Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-30 / 229. szám
NÉPÚJSÁG 1981. szeptember 30., szerda Eredmények a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésében A cigány lakosság magatartás. és életmódja az általános színvonaltól jelentősen elmarad. Ennek történelmi okai közismertek. A hazánkban bekövetkezett társadalmi változás számukra is nagy lehetőségeket teremtett e történelmi hátrány felszámolására, a társadalom egészébe való integrálódásukhoz. Ám az évszázados szokások, megrögzött kölcsönös előítéletek felszámolása csakis társadalmi méretű erőfeszítés gyümölcse lehet. Ezt a tevékenységet szervezi,’ egyezteti, segíti a megyei cigányügyi koordinációs bizottság, amely tegnapi ülésén mérleget vont az utóbbi évek munkájáról. Az itt megvitatott „A cigány lakosság élet- és munkakörülményeiről” szóló összegző jelentés és az ehhez kapcsolódó hatodik ötéves terv időszakára vonatkozó intézkedési tervjavaslat a közeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül. Ezenkívül a bizottság napirendjén szerepelt az úttörő, illetve a KlSZ-korosztály- hoz tartozó cigányfiatalok helyzete, valamint Szarvas városban élő cigányok körében végbement változások elemzése. Minden vonatkozásban kedvező irányú haladás tapasztalható cigány lakosságunk körében. Egyre többen vállalnak folyamatos munkaviszonyt, javuló irányú a cigánytanulók iskola- látogatása, komoly lépés történt a cigánytelepek megszüntetésére, kedvezőbb egészségügyi helyzetük. A széles körű anyagi, erkölcsi ráfordítás mind hathatósabb visszhangot vált ki körükben, és egyre számosabban közelednek magatartásban,' életmódban a társadalom átlagos színvonalához. A bizottság hangsúlyozta, hogy látványos eredményekre a jövőben sem számíthatunk, ez a probléma jellegéből következik. A jó irányú törekvéseket még számos visszahúzó erő keresztezi. A tendencia ennek éllenére biztató, különösen a fiatalabb nemzedékek körében. Továbbra is szükség van a széles körű társadalmi közreműködésre, a legkülönfélébb módszerek együttes és megfontolt alkalmazására, a cigány lakosság körében pedig a még intenzívebb feltörekvés szándékára társadalmi integrációjuk, vagyis a korszerű, emberibb élet megteremtésére. — g — Öregek napja Sarkadkeresztúron (Tudósítónktól) Az Egyetértés Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet szeptember 26-án rendezte meg nyugdíjasai részére az öregek napját. Ezen a bensőséges ünnepségen 135 termelőszövetkezeti nyugdíjas jelent meg, akiket az úttörők verssel köszöntöttek. Nagy József, az alapszervezet párttitkára és Torma József tsz- elnök köszöntötték a megjelenteket, tájékoztatták a termelőszövetkezet munkájáról őket. Bógyi György nyugdíjas tsz-elnök mondott köszönetét a tiszteletükre rendezett ünnepségért. Hangsúlyozta, hogy az öregek napjának megrendezése jólesik a munkában megfáradt embereknek, mert érzik, hogy nem feledkeztek meg róluk. Drozdik József Segítik a hallássérülteket A hallássérültek érdekvédelmi szervezetének, a Hallássérültek Országos Szövetségének két csoportja működik megyénkben: az egyik Orosházán, a Táncsics u. 10., a másik Békéscsabán, a Petőfi utca 3. szám alatt. Feladatuk igen sokrétű, így többek között tagjaikat segítik elhelyezni képességeiknek megfelelő munkahelyre, támogatják továbbtanulásukat, szakmai képesítésük megszerzését. A helyi csoportok mindezek mellett hallókészülék-kezelési, szájról olvasási és más továbbképző tanfolyamot szerveznek. Az érdeklődési körnek megfelelően szakköröket is indítanak. Ám nem csupán a kulturális, a