Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

1981. szeptémber 30., szerda Kossuth-könyvek mindenkinek Beszélgetés Roszik Györggyel, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségének vezetőjével Talán nincs is olyan ember, aki ne ismerné pártunk könyvkiadójának, a Kossuth Könyvkiadónak könyveit, folyóiratait. Es talán nincs is olyan üzem, vállalat, szö­vetkezet és intézmény, megyénkben, ahol ne állna üve­gezett szekrény, vitrin a Kossuth-könyvekkel rakottan, megjelölve a terjesztési felelős nevét is egy cédulán. Bé­késcsabán, a megyei pártbizottság székházának földszint­jén van a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. Vezetőjével, Roszik Györggyel munkájukról, eredmé­nyeikről, terveikről beszélgettünk. — A hatályos központi és megyei párthatározatok sze­rint nekünk, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt könyvkiadója munkatársai­nak — mondotta —, a poli­tikai könyvek terjesztése a feladatunk, segítve ezzel azt, hogy ezek a művek minden­kihez eljussanak, eszközei legyenek a pártoktatásnak is. De kiadványainknak el kell jutniuk a pártonkívüli dol­gozókhoz is! Hiszen ezen a módon is erősíteni lehet és kell a párt és a pártonkívü- liek kapcsolatát. Vagy fogal­mazzunk úgy: a Kossuth- könyvek terjesztésével a tö­megpolitikai munkát segít­jük. A kirendeltség — a többi megyeszékhelyen és a fővá­ros kerületeiben tevékeny­kedőkkel együtt — munkája igen sokrétű. Egyrészt bizto­sítanunk kell a kiadó által megjelent kiadványok — könyvek, folyóiratok, párt­oktatási anyagok, ez utóbbin belül is a nagyobb számban megjelenő szemléltető kiad­ványok, diafilmek, ábragyűj­temények: a kiadó szemlél­tető osztályának kiadványai — helyes elosztását a párt- szervezeteknek, az ott lelki- ismeretesen -munkálkodó ter­jesztési felelősöknek, más­részt segíteni a folyamatos terjesztést, és nem utolsó­sorban eszközeinkkel támo­gatni a kiadványok, művek olvasottságát szélesítő akciók sikerét. — Hogyan tükröződik az érdeklődés a forgalomban? — Hat esztendővel ezelőtt, 1975-ben 3 millió 800 ezer forintért, az elmúlt évben pedig kettő millióval több­ért, azaz 5,8 millió forintért adtunk el Kossuth-könyvet, -kiadványt. Ebben az érték­ben riincs benne az előfize­tett pártoktatási anyagok ára. Ez az eredmény a váro­sok és járások vonatkozásá­ban 65—35 százalékos arány­ban oszlik meg. A legfonto­sabb mutatónk az egy kere­sőre jutó vásárlási átlag, ami 1980-ban 29 forint 60 fillér volt. Évek óta e muta­tóval a megyék között elsők vagyunk. Ez magasabb, mint az országos átlag! Természe­tesen a magasnak tűnő vá­sárlási átlag nem jelentheti azt, hogy most már nincs további lehetőség a politikai irodalom olvasótáborának növelésére! Ha úgy gondol­koznánk, nagy hibát követ­nénk el. — Mi a helyzet a folyóira­tok terjesztésével? — A négy pártfolyóiratból — a Pártéletből, a Társadal­mi Szemléből, a Béke és Szocializmusból és a Nemzet­közi Szemléből — közel tíz­ezer példányt adunk el szá­monként. Nagyon népszerű a Világesemények dióhéjban, a Nők Magazinja és az Uni­verzum; ezekből összesen szintén közel tízezer példány talál olvasóra havonként. Talán magasnak tűnnek a számok, de nem vagyunk megelégedve, elsősorban a pártfolyóiratok arányával. — Említette, milyen nagy segítséget nyújtanak a párt- szervezetek, az ifjúsági szö­vetség aktivistái, a szocia­lista brigádok és — gondo­lom — maguk a könyvek is. Hiszen tetszetős küllemük­kel, népszerű és mindenki­hez * szóló tartalmukkal önön maguk reklámjai is. De önök, a kirendeltség, hogyan segít „vissza”? — A kirendeltség szinte havonta ajánlást készít a közelmúltban megjelent mű­vekről. Említettem már az-akciókat is. Én még egy, ennyire bár nem látványos, de igen hasznos és bevált dolgot is fontosnak tartok: a pártszervezetek még rend­szeresebb látogatását, a ter­jesztési felelősökkel a sze­mélyes kapcsolat kialakítá­sát. Természetesen mindig vannak újonnan létrejött üzemek, munkahelyek, akik­kel fel kell vennünk a kap­csolatot. De ők is jönnek! Utánrendelés