Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-30 / 229. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesOlietek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. SZEPTEMBER 30., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1 Lázár György Dániába utazott * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap Anker Jörgensen dán miniszterelnök meghívására hivatalos látogatásra Dániába utazott. Kíséretében vannak: Heté- nyi István pénzügyminiszter, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Nagy Lajos hazánk koppenhágai nagykövete a dán fővárosban csatlakózik Lázár György kíséretéhez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nagy János külügy- minisztériumi államtitkár, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Flemming Brochner Petersen, a Dán Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. * * * Tegnap délelőtt Lázár György, a Minisztertanács elnöke megérkezett Dániába. Koppenhága Karlsrup repülőterén Lázár Györgyöt és kíséretét Anker Jörgensen és a dán kormány több más képviselője köszöntötte. Ott voltak a repülőtéren a koppenhágai magyar kolónia tagjai is. A fogadtatás után a vendégek gépkocsikon a Hotel Royalba, Lázár György koppenhágai szálláshelyére hajtottak. * * * Lázár Györgyöt és kíséretét a dán parlamentben Knud Borge Andersen, a fol- keting elnöke meleg szavakkal üdvözölte. A magyar országgyűlésnek és a dán parlamentnek az eltelt évtizedben kialakult jó kapcsolataira emlékeztetve, meggyőződését fejezte ki,., hogy Lázár György rövid dániai látogatása alkalmával a két ország gazdasági és politikai kapcsolatait érintő, gyümölcsöző tárgyalásokra kerül majd sor, s azok fontos állomást jelentenek a két ország jó kapcsolatainak történetében. Andersen rámutatott arra is, hpgy Dániában érdeklődéssel követik nyomon a Magyar Népköztársaság parlamentjének életét, Magyarország gazdasági tevékenységét. (Folytatás a 2. oldalon) Búzatermesztők tanácskozása Pusztaföldváron A Körösök Vidéke Tsz- szövetség által szervezett múlt heti kondorosi tanácskozást követően tegnap, szeptember 29-én délelőtt a Dél-Békés megyei közös gazdaságok búzatermesztői vitatták meg a gabonatermelés időszerű kérdéseit. A pusztaföldvári községi művelődési házban megtartott eszmecserén Hecsei Jenő, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium osztály- vezetője tartott vitaindítót, értékelve az elmúlt öt év eredményeit, s elemezve a VI. ötéves terv feladatait. A felszólalások során a tanácskozás résztvevői megismerhették a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben folyó „növényetetési” kísérleteket, a pusztaföldvári Lenin Tsz kimagasló búzatermésátlagának titkát, a Tótkomlóson most induló fajtakísérletek célját, a körzet állami gazdaságainak sikeres gabonatermesztését és a vetőmagtermesztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában külön elismeréssel szólt a térségben gazdálkodó azon nyolc termelő- szövetkezetről, amelyekben több mint hat tonna búzát arattak egy hektárról. Ezek a közös gazdaságok sorrendben, a pusztaföldvári Lenin, a telekgerendási Vörös Csillag, a csanádapácai Széchenyi, valamint a mezőkovácsházi, a nagybánhegyesi, a gerendási, az újkígyósi termelőszövetkezetek és a batto- nyai Petőfi Tsz ezen a pusztaföldvári tanácskozáson vehették át egyébként a szövetség által indított búza- termelési verseny díjait. K. E. P. Növényvédelmi értekezlet A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás adott otthont annak a tanácskozásnak, amelyre tegnap, Békéscsabán került sor, és a lucernamag-termesztés növényvédelméről, szólt. Dr. Petróczi István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának bevezetője