sportolási igényeket is kielégítik. A szövetség tagjai részére díjmentesen biztosítják a havonta megjelenő Hallás- sérültek lapját, a rászorulóknak segélyt folyósítanak. Végül említésre méltó többek között, hogy a hallássérültek csak a szövetségen keresztül szerezhetnek gépjárművezetői jogosítványt. A szövetség tagja lehet mindenki, aki 14. évét betöltötte és hallássérült. N. Á. Egyes árucikkek kiviteli tilalma Módosította a Magyar Nemzeti Bank az egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tlialmáról szóló jegyzékét. Az eddig tilalom alá eső cikkek közül törölte a fűszerpaprikát, a burgonyát és a fokhagymát. A tilalmi listát a következőkkel bővítette: autószifon készülék, gyermek tréningruha, harisnya, zokni, harisnyanadrág, zománcozott edények. Ezek figyelem- bevételével postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként, devizahatósági engedély nélkül a jövőben a következő árucikkek nem küldhetők, illetve nem vihetők külföldre: szalámi- és kolbászáru, nyers- és füstölthús, füstölt szalonna, zsír, zsírszalonna, étolaj, margarin, cukor, liszt, rizs, kávé, kaHalfogási tilalmak Az őszi telepítésű halak védelmében a MOHOSZ pontyfogási tilalmat rendel el a Velencei-tavon október 15-től október 30-ig, a délegyházi kavicsbánya-tavakon október 1-től 31-ig; a tasi 5-ös és 6-os vízen. kaó, egész- vagy őrölt bors, csokoládé, szaloncukor, tehéntejből készült sajtféle, szárazbab, gyógyszer, mosó- és mosogatószer (mosó- és mosogatópor, folyékony mosó- és mosogatószer, mosókrém, és mosópaszta), babaápolási termék, autószifon, és habszifon készülék, papírzsebkendő, egészség- ügyi papír, Lego-játékok, gyermek tréningruha, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikk (beleértve a pelenkát is), fényképezőgép, filmfelvevő és -vetítőgép, bar- kácsgép, rozsdamentes evőeszköz, zománcozott edények. A rendelkezés nem vonatkozik az engedély nélkül, személyes útiholmiként kivihető tárgyakra. ráckevei Dunán október 5-től 24-ig. Ugyanakkor a ráckevei Dunán egyéb halakra csak reggel 6 órától este 18 óráig lehet horgászni. A kiskunsági öntözőfőcsatornán pedig október 5-től 20-ig teljes horgászati tilalom van. Tanácsülés Gyulán Gyula—Gyulavári egyesítésének tapasztalatait tárgyalta meg elsőként tegnap dr. Takács Lőrinc, Gyula város tanácselnökének vezetésével a tanácsi testület. A két település egyesülése óta már 4 esztendő telt el, s ez idő alatt a térség gazdasági, társadalompolitikai körülményei, a lakossági ellátás és szolgáltatás színvonala nem csökkent — állapította meg a napirendi pont előadója, dr. Takács Lőrinc. A korábban meghatározott feladatok végrehajtása megfelelő ütemben halad. Az egyesülés óta megfelelő képviselet biztosítja a tanácsi testületekben a gyulaváriak érdekeit. Az ellátás fejlődése mellett azonban további feladat lesz az olcsó, tömegáruk biztosítása, az élelmiszer-, főleg a húsellátás javítása. Tervezik a vízellátás és áramszolgáltatás jelenlegi színvonalának emelését is. Ugyanakkor lényeges javulás következett be a közlekedésben és hírközlésben. A köz- művelődésben viszont — a hiányzó létesítmények miatt — a kitűzött célok nem valósulhattak meg. A tanácsi testület továbbá megvitatta a csökkenő népességszámú Dé- nesmajor lakosságának élet- körülményeit is. Ezt követően Bartha Zoltán osztályvezető előterjesztésében a termelésellátásfelügyeleti osztály beszámolóját hallgatta meg a testület, különös figyelmet szentelve az állami földek hasznosítására. Az 1977-ben életre hívott osztály első alkalommal ad számot átfogóan