miatt, köny­vekért. Véleményt monda­nak, tanácsokat fogadnak el és adnak nekünk. Csaknem ezer, majd háromnegyed­részében nő az, aki párt­megbízatásban, lelkesen nép­szerűsíti kiadványainkat: ők a mi terjesztési aktivistáink a munkahelyeken. — Milyen elképzeléseik, terveik vannak a Jövőre vo­natkozóan? Milyen feladatok Fotó: Fazekas László előtt áll a megyei kirendelt­ség? — A legfontosabb: a mun­ka tartalmi részének erősíté­se. A terjesztés számszerű adatainak vizsgálata mellett jobban kell ismernünk azo­kat a jelenségeket, amelyek elősegítik a politikai iroda­lom iránti érdeklődés fokozá­sát. Gondolok itt arra, hogy ajánlásainkban jobban kell ismertetnünk á könyveket, a kiadványokat, töreked­nünk kell arra is, hogy a pártszervezeteket rendszere­sebben és minden ide vonat­kozó lényeges dologról idő­ben értesítsük, tájékoztas­suk. És többször kell kiláto­gatnunk a munkahelyekre is. Arról sem szabad megfeled­keznünk, hogy még erőseb­bé tegyük kapcsolatainkat a tömegszervezetekkel, elsősor­ban a KISZ-szel. Hiszen a leendő olvasótáborunk mag­ja a mai ifjúkommunisták: használjuk ki, hogy a fiata­lok egyre jobban érdeklőd­nek a politikai témák iránt! Az is feladataink részét ké­pezi, hogy javítsuk az el­osztás, a könyvrendelés ha­tékonyságát. — Ügyis összegezhetnénk, hogy a kiadó elsődlegesen a párt könyvkiadója, a meg­jelent müvek, azok népsze­rűsége tekintetében mégis mindenki, mindannyiunk ki­adója? — Természetesen! És mi azon munkálkodunk, hogy fennakadás nélkül, minél ha­marább a megjelenés után el is jussanak a kötetek, kiadványok, folyóiratok az olvasókhoz. A Kossuth-köny- vekből is minél több álljon kiolvasottan mindenki köny­vespolcán. Nemesi László Délelőtt a vésztői könyvtárban Fotó: Fazekas László Pincében születik a jó hangszer? Mi újság a „Melós”-ban? Megyénk egyik legrégebbi, gazdag történeti múltra visz- szatekintő közművelődési intézménye a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai .Munkácsy Mi­hály Művelődési Háza. A Trefort utcai egykori mun­kásotthon mai igazgatónője, Vörös Sándorné a most in­duló közművelődési évad terveiről adott tájékoztatást. — Nálunk az évad hagyo­mányosan szeptember első­második hetében kezdődik. A nagyterem, a klubszobák sa­ját programjainkon kívül természetesen a vállalati rendezvényeknek, de külső szerve^, iskolák programjai­nak is helyt ad. Teremgond­jainkon sokat fog enyhíteni az az új rész, ami most tár­sadalmi összefogással épül az udvari részen. Az elkép­zelések szerint még ebben az évben beköltözhetünk. Az építők művelődési há­zát egyszerűen csak „Melós”- , ként emlegetik az emberek. Nos, a „Melós” legismertebb kiscsoportja a városi szo­cialista brigádklub, amely egy szórakoztató műsorral szeptember 15-én kezdte ti­zenegyedik évadját. A példa­mutatóan tevékenykedő kö­zösség gazdag és változatos rendezvénylistájáról néhány cím, ízelítőül: Mit tudunk Békéscsabáról?; Bemutatko­zik a lengyel kultúra —ka­marakiállítás ex librisekből; Miklós Gábornak, a Népsza­badság külpolitikai újságíró­jának a balkáni országokról szóló előadása; Egy fafaragó kiállítása; Látogatás Gubis Mihály grafikusművész mű­termében; Találkozás a kon­zervgyárral — amatőrcso­portok műsora, termékbe­mutató... , A szakmunkástanulók ol~ vasótábori klubja hétfőnként tartja foglalkozásait, ame­lyen a vállalat ipari tanulói a könyv és az olvasás kel- lemeinek megismerésén túl az úgynevezett társművésze­tek területére is el-elkalan- doznak egy-egy előadás, film, élménybeszámoló ere­jéig. Hasonlóan a zenei klub tinédzsértagjai is, csak ép­pen itt a közös téma a zene, azaz a könnyűzene. A nagytermi rendezvé­nyek sorából kiemelkedik a színjátszó napok két alkal­ma. Október 24-én és 25"én, illetve november 28-án a „Melós” ad helyet megyénk munkás-, illetve diákszínját­szói minősítőjének, bemu­tatósorozatának. A Megyei Művelődési Központtal kö­zösen sorra kerülő program mellé a színpadvezetőknek tartandó továbbképzési na­pot is terveznek. A vállalat dolgozói gyer­mekeinek, a környékben