után, keVásár után Érdemes volt kimenni a vásárba? Kinek, mit nyújtott a kiállítás? Mit vihetett haza a metropolisnyi érdeklődő, ipari szakember, kereskedelmi üzletkötő, aki az ország, sőt a világ távoli pontjairól érkezett az idei őszi BNV-re? A vásárfiák — változatosak. A mézeskalácsszívtől a tárgyalásokat rögzítő jegyzőkönyvig, egy meglátott és megszeretett ruhaköltemény képétől a gyártmányszerkezet további korszerűsítésére született elhatározásig, egy játékkal töltött derűs délután emlékétől a megkötött üzleti megállapodásokig, és mindezeken is jóval túl terjednek. Sokfélék, amilyen sokféle maga a nemzetközi árubemutató volt. Sokfélék, hiszen az 1981. évi őszi BNV is sokféle szerepre vállalkozott. Egyrészt a lakosságnak adott — méghozzá szórakoztató módon — tájékoztatást fogyasztási- cikk-íparunk fejlődéséről, a várható árukínálatról, másrészt a külkereskedelem elé tárta a magyar exportajánlatot, harmadrészt pedig azt is bemutatta, mit ajánlanak nekünk megvételre jelenlegi és jövőbeni külföldi kereskedelmi partnereink. Ebből a sokféleségből hadd emeljem ki szubjektív módon azt a vásárfiát, amelyre nekem sikerült szert tennem pavilonról pavilonra járva a hazai kiállítók háza táján. Amit hazahoztam, az egy tapasztalat: az idei BNV a szó klasszikus értelmében — vásár volt. Más szóval: betöltötte kereskedelmi fórum szerepét. Nem azt akarom ezzek mondani, hogy ma már a fogyasztási cikkek olyan bőségét állítják elő a vállalatok, a szövetkezetek, hogy csak nehézségek árán találnak vevőt termékeikre, csupán azt, hogy a vásáron nerp egyszerűen jelen lenni, hanem üzleti kapcsolatokat teremteni igyekeztek. Kiállításukat nem az „illik megmutatni, mit tudunk” formalitása jellemezte, hanem a sokoldalú kereskedelem szándéka. Az a fogyasztói közhely, amely szerint az olcsó általában többe kerül, mint a drága, lévén rövidebb élettartamú, silányabb — betört a nemzetközi kereskedelembe. A magyar exportőrök is tapasztalják, hogy rossz minőségű terméknek nincs piaca; a már leszállított árut is nyomban visszaküldi a külföldi vevő, ha hibásnak találja. A jó minőség az értékesítés feltételévé vált. Ezt a meggyőződést csak megerősítették a BNV-n folytatott üzleti tárgyalások. A megerősítésre szüksége is volt — és van — a magyar iparnak, amely fogyasztási cikkekből inkább közepes, semmint kiváló minőségű termékeket állít elő. Tisztelet a kivételnek, annak a néhány, főként élelmiszeripari terméknek, amely — mint mondani szoktuk — a. legkényesebb ízlést is kielégíti. Egyébként és általában viszont inkább azt mondhatjuk, hogy a magyar ipar sórskérdése lett a minőség javítása. S mit talált a hazai fogyasztó, mit a magyar belkereskedelem? Bár az újságok a vásár minden napján adtak ízelítőt a BNV-n felvonult ipar kínálatából, sorra bemutatták a vásárdíjas és a nagydíjas termékeket; senki — sem üzletkötő, kereskedő, sem újságíró, sem fogyasztó — nem lehetett képes mindazt töviről-hegyire végignézni, ami a több .tízezer négyzetméteren látható volt. (Ezért is merült fel újra a kérdés: vajon nem jött-e el az ideje annak, hogy nemzetközi vásárainkat tovább szakosítsuk? Az olyan vásáron, ahol csak egy-egy árucsoport szerepel, áttekinthetőbb a kínálat, és a szakosított vásár inkább válik az adott téma szakembereinek széles körű fórumává, olyan találkozóvá, ahonnan távolmaradni vétek, de legalábbis üzleti veszteség.) A fogyasztási cikkek idei vására kétségkívül gazdag volt, és minden korábbinál konkrétabb választ adott a fogyasztó örök kérdésére, nevezetesen arra: mikor, hol kapható? A fogyasztónak és a belkereskedelem képviselőjének olykor nemleges válasszal kellett beérnie: egyes vonzó, szép vagy éppen praktikus termékeket a gyártók egyelőre csak exportra szánnak. Az a vigasz, mely szerint esetleg éppen ez a kivitel teremt lehetőséget egy másik, valamely külföldi kiállító pavilonjában látott termék behozatalához — nem szerény, hanem kielégítő vigasz. Magyarország nemcsak eladó a fővárosában megrendezett vásárokon, hanem vevő is. Boltjaink választéka az import révén egészül ki itthon nem gyártható termékekkel, illetve gazdagodik a mieinkhez hasonló, s azokkal az üzletekben versengő külföldi árukkal. Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár nem holmi szemfényvesztő kirakat volt, hanem gazdaságunk mai állapotát tükrözte és a realitásokra épült. G. Zs. rült sor az előadásokra. Elsőként dr. Csiszár János, az Országos Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat termelési igazgatója számolt be a lucernavetőmag-ter- mesztés helyzetéről és lehetőségeiről. Dr. Benedek Pál, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának osztályvezetője a lucema- mag-termesztés növényvédelmének lehetőségeit és komplex technológiáját ismertette. A lucerna vegyszeres gyomirtásáról dr. Kovács Gábor, a megyei növényvédő állomás igazgatója tartott előadást. A rendszer- szerű lucernamag-termesztés tapasztalatairól Iványi József, a Füzesgyarmati Lucernarendszer igazgatóhelyettese számolt be. m. sz. zs. A Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola Kulich Gyula Úttörőcsapata tegnap, kedden délután négy órai kezdettel az úttörőév indítása alkalmából ünnepséget rendezett. Ebből az alkalomból avatták fel a csapat névadójának emléktábláját, amelyet Udvardi Anikó és Varga Géza szobrászművész készített. Az ünnepi beszédet Varga Sándor, megyei úttörőtitkár mondotta Fotó: Fazekas László Jobb együttműködést, kellő határozottságot a városfejlesztésben! Nem tudni, milyen gyakorisággal rendeznek a városi párt- és tanácsi szervek képviselői a megyei tervező-, beruházó és kivitelező vállalatok vezetőivel közösen olyan jellegű konzultációkat, mint amilyen a tegnapi volt Békéscsabán. Teljes felelősséggel állíthatjuk, hogy a városi tanács épületében tartott tanácskozás nemcsak az időszerűség, hanem a hasznosság szempontjából is elérte célját. Más dolog az, hogy milyen eredménye lesz azoknak az indítványoknak, amelyeket a különböző területek szakemberei ott helyben megfogalmaztak. Természetesen még így is több kérdés maradt nyitva, mert az egyes beruházások, fejlesztések elkezdése, illetve folytatása főként a felsőbb szintű testületek döntésétől függ. Szép számmal akadnak viszont olyan feladatok, amelyeknek sikeres megoldását' hol a szükséges tervegyeztetés elhúzódása (esetenként elmaradása), vagy a szanálással, területrendezéssel stb. kapcsolatos nehézségek; hol pedig a már elkészült lakóházak, középületek használatba vételét megelőző hiánypótlások 'késleltetik, sőt egyenesen akadályozzák. Az ülés részvevői közül valaki azt javasolta, hogy törolni kellene a szótárból a „hiánypótlás”-t. Ez nagyon is indokolt, hiszen maga az ÁílV igazgatója mondotta: igaz, egy féléven keresztül új otthont nem adtak át, viszont 185 korábban elkészült lakásban pótolta a hiányokat a vállalat... A békéscsabai kórház építési munkálatai is lassan befejeződnek, s várhatóan 1982. január 1-ével át is adhatják rendeltetésének ezt az új egészségügyi létesítményt. Feltétlenül gondoskodni kell azonban az üzemeltető személyzetről, - mert a nagy értékű berendezésekért, felszerelésekért csak megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozók vállalhatnak felelősséget. Az épülő megyei könyvtárral kapcsolatban Pápp János, a. beruházási vállalat igazgatója megemlítette, az alapozás befejeződött, s így most már intenzíven hozzá