tevékenységéről a tanácsülésen. Ez jó alkalmat nyújtott arra, hogy az osztály szerteágazó, a bonyolultabb gazdasági körülmények között nehezebbé váló tevékenységével megismerkedjenek a tanácstagok. Az állami tartalék földek hasznosításával kapcsolatban az előadó elmondotta, hogy e témában a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több hiányosságot állapított meg a közelmúltban, amelyet azóta megszüntettek. (Például a 800 négyzetméternél kisebb területek kiadása, az öt évnél hosszabb időre szóló haszonbérleti szerződések kötése.) Harmadik napirendi pontként a testület dr. Tóth Ferenc osztályvezető előterjesztésében megvitatta és elfogadta a központi lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek helyi végrehajtásáról szóló tanácsrendelettervezetet. A tanácsülés végezetül közérdekű bejelentésekkel ért véget. B. S. E. Művészeti ismeretterjesztés A TIT Békés megyei Szervezetének művészeti szak" osztálya szeptember 28-án, hétfőn délután plenáris ülést rendezett a VIII. küldött- gyűlés előkészítése jegyében, Békéscsabán a TIT Értelmiségi Klubjában. Elsőként Koszta Rozália, a szakosztály elnöke számolt be a művészeti ismeretterjesztő tevékenységről. Elmondotta, hogy mintegy 120, különböző foglalkozású tagja van a szakosztálynak. A számadatokból kiderült, hogy az elmúlt évben 200-zal több művészeti rendezvényt szervezett a TIT megyénkben, mint 1979-ben. Kiemelte a három év óta működő építészeti tagozat munkáját és hangsúlyozta a kiállítások jelentőségét. Ezt követően Pogány Gábor, a Képcsarnok Vállalat művészeti vezetője tartott diaképekkel illusztrált előadást a művészeti határesetekről. Az egyik képzőművészeti műfajba sem sorolható alkotások az utóbbi években elszaporodtak — mondotta —, s ezek hovatartozását külön csoport vizsgálja. Az ülés szünetében nyílt meg a Békéscsabán élő Sze- reday Ilona grafikusművész kamarakiállítása. Kerékpárral is szabályosan (Tudósítónktól) Az elmúlt héten tartották meg a Nemzetközi Úttörő Kerékpár Kupa háziversenyét Battonyán a 2. számú általános iskolában. Csaknem száz lelkes úttörő mérte össze tudását a gyakorlatban, majd elméleti akadályokon. A gyakorlati versenyen a sikeres célba érésig változatos feladatokat oldhattak meg: szalonpályán áthaladás, vizespoharak átrakása, labda kosárba dobása, megállás kis körben. Útközben gyakorolhatták az irányváltoztatásokat és előzési szabályokat is. Ezután bebizonyíthatták, mennyire ismerik a kerékpáros közlekedésre vonatkozó szabályokat, KRESZ-táblákat. A díjakat, az első helyezettnek járó komplex kerék- párvilágító-berendezést, az okleveleket és könyvjutalmakat későbbi időpontban adják át. Dobozi Zsuzsa Ünnepség a gyulai zeneiskolában Gyulán a zeneiskolában október 1-én, csütörtökön este 19 órai kezdettel ünnepséget rendeznek a zenei világnap alkalmából. Köszöntőt mond dr. Pintér Miklós főorvos, megyei tanácstag. Ezt követően ünnepi műsort adnak, melyben közreműködik az eleki általános iskola kórusa Törzsök Attila vezetésével, valamint a zeneiskola tanárai. Hotzi Péter fuvolán, Kardos Éva hárfán játszik, kísér Herbály András. G. K. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1981. SZEPTEMBER 29-én. Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11 436 Trabant Lim. (Bp.) 4878 Trabant Lim. (Győr) 3985 Trabant Lim. (Debrecen) 2266 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5950 Trabant Lim. Spec. (Győr) 5421 Trab. Lim. Spec. (Debrecen) 3124 Trabant Combi (Budapest) 2456 Trabant Combi (Győr) 2194 Wartburg Lim. (Bp.) 4880 Wartburg Lim. (Győr) 3428 Wartburg de Luxe (Bp.) 4925 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartburg de Luxe tolt. (Bp.) 967 Wartburg. Lim. tolt. (Bp.) 677 Wartburg Tourist (Bp.) