvezető a Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta. Az ünnepi gyűlés a 200. évforduló tiszteletére emelt Bányász emlékmű megkoszo­rúzásával ért véget. Ülést tartott a Mohácsy Mátyás-emlékbizottság A szeptember 18-tól 20-ig tartó eseménysor zárja azt a centenáriumi programot, amelyet a Mohácsy Mátyás- emlékbizottság ez év márciu­sában indított a tudós ker­tész, a hazai nagyüzemi gyü­mölcstermesztés és a felsőfo­kú kertészeti szakoktatás megalapozója születésének 100. évfordulója alkalmából. A tudós szülővárosában, Békéscsabán tavaly decem­berben megalakult emlékbi­zottság tegnap, szeptember 7- én délután tartotta meg a zá­róprogrammal kapcsolatos utolsó ülését, amelyen a kü­lönböző munkabizottságok vezetői adtak tájékoztatást az előkészületekről. Szeptember 17-én emlék­ülés előzi meg Mohácsy Má­tyás szobrának felavatását, majd megnyitják a Munká­csy Múzeumban az emlékki­állítást, s ugyanezen a napon este tartják az országos ker­tészszakember-találkozót. Szeptember 18-án tudomá­nyos ülésszakkal és megyei kertészeti kiállítással, ter­mékbemutatóval, valamint vásárral folytatódik a prog­ram. A kiállítást a nagykö­zönség szeptember 20-ig te­kintheti meg, a termékbemu­tató díjait a város és a me­gye felszabadulásának nap­ján, október 6-án adják át. A Mohácsy Mátyás-emlék­bizottság az országos sajtó képviselőit a centenáriumi programról szeptember 9-én, szerdán Budapesten a Ma­gyar Sajtó Házában külön is tájékoztatja. (kép)

Next

/
Thumbnails
Contents