lehet kezdeni az épületelemek összeszereléséhez, A tanácskozás végén Zsi- linszki András, a városi pártbizottság titkára a városfejlesztéssel összefüggő politikai feladatok végrehajtását, Sasala János tanácselnök pedig a gyors és határozott intézkedések szükségességét hangsúlyozták hozzászólásukban. _y__n S zociális juttatások az egészségügyben Az ország kevés megyéjében vizsgálta az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete a Békés megyeihez hasonló részletességgel az integrált egészségügyi intézményekben dolgozók béren kívüli juttatásainak kérdését. E témát vitatta meg tegnap délután Békéscsabán a megyei bizottság. A szociálpolitikai bizottság öt integrált egységben személyes látogatás során elemezte a helyzetet, a többi intézmény gondjairól, eredményeiről az szb-titkárok segítségével számoltak be. A béren kívüli juttatások fontos szerepet töltenek be a kollektívák jóléti, kulturális körülményeinek alakításában, szociális helyzetük javításában. Ezren dolgoznak a Békéscsabai Egyesített Egészségügyi Intézménynél, 95 százalékuk szakszervezeti tag. Többségük munkahelyén étkezik. Az orvos-nővérszálló összkomfortos, esztétikus, kihasználtsága százszázalékos. A bejáró dolgozókat a munkahelyi vezetés egy, esetleg két műszakban foglalkoztatja. A lakásbiztosítás és kölcsön, az építkezési támogatás lehetőségei viszonylag jók. Békésen részletfizetési kedvezményt kapnak az egészségügyi dolgozók az állami lakások használatbavételi díjainak kifizetésekor. Az új tanácsi konyha felépülése után az étkeztetés sem lesz gond. A gyulai kórház-rendelőintézeti egységben több mint 1100-an dolgoznak. Az étkeztetés jól szervezett, színvonalas, sőt nyugdíjasaik ilyen jellegű ellátásáról is gondoskodnak. Az ételszállító lift hiánya nehezíti a helyzetet. Megfelelő az orvos-nővérszálló, de az igényeket nem tudják kielégíteni. A mezőhegyesiek is a megyei tanácstól kapnak kölcsönt lakásvásárláshoz és -építéshez. A még betöltetlen állások oka azonban továbbra is a lakáshiány.' Orvos-nővérszálló, bölcsőde nincs a községben, ez nehezíti a fiatalok munkába állását. Nyugdíjasaik segélyezéséhez a megyebizottságtól várnak külön anyagi fedezetet. Szarvason viszont a teljes segélyösszeget többségük, ben nyugdíjasok kapják. Gondot jelent az üzemi étkeztetés hiánya, amelyet Orosházán helyben, vagy az étel kiszállításával tudnak biztosítani. Itt korszerűsítésre szorul a 60 fős orvos-nővérszálló. Garzonház építése enyhítene az orosházi egészségügyiek lakásgondjain. Szeghalmon megszűnt a nővérszálló, pedig laknak dolgozóik albérletben. Munkahelyén étkezik az itteniek többsége. A nagycsaládosokat évről évre segélyezik. A szociálpolitikai bizottság e vizsgálatot követően is rendszeresen figyelemmel kíséri a szociális juttatások alakulását. Az ülésen dr. Horváth Éva megyéi főorvos rövid tájékoztatót adott az ötnapos munkahét bevezetésének elképzeléseiről. Az egészségügyi intézmények vezetői október 1-ig dolgozzák ki a terveket, amelyeket a megyei egészségügyi osztály hagy jóvá. Az már bizonyos, hogy következő évtől az Egészségügyi Minisztérium 75 szakdolgozói létszámot adott megyénknek, 3 millió forintos béralappal. Ezt a megyei vezetés asafík1' ségletek és az igények figyelembevételével osztotta el. Fontos szempont, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után is javuljon és folyamatos legyen az egészségügyi ellátás. A megyebizottság befejezésül a szeghalmi utókezelő kórház beszámolóját vitatta meg, amely a bizalmiak jogkörének érvényesülését tárgyalta. Ez a beszámoló további átdolgozásra és kiegészítésre szorul, hogy a kórház demokratizmusáról, szak- szervezeti életéről világosabb képet adjon. Bede Zsóka