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1161 Skoda 105 (Budapest) 4356 Skoda 105 (Győr) 4140 Skoda 105 (Debrecen) 3876 Skoda 120 (Budapest) 4497 Skoda 120 (Győr) 2927 Skoda *120 (Debrecen) 3004 Lada 1200 (Budapest) 11 782 Lada 1200 (Debrecen) 9355 Lada 1200 (Győr) 927 Lada 1300 (Budapest) 6258 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1041 Lada 1500 (Budapest) 6887 Lada 1500 (Debrecen) 5406 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3892 Lada Combi (Debrecen) 1552 Lada 1600 (Budapest) 2592 Lada 1600 (Debrecen) 1161 Moszkvics (Budapest) 11 008 Polski Fiat 126 (Bp.) 7894 Polski Fiat 126 (Győr) 2511 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2237 Dácia (Budapest) 3124 Dácia (Debrecen) 2332 Zaporozsec (Budapest) 32 919 Újíts! iJÍTS! — olvasom a műhely falán fakuló feliratot és kedvem , volna közvélemény-kutatást tartani. Ugyan hányán álltak meg, e színes filctollal vastagított felirat előtt, és hányán határozták el, hogy ezután újítani fognak?! De közvélemény-kutatás nélkül is tudhatom: sehányan. Ezek a felszólító módban fogalmazott lelkesítő feliratok legfeljebb az újítási előadó és a vállalatvezetés tenniakarását, korszerű gondolkodását hivatottak igazolni, másra nemigen jók. A táblák nem hozzák működésbe a berozsdásodott rugókat; a táblák nem helyettesíthetik az egyéni érdekeltséget. ÚJÍTS! Beszélgettem már néhány újítási szakemberrel az elmúlt évek során, csak úgy dőlt belőlük a panasz: kevés az újítás. Ezt az országot valamikor a pirospozsgás arcú újítók országának is hittük, láttattuk; s hihetetlen, de még ma is kétszázezresre tehető az újítómozgalom tábora. De ez a tábor mostanában mélyen hallgat, mint futballmeccseken a vesztes csapatoké. Az utóbbi két-három évben alaposan megcsappant az újítási irodákba benyújtott javaslatok száma, évenként körülbelül ötezerrel kevesebb. Azt. hogy mit jelenthet ez a szám az országnak, jól érzékelteti egy adat: e sivár esztendőkben is évenként csaknem négymilliárd forintot hoztak az újítások a vállalatoknak. Kellene tehát a sok újítás — nagyon. A megcsappant újítókedvre évek óta keresik a választ a szakemberek. S mert a választ hivatali szervek, intézmények is keresik, muszáj egy idő után meg is találni. A válasz meg is van: az újítómozgalom átmeneti visszaesése (mert nálunk minden visz- szaesés átmenti) a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmondásos kapcsolatából fakad. A vállalatok ugyan hosszú távon érdekeltek az újítások hasznosításában, rövid távon azonban nem. Az újításokért ugyanis fizetni kell, viszont az újítási díjakat a bér- és a" részesedési alap terhére fizetik ki, így aztán egy újítás elismerése voltaképp a dolgozók zsebéből veszi ki a pénzt. Azaz: a dolgozók bér- és jövedelemforrásait szűkíti. Ne is csodálkozzunk, ha ezek után megcsappan az újítási kedv: a dolgozó nem ellensége saját magának és társának sem. Majd akkor várhatjuk az újítómozgalom fellendülését, ha nem az R,-alapból, hanem mondjuk a fejlesztési alapból fizetik meg az újítót. így a szakemberek. Megvan ennek a magyarázatnak a logikája, világos a gondolatmenete, az ember mégis valami bukfencet sejt a válaszban. Ilyen egyszerű volna az egész? Nem is olyan régen egy iparvállalatnál jártam, ahol az utóbbi két évben több mint a felére csökkent az újítások száma. A hivatalos válasz ott is az R-alapra hivatkozott, s szidta a mai kifizetési rendszert. Aztán néhány nap után elmesélte nekem az újítási előadó, hogy bizony az újítások felét nem az R-alap- ból fizették ki, hanem ügyes könyvelői műveletek nyomán egészen máshonnan. Szüksége volt a vállalatnak az újításra, hát „könyvelt”. Az egyik legnagyobb gépipari vállalatunknál, ahol egy év alatt harminc százalékkal csökkentek az újítások, ugyanezt a könyvelési módszert alkalmazzák. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor megsúgta az egyik vállalatvezető, hogy volt eset, amikor a reprezentációs alap terhére fizették az újítási díjat! A dologban azonban nem is a könyvelési művelet a lényeges, hanem az, hogy mindezek ellenére sem nőtt az újítások száma. Gyanítom, hogy az újítómozgalmat nem az R-alap kontra F-alap vita fogja megváltani. Őszintén szólva erősen kételkedem az érdekeltségi rendszer dolgozóra vetítésében; a kollektív és az egyéni érdekeltség erőszakolt összeházasításában. A műhely szakmunkását vagy épp a gépészeti osztály mérnökét nem érinti közvetlenül az a tény, hogy esetleges újítását az R-alapból, vagy más alapból fizetik. Az újítóember újítási hajlandóságát egyesegyedül az befolyásolja, hogy értékén becsülik-e kezdeményezését. Időben és pénzben is. Ami a pénzt illeti, a-mai adatok szerint á vállalatoknál úgynevezett eszmei díjjal jutalmazzák az újítót. Száz újítás közül hetvenhétnek az aktájára írják: eszmeileg díjazott. Némi túlzással: a hasukra ütnek a vállalati bírálók és kifizetik az újítót. Azaz: alulfizetik. Mert az esetek többségében az újítások sokkal többet érnek, mint amennyi hasznot á vállalati bírálók becsülnek. Mindenesetre a gazdaságossági számítások alapján kimutatott haszon, és az annak alapján kifizetett újítási díj megnyugtatná az újítót, és talán kedvet teremtene másoknak is az újításhoz; hiszen megközelítőleg az értékén mérné az ötleteket. De gazdaságossági számításokat végezni -elég kényelmetlen munka, időbe telik, és az erre kijelölt szakembernek haszontalan munka. Mert nem az ő pénzéről van szó. Ha pedig semmi haszna nincs a szakértői vélemény elkészítéséből, miért ne ülne hónapokig az újítási aktán? Az érdekeltség hiánya is nagy erő, mégpedig visszahúzó. De ugyanígy nem érdekelt beosztottjai újítási kedvének fellendítésében a csoportvezető, a művezető, az üzemvezető, legfeljebb csak akkor, ha föntről papírt kapnak, hogy támogassák az újításokat, különben kevesebb lesz a prémium. Márpedig a műhely szakmunkása a csoportvezetővel, a művezetővel, az üzemvezetővel áll állandó kapcsolatban, nap nap után tőlük kapja az utasításokat, mozgóbérrel, prémiummal ők ösztönzik a többletmunkára. Az ésszerűség azt diktálná, hogy újítási ötletével is hozzájuk menjen a szakmunkás. segédmunkás. — Van egy ötletem, megveszitek? n ülföldi kiküldetésen járt vállalati szakemberek mesélnek hasonlókat. Az újításokat zsebből fizeti a főnök. Nem egy esetben azonnal. Pedig a tőkés vállalatoknál is bizonyára szigorú belső pénzügyi, könyvelési fegyelem van, ott is el kell szárrjolni az utolsó fillérrel is. Csak míg ott az érdekeltséghez, a várható haszonhoz igazítják a szabályozókat, nálunk nem egy területen a fordítottja történik. Pedig az újítások döntő többsége nem milliós újítás, hanem „ezerforinos” ötlet. Amelynek azonnali megvalósítása épp a vállalat- vezetők érdeke volna. De annyira bonyolult és nehézkes egy újítás elismerésének, bevezetésének útja vállalatainknál, hogy nem is csoda, ha ez az érdek ködbe vész. Még akkor is, ha a jelszó változatlanul: ŰJÍTS! Megyesi Gusztáv