la­kó kicsiknek lesz a Népszín­ház október 18-i előadása, amelyen a fővárosi társulat a Palkó meg a szamara cí­mű mesedarabot mutatja be. A legidősebbeket minden szerdán, szombaton és va­sárnap a nyugdíjasklub, a tizen- és huszonéveseket pe­dig a vasárnap esti diszkó várja. N. L. — Tudja, az édesapám már muzsikus ember volt, csak ő fúvós hangszeren játszott. Emlékszem, még cirkuszo­sokkal is eljárt zenélni. Nem csoda hát, ha 1930 körül már engem is hívtak lakodalom­ba, bálákba muzsikálni. Emlékezik. Közben ujjai tétován babrálnak legdísze­sebb citerája húrjain, me­lyekről megszeppent han­gocskák röppennek tova ... — Ez a legszebb citerám, kiállításra készítettem. Volt, hogy már díjaztak is, meg bemutatták a hangszeremet országos kiállításon. Mellette a nevem: '„Serfőző Zoltán, Békéscsaba”. Kell ennél na­gyobb dicsőség? Nem mon­dom, sok munka van vele, én olyan kísérletezgetőféle vagyok, de még így is meg­éri... Sokat rajzolok, hogy is kéne ezt, vagy azt a ré­szét, aztán mikor minden stimmel, akkor nyúlok a fá­hoz. Mi kell még hozzá? Sár­garéz, no és a húr ... Elmélyülten magyarázza, hogy s mint születik az új hangszer. Nem csoda hát, ha közben észre sem veszi, mi­lyen hűvös, huzatos a Pen­za lakótelepi ház pincéje, ahol az aprócska lomtárat varázsolta műhelyévé. Fején svájcisapka, rajta kopott, amolyan „lenti nagykabát”. Kicsit zavarba jött, mikor így megleptük, de hamar felta­lálta magát. Otthon volt a sötét kis helyiségben ... — De jöjjenek fel, beszél­gessünk talán a lakásban. Noha úgyis szoktam dolgoz­gatni a konyhában is — sze­mében huncut fény villan —, csak az asszony ne legyen otthon. Mert mire ő hazaér. ott rendnek kell lenni, kü­lönben hajaj... A citerázás tudományát az egykori barátoktól, ismerő­söktől leste el. Ám ezzel nem elégedett meg: — Ügy 1960 körül beirat­koztam egy kétéves tanfo­lyamra, így működési enge­déllyel muzsikálhattam ked­vemre. ’71-ben még zenekart is alapítottam, azóta állandó szerződésünk van. Nézem a kezét. Középső ujján megkeményedett a bőr a húroktól. A citerája jobb oldalát kikezdte a pulyka- toll, mert ő arra esküszik, a pulykatollpengetőre. — Hát így vagyok — tár­ja szét a kezét —, játszok is mások örömére, s csinálga- tom is a citerákat, a magam lekötésére, boldogulására. Van már nekem hangszerem a Szovjetunióban, Franciaor­szágban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, de még Japánban is. Tudják, 1978 óta nyugdíjban vagyok, van hát időm bőven csinálgat- ni... Búcsúzóul még maga elé teszi a megkopott hangszert, amin estéről estére játszik, s a húrokba kap. Az iménti félénk hangocskák összefo- gódznak, s vidám mulatság­ba kezdenek. Aztán elhalnak a hangok, Serfőző Zoltán ránk néz, ám tekintetében még ott szikrá­zik a hangok játéka adta öröm. Aztán lassan, óvato­san tokjába helyezi -a vihar­vert, öreg hangszert, s egy ruhával letakarja. — Érzékeny jószág ez. Árt neki még a nyirkos levegő is. Nagy Ágnes MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. 8.57: Werther. 9.40: Kis magyar néprajz. 10.05: Hangos, zenés olvasó­könyv. 10.35: Szerpentin. 11.35: Dvorzsák: Szimfonikus változatok. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.07: Kórusainknak ajánljuk. 14.29: Latéra-túra. 15.10: Weiner Leó műveiből. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Népzenekedvelőknek. 16.50: Filmdalok. 17.07: ,,Alap-os játszótér.” 17.32: Oleg Kagan és Szvjatosz- lav Richter Beethoven-szo- náta-felvételeiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Holnap közvetítjük . . . 19.35: Operaáriák. 20.00: Élő történelem. 21.10: Hangszerszólók — magyar előadóművészek tolmácso­lásában. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Angelo Ephrikian együtte­se Gesualdo-madrigálokat énekel. 22.45: A szocialista ember és a kultúra. 0.10: Molnár Ferenc nótákat énekel, Oláh Ernő gordon- kázik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Jákrt Vera nótákat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.43: Dohányon vett kapitány. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.35: Slágermúzeum. 15.28: Nóták. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Közvetítés a Vasas—Para- limni Famagusta KEK lab­darúgó-mérkőzés II. fél­idejéről. 17.20: ötödik sebesség. 18.00: Közvetítés a Bánik Ostrava FTC BEK labdarúgó-mér­kőzés II. félidejéről. 18.50: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 19.10: A beat kedvelőinek. 19.55: Közvetítés a Videoton—Ra­pid Wien UEFA Kupa lab­darúgó-mérkőzés n. félide­jéről. 20.50: Operettrészletek. 21.45: Közvetítés a Real Madrid— Tatabánya UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés n. fél­idejéről. 22.30: Népdalok. 23.15: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A kamarazene kedvelői­nek. 11.05: Operaáriák. 11.30: Újdonságainkból — Külföl­di táncdalok. 12.10: Barokk orgonamuzsika Al­bert de Klerk előadásában. 13.07: Szimfonikus zene. 14.55: Idomeneo. 15.51: Fülöp Attila énekel. 16.51: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Rod Stewart énekel. 18.00: OIRT-hang játékfesztivál. Mint a tücskök a sötétben. 19.05: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket éne­kel. 19.20: Külföldi tudósoké a szó. 19.35: A nemzetközi Liszt—Bar­tók zongoraverseny díjki­osztása és a győztesek hangversenye. 20.55: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.35: Dzsesszfelvételekből. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Sláger és dzsessz. Ella Fitzgerald felvételeiből. 17.20: Tető alatt. Braun Ágoston jegyzete. 17.25: Vendégeink voltak a nyá­ron. Az ostrovi pedagó­guskórus énekel. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Stop! (ism.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Columbo. (ism.) 11.50: Lehet egy kérdéssel több? 13.25: Iskolalévé. Stop! (ism.) 13.30: Magyar nyelv, (ism.) 13.45: Fizika, (ism., f.-f.) 14.15: Földrajz, (ism., f.-f.) 14.35: Neveléslélektan, (ism., f.-f.) 15.15: Hírek, (f.-f.) 15.20: Testünk, (ism.) 15.45: Energia,, képzelet és való­ság. NSZK ismeretterjesz­tő rövidfilm. 16.30: Zenés egyveleg — a ro­mán tv szórakoztató mű- _sora. 16.45: Reklám. 16.55: Bánik Ostrava—Ferencvá­ros. BEK labdarúgó-mér­kőzés közvetítése Ostravá- ból. A szünetben: Reklám. 18.45: Bölömbikák, gémek és bakcsók. Lengyel termé­szetfilm. 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.Í5: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Budapesti művészeti betek. Zokogó majom. 21.05: Reklámpanoráma Pest me­gyéből. 21.15: Simándy József operettda­lokat énekel, (ism.) 21.50: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra, (f.-f.) 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Videoton*—Rapid Wien. UEFA Kupa labdarúgó- mérkőzés. 20.50: Tv-híradó 2. 21.45: Reklám, (f.-f.) 21.55: Kék fény... (ism., f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Népdalok. 17.45: Gálaest. 18.10: Az egészséges életmód. 18.25: Nyelvművelés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 19.50-: Nőkről nőknek. 20.25: Olympiakos Pireu—Univer- sitatea Craiova labdarúgó­mérkőzés. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: A fogpiszkáló. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenei arcképek: Karlo Krombholcz. 19U5: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Sportszerda. 22.15: Popzene. II. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 20.00: BITEF. # 21.35: Zágrábi körkép. 21.55: Szerelem falusi módra. SZÍNHÁZ 1981. szeptember 30-án, szerdán este 20 órakor Csanádapácán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK! MOZI Békési Bástya: 25 millió fontos váltságdíj. Békéscsabai Szabad­ság: Minden előadáson: Ideig­lenes paradicsom. Békéscsabai Terv: Majmok bolygója. Gyu­lai Erkel: fél 6 órakor: A cár­lány és a hét dalia, fél 8 óra­kor: Modern Robinson és csa­ládja. Gyulai Petőfi: Egy zseni, két haver, egy balfck. Oros­házi Partizán: Seriff az égből. Orosházi Béke: 5 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Nevem:Senki. Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents